Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-16 / 139. szám
962. június 16., szombat NÉPtJSÁG 3 SARUD KÖZSÉG határában egy kis tanyaközség található, a neve: Pusztahidvég. A hajdani uradalmi major helyén, ma a helybeli Dózsa Termelőszövetkezet tanyaközpontja látható, és ennek gazdasági épületei közül emelkedik ki a közel fél év óta működő, felújított takarmánykeverő üzem. Megyénk lakosai közül minden bizonnyal kevesen ismerik e kis üzem munkájának jelentőségét, amely működése óta szövetkezeti gazdaságaink egyik fontos takarmányellátó üzemévé fejlődött. Valamikor az úgynevezett Csárda malom üzemelt ebben az épületben, de az utóbbi évek alatt korszerűtlensége miatt beszüntették működését. Az elmúlt nyáron azonban megjelentek itt a szakemberek, méregettek, számítottak és terveztek, majd egyre-másra érkeztek meg a különféle daráló és őrlő berendezések. Gyorsan elterjedt a hír a környéken — takarmánykeverő üzem létesül a Csárda malom helyén. Valóban így történt, mert a felújítás és a műszaki berendezés:, gépi felszerelés után 1062. januárjában m/unkához látott az új üzem, hivatalos nevén a Heves megyed Malom-ioari es Terményforgalmi Vállalat sa- rudi takarmánykeverő üzeme. Igen fontos munkát végeznek itt azáltal, hogy különféle takarmánykeverékeket, táptakarmányokat: állítanak elő az állatenyósztés céljaira. Mintegy 50 termelőszövetkezet jár ide táptakarmányért, s a füzesabonyi éls a hevesi járás termelőszövetkezetein kívül az egri járás szövetkezetei is örömmel keresik fel őket. Madarász Béla, az üzem fiatal vezetője elmondja, hogy nyolcféle táptakarmányt készítenek. Előállítanak négyféle csibetápot,' kétféle sertéstápot, ezenkívül a malacok, szarvasmarhák részére isi külön takarmányokat készítenek. A munkát, — a takarmányok keverését, —. pontos recept, műszaki előírás szerint végzik. Nagy ■ András molnár, Rabóczki József és társaik gondosan ügyelnek a minőségre, a táptakarmány összetételére. Havonta mintákat küldenek fel Budapestre, a központi laboratóriumba, ahol bakteorológiai és beltartáptakarmányt, és ezen a na- |pon is már harmadszor fordult a vontató. Még egy fuvar van hátra, hiszen ma alaposan bevásároltak. Vittek innen hizlaló csibetápot, sertéstápot, és még ezenkívül marhatápra is igényt tartanak. — Jói fejlődnek a csibék az itt készült takarmányoktól — ez a véleményük a termelőszövetkezeti állattenyésztőknek, akik a jövőben még inkább igénybe veszik az üzem készítményeit. AZ ÜZEM JÖVŐJÉVEL kapcsolatban megtudtuk még azt is, hogy a termelőszövetkezetekkel előre szerződéseket kötnek a különféle takarmányok elszállítására. Jelenleg még egyműszakos munkával is ki tudják elégíteni az igényeket, de ha a szükséglet úgy kívánja, akkor át fognak állni rendszeresen a kétmű- szakos termelésre. Azzal a kívánsággal búcsúzunk el a takarmánykeverő üzem dolgozca- tól, hogy ezután is fokozott munkával, jó takarmánykeverékek készítésével segítsék termelőszövetkezeteink állattenyésztőinek munkáját. Császár István Kenyér hullt a porba! (Jüyy CjfAvéiel! Nem mindennapi látvány; történt a minap Egerben, a; Kisasszony utcában. A Sütőipari Vállalat egyik; áruszállító gépkocsija haladt; felfelé az emelkedő úttesten,; amikor útközben kinyílt a; kocsi hátsó ajtaja és ahogy; robogott az autó felfelé az: emelkedőn, fokozatosan úgy! hullt ki az úttestre a friss,! puha kenyér. Az úton járók segítségével! aztán a szállító kocsi személy-! zete nagy sietséggel felszedte! a poros úttestről a szétszórt! kenyeret. A gondatlanságból eredő! különös esetet tanulságként! jegyeztük fel, mert csak pél-! (Iánknál maradva, ki állná! meg szó nélkül, ha poros ke-! nyér kerülne az asztalára? (Simon) Kincset tatáitok a békaemberek Barcelonától 40 kilométerre^ délre, a tengerparton mindössze két és fél méter mélyen^ a víz alatt, sportbúvárok ötszáz darab arany- és ezüstér-? mét találtak. Az érmék III. és j IV. Fülöp sponyol király ideje-j bői valók és eddig nem sikerült megállapítani, hogy annak! idején elrejtették-e ezt a kin-; eset, vagy egy elsüllyedt hajó- \ val került a tenger mélyére. Igencsak elcsodálkozhatott az az idegen, aki az elmúlt napokban ügyes-bajos dolgát intézni menve az ostorosi tanácsházát kereste. Különös dolog nem történt ugyan, a tanácsháza most is ott áll a régi helyén, csak éppen ezzel a felírással: Községi Tanács, Kovácsháza. Ezek után már mindenki tudja — hiszen a címben is elárultuk —, hogy nem a falu nevét változtatták meg ily hirtelen, hanem Ostoros községben és a környékén készülnek az egyik új magyar filmnek a külső felvételei. Filmesek szállták meg az elmúlt napokban a községet, s Budapest Filmstúdió jelzéssel ellátott autók cirkálnak a poros utakon, s a négy keréken mozgó aggregátor zúgva, zörögve termeli az áramot, hogy a Jupiter-lámpák fénye pótolja a felhők mögé bújt napsugarat. A készülő film címe: Félúton, Galgóczi Erzsébet azonos című regényéből készük Rendező: Kiss József, operatőr: Magyar József. A film tsz-problémáról szók a sógorság-komaság alapján álló vezetés veszélyére hívja fel a figyelmet., s ezelleB emel szót. Próza helyett, most nézzünk néhány képet a születő ujj magyar filmről: Ecséden megoldották a folyamatos széntermelést Az ecsédi külfejtési üzem sziénkitermelő gépállománya egy E—4-es típusú exkavátorral gyarapodott. Az új gép — amint az emberek is mondták — igen „spór” és igényes, leginkább azért, mert a szenet nem robbantás után termeli, hanem saját maga szedi le a szénfáiból a két köbméteres „porciókat”. Igényes azért, mert egyetlen mozdulattal két köbméter szenet képes az adagolásra emelni, úgy vélte mindenki, hogy ha a gép hozzáfog „szívből” termelni, magasra felszökik a termelési hozam. Igaz, ami igaz, eleinte a „hi- szemet” csalódás váltotta fel. A gép —- míg a körülményeket meg nem ismerte — alig- alig termelt Ha termelt, akkor pedig akkora széndarabokat ragadott fel, hogy a keleti 3-as szállítóvágatba nem lehetett leszállítani. Tehát’ a folyamat úgy nézett ki, hogy a gép termelt az adagolóra, onnan rákerült a szállítószalagra, és! további útja a „visszaterme- lés”. Vagyis, le kellett lökni a szenet a szalagról. így új akadály várt megoldásra. Az üzem nem akart megválni a géptől, viszont a termelés; így tovább nem mehetett. Ügy; érezte a vezetőség, hogy itt kell tenni valamit. A keleti 4-es szállítóvágat üzemeltetésével úgy határozott az üzem- vezetőség, hogy a széntörőt a gödörben helyezik el, közvetlen a ■ szállítóvágat előtt, így a nagyobb széndarabokat nem kell fisszatermelni, és az állásidő is csökkenni fog. Tervüket végre is hajtották és így megoldásra talált a feladat. S ma már elmondhatjuk, hogy Ecséden folyamatos és bőséges a széntermelés. Fekete Lászlóné A kommunisták helytállása = gazdasági fellendülés Egy pártszervezet munkáját, a kommunisták tevékenységét minden esetben visszatükrözi a környezet gazdasági eredménye, az ott dolgozó emberek politikai felfogása, munkához való viszonya. Ezt a megállapítást egyaránt vonatkoztathatjuk üzemre vagy termelőszövetkezetre. Ha bármilyen szempontból vizsgálgatjuk a nagyfügedi Dózsa Tszt-, akkor olyan megállapításra jutunk, hogy nagyot fordult itt a világ az utóbbi hónapok alatt, és új kerékvágásba gördül már a közös gazdaság kereke. És hogy a nagyfügediek kiheverték a kezdeti gyermekbetegségeket, abban felelősségteljes, áldozatos, sok esetben népszerűtlen feladatokat is vállaltak, és hajtottak végre a tsz kommunistái. De azt is hangsúlyoznunk kell, hogy tették ezt minden esetben a legmagasabb fokú önzetlenséggel, kizárólag az emberek, a tagság érdekében. Pedig a gazdaság méreteihez és a község lakóinak számához képest nem nagy taglétszámmal rendelkezik a nagyfügedi pártszervezet, mert mindössze 48 tagot számlál. Mégis, a nagyfügedi példa is azt bizonyítja, hogy mennyire megnőtt a kommunisták tekintélye, hogy szavuknak súlya van, hogy a feladatok végrehajtására maguk köré képesek tömöríteni a dolgozók tömegeit. Az idáig megtett út a nagyfügedi kommunisták számára sem volt könnyű: minden időben nehézségekkel, problémákkal, volt teletűzdelve. A menet közben végrehai- tásra váró feladat kettős célt Szolgált: művelni önmagukat, 'de nevelni a környezetet, a barátot, a szomszédot, a brigádtársat, egyszóval a falu lakóit. De talán hallgassuk meg Sipos Károly párttitkárt, hogy miképpen hajtották végre a nehézségek áthidalásához szükséges és a sikerek biztosítására fontos szervezési feladatokat. — Ügyeltünk, hogy az egyes brigádokban megfelelő számmal kerüljenek párttagox, akik azután a taggyűlésen hozott határozatok szerint a párt politikájának megfelelően nevelik a körülöttük élő embereket és végzik munkájukat. Ha valami váratlanul közbejött sürgős probléma szükségessé teszi, rendkívüli gyűlést is hívunk össze. — Milyen módszert alkalmaznak az egyes. pártmegbízatások kiadásánál? — Egyrészt jegyzőkönyvbe foglaljuk az elvégzésre váló feladatot és a felelős elvtárs nevét De ezen túlmenően még külön papíron is átadjuk ugyanezt. A taggyűlés pedig időnként beszámoltatja a feladatok elvégzéséért és végrehajtásáért felelős elvtársakat — Tudna mondani néhány elvtársat akik egy bizonyos munkahelyen pártmunkát végeznek? — Mondhatnám mindjárt Elekes Ernőnét, aki a földművesszövetkezetben dolgozik. Bodó Ferenc és Szabó Sándor, a szerelőműhely munkájáról számolnak be időnként. Vagy az állatgondozóktól Csecset Andrást... , A közös gazdaságok fejlődésével a pártszervezet előtt álló feladatok mind nehezebbekké válnak. És éppen ez a sokrétűség, de a kommunisták létszáma Is hozza magával a pártonkívüli aktívák bevonásának szükségességét. Amikor a nagyfügedi pártszervezet a 48 párttag mellé a feladatok végrehajtására még 64 fős pártonkívüli aktívahálózatot is teremtett, kettős célt ért el. Gyakorlatiasabbá tette a párt- szervezet munkáját, egyben szilárd bázist teremtett magának a pártonkívüliek között. t— Van tehát pártonkívüli aktivahálózatunk, akiknek politikai képzettségét egyre növeljük. És talán éppen ennek köszönhető az a felmérhetetlen segítség, amelyet a háztáji hízott sertés szerződéskötéskor kaptunk tőlük. Nem beszélve a növényápolási munkák idejében való elvégzéséről — nyilatkozik a pártonkívüli aktívákról Sipos Károly párttitkár. — Az előbb említette, Sípos elvtárs, hogy a legközelebbi feladatok elvégzésére már előre felkészül a pártszervezet. Megtudhatnám, hogy jelenleg milyen kérdés áll az érdeklődés középpontjában Nagyfü- geden? — A kombájnnal való aratás, amely miatt kétféle nézet alakult ki a községben. — — Az egyik tábor belátja, hiszen az elmúlt évek alatt éppen a saját munkaerejének a megkímélését tapasztalta; azáltal, hogy á gépi munka könnyebb, korszerűbb, de gazdaságosabb is. Mert amíg a kéziaratás holdja 650 forintba kerül, addig a kombájnnal vaíó aratás csupán 180 forint 'kiadást jelent holdanként. — És a másik tábor? — A régi kéziaratási módszer mellett tör lándzsát. Azt mondják, hogy aratáskor lehet; a legmagasabb munkaegységet; elérni, és ha ebben az időben aratást nem végezhetnek, úgy; munkaegység nélkül marad-; rak. — A végső döntés pedig? .. — Géppel aratunk, mert az; aratás ideje alatt más terüle-; ten tudjuk foglalkoztatni a tagságot. Borsókaszálás és' cséplés, a kombájnszalma be-; takarítása, a kertészet: mind-! mind ad munkaalkalmat bőven. Egyébként az aratással; kapcsolatban a jövő héten tartunk kisgyűléseket, ahol részletesen ismertetjük a terveket. Így dolgoznak és élnek ke-; mény munkában a nagyfügedi; kommunisták. Alakítják, for-; málják az emberek gondolko-; dásmódját, tudatát. Olykor jó- akaratű igyekezetük éppen azoknak az ellenállásával ta-; lálkozik, akiknek érdekében minden történik. Az idő azon-; ban azoknak kedvez, akik a haladást szolgálják. És tudjuk, hogy azok az emberek,; akik ma még, ha nem is el-: lenségesen, de némi fenntar-: tással, vagy gyanúsan szemlé-! lik életünknek egy-egy megnyilvánulását, kevés idő múl-! tán szintén sziwel-lélekkel mellénk csatlakoznak. haczik János A film szerint Szidi tanyáján vagyunk, ahol Szirtes Adámról készül néhány méter közeli felvétel. A felvevő» gépnél Magyar József operatőr. A közönség nagy része talán nem is tudja, hogy ami a vásznon egy villanás csupán, vagy néhány másod- percnyi jelenet, azt a felvétel előtt hosszú órák munkája, gép- és fény beállítások előzik meg, $ hányszor kell ismételni egy-egy jelenetet, vagy rövid , szöveget, amíg az minden szempontból tökéletes és megfelel. Képünk a felvétel előtti percekben készült, Kiss József rendező együtt próbál egy szövegrészt Szirtes Adámmal, Dani alakítójával. Ez a rövid jelenet is Szidi tanyáján játszódik. Ide jqn a tsz raktárosa egy nagyon fontos beszélgetésre. Magtárt akar bérelni, de nem a tsz, hanem a maga számára, s amint mondja, jól megfizet érte, nem is pénzzel, hanem terménnyel. Miért egy tsz-raktá- rosnak a maszek magtár? Erről még nem beszélnek itt a tornác előtt, hanem megfordulnak és bemennek a szobába. De ez a felvétel már nem Ostoroson, hanem a filmgyár műtermében készül. A képen: Szidi, Sándor Iza, a raktáros, Pécsi Sándor. t A filmben többek között szerepelnek még: Bessenyei Ferenc, Bánhidy László, Makiári János és Gyöngyösi Katalin, 111. éves főiskolai hallgató. Érdeklődéssel várjuk ezt az új magyar filmet. (márkusz) talmi -.vizsgálatnak vetik alá az üzem készítményeit. Benn az üzemben vígan duruzsolnak a daráló- és őrlő- gépek-. Itt darálják össze a kukoricák .. napraforgót, árpát, szciját és földi diót, majd a megfelelő adagolás után a nagy teljesítményű 8 mázsás keverőgép végzi el a munka többi részét. Ez a gép 15 percenként kever meg 8 mázsa sertés- vagy marhatápot, 20 percenként pedig ugyancsak 8 mázsa csibetápot. IGEN ÉRDEKES még. ___________________ is, hogy há nyféle helyről szerzik be az üzem dolgozói a tóptakarmá- nyok összeállításához szükséges nyersanyagokat. A szemesterményeket a Terményforgalmi Vállalat raktáraiból, a diódarát Indiából, a hallisztet Peruból kapják. Tápanyagokat szállít ide a szentesi erőtakar- mánygyár, a húslisztet, a tápkorpát és az egyéb állati fehérjéket pedig a szikszói üzemből rendelik. A karcagi hántolcmalomból vitaminokban gazdag anyagokat, a felnémeti mészműtől pedig szénsavas takarmánymeszet hoznak ide. A különféle takarmánysókat a FŰSZERT Vállalattól rendelik, és ebből a sokféle anyagból állítják elő nagy gondossággal a takarmányokat és szállítják megyénk termelőszövetkezeteibe, hogy ezzel is elősegítsék állattenyésztésünk fejlesztését. A termelőszövetkezetek kedvelik az itt elkészített táptakarmányokat, és egyre inkább igénybe is veszik azokat. Naponta 152 mázsa tápszert állítanak itt elő, és ez mindig gazdára talál. Arra is volt már példa a közelmúltban, hogy két héten át dupla műszakban kellett dolgozniuk, hogy a szükségleteket ki tudják elégíteni. Gyorsan ki te. számítottuk, mennyi táptakarmánnyal járult már hozzá ez a kis üzem megyénk állattenyésztésének fejlesztéséhez. Elszállítottak január óta 110 vagon sertéstápot, közel 40 vagon csibetápot, s ha mindent egybevetünk megállapítható, hogy közel 170 vagon táptakarmányt adtak már át az idén termelő- szövetkezeteinknek. Jelenleg is szaporán fordulnak a vontatók az üzemi rakodója mellett. Most is a tisza- nánai Petőfi Tsz szállít innen Látogatás a sarud! takarmánykeverő üzemben .\api 152 mázsa tápszert állítanak elő
