Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. június 29l, péntek Érettségiztek : 1962. június 27 és 28-án Úttörők A mátraderecskei úttörő paj­tások első alkalommal táboroz­nak az idén. A pajtások a Nón- rád megyei Szécsény községben ütötték fel a sátortáborukat, a várkert öreg gesztenyefái alatt. Hajdan 11. Rákóczi Ferenc csa­patai táboroztak ott, ahol most esténként a kis pajtások tábor­tüze lobog ... (■ ■ .y) — MA GYÖNGYÖSÖN, hol­nap pedig Gyöngyöspatán tart előadást Jan Bystrzycki, a Len­gyel Kultúra igazgatója. A gyöngyösi és a gyöngyöspatai lengyel—magyar barátsági na­pot a népfrontbizottságok szer­vezték. — A MÁTRA VIDÉKI Szénbányászati Tröszt pártbi­zottsága és KISZ-bizottsága közös mozgalmi intézkedési tervében határozatot rögzí­tett, hogy a végrehajtó bi­zottság félévenként tárgyalja meg a műszaki intézkedési tervek végrehajtását és a ta­pasztalatok szeriní tegye meg a szükséges intézkedéseket. — SÍROKBAN 20 OTP kis­lakás építését tervezik. Ebből 10-et a pétervásári, 10-et pedig a recski vegyesipari ktsz épít majd fel. A munkálatok meg­kezdése attól függ, hogy az igénylők július 31-ig fel tud­ják-e mutatni a hitelezéshez szükséges biztosítékot. — JÓL FIZETETT a birka­gyapjú ebben az évben a recski Kékesi Gyopár Tsz- ben. A tsz-tagok 13 mázsa gyapjút adtak el a juhok nyí­rása után. —* A DÉLI . üzemanyagtöltő állomás előkészítő munkálatait Egerben előreláthatólag még ez év folyamán megkezdik. Er­re a városi tanács községfej­lesztési alapjából 250 000 forin­tot fordítanak. Az előkészítő munkálatokhoz szükséges út­építést a Budapesti Üt—Vasút­építő Vállalat végzi. — NEMSOKÁRA elkészül a Mátrai Ásványbánya fel­németi üzemében a „kisrám- pa” 2-es szín. Ennek az épí­tését az elmúlt év márciusá­ban kezdték. A próbaüzemel­tetés már a jövő hónapban megkezdődik, rendszeresen csak a következő negyedév­ben kapcsolódik a termelés­be. A 2-es szín építése mint­egy két és fél millió forintba kerül. — TEGNAP délelőtt ülést tartott a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülé­sen megvitatták Eger Város műemlékvédelmi problémáit. A HATVANI Bajza Gimná­zium igazgatói irodájában iz­gatott emberek ülnek. Egyik a kezét tördeli, a másikból só­haj tör fel, s bár a megszo­kott kedves mosoly ül Bartos Imre igazgató arcán, ő is iz­gatott. Mi az oka ennek a szo­katlan hangulatnak? — Ma kezdjük az érettségit! — szinte leheli a mondatot Balogh Imréné levelező hallga­tó, ám alig mondja ki, máris szólítják, hogy az első öt kö­zött tegyen bizonyságot arról, nem vesztegette hiába idejét a négy hosszú esztendő alatt. — A nagy nyüzsgés, ési az izgalom egyik fő oka, hogy Kepics Ferenc kollegát, aki matematikát, fizikát tanított a hallgatóknál, behívták kato­nának s ma reggelig nem tud­tuk, hazaengedik-e ‘az érettsé­gire, — mondja az igazgató, miközben az érettségizők ter­me felé tartunk. Izgalomra semmi ok, a meg­nyugtatóan kellemes modorú, halk szavú fiatalember ott ül az elnöki asztalnál, Loska Ká­roly érettségi elnök, Antal Gyula és Varga László taná­rok társaságában. Szinte lát­szik a megkönnyebbülés az öreg diákokon, s egyszeriben nem is látják olyan sötéten a helyzetet. A TANÁROK számára év­tizedek megszokottságával zaj­lik ez az érettségi is. Tétele­ket húznak a felelők. Benke Feri bácsi minden papír előtt habozik egy kicsit, szeretné a legmegfelelőbbet kiválasztani, de hát... lutri ez egy kicsit! Aztán peregnek a feleletek, előbb a „mutatós” magyar tör­ténelem van soron. Szabó Jó­zsef már lefelelt, matematika tételén dolgozik. Bele-beletúr a hajába, krétás kezével hol itt, hol ott fogja meg a sötét­kék ruhát s észre se veszi, hogy fehér foltok éktelenítik a gondosan kefélt öltönyt. Mit számít most ilyen apróság?! Közben Burzuk György, a hatvani téglagyár kiváló mun­kása folyékony, jó felkészült­ségről tanúskodó feleletét hall­gatjuk az Első Intemacionálé- ról. Aztán Benke Feri bácsi — a csoport koridőse 46 esztende­jével — miár a Horthy-korszak küzdelmes szakaszát boncol­gatja. Amikor elakad, meg­húzza tűzoltótiszti egyenruhá­ja kabátját s mintha erőt me­rítene a megszokott mozdulat­ból, máris mondja tovább. Kint a folyosón üldögélő, Sé­táló férfiak, nők. Közben meg­érkezett a rádió egyik "ripor­tere, aki a falusi műsor szá­mára készít interjút néhány vizsgázóval, a környező fal­vak lakóival. Egy másik tár­saság az utolsó perceket igyek­szik kihasználni sí hiába a ta­nárok intő szava, ki ebbe, ki abba a tantárgyba kap bele. Van, akik az időjárást vitatják, legalább külsőleg igyekeznek nyugalmat mutatni. A LÉPCSŐN az iskola ad­minisztrátora citromos-limoná- dés poharakkal telt tálcát hoz s nyomában újra belépek a te­rembe. A limonádét — bár a vizsgabizottság is kapott — el­sősorban áz érettségizőknek osztja ki, ez itt így szokás. S mivel hallották, hogy a citrom nyugtat, ezt most hatványo­zottan el is hiszik. Bagó Mihály, a túrái állo­másfőnök, matematikából fe­lel. Magabiztosan, nyugodtan mondja a tételt, felelete tar­talmas, értékes, nem vallott vele szégyent sem a vasút, sem az iskola. A hallgatók asztalá­nak bal szélén Baloghné arcát hol a pír, hol a sápadtság ön­ti el, amikor leül a fizikatétel mellé. Nagy gimnazista fia van s lám hogy izgul! Pedig még néhány perc van csak hátra s az elnök neki is azt mondja: — Ezzel ön eleget tett az érettségi vizsga szóbeli köve­telményeinek! Ba^ó Mihály helyén már Kiss Joachim ül. Megy az idő. itt-ott tanári segédlettel, de zajlanak a feleletek is. Az el­nök közben nyugtázza, hogy becsületes tanulásról adnak számot a hallgatók s érdeklő­déssel követi a felnőtt egyéni­ségekben megformálódott, megérlelődött tananyag elmon­dását. ' Kint hűvös szél tekereg a hatvani park fái között, ám a termet fűti az izgalom s míg én egyre szorosabban gombolkozom be, a vizsgázók időnként meg-megtörlik izza­dó homlokukat. — No, hadd szóljak csak be­le! — hallom Kepics Ferenc hangját, mert Benke Feri bá­csi egy pillanatra megakadt al négyzetgyökök, köbgyökök szö­vevényében. DE HAMAROSAN megvan a fonal. így megy ez két napon keresztül. Izgalmas dolog, négy év tanulását nagy hirte­len egy tétel során bebizonyí­tani. — Reggel még azt mondtuk, inkább elmennénk oda-vissza Pestig gyalog, mint leüljünk vizsgázni, — mondogatják. Akik kijöttek a teremből, már a jövőn törik a fejüket. — Én a jövő esztendőben újra nekikezdek néhány év­nek — tervezget Juhász Mik­lós — megnyílik itt a gimná­ziumiban a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum. Beirat­kozom. — Nem kéne egy évet pi­henni? — biztatom. — Nem, nem! — nevet. — Dehogy! Jobb azt frissiben folytatni, hiszen legnagyobb nehézségünk a gimnáziumban is az volt, hogy régen tanult alapokra kellett építeni. — Én a jogot akarom elvé­gezni, jövőre annak „ugrok neki”, — mondja Szabó Jó­zsef, aki az SZTK-ban dolgo­zik —, csak ezek a vizsgák....! VALÓSÁGOS ingajárat mo­zog a terem és az igazgatói iroda között Az utóbbi helyen amolyan „vigasz iiroda” műkö­dik most, a tanárok és az igaz­gató minden percben készen áll arra, hogy erről-arról be­szélgetve feloldja az izgatott hangulatot. Hogy miért dédel­getik annyira a levelezőket? Nem dédelgetés ez, csak em­berség. Az iskola is méltányol­ja azt a hallatlan erőfeszítést, amelyet azért tettek ezek a dol­gozó emberek, hogy a maguk számára érettségi bizonyít­ványt, munkájuk számára több hozzáértést biztosítsanak. S ezért gondoskodnak rciuk szeretettel, mert ők is a gim­náziumhoz tartoznak, amelyik­nek nevelőtestülete, diákot és öreg diákot egyforma lelkiis­meretességgel készített és ké­szít elő az érettségire. Cs. Ádám Éva % NkiH. / Gyóni Géza 1962. JÜNIUS 29., PÉNTEK: PÉTER, PÁL 45 évvel ezelőtt, 1917 júniusában halt meg GYÓNI GÉZA költő és újságíró. Művészete az I. világ­háborúban a tömegek tiltakozását kifejező verseivel szélesedett ki. Przemysl körülzárásakor háborús verseit repülőgépen hozták haza. Hadifogságában írt versei meg- rendítően őszinték, egyszerűek és tisztahangúak, főként az utolsók- ~ ban forradalmi hangot üt meg. 5 Verses kötetei: Szomorú szemmel, Lengyel mezőkön, Tábortűz mel­lett, Levelek a kálváriáról. Gyűj­teményes kötete 1959-ben jelent meg. Egyik leghíresebb verséből (Csak egy éjszakára) idézünk: Moxik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Ne fogadj el édességet idegentől EGRI BRÓDY Szombat esti táne EGRI KERTMOZI Liliopfi GYÖNGYÖSI PUSKIN Keresztesek (I.—n.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó tanú HATVANI VÖRÖS CSILLAG Házasodni akarunk HATVANI KOSSUTH Hamis alibi HEVES Mindenki ártatlan? FÜZESABONY Az énekesnő hazatér f SZIftJMjÄZ * AA O S O ♦ Terpesen este 8 órakor: Gyertyafény keringő Vámosgyörkön este 8 órakor: Egy pohár víz Csak egy éjszakára küldjétek el őket: A hitetleneket s az üzérkedőket. Csak egy éjszakára: Mikor a pokolnak égő torka tárul, S vér csurog a földön, vér csurog a fáról, Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben, S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem... 100 évvel ezelőtt, 1862-ben e napon született RADÓ ANTAL író és költő. Megírta a magyar műfordítás történetét és elmé­letét, verskötetei vannak, irodalomtörténeti műve: Az olasz iro­dalom története. 65 évvel ezelőtt, 1897. június 29-én született OTTMAR GER- STER, az egyik legjelentősebb élő zeneszerző. Kiemelkednek mű­vei közül munkáskórusai (Dal a munkásról), népies operái, a Békekantáte, valamint ifjúsági dalai. Jelenleg a Nasreddin című operán dolgozik. FILM: Szombat esti tánc Magyarul beszélő NDK-film, amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be június 29—30-ig.--------------- —-------------------- - r KÖ NYVÚJDONSÁGOK Anatole France: THAISZ ÉS MÁS ELBESZÉLÉSEK. Anato­le France, aki az értelem és az emberiesség nagy mestere, derűs és olykor gúnyos nyuga­lommal és fölénnyel szemléli az emberi nem ezer ostobasá­gát. A legendás hírű nagy alexandriai kurtizán, akinek neve túlélte az évezredeket, megragadta az ő fantáziáját is. A Thaiszon kívül elbeszé­léseket is magában foglal a kötet. Korolenko: AZ IKON NYO­MÁBAN. A századvégi Orosz­ország hányatott életű paraszt­jainak, hontalan csavargóinak 'történetét beszéli el Korolenko műve. Pesold Ferenc: TIZENÖT DEKA KENYÉR. A felszaba­dulás utáni hónapok munkás­család élményei közvetítik a mai olvasóhoz a kor esemé­nyeit, hangulatát. A kötet hő­sei az olvasó közvetlen ismerő­seivé válnak, mert életútjuk alakulását érdekes eszközök­kel bonyolítja, izgalmas cse­lekménnyel gazdagítja az író. Boldizsár Iván: AZ ÉJSZA­KA VÉGÉN. A regény hőse több mint kétéves frontszolgá­lat után egy napra hazatér édesanyjához. Találkozik sze­relmével, Zsuzsával, aki egy Pest melletti peremváros par­tizánmozgalmában vesz részt András, Zsuzsa révén egy fegyveres harcba kerül, azon­ban nem használja fegyverét, s ez majdnem társai élete-be kerül. Az író jól érzékelteti, hogy a passzív humanizmus, a cselekvésre képtelen békevágy csak romlást hozhat a becsü­letes emberekre. Gábor Andor: TARKA RÍ­MEK. A gyűjtemény a sanzon- és kabarészerző Gábor Andort mutatja be, aki felfedezi és klasszikus körvonalakkal ele­veníti meg az első világháború előtti Budapest életének leg­feltűnőbb, legostobább és leg- íéhább alakjait. Megtalálhat­juk a kötetben az emigráció­ban írt szatirikus műveit, a 'elszabadulás utáni írásait, szatirikus novelláit és humoros színpadi jeleneteit. SALGÓ LÁSZLÓ; Befejező rész. X. Kuba nem kapitulál 2_ A „Siempre” című mexikói lap szerkesztőjének kérdésére: vajon azzal, hogy a forradal­Á II. Havannai Deklaráció megszavazása Amikor Havannában, a For-" radalom terén Kuba kiáltványt; intézett a világ és elsősorban* Latin-Amerika népeihez, nem akarta — senki sem képes er­re — forradalmát exportálni.; A forradalmat — mondja a- Deklaráció — minden nép ma-l ga hajtja végre. Amit Kuba; adhat La tin-Amerikának: pél-> dáját — már megadta. ; És hogy e példa követőkre talál — nem emberek szub-; jektív ólhajától függ, hanem a latin-amerikai országok, Kuba-’ hoz hasonló objektív körűimé-; nyeiből következik. : „A Karib-térség országaiban, Kolumbiában és Venezuelá-; ban — írja a Guardian című angol polgári lap — a politi­kai helyzet bizonytalan, egyik; válság követi a másikat, ezek; az országok készek a felkelés-' re. Brazíliában az éhező pa-; rasztok milliói csapatokat szer-; vezmek és ezáltal kialakul a- forradalom reális veszélye”.; Ugyanezt hangoztatja a New York Times című amerikai­lap is: «Latin-Amerika meg*; érett a forradalomra, az egész; kontinensen nagy a vágy a< változások iránt.” Amikor haza indultam Ku­bából, a „R^volucion” című; lapban Louis Carlos Prestes, a; Brazil Kommunista Párt főtit­kárának nyilatkozatát olvas-; tani: „Gyűlik az olaj és bár-; mely szikra fellobbanthatja a; kontinensen egy olyan hataK más tűzvész lángját, amelyet; senki sémi tud eloltani.” Amit a kubai szigeten győ-4 zelemre vitték — a forradal-^ mat — a junták földjén seni£ lehet tartósan megállítani. -f ♦Vége) ? rég cukrába fullasztotta volna az amerikai momopoltőke. Ha a szigetország nem számíthat­na a latin-amerikai kontinens 200 millió elnyomottjának tá­mogatására — a dolláron vett kormányok már leplezetlenül is követnék Washingtont a nyílt fegyveres intervenció út­jain. Ami nélkülözhetetlen volt a múltban, még fontosabb a jö­vőben, a Punta del Este-i kon­ferencia után. A washingtoni imperialista kormány a Kuba elleni általános blokádra, az ország gazdasági megfojtására mozgósítja az Amerikai Álla­mok Szervezetét. A kubai for­radalmi kormány a történelmi jelentőségű II. Havannai Dek­larációval fokozott szolidari­tásra szólítja a kontinens 200 millió testvéri népét. Nem három évig, de három napig sem állhattunk volna el­lent a múltban — hallottam gyakran e megállapítást. Amennyiben Kuba nem élvez­né a Szovjetunió, a szocialista országok teljes segítségét az olaj, ipari felszerelés, gép és fegyver nélküli országot már mat szocialista forradalomnak deklarálták, nem veszített-e Kuba barátai köziül — Fidel Castro többek között így vá­laszolt: — A forradalom szocialista jellegét a Playa Giron-i invá­zió előestéjén', április 16-án proklamáltuk azzal a céllal, hogy a nép világosan lássa: miért is harcol tulajdonkép­pen. Mi egyébként kezdettől fogva nem csináltunk titkot' abból, hogy a latin-amerikai palotaforradalmak, az egymást cserélő katonai junták uralma helyett a kisemmizettek forra­dalmát akarjuk győzelemre vinni, amely a nemzeti függet­lenség kivívása után nyomban hozzálát a társadalmi—szoci­ális problémák radikális meg­oldásához is. Playa Gironnál a tömegek már a szocialista forradalmat védelmezték leg­ádázabb ellenségük, az ameri­kai imperializmus és a kubai kizsákmányolok támadásával szemben. — Ami pedig külföldi, első­sorban latin-amerikai baráta­inkat illeti: azok, alakét eset­leg meglepett a kubai forrada­lom gyors fejlődése — saját tapasztalataik alapján maguk is meg "fogják érteni, hogy a nemzeti felszabadító forrada­lomnak, ha következetesen végrehajtja feladatait — szo­cialista forradalomba kell tor­kollnia; a forradalmárnak, ha állhatatosan kitart a nép ügye mellett és rendíthetetlenül ke­resi az igazságot — el kell jut­nia a szocializmus, a marxiz­mus—leninizmus igazságához. Az egymást kergető kérdé­sekben érezni lehetett a tu­lajdonképpeni fő kérdést: meg lehet-e védelmezni az ostro­molt szigeten — a világimpe­rializmus vezető hatalmának szüntelen támadásával sím­ben, a szocialista forradalom vívmányait? Az ország és népe tettekben megnyilvánuló jelszóval vála­szol: KUBA NEM KAPITULÁL A megváltozott világhelyzet reális értékelése nyer kifeje­zést e szavakban, s nem az alig 7 milliós ország erejének túlbecsülése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents