Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

1962. június 16., szombat NÉPCJSAG 3 A helyi ipar újítási hónapja Valamennyi vállalat rendeld kezik újítási feladattervvel, hi­szen az újítómozgalom nem kampányszerű. De immár a tizenkettedik órához értünk, amikor - feltétlenül hangsú­lyozni kell, hogy az 1962. évi terv teljesítésében melyik fela­dat megoldása a legfontosabb. Ezért örömmel üdvözöljük a Heves megyei Tanács VB ipán osztályának és a HVDSZ me­gyei bizottságának kezdemé­nyezését, hogy a helyi ipari vállalatok júniusban tartsanak újítási hónapot. Újítási amkétokat kell tarta­ni a vállalatoknál és itt fel kell hívni a dolgozók figyel­mét az újítási hónap felada­taira. Június a helyi ipar újí­tási hónapja. De hogy valóban az legyen, az üzemek vala­mennyi dolgozójának — veze­tőiknek és munkásoknak — sokat keli tenni; Pártunk Központi Bizottsága felhívta a párt-, szakszerveze- i és ifjúsági szervezeteket, iogy támogassák és karolják isi a kongreszusi munkaver- ;enyt, felhívta a gazdasági és nűszaki vezetőket, hogy a ter- nelés feltételeinek biztosításá- al, a termelés magasabb szin- :ű irányításával és szervezésé­vel segítsék elő a kongresszusi rmnksaversenyben kitűzött cé­lok elérését. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy iparunk dolgozói megértették a feladatokat és versenyvállalásaikkal bizo­nyítani is akarják mindezt). A EGYÜTT A LIBACSALÄD (Foto: Kiss Béla) Behajtani tilos ! ... ... és ha már behajtani ti­los, akkor helyes volna, ha ezt a figyelmeztetést egyesek be is tartanák. Ugyanis az egri Malom utcai lakosok örömére megkezdték az úttest javítását, miytán az utat ter­mészetszerűleg le is zárták. Közlekedés csak a járdán történhet, gyalogosok számá­ra. Vannak azonban felelőt­len emberek, akik kerékpár­ral, sőt motorkerékpárral is közlekednek a járdán és ez veszélyezteti az ott lakókat. Helyes volna, ha az azon a területen levő rendőrjárőr többször ellenőrizné és a helyszínen bírságolná meg a szabály áthágóit. Ha valaki mégis kerékpáron közlekedik, vagy éppen motorral, nem szükséges arra ráülni, lehet azt esetleg tolni is, s így nem veszélyezteti senki testi épsé­gét. K. B. A KZSZÖV vezetőségének üléséről Csütörtökön ülést tartott a Heves megyei KISZÖV veze­tősége. A szövetkezeti ipar előtt álló feladatokat, különösen az exporttermelés és a lakos­ság részére végzett javítás, szolgáltatás, a méretes tevé­kenység és a családi házak épí­tésének javítását,- kiterjeszté­sét vitatták meg. Intézkedéseket tesz a KISZÖV a megye területén működő javító és szolgáltató részlegek épületeinek rendbe­hozására, tatarozására és szé­pítésére. A Heves megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálatai több hiányosságra hívták fel a vezetőség figyelmét. Megfon­tolt és sürgős intézkedésekre van szükség. A KISZÖV veze­tősége határozatokat hozott a munka javítására, az eredmé­nyek növelésére. űz új gyár régi gondjai Több segítséget a vidéki ipartelepítésnek Traktorokat és alkatrésze­ket csak Budapesten lehet gyártani? Ezt senki sem ál­líthatja, hiszen a Budapesti Hajtóműgyár nyersanyag- szükségletét nem a főváros­ban leli, munkáskéz is job­ban akad vidéken és a kész traktorok sem az aszfalton szántanak. Sok és nyomós érv szólt a vidéki ipartelepí­tési program mellett, s aztán megszületett a határozat, hogy a Budapesti Hajtómű­gyár egri telepét bővíteni kell, itt gyártsák a traktorok sebességváltóit és különböző hajtóműveket. Különböző nehézségek miatt közel két évet késett az új egri gyáregység építésének megkezdése. Most egy éve rakták le az alapköveket, az­óta kielégítő ütemben halad az építkezés, legalábbis az évekkel ezelőtt készült tervek és programok szerint, kielé­gítő ütemben. De az elmúlt év nyara óta árván meredez- nek a kazánház falai, tetőt, pincét és elvi döntést várnak, hogy milyen gépeket fogad­nak majd be. A Budapesti Hajtóműgyár egri telepének jelenlegi iro­dáiban 51 ember szorong, a KISZ-nek és a szakszervezet­nek nincs egy helyisége. A tervek szerint 70 főre szapo­rodik a műszaki és admi­nisztratív létszám, de irodai- bővítést nem engedélyeztek. Vajon hová teszik az embe­reket? A mostani kétszere­sére, mások szerint majdnem háromszorosára emelkedik a munkáslétszám és a korábbi tervekhez szabott, mindössze 12 darab kisméretű zuhanyo­zófülke és a szociális épüle­tek kicsik lesznek. Nincs megoldva a fémforgács- és hulladékgyűjtés, pedig lénye­ges anyagmegtakarítást je­lentene. Nem fogadható el a nagycsarnok közepére terve­zett hegesztőműhely, mert csak egy drótkerítés választa­ná el a munkatértől, nem gondoskodtak elszívó beren­dezésről, így sok ember egész­ségét veszélyeztetné. Kicsi lesz a raktár. A jelenleginél háromszor nagyobb új forgácsolómű­helybe kell áttelepíteni a gé­peket, új, nagy teljesítményűi programvezérlésű padokat, többorsós félautomata gépe­ket kell beszerelni és a lehe­tő legkisebb időkieséssel ész­szerű, gazdaságos termelést keli megszervezni, méghozzá ez év végére. Jövőre 80 mil­lióról több mint 210 millió forint értékre növekszik ‘ aa egri gyáregység termelési fel­adata. Éppen ezért aggasztó, hogy a Hajtóműgyár buda­pesti központja még nem dol­gozta ki a végleges gyárt­mányösszetételt, tehát nincs végleges technológiai terv és nincs meg a gazdasági fel­adatok végrehajtáshoz szük­séges létszámterv. Sürgős lenne a gyáregységre vonat­kozó végleges szervezési sza­bályzat és a megfelelő ügyvi­teli utasítás kidolgozása is. A hiányosságokról az „ille­tékesek” tudnak, ámbátor nem egyértelmű, hogy milyen ügyben ki az illetékes és ki a felelős. Egy-egy ügyben hó­napok óta folyik a vita, da kielégítő eredmény nincs, pe­dig az idő sürget. Több segít­séget, kevesebb kapkodást és akkor a 68 millió forintos beruházás meghozza a kívánt sikert. F. L. A pártkongresszus tiszteletére j 15 százalékkal teljesítik túl éves tervüket, 2 százalékkal csökkentik az anyagnormát Istenmezején Istenmezeje évek óta úgy él a köztudatbarf, mint a „bento- nit hazája”. A bentonit tette ismertté ennek az északi bá­nyász településnek a nevét. S már nemcsak megyénk, orszá­gunk határain belül emlegetik a falu nevét ismerősen, a hír túljutott az országhatárainkon is. A kongresszusi célkitűzések valóra váltásának szellemében kos túlteljesítésével köszöntsék a kongresszust. Nemcsak ter­melési eredményekkel készül­nek az ünneplésre. Tanúinak is! Kevés olyan csillés dolgo­zik már a bányában, aki nem szerezte volna meg a se­gédvájárt, lőmesteri képesítést. Igyekeznek a biztonságtechni­kai, balesetvédelmi előírások szerint dolgozni. A múlt évben a baleset terén mind gyakori­ság, mind súlyosság szempont­jából szomorú képet mutatott a statisztika. Az idén már si­került fejlődést elémiök; mindössze nyolc baleset, for­dult elő, s abból csak két bal­eset volt 3 napon túl gyógyuló, ez mind a gyakoriság, mind a súlyosság szempontjából ked­vező. (p. d.) JELENTKEZÉS n gyöngyösi felsőfokú mexőgasdasági technikumba A Gyöngyösön, 1962. őszén meginduló felsőfokú mezőgaz­dasági technikum felvételt hir­det. A nappali tagozaton a képzési idő 2 év. A végző hall­gatók szőlészeti szaktechniku­sok lesznek. Jelentkezhetnek érettségivel vagy szőlészeti szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkező dolgozók. Felvételi korhatár 33 életév. Előnyben részesülnek azok az érettségizett dolgozók, akik egy év szakmai gyakorla­tot igazolni tudnak. 1960—61— 62-ben érettségizettek, érettsé­giztető iskolájukon keresztül, a többiek a felsőfokú technikum­ba küldjék kérelmüket. A fel­vételi űrlapok a technikumtól (Gyöngyös, Zrínyi u. 3.) kérhe­tők. — Jelentkezési határidő augusztus 10. 1963. januártól 3 éves tanul­mányi idővel levelező tagozat, is indul, amelyen a korhatár 22—45 életév. Elsősorban olya­nok jelentkezzenek, akik 5 éves szakirányú munkaviszonyt tud­nak igazolni. Részletes felvilágosítást a tech­nikum igazgatósága (Gyöngyös, Zrínyi u. 3.) ad. Mezőgazdasági Technikum igazgatósága, Gyöngyös munkálkodnak most az isten- mezeji bányászok. Évente hosszú-hosszú szerelvények in­dulnak útra a mátraballai vas­útállomásról, ahová teherautók szállítják a bentonitot, távoli országok felé. Az idén a na­gyobb exportlehetőségek, a je­lentősebb exportmegrendelé­sek lehetővé tették, hogy na­gyobb mennyiségű bentonitot küldjenek felszínre a rosszkút- tetői bányából. A bányászok vállalták, hogy a VIII. párt- kongresszus tiszteletére 15 szá­zalékkal teljesitik túl 1962. évi tervüket — a különböző gazda­sági mutatókat betartva. Ugyanakkor arra is ígéretet tettek a bányászok, hogy csök­kentik az anyagnormát 2 szá­zalékkal. — Az első negyedévet szé­pen zártuk — mondotta Ju­hász György, a bentonitbánya helyettes üzemvezetője. ,— Má­jus havi teljesítésünk 102,5 szá­zalék volt, s júniusi tervünk teljesítésével sem lesz semmi baj, úgyhogy féléves tervünket nem zárjuk adóssággal. Hónap­ról hónapra eleget tettünk kö­telezettségeinknek. Növekedett az egy főre jutó teljesítmény is az istenmezeji bentonitbányában. A tervezett, műszakonkénti egy főre eső követelményt, a 3,5 tonnát minden brigád túlhaladta. A „leggyöngébb” brigád is 4,1 tonnát teljesített. — Hat szocialista brigád dolgozik az üzemben — mon­dotta Juhász György —, s a kongresszus tiszteletére egy újabb brigáddal is szocialista szerződést kötünk. Az össz- munkáslétszám egyharmada tömörül jelenleg a szocialista brigádokban. Más formában is versenyez­nek a bentonit bányászai. A szállítómunkások, a csillések páros versenyben vesznek részt a szocialista vetélkedésben, ugyanakkor a harmadok, a mű­szakok is versenyben állnak egymással. A bányászok tudják: a -nennyiségi túlteljesítés nem ilsődteges követelménye a songresszusi versenynek! így nem elégszenek meg azzal, iogy az éves terv 15 százalé­rony és tekintélyes épület kö-s zött, kis emelkedésen áll a hí-S: rés kolostor, amelynek tagjai v egy évben csak egyszer fogad-?: nak látogatót s úgy azok előtt? mint egyébként sorstársaik ?1 előtt is psupán! két szót' ejthet-?' hennek ki, mig csak élnek:?: memfento móri! — s koporsó-? ban hálnak. \! Krakó lengyelországi uta-|j zásunk végállomása volt. A?j város megtekintése után utunk?; ismét Zakopanéba vitt. >1 Az élménygyűjtés ideje ál-rt tálában mindig rövidnek tű-?, nik, de talán- különösen akkor, s1 ha külföldön jár az ember,? ahová ritkábban juthat el. ?| A Zakopanéban és Krakkó-?, ban eltöltött napok színes él-?; ményeivel indult' újra autó-?: buszunk hazafelé. A havasok?, közt kanyargó szerpentinen?! gyorsan gördültek a kocsi ke-? rekei, a szélben bólogató fe-?c nyők mintha . búcsút intettek?* volna a hatvaniaknak s azokrt a .gyerekek és felnőttek is, akik? s mindenütt lengyel földön, aholy megfordultunk, szeretettel és?* hosszan tartóan integettek utá-?; nunk, minit mondták, magyar? barátaik után. Még egy pillan-?r tást vetettünk a hófödte csú-?s csők felé, hogy aztán ismét a|j Csehszlovák Szocialista Köz-<£ társaság földjén folytassuk?! utunkat hazafelé. ?s Kirándulásunk élményekben?« felejthetetlenül gazdag és kei-? lemes volt, s boldogok vol-?r tunk, hogy meglátogathattuk« lengyel barátainkat s gyönyö-?! rű hazájukat. ?r Dr, Rőczey Ödön ?t lengyel hősi is, Szobieszky Já­nos, Poniatowski József és Kosciuszko Tádé, de a Jagel­lók koporsói mellett megtalál­juk Báthory István nemzeti színű szalagokkal díszített s gondosan ápolt emlékét is. A királyi vár belsejében csodálatos, szépségű, rendkívül értékes gobelinek hívják ma­gukra a figyelmet, amelyeken a művészek bibliai története­ket elevenítettek meg. De megtaláljuk az egykori, nagy­hírű királyok bútordarabjait s más értékeit is­Mint vezetőink elmondták, a közeljövőben szeretné a vá­ros eredeti formájában elő- * állítani a Wawel egész épü­letkolosszusát, ugyanis az idők folyamán a stílusnak nem megfelelő épültrészek hozzá­építése történt, ezeket lebont­ják majd. A vár teraszáról megragadó . kilátás nyílik Krakkóra és a széles Visztulára. A számos to­lyi vár megtekintése volt. A Visztula és a Rudava ösz- szefolyásánál tágas síkságon épült város talán legszebb pontjai A XIV. században Nagy Kázmér alapította, na­gyobb része azonban II. Ágost idejéből való. 1610-ig itt lak­tak a lengyel királyok, majd 1846 óta kaszárnyául és ka­tonai kórházul szolgált. Keleti oldalán áll 1359-ből a gyönyö­rű, gót székesegyház, a lengyel királyok és hősök temetkező helye román kriptával. Számos lengyel király bebalzsamozott, földi maradványa mellett itt fekszik a három legnagyobb ború következtében 9500 főre csökkent, ma félmillió lakosa van-. Ha Krakkóról röviden ír­nánk, az is oldalakat venne igénybe, hiszen olyan gazdag, történelmi városba érkeztünk, ahol szinte minden talpalatnyi föld maga a történelem. Úti- élményeink közül talán leg- megkapóbb a Wawel, a kirá­VWWVVV* 'vvvvvvw vwvv vvvv v v v v v mást. Elsőéves technikumi hallgatók voltak Krakkó mel­lől. Karjukon a tanintézet jel­zésével. Vezetőjük elmondta, hogy ez a jelzés nagymérték­ben szilárdítja a' fegyelmet, viselése feltétlenül kötelező, s ha az utcán, vagy bárhol „va­lami baj van"’, mindenki tudja, hol keresse a fegyelmezetlen- kedőt. Kis ismerőseink jelvények­kel ajándékoztak meg minket, s mi papírszalvétát adtunk cse­rébe, ami Lengyelországban is igen nagy becsben van! Kicse­réltük címeinket is, s megfo­gadtuk, írunk majd egymás­nak. Zakopánétől Krakkóig több mint 100 kilométres utat kell megtenni. 50—60 kilométer titán már veszít sajátos jelle­géből a tátrai táj. A faháza­kat ugyanolyan nagyságú kő- épületek váltják fel, a vidék kulturáltabb képet mutat s az emberek öltözéke és viselke­désé is városiasabb jellegű. Krakkó közelében, számos dombocskán fut végig a miúú't, mintha valóságos hullámva­súton ülne az ember. Azután Szinte minden átmenet nélkül toppan az ember szeme elé Krakkó, Lengyelország egy­kori fővárosa. . Fontos vasúti csomópont a Visztula partján, Nova-Huta elnevezésű városrészével közel 500 000 lakossal. A város egy­kori védőfalai 1241-ben épül­tek 4 km-es hosszúságban. A város fejlődésére jellemző, hogy míg a Jagellók idején lakosainak, számla 100 000 volt, majd a XVIII. században be­következett- hatalmas járvá­nyok, tűzvészek és a svéd há­újítások elbírálóinak és azok­nak, akiken ezek bevezetése múlik, arra kell törekedni, hogy az újítások ne feküdje­nek el az íróasztalok fiókjai­ban, hanem az üzemek mun-\ káját segítő, hasznos gyakorla­ti tényezőkké váljanak. Éppen ezért az újítási hónap folya­mán beadott javaslatokat he­tenként el kell bírálni, s aa elbírálás eredményeit nyilvá­nosságra kell hoznk Ha ez nagyobb körültekintést, alapo­sabb gazdasági számításokat igényel, közöljük ezt az újí­tóval. Az üzemek szocialista brigádjai elé olyan feladatokat kell tűzni, hogy segédkezze­nek a hasznos újítások beve­zetésében. Egy-egy feladatot bízzunk a fiatal műszakiakra, adjunk lehetőséget arra, hogy megmutassák rátermettségü­ket és fejlődjék bennük a tu­dat: képzettségükkel, tudásuk­kal sokat tehetnek az újítások bevezetéséért. A fiataloknál alkalmazzuk a fokozatosság el­vét, azaz kisebb feladatok után adjunk nagyobb megbízásokat is. Az'újítási hónap egyéb fel­adatokat is tartogat Meg kell vizsgálni, hogy a vállalatok­nál milyen újítások alkalma­sak tapasztalatcserére. Ezeket be kell küldeni az ipari osz­tályhoz. Ugyanis számos üzem­ben akadnak olyan újítók, akik rendszeresen és nem is eredmény nélkül foglalkoznak újítási problémák megoldásá­val. Az ipari osztály kellő irá­nyításával, és szervezett ta­pasztalatcsere útján lehetőség nyílik arra, hogy ugyanannak a problémánál? a megoldásán ne fáradozzanak többen, ha­nem az újítók erejüket a kö­vetkező kérdés megoldására összpontosíthassák. Az újítási hónap program­jában megfogalmazott célok elérésére a vállalatok jutáimat tűztek ki a legjobb újítók ré­szére. Megyénk legtöbb vállalata a helyi ipar egy-egy láncsze­me. Nagy lehetőség nyílik te­hát arra, hogy meggyorsítsák a lakossági szolgáltatások mi­nőségi színvonalának emelését és a szolgáltatások határidejé­nek csökkentését. Az újítási hónap hasznos segítőeszköz lesz a helyi iparpolitikai terv teljesítéséhez. Most vállalata­ink dolgozóin! és vezetőin a sor: szívleljék meg a felada­tokat és tudásuk legjavát nyújtsák azok teljesítéséhez. * • Bóna Gyula vállalások megalapozottak, a felajánlások a helyi adottsá­gok figyelembevételével ké­szültek. A helyi ipar fő célki­tűzése a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Ezenfelül a vállalásoknak a termelékeny­ség emelését, a minőség javí­tását és az önköltség csökken­tését kell eredményezni. A ve­zetők teremtsék meg a verseny és az újítások szükséges elő­feltételeit, a munkásoknak pe­dig a felajánlásokból rájuk eső rész teljesítésén felül az újat, a korszerűbb módszere­ket kell keresni. Szükséges, hogy a vezetők felkarolják, tá­mogassák a. munkások kezde­ményezését. A vezetők irá­nyítsák a fő feladatok megol­dására a munkások és újítók figyelmét, a kongresszusi munkaverseny lendületét kap­csolják össze az újítási hó­nap teendőivel, mert így biz­tosítható a tervek minőségi mutatóinak teljesítése. Régebben gyakran előfor­dult, de megtörténik manap­ság is, hogy az újítások elbí­rálása, értékelése lassú, a már elfogadott újításokat is csak késve vezetik be és emiatt a dolgozók jogosan háborodnak fel. Várhatjuk-e a dolgozók lelkesedését, a vállalások szor­galmas és pontos teljesítését, ha a vezetők nem támogatják eléggé a munkásújítókat, vagy a kongresszusi verseny olyan célkitűzéseit, amelyek nagyobb szervezettséget és jobb műsza­ki előkészítést igényelnek? Az

Next

/
Thumbnails
Contents