Népújság, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

1962, június 22,, péntek NíPÜJ$ AG 5 A jelek a jövőbe mutatnak A „szocialista üzemrész” cím megszerzéséért harcolnak a mérés- és automatikaüzem dolgozói nikumí, műszáki egyetérm elő­készítői, kazánkezelői tanfo­lyamra, színt jászó rendezői akadémiára négyen járnak, s egy dolgozó jelentkezett tech­nikumba. A munka, az élet pa­rancsa követeli a nagyobb fel- készültséget, a magasabb szak­tudást! A mérés- és automati­kaüzem munkásainak az a- tö­rekvése, hogy e követelmé­nyeknek eleget tegyenek — kö­vetendő példaként állhat min­denki előtt. Takarékos emberek Nemcsak munkájukat látják el kitűnően az üzemrész dolgo­zói, nemcsak tudásvágyuk di­cséretes — a társadalmi mun­kavégzésből is tevékenyen ki­veszik részüket. A 29 tagot számláló „brigádból” 19 főnek van állandó társadalmi meg­bízatása, e megbízatások közt található: önkéntes rendőr, munkásakadémiai előadó, párt- bizalmi, tűzoltó, társadalmi ed­ző, színjátszó csoport-tagság, szakszervezeti kultűrfelelős; sőt, meteorológus is, aki a he­lyi időjárási viszonyokat tartja számon, s ad jelentéseket — meghatározott időben — a Me­teorológiai Intézetnek. • A kollektíva egyéb erényei mellett megemlíthetjük, hogy 11 KISZ-tag közül nyolcán bir­tokosai Az ifjúság a szocializ- musért-mozgalom első fokozatú jelvényének. A szocialista üzemrész cí­mért versenyző mérés- és au­tomatikaüzem dolgozói döntő részben fiatalok (s ez nemcsak Jól szerepellek az országos tanulmányi Tersenyeken az egri közgazdasági technikum diákjai az évek aiacsótty számáfá vo- nátkozik, de árrá is, mennyire korszerűen gondolkoznak, dol­goznak). Meggondolt, s meg­fontolt emberek ők. Kell-e dön­tőbb bizonyíték erre más, mint az a tény, hogy hatan rendel­keznek OTP-takarékbetéttel, kl- lencüknek van postai takarékbe­tétkönyve, s tizenegyen gyűjtik pénzüket a munkások „házi' bankjában, a KST-ben, gazda­sági terveikhez. S ma már az sem megy érdekességszámba, hogy hatan kötöttek baleset- biztosítást! A Mátravidéki Erőműben a mérés- és automatikaüzem példája — nem elszigetelt példa. Hasonló dolgokról szá­molhatnánk be a TMK-osz- tály, a U-es villamosműhely dolgozóinak életéből is, ahol ugyancsak keményen küzde­nek a szocialista , üzem cím megszerzéséért, A mérés- és automatikaüzem jó példája csupán egyetlen a többi jó közül, ami a gyáróriásban ki­bontakozott kongresszusi munkaverseny sikerét, igazi jelentőségét dokumentálja. Mégis, e kis létszámú üzem­részben fedezhetők fel legéle­sebben azok a jelek, szocialis­ta jelek, amelyek az egész gyárra is általánosíthatók. E kis létszámú üzemrészben fe­dezhetők fel azok a nemes, újfajta vonások, amelyek a szocialista embertípusra jel­lemzőek. A jelek, amelyek a jövőbe mutatnak ... Pataky Dezső Mint ismeretes, minden év­ben országos tanulmányi ver­senyt rendeznek a középisko­lák részére. Az idén az egri közgazdasági technikum diák­jai közül ketten értek el he­lyezést az országos döntőben: Matusik Ilona IV. a. osztályos tanuló 1500 forintos országos második díjat és oklevelet nyert statisztikából (az első díjat nem adták ki), míg Ke­lemen Eva III. c. osztályos ta­nuló a gazdasági számtan or­szágos döntőjében könyvjutal­mat kapott. Az Arany Dániel matemati­kai verseny országos döntőjé­ben az első osztályosok kate­góriájában a három első díj egyikét, 200 forintot Oszlánczi Anna I. c. osztályos tanuló érdemelte ki, míg könyvjuta­lomban részesültek: Rabóczki Erzsébet, Ádám Magdolna az I. c-ből, Nagy Edit és Paparó Erzsébet az I. b-ből. A második osztályosok ka­tegóriájában könyvjutalmat szerzett Fürjes Gabriella II. a. osztályos tanuló. ...s erről nap mint nap be­szélnek a tudósítások, hogy az Európái Közös Piac egyre nagyobb nehézségekkel küzd, Megváltozik az érdekelt ál­lamók versenyképessége, s á „hatok” sorompója nem csak a konkurrencia áruit zárta ki a piacról: csökkenti a ke­resletet a „Kis-Európa" árui iránt is. Mégis él a „hivata­los optimizmus”, amely de­rűlátóan abban reményke­dik, hogy a Közösség az idén is 4—5 százalékkal növelheti termelését. Ezt a reményt ar­ra alapozzák — mint azt a The Economist megfogal­mazza —, hogy az amerikai gazdasági élet valamiféle ösztönző hatással lesz Nyu- gat-Európára. Ámbár a lassan rendszeres­sé és folyamatossá váló tőzs- dekrachok az óceánon túl vajmi kevés ösztönző hatást gyakorolhatnak. Legfeljebb némi kárörömet okozhatná­nak a nyugat-európai finánc­oligarchia köreiben: ha nem lenne maga is érdekelt a New York-i tőzsdén... zár Délei a gulya Az egercsehi határban, délidőben delel a gulya. A csordát a gémeskútból vizet húz a szomjas állatoknak. Ez is fáj, az is fáj... Gyöngyösi dilemma ELÖSZÓR a Sütőipari Vál­lalat igazgatóját hallgassuk meg: — Kénytelenek voltunk va­sárnap sütni a kenyeret, amiatt került hétfőn szikkad­tabb kenyér az üzletekbe. Húsz munkást kellett behív­nunk, akik egyébként pihen­tek volna. A Kitérőgyártó ÜV főmér­nöke pedig ezt közölte: — Mintegy 250 dolgozó töl­tött vasárnap áthelyezett mű­szakot az üzemben. Hétfőn délután pedig 120 munkásunk nem tudott dolgozni. Csak es­te 6-tól számíthattunk a ter­melésre. A munkanap áthelye­zése nemcsak az autóbuszok közlekedtetésének és az üze­mi étkeztetés biztosításának gondját jelentette, hanem a termelés szintjét is csökken­tette. Legfeljebb 60 százalékos intenzitással számolhatunk a vasárnapi műszak esetében, hétfő» délután pedig takarí­Az első út tottunk. Az idén ez már a má­sodik eset, hogy nem kapunk áramot. Márciusban a hegesz­tőtelep állt le hasonló ok mi­att. Immár a harmadik éve vitázunk az ÉMÁSZ-szal, de eredménytelenül. Oláh György igazgató és Szabó László főmérnök sza­vait idéztük. Nem folytatjuk tovább ezt a sort, hanem az illetékeshez, Magyari Béla üzemvezetőhöz fordulunk: miért kerül sor az áramszol­gáltatós szüneteltetésére? — Feszültségmentes csopor­tos karbantartásit végzünk a déli 20 kilovoltos és a hatvani közös 20 kilovoltos vonalon. Ebben 18 munkásunk vesz részt. Gyöngyöstől Hevesig összesen 18 ipari üzemet érint ez a munka, amihez a tsz- eket is hozzá kell számíta­nunk. Hogy készen legyünk, kilenc napra van szükségünk. A nagyfeszültségű vonalat, például a kapcsolókat nézzük át ilyenkor, a megelőző kar­bantartáskor. Az a célunk ez­zel, hogy a váratlan üzemza­varokat kikerüljük. — Miért végzik munkana­pon ezt a karbantartást? — A pihenőnapra a mi dol­gozóinknak is szükségük van. Csak munkaszüneti napokon nem győznénk, hiszen nem­csak a mostani esetről' van­SZÓ. * ; — És az üzemek? : — EGY ÉVVEL korábban már hozzávetőleges időpontot jelölünk meg, amikor az áram­szolgáltatást megszakítjuk. A végső időpontot pedig egy hó­nappal hamarább közöljük. Mindezt azért, hogy az üzemek számítani tudjanak erre, s a TMK munkát, mondjuk, erre a napra helyezzék. — Más megoldást kerestek már? — A Nehézipari Miniszté­rium és a többi tárcák közötti megállapodás alapján végez­zük ezt a munkát így. Csupán olyan üzemeknél teszünk kivé­telt, ahol a folyamatos terme­lés előfeltétel, mint a Szerszám- és Készülékgyár esetében. A vasárnapi műszakot azonban ők az állományonkívüli bér­alapból megtérítik a mi dol­gozóinknak. Ennyit a beszélgetésből. S ha a tanulságot is le akarjuk szűrni, akkor már nehéz hely­zetbe jutunk. Az adatok ősz- szevetését kell segítségül hív­nunk. Egyfelől 18 ipari üzem több száz munkása kerül a mérleg­be, másfelől az ÉMASZ 18 munkása. Egyfelől a megelőző karbantartás, másfelől a mun­kanap áthelyezése. Az egyik oldalon a kilenc napra terve­zett munka, a másik oldalon csak egy, illetve másfél mű­szak. Nem tudom pénzben ősz- szevetni a két oldalt, mert ah­hoz túl sok és komplikált szá­mításra lenne szükség. Minden­esetre elképzelhető az arány csak így, az értékelés alapján is. Nem az ÉMÁSZ-t akarjuk el­marasztalni: ők csak miniszteri utasításra cselekszenek. Tehát, fentebb kell a megoldást meg­kerestetni. Mert például a Ki­térőgyárban néhány száz em- embert csak azért befogni a ta­karítási munkába, mert más megoldás nincs — akár tetszik* akár nem — nem tartjuk va­lami nagyon ésszerűnek. MIT LEHET tenni? Mert va­lamit tenni kell: gazdasági ér­dek fűződik a megoldás meg­találásához. G. Molnár Ferenc KAPÁLÓ VERSENYEKET RENDEZTEK tsrff — Hogyan tudta elérni ezt a szép győzelmet? — Egyszerűen. Ügy kapáltam, ahogy otthon, a háztájiban szoktam. (Fülöp György rajmt O eggelente évek óta megszokott‘ úton járok a szerkesztőségbe. Sok­embert ismerek, olyanokat is, akikkel még'- köszönő viszonyban se vagyok, csak látásból', tudunk egymásról. Tudom például, hogy az- idős bácsival a trafik előtt kell találkoznom,- s teljesen fölösleges órámra nézni, mert pon-\ tosan háromnegyed nyolckor ér oda. Fél- nyolc után tíz perccel a Népkertnél suhan eV, mellettem egy kerékpáros, s ha véletlenül^ néhány méterrel odébb találkozunk, kíván­csian órájára tekint, mintha kérdezné: ", — Mi az? Én késtem, vagy ő? ­Tegnap azonban új színfolttal gazdago­dott utam s tulajdonképpen erről is akarok- imi. Az Egészségház utcából egy bájos fiatal asszony futott át előttem az úttesten, majd váratlanul megállt, az egyik ház falához hú­zódott és élénken figyelt, de úgy, mintha bú­jt :skát játszana valakivel. — Valakire kíváncsi — gondoltam s egy-', kedvűén ballagtam tovább. A líceum sarkú-', nál újra feltűnt a fiatalasszony, de ezúttal", egy oszlop mögül leskelődött valaki után. A", csodában is? Kezdett érdekelni az ügy. — Talán a férj? — rosszmájúskodtam, amikor a fiatalasszony végigosont a taxiúllo-". más előtt és elindult a Széchenyi utcán. És, akkor megpillantottam valakit és egyben még­is értettem mindent. Egy kislány — talán", három-, négyéves lehetett — fordult be az óvoda kapuján és nyomban utána megjelent a mama. Észrevette ő is, hogy figyelem, ezért amikor mellé értem, elmosolyodott és így szólt: * ; — A kislányom ma ment először egyedüV óvodába. Olyan boldog vagyok, hogy ilyen szépen sikerült az első útja... 2 Szalay István 3 J olánka néni nemrég került az „utcá­ra”, mint újságárus. Parányi bádog- bódéja előtt az első napokban szerényen, szinte élettelenül üldögélt s barna gombsze­meivel kíváncsian leste a járókelőket. Előtte zajlott az élet, hullámzott az utca tarka ára­data. — Mennyi ember, és milyen kevesen vá­sárolnak tőlem újságot — sopánkodott Jo- lántka néni, aztán egy hónapi csendes szem­lélődés után elhatározta, hogy megpróbálja másképp a dolgot. Foglalkozik majd az em­berekkel. És másnap már így adta át az első vásárlónak a Népsportot: — Tessék csak bátran ideadni a tízest. Nem baj, hogy nincs apró. Majd Jolánka néni fölváltja... így. ni. Aztán ha tv-újság kellene, az ügyben is tessék bizalommal hoz­zám fordulni. Igaz, kicsit keveset küldenek, de azért Jolánka néni... A bájos fiatalasz- szonytól, aki Nők Lapjáért járt hozzá kislá­nyával, kedvesen megkérdezte: — Ez a szöszke kislány már iskolába jár? Bizony, bizony eltelik az idő. Nekem is van három unokám Salgótarjánban ... és az em­berek rövid idő alatt megszerették a kedves Jolánka nénit. Egy esztendő múlva már is­merőse volt a fél város és apró-cseprő szíves­ségeket is elvállalt a vásárlóktól. A fiatal- asszony papája pontosain tizenegykor Jolánka néni bódéja előtt njent el, neki is többször átadta lánya üzenetét: — Üzeni a kedves lánya, hogy ma két egykilós kenyeret tessék vinni a péktől_... És reggelente a hajdan csendesen szemlélődő Jolánka néni alig győzte fogadni a sok kö­szönést, a meleg, baráti szavakat. Egyszer aztán feltűnt a dolog a hírlapirodában is és megkérdezték: Mit csinál, mi a titka a nagy forgalomnak. — Semmi, kérem, igazán semmi az egész, csak megértjük egymást az emberekkel — válaszolt ragyogó arccal Jolánka néni. Jolánka néni A drótkötélen súlyos csil­lék úsznak, a kazánok gyom­rából bénító, elviselhetetlen hőség perzsel, a' turbinák ék­telen zajjal járnak, s a ké­ményekből vörhenyszínű füst­jelek kígyóznak az ég felé. Minden úgy hozzánőtt már a táj arculatához, hogy nélkü­lük elképzelhetetlenül idegen­nek hatna a festői szépségű vidék. A Mátravidéki Erőmű lélegzik, él, ontja a villamos áramot. Éjjel-nappal, pillanat­nyi megállás nélkül. Itt min­den munkásnak — dolgozzék bárhol — felelős posztja van. Egy kicsi kis meggondolatlan­ság, helytelen cselekvés hosz- szú percekre, esetleg több idő­re okozhat zavart, mint aho­gyan egyetlen önkényeskedő gépkocsivezető rossz kanya­rodása is hosszú időre elre- kesztheti a közlekedést a nagyforgalmú sugárúton. Munkájuk jelentőségének biz­tos tudatával dolgoznak itt az emberek, hogy energiát küld­jenek gyárak gépeihez, fényt falukba, városokba, családi otthonokba, utcasorokba, föld- mélyi vágatokba. Mint akármelyik fogaskeréké . . . A gyáróriás féltucatnyi üzemrésze közsül a mérés- és automatikaüzem nem a legna­gyobb. Szerepe, mint akárme­lyik fogaskeréké egy bonyolult gépezetben — szükséges, fon­tos. Az itt dolgozók feladata: a gyárban alkalmazott összes hőtechnikai mérő- és szabályzó berendezések folyamatos mű­ködésének biztosítása, karban­tartása, hőtechnikai mérések végzése, s a termelési folya­mat további műszerekkel, au- tomatikákkal való ellátása. Meg sem lehetne számolni hirtelenjében, hányféle beren­dezésre ügyelnek, hiszen csak az autómárkák száma 59-et tesz ki. Ezenkívül több száz mutatós hőmérőt, műszert, regisztert, hibajelző relét, mennyiségi-, nyomás-, huzat- és fordulat­mérőt üzemeltetnek, s tartanak rendben. Nem véletlenül, dicsé­rik őket! Nagy figyelmet és pontosságot igénylő munkáju­kat mindig becsülettel látják el. Olyan emberek, akiknek he­lyén van a lelkiismerete! Fiatal üzemrész a mérés- és automatikaüzem ... Két egység _ a hőtechnikai laboratórium.; és az Askánia-műhely — „ősz-- szeházasításából” kapott új­keresztlevelet, nevet. S ez a, név igazán csak most kezd is-j mértté válni: a pártkongresszus< tiszteletére a szocialista üzem-< rész cím megszerzését tűzték* célul maguk elé. S hogy a szo ­cialista cím tulajdonosai hi­hessenek, ehhez minden félté-3 tel; lehetőség adott. < Két esztendeje, 1960. februári elsején bontott szárnyat eb-5 ben az üzemrészben a szocia-j lista brigádmozgalom. Akkor,! mivel a hőtechnikai laborató-3 rium és az Askánia-műhely! különválasztva dolgozott — a5 brigádok is külön alakultak és! versenyeztek. Később, mikor aj két egység egyetlen üzemrésszé! olvadt össze, egyesültek a szó-;; cialista brigádok is egy közös-j séggé. 24 férfi és 5 n5 . . . ] Huszonnégy férfi és öt nő —j ennyi a brigád. Ennyi embert! számlál az üzemrész. Egy nagy! családot képeznek, egy nagy.) kollektívába tömörülnek, nincs! senki, aki más utat járna. Egyj cél, egy szándék fűti valameny-j nyiüket: szocialista emberkénti élni, dolgozni és tanulni. Ez! nem üres jelszó, nem elcsépelt! frázis náluk. Élő, eleven való-. sás. j. Egy technikus, 14 műszerész,! 8 lakatos és 6 segédmunkás al-j kotja a brigádot. Közülük; nyolcán rendelkeznek érettsé­givel, hatan végeztek négy kö-í zépiskolát, 10-nek van nyolc j általánosa, s öten rendelkezi nek hat elemivel. Van tehát! mit pótolni a brigádtagoknak,; s bennük meg is van az igény,- hogy gazdagítsák, mélyítsék is­mereteiket. Az üzemrész dol-j gőzéi közül jelenleg öten tanul-< nak szaktechnikumban, g tech--

Next

/
Thumbnails
Contents