Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-12 / 135. szám

4 NEPÜJSÁG 1962. június 12., kedd Csak búcsúztak... — Nem is lehet innen még bal­lagni, hisz az általánossal alighogy elkezdtük az iskolába járást! — mondja felnőtt ss komolysággal va­sárnap délután Székely Gabi, mi­közben virágcsokrot szorongat a kezében, hogy kedves nyolcadikos barátjától búcsút vegyen. Igaz, helyes az a rendelkezés, hogy ne ballagjanak az általános iskola nyolcadikosai, mert miért is, mitől is vennének véglegesen búcsút? A tanulástól? Nem, mert valahol még bővíteni kell a tudást annak, aki meg akarja találni a helyéi ebben az építő életben. Egy­mástól, az iskolától annál inkább érthető a búcsú, mert nem biztos, hogy együtt és egészen biztos, hogy nem az eddigi helyen tanulnak to­vább. Így aztán az egri egyes iskola nyolcadikosainak is elkészítették vasárnap délutánra a meglepetést a hetedikesek, meg a szülői mun­kaközösség. Virágos teremmel, sü­teménnyel, egy kis hűsítő itallal várták a megilletődött gyerekeket. Komoly volt a hangulat, nehezen oldódtak az ismerős falak, ismerős arcok között, mert mindenki - legalábbis úgy érezték — őket nézi. Hamarosan akadt a papák között néhány, akik egy-két percre eltűn­tek az iskolából, és hangszerekkel visszatérve, megteremtették a „nagyfiúk”, „nagylányok” hangu­latát. Igaz, a vizsgák még hátra vannak, de az ünnepélyes búcsú vidám köszönés lett a régi iskolá­tól, a kedves tanároktól, s útra- való egy másik iskola felé ... (á) — MEGJELENT a Heves megyei termelőszövetkezeti híradó júniusi száma. A hír­adó többek között a vetőmag­szaporítások időszerű növény­ápolási munkáival, a tsz-ek soron következő, megelőző tűzrendészeti feladataival, és az induló zöldségidényre való felkészüléssel foglalkozik. — ELKÉSZÜLT az Észak- Heves megyei Sütőipari Válla­lat egri 4. számú üzemének (Zalár utca) két dupla, magyar kemencéje. Az új kemence építését a Budapesti Kemen- ceépitő Ktsz végezte el. A munkálatok mintegy 200 ezer forintos költséget öleltek feL A műszaki átadásra pénteken került sor. Most már csak a belső, javító munkák vannak hátra — A MARKAZ1 Mátravöl- gye Termelőszövetkezet tag­jai több mint 250 máasa cse­resznyét szedtek már le szór­vány-gyümölcsösükről és ér­tékesítettek. Egyik este pél­dázd 70 mázsa cseresznyét adtak át a felvásárló szer­veknek, amelyből több má­zsát exportáltak. — BEFEJEZTÉK a tanévet az egri járás általános iskolái­ban, az esti és levelező tagozato­kon. Jól sikerült az idei tanév: a dolgozók tanulmányi átlaga: 3,49. Különösen jó eredményt értek el az egerbaktai iskolá­ban, itt 25-en fejezték be sike­resen a VII. és VIII. osztályt. Az idén már 30-an jelentkez­tek az ősszel nyíló VII. osz­tályba is. — Az EGRI VÁROSI MŰ­VELŐDÉSI HÁZ Zeneiskolá­jának év végi vizsgái június 20-ától 23-ig lesznek az ün­nepélyes évzáróra pedig júni­us 25-én délután kerül sor. — JÚLIUS 22-én ez évben is megrendezik a Bükkben az immár hagyományossá váló Dobó István vándordíjas tá­jékozódási természetjáró ver­senyt. A tavalyi verseny győz­tese és egyben a kupa védője a VTE csapata. — A HATVANI JÁRÁS KISZ-bizottsága, karöltve a hatvani JTST-vel, június 17- én Heréden nagyszabású já­rási találkozót rendez a ter­melőszövetkezetek és közsé­gek sportolói részére. A ta­lálkozón Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Hatvan, Kerekharaszt, Nagykökényes, Lőrinci, Rózsaszentmárton és Zagyvaszántó fiatal sportolói > vesznek észt. — TEGNAP este fél nyolc órai kezdettel az Egri Városi Művelődési Ház balett kama­raegyüttese második előadását tartotta az egri Gárdonyi Gé­za Színházban. A szép műsor- számokból álló előadást már első ízben is sokan nézték meg az egriek közül. A tegnap esti előadás is nagy sikernek ör­vendett. — A MEDICINA KIADÁ­SÁBAN több új sportkönyv jelent meg többek között: „A labdarúgó világbajnokságok”, „A nagy világversenyek éve 1962”, és a „Labdarúgás IH”. • * ünnep az ország egyik legkisebb járási székhelyén Pétervására lakóinak száma :em éri el a háromezret sem: az ország legkisebb járási szék­helye. Vasárnap üresek az ut­cák: legfeljebb egy-egy mo­torkerékpár veri fel a csendet, amint utasa fékez az elágazás­nál. Pünkösd vasárnapja nem ilyen csendes napnak ígérke­zett, hiszen a plakátok mór jó előre natgy eseményeket jósol­tak, négy község úttörő dalo­sainak találkozóját és a nyol­cadikosok ballagását. Közön­ségre, érdeklődésre számítot­tak a dalostalálkozó részvevői, hiszen háromszáz dalos hang­versenye — köztük hatvan pé- terváséri iskolás — joggal as­pirálhatott érdeklődésre. Jó bevezetése volt a nap­nak az egri honvédzenekar térzenéje. ★ Az ünnepi események a kul- túrotthonban zajlottak le. Ide vonultak a végző nyolcadiko­sok, a ballagok, s itt álltak a karmesteri dobogóra a dalos- találkozó karnagyai is. Délután kettőkor indult el az iskolából a 39 nyolcadikos, sötétkék ruhában a fiúk is, a lányok is. Leállt a forgalom az iskola és a kultúrház kö­zött: az utcát megtöltötték a kíváncsiskodók, a szülők, és a kisebb diákok. Két hetedikes leány hozza az élen a tablót, mellettük a búcsúzók osztály­főnöké, kezében a napló. A sor eleje bekanyarodik a kultúrház kapuján, ahol Cson­gor József igazgató fogadja őket. Szimbolikus az, hogy a ballagok az iskolából a kultúr- házba mennek, az eddigi má­sodik otthonból a kultúra há­zába, amely talán sokuknak jövendő második otthona lesz. Míg az iskolaigazgató, Gecse István mondja a beszédet, elő­kerül egy-egy zsebkendő a ny­lonkesztyűs lányok nemrég kapott retiküljéből. Észrevétle­nül a szeméhez nyomja az egyik is, a másik is», mintha kissé restellnék. A fiúk is ko­morak, néhány percre ők is abbahagyják a még gyakorlat­lan kézzel megkötött nyakken­dő igazítását. És következnek a búcsúbe­szédek. A hetedikesek búcsúz­nak a távozóktól, a ballagok az iskolától, az igazgatótól, a tanároktól, mindenkitől sze­mély szerint — egy-egy virág­csokorral. ★ A délutáni és esti műsoron hangverseny és táncmulatság szerepelt. Az istenmezeji ének­kar kezdte a műsort. Kissé fáradtak voltak az énekesek, hangjukon érződött is az in- diszponáltság, mégis élményt jelentett Mozart Erdő mélyén című kánonjának előadása. Legnagyobb sikert talán a Pa­tak partján című népdallal arattak. Legnagyobb létszámmal az erdőtelki úttörők kara szere­pelt: Oláh Jenő 120 tagú kó­Mondhatnánk így is. hogy mint erdőn a gomba, úgy nő­nek a földből Hatvanban is a szebbnél szebb, korszerűen és ízlésesen berendezett üzleteli. Április 2-án adták át a vásárló- közönségnek a hatvani földmű- vasszövetkezieti áruházat. A korszerűbb kereskedelmi mód­szerek bevezetése, az áruház lényeges bővítése, s a lénye­gesen nagyobb árukészlet és választék máris megduplázta az áruház korábbi összforgal­mát, s hogy csak néhány russal jött el a dalostalálko­zóra. Az erdőtelkiek a fáradt­ság ellenére is könnyen ma­gukra találtak: felvillanyozta őket az Indulj az útra élénk ritmusé. Balázs Drága májusa tiszta intónálással, pontos rit­musban került bemutatásra. Rossa Kati című kórusműve a gyerekek legszívesebben elő­adott dalai közé tartozik, ez megmutatkozott az előadásban isi. A „vendéglátók”, a pétervá- sári énekesek, változatos mű­sorral léptek fel. Neuwach Ré­gi dalocskája mellett különö­sen Székely Vörös kovácsokja kapott nagy tapsot. A sikerhez nagymértékben hozzájárult Csongor József figyelemremél- tóan egyéni karmesteri stílusa. Háromszáz dalos ismerke­dett a szomszéd községek énekkaraival, éniekkultúrájá- val. Nem nagy. számú közön­ség előtt, nem nagy érdeklődés mellett, mert a nap legna­gyobb eseménye mégis csak a ballagás volt. k konkrét adatot közöljünk: a vas-műszaki osztály forgal­ma 100 százalékkal emelke­dett, míg a konfekció forgal­ma pedig megháromszorozó­dott. Hoffmann József, az áruház vezetője elmondta, hogy az áruház bővítésével nem zárult le a hatvani üzlethálózat bőví­tése, korszerűsítése. — A nyár folyamán adják át a vásárlóközönségnek az áruház önkiszolgáló rendszerű fűszerosztályát, új tejivót is létesítenek, asztali felszolgá­lással. Még az ősz folyamán elkészül az új-hatvani ruházati bolt korszerűsítése is, önkdvá- lasztó cipőrészleggel. Nagygomboson megtörtént az élelmiszerüzlet tágasabb helyiségbe telepítése, s korsze­rű berendezéssel való felszere­lése. És talán nem hagyhatjuk EGRI VÖRÖS CSILLAG Háború és béke (I.—n. rész) EGRI BRÓDY Felhívás táncra PETERVASARA Szabad szél FÜZESABONY A torpedó visszalő Egyre modernebb üzlethálózat alakul ki Hatvanban EGRI KERTMOZI Lejtőn GYÖNGYÖSI PUSKIN Amíg holnap lesz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Matróz a rakétában HATVANI VÖRÖS CSILLAG A fekete Orfeusz HATVANI KOSSUTH Szembesítés HEVES Állami Áruház Egerben este fél 8 órakor; Szarkafészek (Bérletszünet) Hatvanban este fél 8 órakor; Cirkuszhercegnő szó nélkül a földművessaövet- kezeti tagság lényeges támo­gatását sem akkor, amikor az üzlethálózat bővítéséről és kor­szerűsítéséről beszélünk, rész­jegybefizetések útján a mun­kálatok elvégzéséhez több mint 120 000 forinttal járultak hoz­zá! M 1962. JÜNIUS 12., KEDD: JANOS 25 évvel ezelőtt, 1937 júniusában esett el, Huescánál, a spa­nyol szabadságharcban ZALKA MÁTÉ, a legendás hírű Lukács tábornok, a XII. nemzetközi brigád parancsnoka. Az I. világhá­ború után . orosz hadifogságba esett. Itt ismerkedett meg a szo­cializmus eszméjével, amelyért kardot ragadott; részt vett a ha­difoglyokból alakult egységgel a szibériai, a Kijev körüli, majd a krími harcokban. Később részt vett a Törökország felszaba­dításáért folytatott felszabadító mozgalomban is. Irodalmi mű­vei a magyar nép szenvedéséről szólnak (Doberdó). 75 évvel ezelőtt, 1887-ben e napon halt meg GIACOMO FAV- RETTO olasz festőművész, a velencei népélet bemutatója. Első sikerét szellemes ábrázolásával az Egér című képe hozta meg, ismertek a Vásár, a Séta című képei, valamint a Szépművé­szeti Múzeumban levő Zsuzsanna és a Kis halott címűek. 25 évvel ezelőtt, 1937-ben e napon halt meg TARR IMRE, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa. Mint kommunista ifjúmunkás, Baranyában tevékenykedett, majd 1921-ben emigrálni kényszerült. Több alkalommal járt itthon ezután mozgalmi küldetésben és Győrben egy ízben el is fogták. Szabadulása után Franciaországba vándorolt, majd a spanyol polgárháborúban védte eszméit, a Csapajev zászlóaljban a te- rueli, a maiagai és a cordobai csatákban vett részt, a gyilkos fasiszták golyója Huescánál érte. Csak amatőrök számára! Az amerikai Burlingtonban két újságíró megalakította „A hazugok nemzetközi klubját”. A klubnak ma már sok nyu­gati országból több ezer tagja van. A „Szakképzett hazudozó” cím elnyerését számos felté­telhez kötik. A politikusok előtt azonban a klub nem nyit­ja meg kapuit: vezetői kije­lentették, hogy szigorúan ama­tőralapon állnak és nincs szán­dékukban hivatásosokat fel­venni. __ FI LM: Ilyen hosszú távoliét A különös hangulatú, nagyon szép, lírai, művészi film, alkotás méltán nyert díjakat. Egy asszony harca az elveszett boldogságért, egy férfi el­vesztett emlékezőkészségéért, erről szól az Ilyen hosszú távol­iét című szélesvásznú francia—olasz film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be június 14—17-ig. SALGÖ LÁSZLÓ: (12) n. Idegesség Caracasban í. — Hol vagyunk tulajdon­képpen? Dél- vagy Észak- Amerikában? — kérdi okkal az első, felszínes caracasi be­nyomások alapján útitársam, a fiatal lengyel mérnök. A trópusi táj, a vastarta­lomtól vöröslő hegyvonulat (Venezuela a világ vasérc-ter­melésében a hetedik helyen áll a napfényben köröskörül ezüstösen csillogó hatalmas olajtartályok (egész Dél-Ame- rika olajtermelésének 70 szá­zalékát Venezuela adja), fél­reérthetetlenül bizonyítják, hogy az amerikai kontinens mesés gazdagságú déli részén járunk. De az MP-re (Military Poli­ce) emlékeztető fehér roham­sisakos, fehér kamásnis csend­őrök feltűnően nagy száma, az ezüstös olajtartályokon vöröslő Esso, Caltex, Texaco feliratok, a tranzit szálló ba­zárjaiban és éttermében kí­nált holmik — a Coca-Cola és a zsilett, a szappan és a ciga­retta — „Made in Usa” már­kája különösebb gazdasági vizsgálat nélkül is érzékelte­tik az Észak jelenlétét, az Egyesült Államok monopóliu­mainak uralmát, Venezuelá­nak, akárcsak a többi latin- amerikai országnak eltorzított monokultúrás gazdaságát. Az ország exportjának 92 százalé­kát egyetlen termék, az olaj szolgáltatja. Az ipar fejletlen­sége következtében csaknem minden közszükségleti cikket külföldről, elsősorban az Egyesült Államokból importál­nak. Alig ülünk asztalhoz az ét­teremben, nyolc-tízéves gye­rekek hada veti magát ci­pőnkre. Mire az európai utas felocsúdik, a sovány gyerek­kezek, amelyeknek az iskolá­ban ceruzát kéne fogniuk, már serényen krémezik, fényezik lábbelinket. (Az 1961. évi hi­vatalos statisztika szerint is a lakosságnak több mint a fele nem tudja leírni a nevét). A gyerekek néhány centimója is nélkülözhetetlen a munkás­családok mindennapi kenyeré­nek biztosításához. Egész La- tin-Amerikában átlagosan itt a legmagasabb az egy főre eső átlagos nemzeti jövedelem (évi 600 dollár, míg pl. Guate­malában csak évi 70 dollár). Mégis, itt él a kontinens leg- kizsákmányoltabb, napi 12 órás munkaidővel dolgozó munkásosztálya. Itt él és harcol. A fehérsisakos rohamrend- őrökkel és civil detektívekkel gondosan őriztetett tranzit szálló és a repülőtér falain is szembetűnőek a küzdelem je­lei. KENNEDY ÜDVÖZLÉSE Lengyel útitársaimmal, a le­szaggatott plakátok maradvá­nyaiból —, amolyan kirakható kockajátékhoz hasonlóan — re­konstruáljuk az egykori szö­veget: — „Bionveraidos, amigo Ken­nedy” — Üdvözlet barátunk­nak, Kennedynek” — hangzott a plakátszöveg hivatalos fogal­mazóinak jelszava. Mi csak a jelszóra adott vá­laszt: a falakról leszaggatott papír-foszlányokat láttuk. Kennedy latin-amerikai „csillapító körútja” során tett caracasi látogatását, csinos fe­leségének bájos mosolya elle­nére, a venezuelai kizsákmá­nyolt tömegek ugyanolyan el­lenséges érzéssel fogadták, mint korábban Eisenhoverét és Nixonét. Az ex-elnök és al- elnök iparfejlesztést, gazdasági fellendülést ígért a munkások­nak, földreformot a parasztok­nak. A földjuttatás ütemterve 15 évre szólt —, de fél év után a nullával volt egyenlő. Az új elnök, Kennedy, a „Szövetség a Haladásért” szépen hangzó kölcsonákció keretében ráli­citált elődje, Eisenhover és ri­válisa, Nixon ígéreteire és maradt minden a régiben: a művelhető földek 78,7 százalé­A Hoiland-Antillak fővárosa: Wilhclmslad ka továbbra is a tulajdonosok 1,5 százalékát kitevő, hazai nagybirtokosoké, ugyanakkor a föld 2,3 százaléka a birtoko­sok 71,6 százaléka között apró- zódik szét. A reakciós, Amerika-bérene Betancourt kormányzat a föld­osztás, az iparfejlesztés, az analfabétizmus felszámolása helyett, a jenkik nyomására megszakította a diplomáciai kapcsolatot azzal a latin-ame­rikai országgal — Kubával —, ahol mindezek az „ígéretek” már realitássá váltak. Peter Grubbe, a hamburgi Die Welt című, tekintélyes pol­gári lap latin-amerikai riport- kőrúton levő munkatársa, az országban tett látogatása so­rán a Kennedyt üdvözlő, le­szaggatott plakátoknál alapo­sabb tapasztalatokat szerzett a venezuelai nép hangulatáról. KUBAI PÉLDA VENEZUELÁBAN Dr. Jovito Villabaval a pol­gári ellenzék, a Caracasban legtöbb szavazattal rendelkező Republikánus Demokrata Unió vezetőjével folytatott beszélge­tést idézte a német újságíró: — „Betancourt, aki szocia­lista programmal került hata­lomra — mondotta Villába — eladta magát az amerikaiak­nak. Mi az ország bevételének igazságos elosztását követel­jük. Betancourt viszont védi az amerikaiakat és a gazdagokat. Ma 300 000 építőmunkás van az országban, a dolgozó lakos­ságnak 15 százaléka. De a kor­mány megszüntette a középít­kezéseket. és az olajból szár­mazó óriási nyereség amerikai zsebekbe folyik. (Következik: Idegesség Caracasban, 2.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents