Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 0 Uj lakások épülnek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA AHA: 60 FILLÉR 1962. május 13., vasárnap XIII. évfolyam, 110. szám A kancellár úr vihart kavar — az elnök úr kendőz „Valamilyen módon valamikor kell lenniök érintkező pontoknak Kelet és Nyugat között, nehogy mindnyájan a lángok martalékai legyünk” — több angol lap ilyen és ehhez hasonló megjegyzéssel kíséri a Szovjetunió és az Egyesült Államok között folyó tanácskozásokat a nyugatberlini problémáról, a német kérdés megoldására, A legtekintélyesebb angol polgári lap, a Times leszögezi: „Itt a legfőbb ideje, hogy Nyugat-Németország végre megértse, mi forog kockán a világ és Németország számára is és olyan módon irányítsa kapcsolatait, amely lehetővé teszi a tisztességes megegyezést.” Még a nyugati sajtó is kiemeli, mennyire provokációnak minősítette a világ közvéleménye Adenauer minapi nyugat-berlini látogatását és az ott elhangzott kijelentéseit. Adenauer járt már Nyugat-Berlinben korábban is, minden látogatása provokáció volt, de különös kihívást jelentett mostani nyugat- berlini tartózkodása, egy időben Németországnak a fasizmus járma alóli felszabadulásának évfordulójával és a szovjet—amerikai tanácskozásokkal. Adenauer nyugatberlini kijelentései a tárgyalások nyugati híveit is megbotránkoztatták, az agg kancellár újabb bizonyságát adta annak, hogy semmiképpen sem akar számolni a realitásokkal. Ezzel kapcsolatosan a világsajtó bőven foglalkozik az amerikai kormány és Adenauer ellentéteivel, bár Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén igyekezett azokat elkendőzni. Az eddigi egyéb megnyilatkozásokból nehéz megállapítani az ellentétek tényleges mértékét. Sok minden látszólagos és valóságos ellentétről esik szó, de a legdöntőbb mégis az, hogy a végső kockázatot nem akarja vállalni Washington Bonnért. Nem akar okvetlenül atomháborúba keveredni a Nyugat-berlini probléma miatt. Hogy mennyi kockázatot hajlandó vállalni mégis, erről folynak a tanácskozások. Sok szó esik a Nyugat-Berlinből Nyugat-Németországba vezető utak ellenőrzéséről. Az amerikai terv — bárki akárhogy is értelmezi — az az NDK de facto elismerését jelenti. Ha ez megtörténne, Adenauer számára elviselhetetlen lenne a tekintélyveszteség. Az adenaueri politika olyan nyilvánvaló kudarca lenne ez, amelybe a nyugatnémet imperialista kalandorpolitika és revansista törekvések belepusztulnának. Ami Angliát illeti, távol akarja magát tartani a nyugatnémet—amerikai konfliktustól, — a közös piac problematikája és más gazdasági okok miatt. Bonn hallgatólagos, vagy valóságos egyetértésével, akár anélkül — hangoztatják washingtoni körökben —, a tanácskozások folynak tovább. A szovjet—amerikai tanácskozások és a nyugatnémet reagálás lényegében magában foglalja a hét legdöntőbb eseményeit, hiszen a világérdeklődés ezekre a kérdésekre irányul. A földgolyó bizonyos pontjain történnek azonban olyan más események is, amelyek jelentőségét komolyan lehet és kell venni. Ezek közé tartozik és nem utolsósorban mindaz, ami napjainkban az Ibériaifélszigeten történik. Spanyolországban a sztrájkmozgalom olyan méreteket öltött, amelyek felett nem tudott napirendre térni Franco fasiszta diktatúrája. A hős spanyol bányászok sztrájkharca szolidaritást váltott ki a nemzetközi munkásmozgalomban, megbecsülést szerzett a spanyol nép legjobbjainak a világ haladó közvéleményében. A hét végén híre terjedt annak is, hogy tüntetésekre és sztrájk-harcra került sor a másik ibériai országban. Portugáliában is. Sortűz dördült el Lisszabon belvárosában. Salazar-ellenes tüntetők fegyveres harcot vívtak a rendőrökkel. A portugál kormány igyekszik a történtek jelentőségét csökkenteni, de álcázó kísérleteik nem járnák eredménnyel. A portugál fasiszta diktatúra hasonló törekvése a portugál gyarmatok népei felszabadító mozgalmának lekicsinyítésére, eltitkolására annak idején ugyancsak eredménytelennek bizonyult. Mindaddig megkísérelték eltitkolni az angolai felkelést, míg az szabadságharccá nem magasztosult és ameddig az angolai fegyverropogás hangja nem töltötte be a világot, míg nem tudták már megakadályozni azt sem, hogy az angolai kérdés tárgyalása, napirendi pontként, az ENSZ elé kerüljön. Portugália a nagy ellentétek országa. A portugál lakosság életszínvonala a legalacsonyabb egész Európában. Ugyanakkor a belföldi és külföldi monopoltőkesek mesés nyereségeket zsebelnek be. A fasiszta diktatúra a legkegyetlenebb eszközöket alkalmazza a dolgozók elnyomására, de ezek mindinkább összeforrnak és támadást indítanak a rendszer ellen. A Portugál Kommunista Part, amely a legnagyobb illegalitásban működik, még a P“*" gári szemleírók beismerése szerint is a legösszeforrottabb és legszervezettebb portugál népi erő, amely már 1960 májusában felhívta Salazar ellenzékét a tevekeny küzdelemre a fasiszta diktatúrával szemben. Portugáliát gyakran visszafelé haladó országnak nevezik, ez az elnevezés kezdi idejét múlni. A portugál gyarmatokon kibontakozott nemzeti felszabadító harc és a kormányellenes megmozdulások nagy lendülete az anyaországban, az egész világ előtt feltárja a Salazar-rendszer bomlásának képét. A spanyolországi és portugáliai tüntetések es sztrájkharc azt bizonyítja, hogy az Ibériai-felszigeten sem állt meg az idő. Ami az algériai eseményeket illeti, az OAS terror- cselekményei azokat igazolják, akik azt mondották, hogy a fegyverszünet végét jelentheti a háborúnak, de nem a harcoknak. Az OAS kegyetlenkedései minden jóérzésű emberben felvetik a kérdést, meddig tarthat ez így? A világ haladó sajtója leszögezi: az OAS megfékezése nélkül békéről nem lehet beszélni Algériában és a népszavazás sem lehet majd reális. Gombos László IRODALMI MELLÉKLET ★ Dr, Fazekas László: EMBERÉLET VOLT AZ ÁRA tF FIATALOKRÓL — KISZISTÁKRÓL ★ TUDÓSÍTÁS A FŐISKOLAI NAPOK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKÁRÓL LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: : Labdarúgó NB III. Egri Dózsa — D. GÖCS ; 2:0 (1:0) ^ Debrecen, 1000 néző. Vez.:> Horváth. A gólokat Handó és | Hídvégi lőtte. Vízilabda OB I. EGRI DÓZSA — VASAS IZZÓ \ 7:5 j (3:3, 1:0, 2:2, 1:0) Eger, 2500 néző. Vez.: Sárosi < László. Az egri gólokat Bodnár < (5), Pécsik és Ringelhann dob- < ták. < A legtöbb panasz és elégedetlenség a lakáshiány miatt hangzik el. Súlyos teher, nyomasztó örökség ez. De megbirkózunk vele, tervszerű, kitartó munkával legyőzzük a ma gondjait, ötéves tervünk megszabta és államunk törvényerőre emelte, hogy öt év alatt 250 ezer lakás épüljön az országban. Gyöngyösön modem gépek segítségével, sok-sok építőipari munkás igyekezetével új városrész épül. Egerben nemrég költöztek be 96 lakásba és újabbak épülnék. Falun és városban új házakba költöznek a családok. (Kis Béla felvétele) Búcsú az alma matertől Tudósítások a ballagási ünnepségekről Évről évre százak és százak hagyják el a középiskolák padjait, hogy tovább tanuljanak, vagy beálljanak a termelőmunkába. Évről évre százak és százak ajkán hangzik fel az alma matertől való búcsú szép, szomorú dallama. De ebben a búcsúban benne van a biztos jövő tudata, 5 a búcsúzó diákok között, ha könnyes is némelyikük szeme, egyre több a mosolygó fiatal, aki felemelt fejjel indul életútja felé. Tegnap elballagtak az egri és a káli gimnazisták, átadták az iskolai és a KISZ-zászlót a harmadikosoknak... Egerben délelőtt tíz órakor kezdődtek a ballagási ünnepségek A DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUMBAN A Himnusz hangjai mellett, ünnepélyes csendben vonultak be a zászlók a zsúfolásig telt iskolaudvarra, ahol négy fiúosztály, kezükben virágcsokorral várt az igazgató búcsúszavaira. Osztafin Sándor a negyedévesek nevében búcsúzott el tanároktól, diáktársaktól és a könnyeiket törölgető szülőknek köszönte meg eddigi gondos fáradságukat. Kocsmár Jánosnak, harmadéves, a KISZ-szervezet titkárának búcsúztatója után a gyakorló iskola VIII. osztályos növendékei köszönték meg a dobósok munkáját, amelyet úttörőcsapatukban végeztek. Ezután Németh Tibor, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagja, ágit. prop. titkára átadta öt leendő pedagógusnak a KISZ-meg- bízólevelet. Sípos István igazgató szavaiból talán a legszebb gondolatként ezt viszik magukkal a fiúk: „legyetek olyanok, amilyennek édesapátok, édesanyátok megálmodott benneteket. A KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUMBAN Az ünnepélyes megnyitó utón dr. Csernyik József igazgató köszöntötte a negyedéveseket. Majd búcsút vett a negyedikesektől Maruzs Anna, az iskola KISZ-titkára és társai nevében mondotta útravalóját, a tanárok négy évi fáradságos munkáját, az iskola óvó szere- tetét Salamon Katalin köszönte meg a negyedikesek nevében. Ezután Dienes Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa nyolc diáknak adta át a KISZ-megbízólevelet. Végül a IV. számú iskola úttörőcsapata nevében öt pajtás vörösselyem nyakkendőt kötött volt ifivezetői nyakába, hogy emlékezzenek a csapatban végzett munkájukra. A SZILÁGYI ERZSÉBET ‘ GIMNÁZIUMBAN Ünnepélyes, magas színvonalú kultúrműsor keretében vettek búcsút iskolájuktól a negyedikesek. Némedi Eszter, majd Tolnai Éva búcsúbeszéde után a harmadikosok átvették az iskola zászlaját és a KISZ-zászlót. Szebeni Lajos igazgató-helyettes útravalóul figyelmébe ajánlotta a végzősöknek, hogy az előttük álló élet szép, jövőjük biztos, amelynek megteremtéséhez csupán jó munkájukra, helytállásukra van szükség. Gere István megyei úttörőtitkár a KISZ-vb tagja 16 növendéknek adta át a KlSZ-megbízó- levelet. A GÁRDONYI GÉZA GIMNÁZIUMBAN ez még csak a második ballagás volt. Az „első fecskék”, a tavaly végzettek voltak, akik bebizonyították, hogy az itt szerzett tudásukkal meg tudják állni helyüket az életben. Az udvaron megrendezett ünnepélyre sokan jöttek el, szülők, rokonok, barátok, ismerősök. Déli tizenkét órakor ünneplőbe öltözve levonult a búcsúzó három negyedik osztály. A pódiumon felállított asztal mellett helyet foglalt Papp Sándor, az intézet igazgatója, Trezsenyik Sándor, a KISZ Heves megyei bizottságának szervező titkára, és Cserháti György, az iskola KISZ-titkára. A Himnusz, és Dely Éva I. e. osztályos tanuló szavalatának elhangzása után Cserháti György búcsúztatta el a ballagó diáktársait, majd Trezsenyik Sándor adta át a pedagógus pályára lépő tanulóknak a KlSZ-megbízcleveleket. Ezután az úttörők búcsúztatták el az idős diákokat. A negyedikesek nevében Szőke Erika . búcsúzott el az iskoláiéi. Az ünnepély végén Papp Sándor igazgató mondott beszédet, majd felcsendült.a dal, megszólalt az iskola öreg harangja, s a negyedikesek a ballagtatóik karján még egyszer végigsétáltak a folyosókon, a tantermeken, ahol négy éven keresztül tanultak ... Az udvaron levő Gárdonyi szobor megkoszorúzása volt a következő állomás. Megkoszorúzták a Hősök emlékművét, és Gárdonyi Géza sírját is. Ezzel véget ért' a ballagás „hivatalos” része. Este táncmulatságot rendeztek a fiatalok az intézet dísztermében. KA L B A TS A Tama völgye szinte minden községéből érkeztek szülők, rokonok és ismerősök, hogy köszöntsék a Káli Általános Gimnázium idén ballagó diákjait. Az iskola homlokzatát, a folyosót és az osztálytermeket fenyőgallyak és virágok díszítették. Csillogó szemű, ünneplőruhába öltözött lányok és fiúk várták a kedves vendégeket, aztán „utoljára” berregett az iskola csengője ma. Kálban 57 volt negyedéves diák búcsúzott az iskolától, a tanároktól és diáktársaiktól. — Tanároknak, szülőknek egyaránt megható búcsú, mert nehéz — mondotta Mezei Já- nosné igazgatónő — a leckék és az iskola emléke az évek múltával feledésbe merülhet, de kristályosodjék ki bennetek az emberség, a helytállás és a kötelességérzet parancsszava, ezt kövessétek, bárhová irányít az élet, mérnöknek, tanárnak, munkásnak, ez legyen legfőbb tanácsadótok. A negyedik osztályosok nevében Ferenczi Ilona mondott búcsúszót és a harmadévesek átvették az iskola és a KISZ zászlaját. Misi Sándor, a KISZ megyei bizottság titkára köszöntötte a ballagó diákokat, s átadta a KISZ-megbízóleveleket, majd felcsendült a dal: „Búcsúzunk és elmegyünk, « mi időnk lejárt...”
