Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

4 NEPÜJSÄG 1962. június 27., szerda Találkoztak húsz év múlva... 1942 - 1962 SALGÖ LÁSZLÓ: IX. A DISZKÓ-ÖBÖLBEN, as invázió színhelyén Délelőtt 11 órakor. Washing­tonban sajtóértekezlet kezdő- tűk. Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere az első sikerekről szóló jelentések kézhezvétele után „a kubai diktatúra és Kuba népe között ti viszonyról” nyilatkozik^ amely — úgymond — világo­san mutatja, hogy Castro kor­mányának „meggyűlt a baja saját népével.” MIÉRT MARADT EL A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE? A Disznó-öbölben végrehaj­tott fegyveres intervenció első óráiban drámai gyorsasággal pergő események alapján még mindig tisztázásra szorul: ki kit csapott be? Cardona az amerikai támogatókat? Vagy fordítva: az amerikai hírközlő és egyéb szervek a kubai el­lenforradalmárokat? De arra a kérdésre, hogy miért kellett Cardonának — ki tudja meddig — . a nyílt tengeren várakoznia a partra­szállással, s miért maradt el a minisztertanács ülése — elő­ször Garcia Bautista adott vá­laszt. — Ezen a napon, április 17- én Jaguey Gradéban voltam, amikor jött a telefonértesítés: Playa Gironban megkezdődött az intervenció. Azonnal bevo­nultam a milícia egységemhez, amelynek megalakulása óta — diáktársaimmal együtt — tag­ja vagyok. A fiatal fiú, aki annak ide­jén, alig 14 éves gyerekfejjel indult el a Sierra Maestrába, hogy a Fidel Castro vezette, partraszálló hazafiakkal har­coljon a szabadságért —•' most végigvezet azon az úton, ahol 18 éves korában a partraszálló zsoldosok ellen, a szabadság védelmében fogott fegyvert. A Playa Gironba vezető úton, a harcok után majd egy évvel, zavartalan a közlekedés. A szétbombázott, s a páncélo­sok lánctalpaitól feltört beton utolsó szakaszát javítják. A kanyar után a töltésen kubai zászlóval díszített sírhant dom­borodik. — Itt, a Nemzeti Parknál ütköztünk meg először az el­lenséggel — -idézte emlékeit Garcia. Semmilyen nehéz fegyverünk nem volt. Az el­lenséges tüzérség és repülők tüze miatt be kellett ásni ma­gunkat, Nagyon súlyos veszte­séget szenvedtünk. Itt temet­tük el — mutatott a sírra — parancsnokunkat, Antero Fer­nandez hadnagyot, Jaguay Grande postamesterét. — De 17-én estére megválto­zott a helyzet. Az ország min­den részéből érkező milicista egységekkel, a Felkelő Had­sereg páncélos alakulataival már együttesen készültünk a hajnali ellentámadásra ... A SZÉNÉGETŐ, ŰR "AZ OTTHONÁBAN... A betonúiból elágazó, ná­dassal szegélyezett ösvény a szönve, hogy fiát és Garciát hazahoztuk, — deszkából épült házába invitált. A he­gyekben töltött időről, a har­cos múltról, a szénégető arcát fedő sűrű szakáll árulkodik. De csak a falu fejlesztési ter­véről, a jövőről beszél szíve­sen. A falu lakosságának az invázió alatti magatartására, vonatkozó kérdésem megvála­szolását a pillanatok alatt ko­ránk sereglő szomszédokra bízza. A szegényesen berendezett szobában vágni lehetett a szi­varfüstöt. A rövidnek szánt udvariassági látogatásból hosz- szú beszélgetés lett. A szén­égetők egymás szájából ve­szik ki a. szót, hogy a tények­kel megismerkedett külföldi újságíró — és ezt többször is­mételték — a valóságot írja ró­zapatai mocsar-vilag szénége­tőinek szegényes településé­hez; Roland szüleinek házához vezetett. A velünk egy időben haza­érkező Rodriguez — megköt lük. A mozaikokból összeáll a kép. Az epizódokból teljes lesz a magyarázat arra vonatkozó­an is, hogy miért maradt el Cardonáék Zapatába tervezett minisztertanácsi ülése. Galambok ... Egy ember áll az udvaron és nap felé hunyorgó szemmel kémleli az eget. — Mit vár? — Galambokat. Az én posta­galambjaim. Tegnap engedték őket útnak, Brüsszelből. Néz­ze, ott, ott, a háztetőn, azt a szürkét. Ö érkezett meg leg­elsőnek. Ki gondolná, hogy az éjjel országokon át repült, amíg eljutott ide, erre az egri háztetőre. Milyen nyugodt, mintha semmi se történt vol­na .az éjjel... Az ember széttárja karját, hívja, hívogatja a galambokat, amelyek turbékolva, krúgatva gyülekeznek lábai elé ... (sz.. .y) — EZ ÉV szeptemberében öthónapos, bentlakásos SZOT-tanfolyam indul, főleg függetlenített szakszervezeti tisztségviselők részére. A Szakszervezetek Heves me­gyéi an ácsa 10 főt jelölt az iskolára. — MÉSZÁROS JÓZSEF ta­nácstag ma délután 15,30 órá­tól 18 óráig, az Állami Bizto­sító egri városi fiókja irodahe­lyiségében — Széchenyi utca 13. — tanácstagi fogadóórát tart. Felkéri a választókat, hogy ügyes-bajos dolgaikkal ke­ressék fel. — A HATVANI Konzerv­gyár tavaly napi 60 vagon paradicsomot dolgozott fel. Az idei terv napi 90 vagon. Ennek megfelelően kötötték a termelési szerződéseket, a nagyobb teljesítményre ké­szülnek. A termésen és a ka­zánház idejében való felsze­relésétől függ a tervek telje­sítése. — A NAGYTÁNYA1 Vihar­sarok Tsz-ben szépen fejlődik az állatállomány és kifizeti a vele való foglalkozást. Ebben az évben csak az állati termé­kek (gyapjú, tej, stb.) után 120 ezer forint jövedelemre tettek már szert. - ...­f: S ZÍNHAZA ■ M Ü S O *c Bekölcén este lél 8 órakor: Egy pohár víz MOSOLYOGVA, egyik-má­sik deresedő fejjel jött el a húszéves találkozóra, s ami­kor felfedezték egymásban a régi, pajkos diákot, nagyokat csaptak a feketébe merevített hátakra. — Édes öregem! Hát te is megvagy? Jogos a kérdés, hiszen az 1942-ben sok reménnyel szél­nek eresztett egri prepák .egye­nest a háború karmaiba ro­hantak. Amikor kezükbe vet­ték az oklevelet és meghall­gatták dr. Somos Lajos igaz­gató és Abkarovits Endre bú­csúztató szavait, szinte türel­metlenül' siettek volna egy- egy faluba megkezdeni a ta­nítást. Akkor fröccsent közéjük a háború és vitte őket kelet felé a többivel s ebből az osztály­ból jó egyharmada „hosszú va­kációval”, négy-ötévi fogság­gal kezdte az önálló életet. .. És most itt vannak. Itt ülnek a líceum első emeletén a 34-es teremben, ahonnan el­indultak. Az asztalnál a haj­dani tanárok: dr. Somos La­jos volt igazgatójuk, Abkaro­vits Endre volt osztályfőnö­kük, Kovács Vendel, akinek első tanítványai ők voltak Egerben, Szügyi-Trajtler Géza és Vásárhelyi József, az akko­ri gyakorló iskola vezetői. A meghosszabbított tanári asz­tal végén a valamikori kurá­tor, Bartók Cs. Aladár. A mai osztálybizalminak nincs akko­ra tekintélye és hatalma, mint a hajdani kurátornak, aki most is az osztály összekötőiéként tárgyal a tanári karral. NÉHÁNY FORMASÁG után Bartók szétnéz az osztályon s a padokban ülő családos em­bereken felejti a gondolatait, akik valamikor a zárdisták ablakai alatt leselkedtek, akik az árvaház és a prepainter keserű kosztján nőttek ember­ré. Aztán sorba szedi, monda­ná el ki-ki, hogyan, mire vitte életében. A 33 tianulós osztály néma tisztelettel adózik a két el­hunyt tanár és négy halott osztálytárs emlékének, majd felolvassák azt a hat levelet, amelyet a távollevők írtak. Betes Béla valahonnan Ameri­kából adta fel a levelet, amely­ből erősen cseng a fölényesen titkolt honvágy. Kovács Péter kórházból küldte sorait. Lu­kács János, a Miskolci Városi Pártbizottság oktatási felelőse, vizsgázik, a többieket is aka­dály kötötte otthonukhoz. Majd a tizenöt megjelent mondja el röviden, mi történt vele 1942 óta. — Két embernek is hosszú ez a folytatás — mondja For­gács Ernő, az egri VIII-as szá­mú iskola igazgatója — -amibe mi negyvenkettőben kevered­tünk. Nem volt rózsás a kez­det. Talán azért vittük mind­annyian valamire, mert jó ed­zés volt számunkra a nehéz időszak. Egyik-másik név felrémlik előttem, hiszen ők akkor vé­geztek, amikor mi kezdtünk, s áhítatosan néztünk fel a ma­gabiztos, újsütetű tanítókra. Eszembe jut Krecz József, a költő, aki olyan szép verseket írt, hogy a zárdában titokban a pad alatt másoltuk le s több imádója volt a csűrik között, mint Charles; Boy'emak. Krecz nem jött el... meghalt. De akik itt varrnak, beszá­molnak arról, hogyan keresték az élet értelmét s mindannyian elmondták, meg is találták az értéket munkájukban. HALLGATOM Tóth János tornaszentjakabi tanító beszá­molóját áz alig hatszáz lelkes faluról, ahol tizenöt éve dol­gozik. Hallgatom a lelkende- zést, hogy már van villanyuk, hogy most vették meg az első tv-t, s hogy otthoniakkal is dicsekedjen — hat gyerek édesapja lett. Elnézem a deresedő fejű régi huncutokat. Farkas Ká­roly igazgató lett Sarudon, Szabó Lajos adjunktus a főis­kolán, Váradi János igazgató, Devánszki Antal évekig veze­tett egy gyermekszanatóriu­mot. Mindössze két-három hajdani képzős lett hűtlen a szakmájához. Sorsok fonódnak, peregnek a beszélgetés során, s néha nem is hallom mit mondanak, gondolataim elka­landoznak abba az időbe, ami­kor az ősi tanítóképző falai közül ballagtak. Csak Abkaro- vits Endre szavaira érek is­mét a mába, amikor hallom: — Most újra, jelképesen uta- tokra bocsátsíak benneteket. Legyetek becsületesek, éljetek úgy, mint eddig, s akkor emelt fővel találkozhatunk a követ­kező húsz év múlva is! Í)E EZ AZ ÜT MOST nem visz messzebb ebben a pilla­natban, csak le az épület egyik sarkában meghúzódó ebédlő­be, ahol jó magyar szokás sze­rint esznek, isznak, beszélget­nek késő estig a találkozás örömére. Hiszen annyi mon­danivalójuk van! Húsz éve hagyták el egymást, húsz év pedig nagy idő! (á) Jacques Tati háborús emlékei Jacques Tail, a híres francia rendező és komikus, szívesen---­-"vvv-.vxvvvxxWNXXWNNWXXWW-xVC' EGRI VÖRÖS CSILLAG Két szoba összkomfort EGRI BRODY Súlyos döntés EGRI KERTMOZI Az utolsó tanú GYÖNGYÖSI PUSKIN Suhog a pálca HATVANI KOSSUTH Istenek tanácsa HEVES Halászlegény frakkban PETERVASARA A vád tanúja FÜZESABONY Afrikai képeskönyv mesél háborús élményeiről. Többek között az alábbi törté­netet: „Egyik este, amikor őrszol­gálaton volt, mozgást hallott és a szabályszerű „Ki ott?” felszó­lításra a következő választ kapta: „Egy francia!” „Bizo­nyítsd be!” — hitetlenkedett Táti —, „énekeld el a Marseil­laise negyedik strófáját!” A közeledő meghökkent, majd szorongva válaszolt: „Fogal­mam sincs róla.” — „Helyes — mopdotta Táti —, akkor biztos vagyok benne, hogy igazán francia vagy!” A Patyomkin cirkáló. 1962. JÜNIUS 27., SZERDA LÁSZLÓ A fekete-tengeri cári flotta PATYOM­KIN cirkálóján a le­génység fegyveres felkelésével 1905. június 27-én vette kezdetét G. Vaku- lencsuk, majd A. Matjusenko veze­tésével a polgári de­mokratikus forra­dalom idején a ten­gerészek első forra­dalmi akciója. 65 évvel ezelőtt, 1897-ben e napon halt meg BRASS.AI SA­MUEL polihisztor, kiváló nyelvész, kritikus. Szerkesztette az összehasonlító irodalomtörténeti lapokat, a Critikai lapokat. Liszt Ferenccel vitatkozva a magyar zene eredetisége mellett tört lándzsát (Magyar vagy cigányzene — 188$-. Jelentősek for­dításai, Gogol első magyar megszólaltatói közé tartozik. Érdekes életrajzát Fritz József írta meg. 90 évvel ezelőtt, 1872-ben született ANTON SZTRASZIMIROV bolgár realista író, műveit a bolgár parasztok elnyomói és ki- zsákmányolói ellen irányozta. Érdekes találmányok és felfedezések: 420 évvel ezelőtt, 1542-ben e napon halt meg HERNANDO DE SOTQ spanyol konkvisztádor, aki 1539—1542-ben az USA je­lenlegi Florida, Georgia és Arkansas államai területét utazta be. 60 évvel ezelőtt, 1902-ben e napon halt meg EMIL HOLUB . cseh Afrika-utazó; több expedícióban vett részt, amelyek során a Zambézi és a Limpopo folyók környékét kutatta át. FILM: Liliomfi A néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott Liliomfi című színes, magyar filmvígjáték ismét bemutatásra kerül. A filmet az egri Kertmozi játssza június 28-tól július 2-ig. * \ MINIATŰRÖK l KI SIKÍTOTT { — ő!... Ö bugázott. j — Mit csinált? ♦ — Sikított. ! - Miit? £ — Félmilliót sikkasztott. POLITECHNIKA ÁLLATTAN ÖRÄN ► — Tanár úr kérem, egy orosz­lián hány lóerős? j NYELVMŰVELÉS l Az Ifjúsági Klubban arra | kért meg valaki, hogy Ger- íjeszd be a tevét!” | - ? ? ^ Némi töprengés után rájöt- j tem, hogy valaki huli-huli ► nyelven arra kért meg: — Kap­► csőid be a televíziót. ) j FILMKRITIKA j — Aránylag jó film. ► — Megnézte? ■ — No nem. Nékem teljesen I elég, ha csak elolvasom ráta \az újságok kritikáját. NŐI CIPŐK I | Barátnők beszélgetnek. — ... és képzeld! Felpróbál- ! tam azt a 37-es körömcipőt. | — Azt a nagy hajót? Hát. az • biztosan leesett a lábadról. i Elpirulva. — Á, nem, éppen | kényelmes volt... i NYILATKOZIK 1 A SELEJT-ANALITIKUS i — Szerintem minden üzem i teljesíti a tervét, még akkor is, , ha nem teljesíti, mert akkor a selejl-tervét teljesíti. Csak szerinte? (siinon) Az első zsoldosok között fog­ták el az egész félsziget egyko­ri birtokosát. Akárcsak Miro Cardona fia — ő is biztosra jött. Folytatni akarta ott, ahol abbahagyta: a szénégetők ter­mékeinek filléres összevásár­lásánál, s havannai fényűző, autónagykereskedése megnyi­tásánál ... De a zapatai földbirtokos és a többi elfogott 1200 zsoldos 1959. utáni szökése óta sokat változott a világ az egész szi­geten. Itt, az egykor elhagyott, s most újjászülető mocsárvi-- lágban is a szénégető, úr lett1 az otthonában. — Nem mondhatják a jen­kik, hogy nem figyelmeztettük előre őket — tette hozzá az előbbiekhez Rodriguez szakál­las szomszédja; miközben a ké­pes újság bekeretezett színes mellékletére, Castro és . Hrus­csov 1960-ban, a New York-i ENSZ-palotában készült közös fényképére mutatott — Már ott mondotta Fidel:, ha Kennedy nem volna mil­liomos, megértené, hogy a he-' gyekben nem lehet forradal- i mat kirobbantani a parasztok ' ellen, a földesurákra támasz-, kodva. Tudomásul kéne ven-' nie, hogy válahányszor aktivi-j zálni próbálják az ellenforra-' dalmi csoportokat, a paraszt-! milícia néhány nap alatt meg-« hiúsítja ezeket a. kísérleteket, j De úgy látszik, hogy valame- • lyik hollywoodi filmben talál-] kozott valamelyik partizánhis-( tóriával és azt hiszi, hogy Ka-! bábán ma partizánháborút le-] hét szervezni. ] Amikor a zapatai szénégető,! beszélgetésünk ' során, Fide! j Castro szavait idézte, még nenn gondoltam, hogy néhány nap] múlva közvetlenül is haliba-( tom a kubai forradalmi kor-! mány elnökét. Következik: ] Kuba nem kapitulál ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents