Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

1962. május 12.. szombat NEPOJSÍG o II könyvnapi vendégekről, a könyvnap eseményeiről nyilatkozta Eöergényi Tibor, a megyei könyvtár vezetnie Egy álló hétig a könyvet ün­nepük ebben az országban. Ha tetszik, ilyenkor a könyvet le­het nagy betűvel is írni. Meg­érdemli. A tudás hatalom éc ennek a hatalomnak az egyik legfontosabb bástyája a könyv. A könyvben rejlő tudás, az élet szépségét és örömét egyre fokozó tudás az, ami a köny­vekből árad. A könyvhéten az írók — a kiadók szorgoskodása, a nyomdák milliónyi betűjé­nek egybesorakozása révén — az olvasók elé tehetik gondolatai­kat. a szívükből, képzeletükből, szellemi helytállásukból kelet­kezett írásokat, regényeket, vers­köteteket, tanulmányokat és drámákat, útleírásokat és utó­pisztikus kalandokat, a mai- életről és a mai életemberei­ről valló karcolatokat. S mind­ezt miért? Az írás nem lehet és nem is öncél Azért adják a sűrűn sorakozó köteteket az írók az olvasók kezébe, mert azt akarják, hogy a bennük ki­formált alkotás gyönyörködtes­se az olvasót és az élmény, az igazság, a magasztos íród célok hatására az olvasó gazdagabb legyen, vagy egy élménnyel, vagy tudással. így lesz az ün­nep az író és az olvasó haszna egyaránt: az író eléri erkölcsi és művészi célját, az olvasó meg gazdagszik az eléjetárt irodalom és tudomány érté­keivel. E gondolatokkal foglalkoz­tunk és innen indultak kérdé­seink, amikor Ebergényi Ti­borral, a megyei könyvtár ve­zetőjével beszélgettünk. lödési területen sem a kellemes meglepetés az érdeklődők szá­mára. — Az írószövetség hogyan gondolt az idén a megyém? Kik látogatnak el hozzánk? — Darvas József, az írószö­vetség elnöke, Kónya Lajos, Gereblyés László és Szakonyi Károly írók lesznek vendége­ink. — Darvas József és Gereb­lyés László megjelenik majd az egri könyv napi megnyitón — az egri Gárdonyi Géza Köny­vesboltban — május 27-én, va­sárnap délelőtt. Délután talál­koznak a gyöngyöshalászi pa­rasztolvasókkal. azt követően a Heves megyei Állami Építőipa­ri Vállalat gyöngyösi munkás­szállásán irodalmi esten, író­olvasó találkozón vesznek részt. — Kónya Lajos és Szakonyi Károly a pétervásári járás egyik üzemébe, a parádsasvári üveggyárba látogatnak el. Ott és a községben váltanak szót író-olvasó-találkozó keretében a helybeli üvegfúvókkal, erdei munkásokkal, parasztokkal, majd ottmaradnak az irodalmi műsoron is. — Hétfőn, május 28-án mind a négy író az Egri Dohánv- gyárba látogat, délután megte­kintik a várost, a várat és a Gárdonyi Géza Múzeumot. Es­te az egri irodalmi színpad mű­sorát hallgatják meg. A műsort Kozaróczy József rendezi, mai magyar és európai írók művei­ből. — Lesz-e valami külön ér­dekessége az idei könyvnap­nak az egri olvasók számára? Igen. A magyar könyvkiadás most kezdi el egy tízkötetes Gárdonyi-kiadást. Az első kö­tet éppen a könyvnapon jele­nik meg. — Gyarapszik-e a munkás- és parasztolvasók tábora? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy évről-évre, bár eddigi eredményeinkkel még nem merítettük ki a lehetőségeket. Ismerek Egercsehiben egy bá­nyászt, aki így, könyvnaptájl, több kötetet vesz — komoly irodalmat! —, mert érzi a könyv- értékét. Ma már 120—140 kö­tetből álló könyvtára van. Itt mérem le a könyvnap mozgósí­tó erejét. — Ha kissé kritikai nyilatko­zatot is akarok mondani, meg kell állapítanom, hogy a falusi értelmiség nem azzal az igény­nyel — sem mennyiségileg, sem minőségileg —fogyasztja a könyvtárak könyveit, mint aho­gyan az joggal elvárható lenne. Miért nem olvasnak a falusi értelmiségiek? Bizonyára oka van, de ezt az okot fel kell szá­molni. Annál örvendetesebb, hogy a munkások és parasztok olvasórétege növekszik, ha nem is mindenütt a kívánt mérték­ben. Sokat kell még pótolnunk abból a mulasztásból, amit az évszázadok és volt gazdáink hagytak örökségül. — Hoz-e valami új színt az egri megyei könyvtár a könyv napi esemény díszéül? — Az Egerben élő fiatal fes­tőművész, Trojan Marian, mintegy hatvan fametszetét — ex libriseket — állítjuk ki és ezzel a művész színfolttal kí­vánjuk gazdagítani a könyv ünneplését. Ezt az „ex libris”- kiállítást tizennégy napon át láthatják majd az egri könyv­tár olvasói. Ennyit a könyvnap egri ün­nepi előkészületeiről és az ün­nep vendégeiről. A könyvnap újdonságairól, már érezhető és tapintható könyvsikereiről, „slágereiről” majd más alka­lommal. Farkas András UNCLE SAM *4 Űrhajósok konyhakötényben Május 5-én zajlott az első, igen földi jellegű együttmű­ködés Tyitov őrnagy és ame­rikai kollégája, Glenn között, az utóbbi washingtoni laká­sának konyhájában. A Glenn-család vacsorára hívta meg Tyitov őrnagyot fe­leségével, Tamarával együtt. A vacsorát maga Glenn ké­szítette a konyhában, Tyitov segítségével. Glenn úgy lát­szik, jobban ért az űrrepülés­hez, mint a hússütéshez, mert a hús percek alatt el­égett. A margarin sokkal for­róbb lett, mint amilyen hő­ség volt Glenn űrhajójában. A vacsorára érkező többi vendék egy pillanatig azt hitte, hogy lángban áll az egész lakás. Tyitov maga is kötényt kötött, és igyekezett kollégájával menteni, ami még menthető volt a húsból és a tartalékot már együtt sü­tötték ki. Szerencsére, a szomszédban egy közlekedési rendőr la­kott, aki motorkerékpárján percek alatt meghozta a zöld­borsót, amit a két űrhajós hiába keresett a hűtőszek­rényben. Később derült ki, hogy Glenn felesége elfelej­tette beszerezni a főzeléket. A vacsora igen hangulato­san zajlott le. Glenn 14 éves lánya megállapította, hogy ez volt élete legkellemesebb es­téje. Távozáskor Tyitovék is meghívták Glennt, családjá­val együtt, egy moszkvai va­csorára. (Sz. L.) Talán nincs a világnak egyetlen karikaturistája sem, aki még ne rajzolta volna le. Ez a figura jelképezi az USA imperialista törekvéseik a jó­tékonyság álarca mögé bújt hatalmi nyerészkedést. De va­jon csak a karikaturisták szü- ieménye-e Uncle Sam, azaz ahogyan mi mondjuk, Samu bácsi? Vagy volt-e valami alapja annak, hogy éppen így ábrázolják gúnyrajzokon az Egyesül# Államokat? A Reuter hírügynökség meg­állapítása szerint ez a bizo­nyos Samu bácsi létező sze­mély volt, a múlt század ele­jén élt. És vajon mivel fog­lalkozott? Nem. mással, mint katonai szállításokkal. A ka­rikaturisták nem is választ- hatak volna jobb figurát az Egyesül# Államok politikájá­nak jellemzésére, mint éppen egy hadseregszállítót. Ezt a bizonyos üzletembert Samuel Wilson-nak hívták. Az 1812-es angol—amerikai hábo­rú idején Wilson úr hússal látta el az Egyesült Államok harcoló csapatait. Á csoma­gokra mindig a következő rö­vidítést írta rá: US (United States = Egyesült Államok) Az éhes katonák természetesen várva-várták a gyéren érkező szállítmányokat és nagyon örültek, amikor végre meg­kapták húsadagjukat. Egyszer — a több napig tartó „böjt” közepette — az egyik katona tréfából azt mondta: „Jöhetne már az Uncle Sam csomag­ja ... A többi katonának megtetszett az US rövidítéséi nek ez a változata, sí azóta mindig úgy emlegették Wilson urat, hogy „Samu bácsi”. Így született meg a karika­túrákból ma már közismert Uncle Sam, a hadseregszál­lító, aki a háborúkon szeret meggazdagodni. Most, 150 év­vel azután, hogy Samuel Wil­son urat a célba találó gúny berepítette a történekembe, Uncle Sam szerepe még min­dig a régi, csak a portékái vál­toztak: a marhahús mellett hidrogénbombát is szállít... ítélet két vádlott ügyében # i AZ ELET MARGOIARA Nem ragasztom le a borítékot — Mi az idei könyvnap közvetlen célja? — Újabb barátokat akarunk szerezni a könyvnek. Közelebb akarjuk vinni a könyvet, az alkotásokat a munkás- és pa­rasztolvasókhoz. Falun és vá­rosban egyaránt. Hogyan kí­vánjuk ezt a nemes célt elér­ni? Mai magyar és külföldi műveket rakunk az idei könyv­napon is az olvasó asztalára: regényeket. elbeszéléseket, verses-köteteket, amelyek a szo­cialista eszmeiséget árasztják magukból. A kiadók nagy kö­rültekintéssel készültek az idei könyvnapra is: bizonyára nem hiányzik majd egyetlen érdek­Uzemi fiatalok között (Tudósitónktól.) Színes ifjúsági munka fo­lyik a Hatvani Cukor- és Kon­zervgyárban. Jó hallani a fia­talok törekvéseiről, munkalen­dületéről. A konzervgyár KISZ- szervezetének 114 tagja van, a cukorgyárban 41 fiatal él szer­vezeti életet. Az üzemi fiatalok nemcsak a munkahelyen, de szabadide­jükben is szívesen keresik fel egymás társaságát. Csütörtöki napokon „ifjúsági délutánokat” rendeznek. Szervezeti létesít­ményeik átfonják hétköznap­jaik csaknem minden egyes percét. Az Ifjú műszaki tanács feladata többek között a társa­dalmi munkák irányítása is. S az eredmény máris felmérhető, a vállalásból a fiatalok túlnyo­mó része teljesítette a 10 órás társadalmi munkát. De segíti a tanács a gyengébb szakmunká­sok fejlődését is, s korrepetálja a rászoruló tanulókat. Többen neveztek a ,kiváló ifjú mér­nök”, .kiváló ifjú technikus” mozgalomba, s jelenleg 9 ifjú műszaki dolgozó versenyez a megtisztelő címért. A megala­kult újító brigád máris 5 újí­tás bevezetésén dolgozik. Az ISZM szervezése is befejezés előtt áll. a konzervgyárnál szá­zan, míg a cukorgyárnál negy­venen kívánnak dolgozni a jel­vények elnyeréséért. Kaptam egy levelet. — Sok levelet kapok, ez mégis más volt, nem azért, mert soron- kívül kézbesítette a posta s a koperta vakítóan fehér volt. A külsőség még nem sokat jelent Más volt a megszokottnál, a tartalma miatt... Tanácsot kértek benne, va­lahogy így: „Mit tegyek, hogy ne kelljen édesanyámnak havi 150 Ft szülőtartásdíja# fizet­nem? — Igaz, nem nagy az összeg, de ez is számít havon­ta valamit, ugyanis autóra gyűjtök...” Furcsa tanácskérés a bíró­ságtól, de őszinte — és én sze­retem az őszinteséget, amikor valaki nyílt kártyával játszik, nem köntörfalaz s nevén ne­vezi a gyereket. Levélírómra. ilyen1 értelemben valóban nemi lehet panasz. S miivel minden 1 levelet meg szoktam válaszol-! ni, most is eleget teszek il-I lemnek és kötelességnek, ha! bár egy kis formabontással, —! nem ragasztom le a borítékot.! Tisztelt Takarékoskodóm! ; Nem mondom, sorai meglep-; tek egy kicsit, bár sokfajta le-; velet kaptam már s hozzászok-; tam a furcsaságokhoz, örü-; löki hogy autót akar venni és; takarékosan gazdálkodik pénzé-; vei. Nyilván benyújtotta már; kocsiigénylését is. Véletlenül; jól ismerem becsületes műn-! kában megöregedett, őszhajú! édesanyjának sorsát, aki négy! gyermeket nevelt fel s korán! elözvegyült. Nyugdíjából fut-; ja ugyan a mindennapi ke-! nyérre, de panaszkodik, hogy! meleg szövetruháján kívül! nincs magáravennivalója, pe-! dig itt a tavasz, közeleg a; nyár. < Némi megtakarított pénzecs-! kéjét az ön testvérének a kis-; fiára, egyik unokájára volt; kénytelen költeni, mert a; gyermek apja hónapok óta; nem adja haza a fizetését, a; napokban el is hagyta család-; ját, az asszony meg beteges,; nemigen tud dolgozni, s a gye-; rekeknek is kell valami ruha-: féle ilyenkor tavaszidőben.: Egyébként, ha nem tudná, az! ön édesanyja beteg, — hogy! is tudhatná, hiszen hónapok! óta nem látogatta meg s le­velezésben sem állnak egy­mással. ö írt ugyan fiának, de visszajött a levél azzal, hogy a címzett nem fogadta el. Nem 150 Ft-ra, sokkal több­re lenne mostanában szüksége, annál is inkább, mert négy gyermeke közül egyik sem támogatja. Pedig higyje el, igazán megérdemelné. Ezt ön­nek sokkal jobban kell tudnia, hiszen felnevelte s most egé­szen jó állása van, panasz- mentes fizetéssel. — Autóra gyűjt, örvendetes dolog. Havi 150 Ft a háromezres kereset mellett nem nagy összeg. Ki­számoltam, egy év alatt 1800 Ft. Ebből aligha vesz autót. De ebből az öszegből a beteg Tgyekezet fűti a bányászo­kat, mer# nemcsak a rendes napi adagot kell teljesíteni, hanem ezekben és az elkövet­kező hetekben be kell hozni az első negyedévi lemaradást is. A kongresszusi munkaverseny már szántén megtalálható úgy csírájában. Igaz, felajánlások még csupán Dudás István fő­aknász harmadjában születtek, de a többi harmadoikban is érezni már a készülődést. Az ünnepek után ugyancsak igye­kezni kell a versenyt kezdemé­nyező Dudás-harmadnak, hogy megtarthassa az elsőséget, mert.... — ... már mi is fontolgatjuk, hogy mit, s hogyan vállaljunk. — mondja Szirti István, a vál­tóharmad főaknásza. — De ed­dig is igyekszünk a termelés­sel, mintha máris versenyben lennénk. A Dudás-harmad ki­hívását pedig elfogadjuk. Es ahogy Szirti Istvánok na­ponkénti termelését nézeget­jük a jelentési könyvek lap­jain, nem lesznek lebecsülen­édesanyja meggyógyulhatna, ruhát és cipőt vehetne magá­nak, s jutna még más, szüksé­ges apróságra is. Már egyma­gában sízomorú, hogy a parag­rafusok segítségével kellett kényszeríteni önt szülőtartás fizetésére és még elszomorí­tóbb hozzám intézett levele. A bíróság ítélkezett, mos# ítél­kezzen maga a társadalom s alkoson önről véleményt s mindazokról, akik önhöz ha­sonló módon gondolkoznak. Annak érdekében, hogy ne le­gyenek többé elhagyatott, ma- gukramaradt édesanyák, mi­közben gyermekeik luxus­autókon száguldoznak. Tisztelettel: Dr. Rőczey Ödön dő ellenfelek. A XII-es akná­nál jelentős gondot kell fordí­tani a mennyiségi termelésre is, a minőség állandó figyelem- bevétele mellett, mert amint már említettük, a lemaradás tekintélyes vagonszámot tesz ki. Mód és lehetőség van a si­kerre, csupán becsületes, józa­nul meggondolt munkát kell végezni. Munkát, amely bizto­sítja a nyugalmat, a biztonsá­gos életet, az emberi tervek megvalósulását. Az üzemi ter­vekért harcol a bányász, mert élvezni akarja a siker babér­jait, a munka ízét. De elenged­hetetlenül fontos, hogy az üze­mi tervekbe mindenkor beleil­leszkedhessen az egyén terve is. így jutunk arra a megállapí­tásra, hogy az egyéni tervek megvalósítása szorosan össze­függ a munkával. Ezzel ugyan nem mondunk újat, de mégis jó. ha néha hangoztatjuk. Hallgassuk meg a bányászok véleményét, beszélgessünk el A Borforgalmi Vállalat 2-es számú pincéjénél a bor-átve­vők részéről történt visszaélé­sek ügyét dr. Hoima Géza já­rásbíró tanácsa tárgyalta és hozott benne ítéletet. Kocsis Vilmos elsőrendű vádlott a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűn- szövetkezetben elkövetett csa­lás és kétrendbeli tiltott elő­nyök elfogadásának bűntette, valamint hatrendbeli magán­okirathamisítás bűntette miatt összbüntetésül egy év hat hó­nap börtönbüntetést kapott, mint főbüntetést, valamint a büntetőtörvényekben felsorolt egyes jogok gyakorlásától há­romévi időre tiltották el, mint mellék büntetésre. Hajnal Géza másodrendű vádlott a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűn- szövetkezetben elkövetett csa­lás és egyrendbeli tiltott előny elfogadása, valamint ötrend­beli magán-okirathamisítés bűntette miatt összbüntetésül néhány emberrel. Hogyan mu­tatkozik meg életükben, gon­dolataikban a munka és ho­gyan érlelődik hétköznapjaik­ban a munka gyümölcse? Lőrincz Ferenc lakatos, F— 4-es gépvezető. Fiatalember még, néhány évvel ezelőtt nő­sült és egy dundi kislány bol­dog édesapja. Ha az F—4-es gép nem üzemel, akkor is a csapattal dolgozik. Jelenléte biztonságot, könnyedséget je­lent a csapat számára, mert a géphibából adódó üzemzavaro­kat könnyedén elhárítja. De miért lapátol, és miért végez csillés munkát, ha egyszer la­katos? — Mert így többet keresek, de másik szakmát is tanuloK. Egyszóval: fiatal vagyok még és a családi tervek ...! Igen! Végre kell hajtani a családi terveket. Gondtalan életet kell biztosítani a család­nak, jólétet a gyerekeknek. Ezt a munkahelyet elhagyva, a fővágatra jutunk. Fával ter­heit csilléket cipel a vontató­gép kötele. Távolabb, az egyik oldalvágat sötétjében lámpák villannak. Itt dolgozik Pilinyi István vájár, vagy ahogyan a bányában nevezik gyors moz­gása miatt: a „sebes”. Fiatal, halk beszédű ember. egyévi börtönt kapott, mint főbüntetést, valamint a bünte­tőtörvényekben felsorolt egyes jogok gyakorlásától egy évre eltiltották mellékbüntetésként. A bíróság kötelezte á vád­lottakat az okozott kár egye­temleges megtérítésére a vál­lalat javára, és a megvesztege­tés útján kezeikhez jutott jog­talan előnyöknek az állam ja­vára való megfizetésére. A vállalatot mintegy 24 000 fo­rint kár érte a visszaélők so­rozatos magatartása következ­tében. Fiktív vételi jegyeket állí­tottak ki, ennek vételárát ma­guknak tartották meg, míg a termelő a boradó befizetése alól mentesült, s így ebből az államnak megállapíthatóan 15 000 forint kára származott. Az ítélet kihirdetése után a védő és a vádlottak enyhíté­sért való fellebbezést jelen­tettek be, az ügyész pedig há­romnapi gondolkodási időt kért. — Ha becsületesen dolgozom« szép pénzt keresek. Mivel há­zat akarok venni, most még több pénz kell. Itt js összetalálkozott tehát az üzemi és az egyéni érdek. De így a helyes. Adni a közös asztalra, hogy munkánk arái nyában vehessünk el onnan. Kint, az irodában találkozz hatunk Pitlik László technii kussal. A bányamérő csoport­nál dolgozik. Most vissza akar menni a bányába. Pedig ott több lesz a munkája, a gond­ja, baja és ehhez jön még vál­tóharmados műszak. De ,.. több lesz a fizetés is! Kell a pénz, mert egyetemre akar jár­ni és az előadásokra való uta­zás kiadással jár. Helyes az igyekezet. Többet dolgozik, többet keres, de megteremti saját maga számára az iskolá­ba járás anyagi feltételeit. így fonódik, bogqzodik ősz- sze az egyén érdeke a közösség érdekeivel. így válik a munka mindennapi életünk alapjává, mindennapi szükségletté. Es azok az emberek, akik becsü­lettel eleget tesznek a hétköz­napokban. boldogan várják a holnapot, rr^rt van mire éb­redniük. Laezik Jánm Életünk alapja: a munka A szénnel terhelt szállítószalag jajongva húzott felfelé a magas állványokon, hogy terhét belezúdíthassa a gyűjtő­bunker sötét szájába. Egy pillanatig sem pihenhettek a szál­lító hevederek, mert lent, a bánya mélyén, a XII-es akna frontfejtésein sűrűn robbant a töltet, surrant a lapát és öm­lött végeláihatatlanul a fekete szénfolyam.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents