Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

1962. május 11., péntek NÉPCJS1G Ä falu ügyében döntenek Valósággal utat kell törni a sűrű cigarettafüstben a szék­sorokig. A füstből és az élénk eszmecseréből első pillantásra látszik: régóta ülésezik a Pa- rádi Községi Tanács. Szenve­délyes viták dúlnak, egymás után emelkednek szólásra a fa­lu lakóit képviselő munkások, pedagógusok, szövetkezeti gaz­dák, hogy felelősséggel dönt­senek. Mert nem kicsi a tét. A vita tárgya: a falu távlati köz­ségfejlesztési tervében a sport­pálya, vagy a kultúrház építé­sét hagyják-e jóvá. Érvek, el­lenérvek csapnak össze, végül szavazásra kerül az ügy, s a tanácstagok 18:7 arányban úgy döntenek, elsőnek a kultúrhá- zat építik fel, állami támoga­tással, s a falu lakóinak ösz- szefogásával. A delet is elharangozzák, mire a tanácskozás véget ér, s leülhetünk a falu vezetőivel, hogy választ kapjunk azokra a kérdésekre, amelyet többször feltettek már Mafa Pál tanács­elnöknek, s Horváth Sándor vb-titkámak: mi a titka an­nak, hogy Párádon olyan lel­kiismeretesen látogatják a ta­nácsüléseket. s olyan élénk vi­ta alakult ki egy-egy ügy tár­gyalásakor? Akik titkot gyanítanak, nem jó helyen kerekednek. A ta­nácsülések jegyzőkönyvei, s a legutóbbi tanácsülésről szer­zett hangulatkép sokkal reáli­sabb magyarázatot ad min­denféle titoknál, vagy csodánál. — Sok múlik a szervezésen — adja magyarázatát a tanács­tagok közügyek iránti érdek­lődésének Horváth Sándor ta­nácstitkár. — Én magam is eljárogatok hozzájuk, beszélgetek velük egy-egy tanácsülés előtt. Ügy is mondhatnám: felkeltjük bennük az érdeklődést egy-egy ügy iránt. így, ha csak tehe­tik eljönnek az ülésekre, hogy választóikét és saját vélemé­nyüket elmondhassák. — Azt hiszem, ez is sokat jelent — csatlakozik a titkár véleményéhez Mata Pál vb- elnök —, de a legfőbb magya­rázata talán annak, hogy szí­vesen járnak a tanácsülésre és élénken vitáznak az emberek, az, hogy olyan kérdésekről van szó, ami közvetlenül is érinti őket és az egész közsé­get. Nos, erre igen jó példa volt a legutóbbi tanácsülés, ahol a község távlati fejlesztési ter­véről döntöttek és a falu áru­ellátásának helyzetét, vala­mint a tisztasági hónap meg­szervezését vitatták a tanács­tagok. Mert hogyne érdekelné a ta­nácstagokat, akik itt a faluban élnek, hogy van-e elegendő hús, gyümölcs, zöldségféle, s hely­ben megvásárolhatják-e a mű­szaki árukat, vagy Egerbe kell beutazni érte. S mennyire nem közömbös számukra, hogy fut- ballpályát, vagy kultúrházat létesítsenek-e a rendelkezésük­re álló pénzből. Igen, ebben kell magyará­zatát keresni a tanácstagok aktivitásának, akik egy-két ki­vételtől eltekintve, rendszere­sen részt vesznek a havi ta­nácskozásokon, s még egyetlen tanácsülést sem kellett elha­lasztani amiatt, hogy kevesen jelentek volna meg. Jól vá­lasztottak tehát a parádiak, amikor Kivés d. Jánosait, Zám István bányászt, Osztafm Bálintot, Cseh Istvánt, Tóth Sándort, s társaikat megbíztak azzal, hogy a községi tanács testületében képviseljék érde­keiket. S a parádi tanácstagok nem­csak az úgynevezett nagy ügyek tárgyalására mennek el, s hallatják szavukat, de az úgynevezett kisebb ügyeket is szívvel intézik, a választók minden jogos kérését továbbít­ják. Tóth Pálné például a falu alsó részére sürgette a járda építését, Pataki József pedig a belvizek levezetését kérte vá­lasztói nevében. És a kenyér minőségének megjavításától kezdve, a szociális segélyek el­osztásáig, sok minden kisebb és nagyobb ügyben döntenek a falu tanácstagjai. Élénk vitát folytattak például a tavaszi munkákra való felkészüléssel kapcsolatban, ahol a tanácsta­gokon kívül tizenhat érdeklő­dő is megjelent. Ez egyébként nem egyedülál­ló eset, hiszen vannak olyan tanácsüléseink, ahol majdnem annyi meghívott és érdeklődő megjelenik, mint ahány tanács­tag. — Az év első tanácsülésén például húszán jelentek meg a falu lakói közül, hogy elmond­ják véleményüket a tanácsta­gok munkájáról a tanácsi szer­vek működéséről — mondja Mata Pál tanácselnök. Jegyző­könyveket szed elő, amelyek azt bizonyítják, hogy egy-egy tanácsülésen milyen sokan je­lentek meg, s hányán szóltak hozzá a különböző, a falu la­kosságát érintő problémákhoz. A jegyzőkönyvek arról is ta­núskodnak: nem a falaknak beszélnek a tanácstagok, s a falu lakosai, mert minden ész­revételük, panaszuk, kérésük papírra kerül, s a következő összejövetelen választ adnak azokra, közűik, milyen intézke­dés történt az ügyben. így tudta meg Tóth Pál tanácstag, hogy az iskola előtti törmelék elszállítása ügyében intézked­tek a tanácsnál, Kivés Jánosáé pedig, hogy az általa javasolt közkút javítása megtörtént és Tóth Sándor, hogy beterjesz­tését elfogadták: Zám Lajosné ügyében intézkedtek, hogy szo­ciális segélyt kaphasson. Az a tény, hogy a tanácsta­gok, s az üléseken megjelenő választók arról győződnek meg, hogy javaslataikat, észrevéte­leiket, kéréseiket komolyan veszik a falu vezetői, s a lehe­tőségekhez mérten orvoslják azokat, mindez arra ösztönzi őket, hogy rendszeresen eljár­janak a tanácsülésekre, ahol a falu legfontosabb ügyeiben döntenek. Ez tehát a magyarázata, s nem titka annak, hogy ebben a Mátra alji községben olyan lelkiismeretesen részt vesznek a tanácstagok, a falu ügyeinek intézésében, s oly felelősséggel döntenek a választók állal fontosnak tartott kérdésekben. Kovács Endre 41, ünnepi könyvhéten jelenik meg a Móric/ Zsigmond regényei és elbeszélései sorozat első kötete A Magyar Helikon Könyvki­adó az ünnepi könyvhéten in­dítja útjára Móricz Zsigmond regényeinek és elbeszélései­nek 12 kötetes sorozatát. A so­rozat 1—8. kötete Móricz va­lamennyi regényét, a 9—12. kö­tet pedig elbeszéléseit foglhlja magába, a művek első publi­kálásának időrendjében. A sorozat az író 1900—1942. között írt 34 regényét és több mint 500 elbeszélést tartal­mazza, — mintegy 10 ezer ol­dal terjedelemben. A teljes sorozat árát puplinkötésben 740, bőrkötésben 1100 forintra tervezik. A könyvek köteten­ként 10 000 példányban látnak napvilágot. (MTI) Hogyan lehet pótolni a fagykárokat? Hasznos tanácsok a jövőt illetően I PONGRÁC.) gfinSK gyümölcstermelés rettegett fa- gyosszentjed az idén a naptári terminusaiknál jóval előbb kö­szöntöttek be. Megyénk terüle­tén már április végén és má­jus első napjaiban, hat kemény fagyos éjszakán keresztül pusz­tította szőlőink jónak ígérkező, fesledező fürtöcskékkel biztató hajtásait a fagy. Ilyen tartós fagyot bizony szőlő-dűlőink leg­intenzívebb védekezések mel­lett sem tudtak volna átvészel­ni. A tavaszi fagyok hatását és nehézségeit fokozta a fagy természetének rendkívüli faj­tája. A szőlészetben és gyü- mölcsészetben általában isme­retes fagyok elleni védekezés általában a sugárzó fagyokra van kidolgozva, ez a mostani fagy pedig nem sugárzó, hanem úgynevezett advektív, azaz szállított, vagy áramló fagy volt. Míg a su­gárzó fagy úgy keletkezik, hogy az északi sarkvidékről ér­kező hűvös és alacsony pára­tartalmú légáramlat kerül ná­lunk uralomra és a derült, szélcsendes éjszakákon az aka­dálytalan kisugárzás követ­keztében a levegő a fagypont alá hül, addig az utóbbi áram­ló fagy állandó légáramlat közepette már fagypont körüli, vagy alatti hőmérséklettel ér­kezik hozzánk és a derűs, fel­hőtlen éjszakákon a kisugárzás következtében a fagyos levegő még tovább sűlyed, fagypont alá. A fagy intenzitása a su­gárzó fagynál rendszerint még alacsonyabbra sűlyed. A má­sik veszedelmes tulajdonsága I e fagynak még az, hogy míg a ' sugárzó fagy megközelítően a fizikai törvények alapján kö­veti a mélységi fekvési szinte­ket, addig az áramló fagyot az intenzív északi, északnyu­gati sarkvikékekröl jövő hűvös légáramlat szinte hegyen, völ­gyön át tereli. Ezért is, az áramló fagy kártevő hatása ki­számíthatatlan, szeszélyes. Néha a gyümölcsfák tetejét és a dombtetőket is leperzseli, ugyanakkor az alacsonyabb fekvéseket megkíméli, ahogy a légáramlat a terepszintet ép­pen útba ejti. Éppen ezért, míg a sugárzó fagy ellen tu­dunk hathatósan védekezni, addig a túlhült és rendszerte­lenül áramló fagy ellen hatha­tós védekezést alig lehet foga­natosítani. Sajnos, ilyen fagy volt az emlékezetes 1952. évi május 21., 22-i katasztrofális fagy is. Az akkor végzett pon­tos megfigyeléseink azt igazol­ták, hogy amennyiben füstö­léssel a fagy mérvét —2,0 C fok alá sikerült sűlyeszteni, úgy a szőlőt nagymérvű fagykártétel alól meg lehetett menteni. Ugyanakkor a füsttel el nem borított területrészen —3,0 és —3,5 C fok uralkodott, és ott a szőlő el is fagyott. Ez a,zt je­lenti, hogy az intenzív füstö­léssel a fagy mérvét —1,0, —1,5 C fokkal lehet mérsékelni. Ilyenformán tehát egy —3,0 C fokú fagyot füstöléssel még !d lehet védeni szőlőterületein­ken, azonban —4,0 és —6,0 C fok közötti fagyokat — mint amilyenek most is beköszön­tőitek — hatásosan kivédeni csaknem lehetetlen. AZ EGRI SZŐLŐKBEN a több napos fagy — a dűlőik és fekvésektől eltérően — elég széles skálában mutatta meg kártevő hatását. így találkozni lehetett 70—80 százalékos fagy­kárt szenvedett szőlődűlőkkel, de voltak szerencsésebb dűlő- részek, ahol a fagykár 15—20 százalék között mutatkozott. A fagykártétel középátlagát e szélsőséges fagykármérvek kö­zepette egy statisztikai gyako­risági szinten lehetne csak megállapítani. A szőlős profilú Heves me­gyei termelőszövetkezeteinket a nagymérvű fagykár többé- kevésbé anyagilag komolyan érintette. A súlypontosan egy­oldalú szőlő-monokultúrára tá­maszkodó termelőszövetkeze­teink részére tehát komoly erő­feszítést jelent az idei eszten­dőben a kieső szőlő- és borter­més jövedelmének csak rész­beni helyrepótlása is. Nem könnyű feladat itt az agronó- musi üzemtani okoskodás he­lyes útjait megtalálni. Az bizonyos, hogy az elfa­gyott termőcsapokon nőtt haj­tások regenerálódásából nagy termést várni aligha lehet. Vanak ugyan bőtermő szőlő- fajtájaink, melyek az elfagyás után képesek a tőkefejekben húzódó rejtett rügyekből ter­mést kihozni. Ilyen fajták álta­lában a direkttermők, majd a Kövidinka, Szlankamenka, Ezerjó, Mézes fehér és a Ka­darka. Ezen fajtaféleségek te­hát még termést hozhatnak. A termelőszövetkezetek ve­zetőségének most meg kell ra­Készülünk az idei avatásra ...hogy az algériai fegyver- szünet jótékonyan befolyá­solja a nyugat-európai Or­szágok és az arab világ kap­csolatát. Ennek hatására en­gedték szabadon Egyiptom­ban is a letartóztatott, kém­kedésen ért francia diploma­tákat. Adenauer nem számí­tott a gyors megegyezésre, de 6 is lépéseket tett a „ba­ráti” Franciaország kém­diplomatáinak kiszabadulá­sa érdekében. Levelet írt Nasszemek... s a nyugati sajtó szerint a levélből is „értenie kellett az el­nöknek, mert abból „teljes súllyal érződött a Német Szövetségi Köztársaság gaz­daságának hatalma”. Hitler tolla alól is kikerült néhány hasonló célzatú zsa­roló levét... zár Fodrász verseny re készülnek az egrr’et Sok sikeres szereplés és több értékes helyezés, jutalom birtokában most ismét orszá­gos versenyen indulnak az eg­ri fodrászok. Igaz, hogy csak egy női- és három férfifodrász vesz részt május 13-án a bu­dapesti országos vetélkedőn, de 12 fiatal, teheséges „kivá­lasztottat” is felvisz a szövet­kezet, hogy tapasztalatokat szerezzenek, hogy megismer­kedjenek az új formákkal és az új fésülési, hajvágási stí­lussal, mert az eddig elért eredmények szinte kötelezik az egri fodrászokat arra, hogy a megszerzett tudást a min­dennapi munkájukban hasz­nosítsák, s a kezük alól kike­rülő mindennapi frizurák is décsérjék az ügyes kezeket, s a jó szakembereket. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Blaskó Judit, Szabó Ferenc, Túri János, Szénási Erzsé­bet, Fehér József, Szekeres Zol­tán, Nagy Judit. Házasságkötés: Fehér Béla Fe­renc—Teliér Edit Gizella, Erdélyi Tibor—Kiss Irén Ildikó. Meghaltak: Robotka Mihály, Strausz Károly, Csömör József, Pócs Elemér, Baranyi Mihályné (Dudás Julianna), Kasza István. gadni. minden lehetőséget ah­hoz, hogy a fagykár okozta ter­méskiesést bármi úton —, na nem teljes egészében is —, de valamiképpen behozza. így pl. azon jövő évben kivágandó és rekonstrukciós felújítási ter­vébe vont, elfagyott szőlőterü­leteket, melyek termésére szá­mítani alig lehet, ki kell még a tavasz folyamán vágni, fel­szántani és kései vetésű hüve­lyesekkel (bab, borsó, lencse, kert-termény, stb.), vagy szá­lastakarmány növénnyel be kell vetni, mely utóbbi közvet­ve az állattenyésztésre hatna kedvezően. Hasonlóképpen az erősen tőkehiányos, elfagyott szőlőterületeket ugyancsak ha­sonló terményféleségekkel le­hetne hasznosítani. az _________idén a nyári szőlőszelekciós mun­kát a tiszta fajtájú szőlő- táblákban és a tavalyi euró­pai vesszőbegyűj (lésnek a több­szörösét kellene az ősz és a korai tél folyamán begyűjteni és értékesíteni. Ezt az érdem­leges anyagi jövedelmi forrást az idén szükségképpen tehát fokozni lehetne. Intenzívebben kellene foglal­kozni az idén az előző évek­hez képest a kisebb fagykárt szenvedett szórt gyümölcsö­sök védekezési munkálataival és azok okszerűbb termésbe­gyűjtésével és piacosabb érté­kesítésével. valamint a hul­lott gyümölcs takarosabb cef- rézésével. Jó szolgálatot tesz ugyan az elfagyott szőlőhajtások zöld metszése is a jövő termés ér­dekében. Itt azonban a jövő évi termésfejlődéssel és az idei metszési munkákra fordí­tott termelési költséggel kap­csolatos gazdaságosság kérdé­sét mérlegelni kell. Gyors léptekkel halad az idő: a tegnap még kis gyer­mekből maholnap „nagy” kisdobos, a kisdobosból út­törő, és a „felnőtt” úttörőből kiszista lesz. Nagy lépések ezek az ember életében, hogy mennyire nagyok, talán csak azok érzik igazán, akik ma­guk is ott állnak az avatási díszszemle sorfalában, vagy mint szülők, dobogó szívvel gyönyörködnek gyermekük ilyenkor igen komoly, ünne­pélyes ábrázatában. Az idén május 27-én kerül sor a fogadalomtételre és avatásra. Az úttörőcsapatok önállóan rendezik meg ezt a fontos eseményt, amire vég­eredményben egész éven át készültek. Az úttörők évi munkájára ez teszi fel a pon­tot. A pajtások a foglalkozá­sokon és magánéletükben egyaránt szorgosan készül­nek arra, hogy eleget tegye­nek a próbakő-.•etelmények- nek, ami előfeltétele az ava­tásuknak. Elméleti tudásuk gyarapodása mellett új — a szocialista emberre jellemző — erkölcsi vonások alakultak ki bennük, s gyakorlati kész­ségeik is gazdagodtak. Hi­szen a próba követe’menyek úgy lettek kitűzve hegy az emberréválás minden terüle­tén jelentős változásokat hozzanak a lelkiismeretesen felkészülő pajtásokban. Megismerkedtek felkészü­lésük során hazánk és a szo­cialista tábor népeinek törté­nelmével, életével, munkájá­val. Elénk levelezés útján építik a népek közötti barát­ságot. A munkásmozgalom nagyjainak életét tanulmá­nyozva látják, mennyi küz­delem ára az ő boldog életük, népünk szabadsága. Ennek tudatában öntudatosabban végzik mindennapi feladatai­kat. a tanulást, az ország épí­tésében rájuk háruló munká­kat. Társadalmi munkájuk, hulladékgyűjtésük eredmé­nyével országos és helyi fel­Hazánkban a férjek jelentős része nem szereti, ha felesége rúzsozza a száját, s bizonyára ez az egyik oka annak, hogy a magyar nők viszonylag igen kevés rúzst „fogyasztanak”. A másik ok pedig az lehet, hogy sok nőnek nincs is szüksége rá, anélkül is szép. Üjabban pedig a fiatal lányok éppen az­zal akarnak feltűnni, hogy A fentiekben fejtegettük a fagyok természetét ési annak kártevő hatását, valamint a védekezési lehetőségek korlá­táit. Mérlegeltük azokat a mó­dozatokat, mellyel a szőlőter­més kiesést milyen úton és módon lehet kdsebb-nagyobb mérvben pótolni. Ezek az ok­fejtések azonban nem sokat érnek akkor, ha az idei szo­morú fagykáresetből nem oku­lunk és nem alkalmazunk minden olyan gyakorlatban bevált módszert, amely a szőlő fagykártételei ellen jó ered­ménnyel végezhető. Egri Sző­lészeti Kísérleti Telepünkön minden esztendőben — éppen azért, mert tavaszi fagyokra hajlamos fekvésű területen vagyunk — úgy végezzük a szőlők tavaszi metszését, hogy a szőlők metszésmódjától el­térően lehetőleg egy szálvesz- szőt függőlegesen meghagyunk kötözetlenül szabadon. Általá­ban a fagyok hatása a talaj­szinttől 40—50 cm-ig a legha­tékonyabb és azon felül már enyhébb és a 120—150 cm-es szálvessző 60—70 cm-en fe­lüli részén a hajtások és für­tök túlnyomórésze nagyrész­ben megússza a fagyot. Ez pedig gyakorlatilak tőkénként 6—10 fürt terméshozamát jelenti. A fagyok elmúltával a megmen­tett szőlővesszőt vízszintesre lekötik, amennyiben az szál- vesszős művelést kíván. Amennyiben a fagy elmaradt és a szőlőfajta csapos műve­lést igényel, úgy a szálvesszőt lemetszük. Ezt az eljárást a szőlős profilú termelőszövet­kezeteknél biztonsági okokból minden évben szinte köteles- ségszerűen végre kellene hajta­ni, annál is inkább, mivel ez semmi áldozatba nem kerül, csupán egy kis figyelmességbe. 3 adatok megoldásához járul­tak hozzá pénzösszegben 13 kifejezhető segítséggel. De még ezeknél is drágább és többet érő a* az idén kibon­takozó mozgalom, amelynek során az őrsök elhagyott, idős emberek életét tették szebbé, gondtalanabbá. Hány és hány meghatott hangú le­vél és nyilatkozat bizonyítja, hogy gyermekeink ezen a te­rületen is igen komoly mun­kát végeztek. A szép és tar­talmas életforma kialakítását maguk is segítik énekkari, sportköri szakköri munkál­kodásukban. Az idén már tizenhatodik éve leng a csapatzászló. Ez alatt az idő alatt hatalmasat fejlődött gyermekmozgal­munk. Ma már azok is, akik a születésénél szkeptikus hangokat hallattak, beisme­rik az újszerűségét és nagy- szerűségét. Hogy egész fel­nőtt társadalmunk szívügyé­vé vált az úttörőmozgalom, nemcsak az üzemekkel, vál­lalatokkal létesített sokolda­lú kapcsolat bizonyítja, ha­nem az avatószülők nagy száma is. Az avatószülők ön­ként vállalják, hogy egy-egy gyermek további munkáját, fejlődését szerető figyelem­mel kísérik, segítik. Lázasan készülnek úttörő­ink május huszonhetedikére. Ez a nap olyan ünnep lesz életükben, amire ismét soká­ig emlékezhetnek vissza, s még felnőtt korukban is sze­retettel fogják emlegetni. Felnőtt társadalmunk még emlékezetesebbé teheti, ha az ügyhöz méltó komolysággal fogadja a gyermekek meghí­vását az ünnepségre, részvé­telükkel. együtt ünneplésük­kel emeli a színvonalat. Paj­tásaink igyekeznek sokat ad­ni a siker érdekében, fogad­juk olyan szeretettel tőlük, amilyen szeretettel készülnek ők is erre a napra, (Halasy) nem használnak rúzst, helyet)! te inkább a szemet hangsúlyoz­zák ki, szemöldök- és szem- pillafestéssel. A magyar nők évente mind­össze hat tonna rúzst esznek meg. Ez körülbelül kémillió darab, tehát átlagosan csak minden második nő fogyaszt el egyetlen rúzsrudacskát. szőlőre­konst­rukciós telepítésekre kijelölt termelőszövetkezeteinknek mind a téli, mind a tavaszi fagykárok elkerülése érdeké­ben fel kell hívni a figyelmét a széles sorközű, egysíkú ma­gas művelések előnyeire. Tu­dott dolog az, hogy a jelenleg 240 cm-es sortávolságban tele­pített szőlők egységnyi terüle­ten erősen csökkent tőkeszáma után kielégítő terméshozamot főként a magassági irányban és szintben megnövelt nagy termőfelülettel tudják biztosí­tani. Az ilyen művelésmód mellett, a gépi művelés előnyei mellett, a magasabb szinten elhelyezkedő lombozat is elő­nyösebb helyzetet foglal el a téli és tavaszi fagykártételek­kel szemben. Kísérleti telepünkön a hete­dik évébe forduló Lenz Móser féle 120—130 cm-es magassági szinten nevelt Leányka magas művelésű szőlőnk mind ez ide­ig több kemény téli fagyot baj nélkül átvészelt és az idei ta­vaszi fagyot minden kártétel nélkül megúszta. Legyen ez a kis szakcikk szőlős termelőszövetkezeteink­nek ne csak tanácsadó az idei fagykárok némi enyhítésére vonatkozóan, hanem inkább útmutató. Ü(lmutató olyan irányban, hogy az elkövetkező években a tavaszi metszések előrelátó végrehajtásával, majd perspektivikusan a jövő szőlőtelepítéseinek a magas művelési formák irányában való kialakításával lehet csak szőlőkultúránkat nemcsak eredményesebb agrotechnika, hanem a tavaszi fagyok ked­vezőbb áthidalása érdekében is kifejleszteni. Dr. l’só Andor |FOKOZNI KELLENE /Menny/ rúzst fogyasztanak a magyar nők? NAGYÜZEMI I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents