Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

Sürget az idő VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIII. évfolyam, 150. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. június 29., péntek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA- | Német versenyzászló A műszakiak a Gyöngyösi Ércbánya segítségével j Vállalatnál A Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt összesített éves versenyvállalása több mint 5,6 millió forint meg­takarítást mutat. A bányá­szok vállalták, hogy éves átlagban 1736 kalória érté­kű szenet adnak, a munka termelékenységét az előző évhez képest 6,8 százalék- ital emelik. A Hatvani Cu­kor- és Konzervgyár az ex­port növelését, a minőség javítását. a Gyöngyösi Érc­bánya Vállalat a termelé­kenység növelését vállalta és a legtöbb üzem kongresz- szusi felajánlásában korsze­rűsítések és a műszaki fej­lesztés különböző célkitű­zései szerepelnek. A műszaki dolgozók nagy segítséget nyújtottak abban, hogy a tervek minden áron való túltejesítése helyett a dolgozók versenykedvét és kezdeményező készségét azokra a feladatokra össz­pontosították, amelyek meg­oldása az üzemekben a leg­fontosabb. De több helyen akadozik még a vállalások tejesítése. A megengedett­nél jóval több bányafát, széldeszkát és villanyáramot használnak fel a bányák­ban, sok helyen jogos a bí- I rálát: jobb anyag- és szer- < számellátást biztosítsanak. < a vezetők szervezzék meg j jobban a munkát. S Az új szocialista brigá- ! dók, a kiváló dolgozók moz­galma. valamint a munka­brigádok számszerű növeke­dése, a célkitűzések minő­ségd változása új szervezési, anyagellátási és új vezetési problémákat szült. Üj fel­adatok előtt állnak a mű­szaki vezetők, az aktivis­ták, a párt, a szakszervezet, és a KISZ vezetői. A mun­kások elvárják vezetőiktől - elsősorban a műszakiaktól, — hogy idejében és az igaz­ságnak megfelelően tájé­koztassák őket a soron levő feladatokról, együtt vitas­sák meg a hiányosságokat, tárják fel a lehetőségeket és mutassanak rá a megol­dás különböző módjaira. A Gyöngyösi Ércbányá­ban nem boldogulnak az új Hausher fúrógéppel. A szo­cialista brigád maga válasz­totta meg műszaki patroná- lóját és igénylik, hogy ez a műszaki vezető közvetlenül irányítsa a kísérleti munká­kat. A műszakiakból álló brigád vállalta, hogy részt vesznek a nehézszuszpenzi- ós dúsítást ismertető tanfo­lyamon. hogy idejében kellő elméleti és gyakorlati segít­séget tudjanak adni a mun­kásoknak. Mások idegen nyelvű szakkönyvek és cik­kek fordítása után új eliá- rásmódokat ismertetnek, maid segítenek a megvaló­sulás útján. Ilyen és ehhez hasonló segítséget varunk a műszakiaktól. Korszerűség, gazdaságos­ság, a hazai és a külföldi fogyasztó egyre jobb kielé­gítése nagyszerű műszaki feladat. De lehet-e magasz- tosabb program, ha az előbbiekhez hozzávesszük a munkások kezdeményezé­seinek segítését és a fizikai adgozók oktatását? Elisme­rés, tisztelet és megbecsü­lés övezze azokat, akik ezt a programot segítik és meg­valósítják. (F. L.) Nemrég öttagú küldöttség járt a Német Demokratikus Köztársaságban és ezt a láto­gatást viszonozták most Gyön- gyösorosziban a német ércbá­nyászok. Eddig is gyakori volt a levélváltás, szakmai érdek­lődés és a munkaverseny hí­reinek kölcsönös kicserélése, értékelése. Ugyanis tavaly is munkaversenyben állt a német és a magyar ércbánya vállalat. Az 1961. második félévi eredmények alapján a gyön- gyösorosziak nyerték a ver­senyt és a német feliratú, dí­szes versenyzászló alatt ígére­tet tettek, a kapcsolatok továb­bi ápolására. A kölcsönös tapasztalatcsere során sok közös műszaki-gaz­dasági problémát vitattak meg és személyes kapcsolat útján, gyümölcsöző barátságot kötöt­tek a két bánya dolgozói. MIT OLVAS EGER ★ TÖRTÉNETEK A „PATTANTYÚS”- BRIGÁDRÓL ★ ÉRETTSÉGIZTEK: 1962. JŰNIUS 27. ÉS ■k SPORT ★ rAdió­ÉS TELEVÍZIÓMÜSOR ★ Salgó László: VÁLTOZIK A CUKOR ÍZE. Megkezdődött megyénkben is az aratás, de még sok olyan munka van hátra, amely- nek elvégzése szinte alig tűr késedelmet. Ilyen például a szénakaszálás, gyűjtés, bolyázás. Képünkön a tiszanánai Lenin Termelőszövetkezet tagjai a Tisza árterén, __ahol né­há ny héttel ezelőtt még a szennyes ár hömpölygőit — szénát gyűjtenek. Ötven-hatvan em­ber is dolgozik naponta. üzembe helyezték az első gázzal fűtött sütőüzemet Egerben Helyi energia hasznosításával felére csökkentik a fűtési költséget és háromszorosára növelik a kemence kapacitását Egerben egyre sokoldalúb­ban hasznosítják közszükségle­ti célokra a város határában fekvő olajmezőn feltörő föld­gázt. Ennek a nyersanyagnak a felhasználása eddig valameny- nyi üzemágban jelentős ön­költségcsökkentést jelentett és beigazolta gazdaságosságát. Az idén újabb iparágban haszno­sítják ezt a rendkívül hasznos ásványi kincset. A Heves megyei Tsz-Beruhá- zási Iroda mérnökeinek tervei alapján az egri sütőüzemeket gázfűtéssel szerelik fel, ahová a teljes energiaszükségletet helyből biztosítják. Az első korszerűsített és gázzal fűtött sütőüzemet csütörtökön he­lyezték üzembe. A szakembe­rek elmondottak, hogy a helyi­leg hasznosítható gáz haszná­latával felére csökken a ke­mencék fűtésének költsége és az eddigi 60 perc helyett 15— 20 perc alatt fűthető fel kellő hőfokra a kemence. A korsze­rűsített üzemben az eddigi nyolc óra helyett 16 órában üzemeltethetik a kemencéket és az új fűtési eljárással há­romszor annyi kenyeret hetitek naponta, mint régen, szénfűtéssel., A gázfűtés következtében teljesen higiénikus körülmé­nyek között dolgoznak a sütő­munkások és nem kerülnek szennyező anyagok a kemen­cébe, mint régen ez történt a fa- és szénfűtéssel. Emellett megtakarítják azt a terhes munkát is, amely a szén, vagy fa szállításával és tárolásával eddig szükséges volt. Egerben még az idén újabb két sütőüzemet szerelnek fel gázkemencével. A tervező mérnökök segítségével meg­kezdték a sütőipari szakembe­rek átképzését is. Jelenleg 50 részvevője van az átképzés tanfolyamnak. (KA) A kápolnai termelőszövetkezet asszonyai kitesznek magukért ezen a nyáron. Az ö igyekezetüknek is köszönhető, hogy a járásban élen járnak a a növényápolásban, gyönyörű a határ. A. terméskilátások is jók,'s ennek igazán örülnek a kápolnai asszonyok, hiszen tudják, ha többet,-jobbat termelnek, nemcsak á termelőszövetkezetnek jut több, de a tagoknak is nagyobb lesz. a munkaegység értékek Munka közben erről beszélgettek a tsz dohánytábláján. /VVVVSA/V\AA<VSAAA/VNAA*/VVVV%AA/V> A kongresszusi munkaverseny legszebb eredménye: Tegnap kaptuk a hírt, hogy a Mátravidéki Erőmű június 24-én, — azaz egy héttel határ­idő előtt — teljesítette féléves operatív tervét. A fél év hát­ralevő napjaiban terven felül több mint 15 millió kilowatt­energiát termelnek. A terme­lékenység növelésével lényeges önköltségcsökkentést is sike­rült elérni. Mindez a kongresz- szusi munkaverseny eredmé­nye. Dől az őszi árpa rendje a hevesi határban Tegnap délelőtt a hevesi já­rásban a hevesi Petőfi Terme­lőszövetkezet 180 holdas őszi árpá táblájának egyik har­minc holdas darabján meg­kezdődött az aratás. Nem kora hajnalban zúgott fel a traktorvontatta rendre­vágó aratógép, mert az előző este és éjszaka esett eső miatt egy kicsit várni kellett, míg felszikkad a föld, meg az ara­tógép beállításával is idő ment el, de a megyének ezen a kis — ha az egész kalászos területhez viszonyítva elenyé­sző darabján is — megkezdő­dött az egyik legfontosabb nyári tennivaló, a gabona­félék betakarítása. A Hevesi Mezőgazdasági Gépállomáson e hónap 21-én lebonyolították a nyári mun­káknál használatos mezőgaz­dasági gépek szemléjét, a ter­melőszövetkezet szakemberei is jó előre felkészültek, min­den az aratással kapcsolatos tennivalóra. Ennek alapján azt hihetne bárki, hogy ma már nem is olyan nagy esemény az ara­tás megkezdése a közös gaz­daságban, mint akár két- három évvel ezelőtt volt. A Petőfi tagjai, s a gépállomás dolgozói azonban már a gép megérkezése előtt jóval nagy csoportban várakoztak a vá­gásra kijelölt tábla szélén, mert, mint mondták: az ara­tás azért mégiscsak egyike az évi munka legnagyobb esemé­nyeinek. Nem sokkal később aztán a gondosan átnézett, kijavított rendrevágó beállítása, kerék­re szerelése körül segédkezett mindenki. Természetesen, élen járt ebben Kozmári György, a gépállomás agronómusa, Sza­bó Imre tsz-foagronómus, Lengyel József üzemegység­vezető, s Ficsor György tral*- toros. Alaposan ellenőriztek mindent, rövid tanácskozást tartottak, hogy lesz leghelye­sebb a vágószerkezet beállí­tása, s végre erősebben felzú­gott a traktor motorja. Elindult a gép. Nyomában széles „útjelző nyomként” fe­küdt le a tarlón az árpa, s uszályként lépegették a szem­lélődő emberek. — Hát elkezdődött — mon­dogatták egymásnak, Szabó Imre tsz-agronómus meg mindjárt legújabb számításait közölte: — Ha hétfőn beáll a tábla másik felébe a kombájn, s munkához kezd a saját kéve­kötő aratógépünk is, a jövő hét végére végzünk az őszi árpával, sőt csütörtökön hoz­zákezdhetünk a tavaszi árpá­hoz is. — Addigra a mi munkánk is megszaporodik — tette hoz­zá a gépállomás főagronómu- sa, mert Erdőtelek, Tarnabod és esetleg Boconád után, amelyek még ezen a héten hozzákezdenek az aratáshoz, hétfőn és kedden elindulnak a gépek Erken, a hevesi XJj Élet Tsz-ben, tlj Barázda és Vörös ; Október Tsz-ben, Tarnazsa-; dányban, Atányban, Erdőtel-; ken, Tarnamérán és Zárónkon ; is. Egyszóval, néhány nap és a járásban mind több tsz arat. Nemcsak a hevesi, hanem még : számos tsz határában dől az; őszi árpa rendje a gép után. *4 Grónás István, a tiszanánai Lenin Termelőszövetkezei traktorosa, jó és gyors munkát végez rendsodró gépével. Egyetlen nap alatt 16 holdon végzi el ezt a munkát és így sok ember kézi munkáját tudja helyettesíteni. Aratás előtt ő is iparkodik végezni a mezőn. Az aratásról holnapi lapszámunkban képekben számolunk be olvasóinknak. (Foto: Márkusz) ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VAA/WS/WS/SAAAAAAAAAAAAAAAAA/

Next

/
Thumbnails
Contents