Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

1982. május í., vasárnap NEPÜJSAli 7 Ni LOVAG Hollós Korvin Lajos rádiókomédiája még igazabbnak, még bővé- rűbbnek hatott. A Magyar Rá­dió kétségtelen érdeme, hogy az idén már másodízben mutat be verses játékot, magyar szer­zőtől (Hegedűs Géza: Aladin) és ezzel oszlatja azt a több évig értelmetlenül uralkodó felfogást, hogy a színpad és a rádió — Shakespearon kívül — csak prózai darabokat bír el. Kállai Ferenc Mátyása ro­konszenves lovagot állít a hall­gató elé. Balázs Samu Pázmán szerepében dörmögő vén róka, aki lefetyel és nagyképű, de mikor orrára koppintanak, azaz a fogát kiverik, kéri a fe­lesége fiatalsága miatti kár­pótlást a királytól. Ruttkai Éva fiatalasszonya halványan formált, de amit az író meg­tagadott tőle, azt hangjával igyekezett mégis kifejezni: a nagy vágyakat, érzelmeket és a beteljesülés izgalmát. Tordy Géza Alánja jó ellenpont Páz­mán mellett. Gobbi Hilda daj­kája szókimondó, a játék leg­jobb alakítása. Ungvári László udvari bolondja kitűnő, símig csak bolond, de amikor felül a trónra, a szituációt téveszti és a király helyébe ülve Páz­mán előtt is csak bolond: ez ' a rendező és a színész együttes félreértése. Deák Sándor cs Hindy Sándor, valamint Sugár István a kort közvetítették apróbb szerepeikben. Vadász Gyula rendezte a komédiát. Hagyta a verset ér­vényesülni és így a játékot él­vezettel hallgattuk végig. Farkas András A maffia uralkodik Gyilkosság napirenden - Világváros víz nélkül - „Ismeretlen tettesek” a börtönben — OAS-módszerek a legújabb gyakorlatban A maffiáról azt írja a lexi­kon, hogy a 19. században Szi­cíliában keletkezett titkos szervezet, amely elsősorban a nagybirtokosok érdekeit kép­viselte. Az ember azt hihetné, hogy ma, amikor a nagybirtok mindjobban háttérbe szarul, az egyszerű falusi lakosság tudatlanságát megszüntetik, a maffia is régóta a múlté. Aki ezit hiszi, téved. A maffia Olaszország déli részén na­gyon is élő szervezet Ivóvíz - pénzért Az elmúlt évben 55 gyilkos­ság, 20 sikertelen merénylet és megszámlálhatatlan erősza­kos tett terheli a maffia bűn­listáját. A múltszázadi mód­szereket modernek váltották fel. Csak egyetlen példa a „Tiszteletreméltó Társaság” (így nevezik ők magukat) gya­korlatából. Palermo, Szicília fővárosa 600 000-es lakosságú világvá­ros. Nagy mennyiségű ivóvizet fogyaszt, de a legmelegebb nyáron csak két óra hosszat folyik a csapokból. A kör­nyező dombokon az aratás és az egyéb mezőgazdasági mun­ka is a víztől függ. A rekkenő meleg gyakran kiszárítja a ku­takat. Távoli forrásokból kell a vizet á városba vezetni. A kutak, források, duzzasztók a maffia birtokában vannak. A titkos szervezet hajlandó tetszés szerinti mennyiségű vizet a vá­ros rendelkezésére bocsátani, ha jól megfizetik. Ezért kerül Palermóban egy köbméter víz tízszer annyiba, mint máshol. 1954-ben a városi tanács megbízta az egyik építési vál­lalkozót, a Scanzano folyón létesítsenek duzzasztót, hogy a tavaszi áradás vizét biztosít­sák a város szárnyra. Mérnö­kök, technikusok hada kezdte meg a munkát. De a maffia sem maradt tétlen, Szilveszter éjjel Palermo kikötőjében le­vegőbe repítették a Lo Cerf nevű hajót, amely Olaszország­ból Szicíliába szállította az építkezéshez szükséges anya­gokat. A „Tiszteletreméltó Társaság” nem mondott le egykönnyen az ivóvíz mono­póliumáról. Árulóknak pusztulniok kell Ha valaki elárulja a titkos szervezetet, leszámolhat az éle­tévei. Nem menti meg a bosz- szú elől még a börtönök biz­tosnak tűnő vasrácsa sem. Az egyik befolyásos alvezér, Giu- liano adjutánsát és későbbi gyilkosát Palermo börtönében „ismeretlen tettesek” megmér­gezték. És az elmúlt év 55 ál­dozata közül legtöbbnek az volt a bűne, hogy a rendőrsé­gen a maffia ellen vallottak. Plasztikbomba a maffia új fegyvere Az idei év is komoly leszá­molással kezdődött. Alig múlt el nap Szicíliában, hogy ne történjen valamiféle erőszakos cselekedet. Két nappal a Lo Cerf nevű gőzös felrobbantá­sa után, Bagheriaban ez ellen­lábas bórndák tagjai nyílt utcai harcban csaptak össze. Január 7-én holtan találták az egyik ismert merénylőt, akit már a rendőrség félig „megdolgozott’’, 9-én lelőttek egy kereskedőt, aki nem volt hajlandó a szo­kott újévi adót a maffia zsa­rolóinak átadni. A legújabb merényletek bi­zonyították, hogy a maffia nemcsak a hagyományos fegy­vert, a luparát, á hosszúcsövű vadászfegyvert használja ak­cióiban, hanem tanult az OAS-tól, sőt, be is szerzett plasztikbambát néhány meg­torló „hadjáratára” A maffia annyira nem tit­kos szervezet, hogy vezetőit valamennyi nagy olasz napi­lap szerkesztőségeiben isme­rik, sőt, a rendőrség is tudja, hogy a nagyobb bandák hol húzódnak meg. De a maffia annyira átszőtte ma Szicília közigazgatását és rendőrségét, hogy nem lehet tudni, ki híve és ki valóban ellensége a „tit­kos szervezetnek”. Az elmúlt év elején Rómá­ból küldtek ki titokban egy rendőrfélügyelőt az egyik ügy kiderítésére. Kiküldetéséről csak a legbizalmasabb körök­ben tudtak. Ennek ellenére, megérkezése után 48 órával merénylet áltdozata lett. A maffia külföldre is kiter­jeszti hatalmát. Közismert, hogy az USA-ban Olaszország­ból kivándorolt szicíliaiak ke­zében van a kábítószer csem­pészés. Az olasz rendőrség óvakodik nagyobb arányú akciótól a maffia ellen. Évekkel ezelőtt a földfoglaló parasztok moz­galmát és a nincstelen szicí­liaiak sztrájkjait a maffia se­gítségével verték le. (Sz. L.) Dadogni már tud a beszélőgép Amióta az elektronikus cso­dák már könnyedén fordítanak egyik nyelvről a másikra, az­óta ismételten felmerült a kí­vánság: a gép ne csak írja a fordítást, hanem ha kell, mond­ja is el. Vagyis igazi tolmács legyen. Nos, lassanként, úgy látszik, olyan korba jutunk, hogy a technika előtt nincsen lehetet­len. Már vannak olyan gépek, amelyek beszélni, illetve mond­juk inkább így: dadogni tud­nak. Egy viszonylag nem is túlságosan bonyolult gépben billentyűk mozgatásával a nyelv alaphangjait szintetiku­san be lehet állítani. Ha a bil­lentyűket sorban egymás után úgy ütjük le, hogy azok vala­mi szót adjanak ki, akkor a gép úgy fűzi össze a szavakat, hogy azt valóban meg is lehet érteni. A magánhangzókat a beszélőgépek villamosrezgé­sekkel keltik, a mássalhangzó­kat pedig zajkeltő készülék­kel. Hasonlóan állítják elő a sziszegő és csengő hangokat is. Igaz, ez a hang nem túlságo­san kellemes, s hasonlít a kü­lönböző filmek robotemberei­nek pléhszerű hangjára. Egye­lőre nagyon is érzik, hogy a hang mesterséges. Vannak már olyan gépek, amelyek az emberi nyelv min­den alaphangját elő tudják ál­lítani. Egyelőre a beszélőgép­hez kapcsolt elektronikus szá­mológépnek 25 percre van szüksége ahhoz, hogy egy perc­nyi szintetikus beszédet vagy zenét „kiszámítson”. Ez az idő persze, a fejlődés során, egé­szen biztosan rendkívül erősen csökkenthető lesz. Ezzel a be­rendezéssel tehát elvileg elér­hető, hogy az elektronikus gép először lefordítja az anyagot, majd ennek alapján vezérli a megfelelő billentyűket és így állítja elő a szintetikus hangot. A folyamat azonban még rendkívül lassú, tehát ezt a gé­pet tolmács helyett, egyelőre, használni nem lehet De az a tény, hogy már da­dog, annyit jelent, hogy egy­szer majd folyamatosan be­szélni fog. S talán nem is olyan sokára. Kolumbus évszázadokkal előzte meg a tudományt Kolumbus összegyűjtött írá­sainak legújabb kiadásából kiderül, hogy ő már a XV. században tudta, hogy: „A Föld nem gömbölyű, inkább körte alakú”. Ez a megállapí­tás teljesen megfelel a való­ságnak, de mindössze két évvel ezelőtt nyert bizonyítást az egyik műhold által készített felvételek révén. Honnan tud­ta Kolumbus? fyctfz egy jtsJ Csak egy percre akar az embei; megállni a zsivajtól vidáman hangos egri gyermekjátszóterek mellett, hogy el­gyönyörködjék az apróságok élénk mozgásában, a, kisfiúk nyughatatlan jicánkolásában, a kislányok fogócskázásában, s aztán a percből percek lesznek és hosszas nézelődés válik a rövid megállásból. A játékszer hintái állandóan ..üzemben' vannak. Nem csoda, hisz ki az, aki nem szeret repülni, kissé elszakadni a földtől, s szállni, ha másképp nem, a hinta játékos vará­zsában. Ősztől tavaszig a játszóterek felszerelése és hintái is raktárba kerülnek, s átalusszák a telet. A jó idő beálltával a gyerekek nap mint nap leskelödnelc, figyelnek már, hogy mikor kerülnek az állványokra a hinták, hogy majd élvezzék a gyermeki játék és szórakozás kedves örömeit. És eljött a hinták felszerelésének napja. Ha a gyerekek­től függne, bizonyára pirosbetűs ünnepet csináltak volna ebből a napból, a naptárban. S amikor a szerelő bácsik elkészültek a hinták rendbe tételével, a következő percben egyszerre minden hinta fog­lalt lett. Örömteli arccal lendült a magasba az új nemzedék minden kis képviselője, hogy egyre nagyobb igyekezettel lendítse, hajtsa magát fel, fel, minél magasabbra. Kislányok és kisfiúk. Elnézem őket, akik most még csak óvodások, de egy-kettőre az iskola padjaiba kerülnek, majd a gyorsan rohanó évek után nyomunkba lépnek, ki az iskolából, ki az életbe. Igen, — felnőnek, s találkozni fogunk velük a gyárak szerelőműhelyeiben, áruházak pultjainál, iskolák katedráin, autók kormánya mellett, hivatalok íróasztalainál, orvosi rendelőkben, s az élet minden területén. Postások lesznek a gyerekekből, és vasutasok, építők és mezőgazdasági dol­gozók, bírók és erdészek, katonák és polgárok, édesanyák és édesapák. A jövő emberei, a jövő dolgozói lesznek, akikre féltő gonddal vigyázunk most gyermekségük gondtalan éveiben. Hadd élvezzék hát ezt a gyorsan múló időt, hadd játsz- szanak, hadd legyen napsugaras gyermekkoruk, a béke éltető fényében. És hadd hintázzanak, s mondják csacska, gyermeki szájjal: Száll a hinta, Olyan, mintha Meg sem állna, ó! Repüljünk hát, Itt most nincs gát, Hintázni de jó! (Csg. L.) MACMILLAN AZ USÄ-BA ÉS KAN AD AB A LÁTOGAT — Ne búsulj, Leóként, megyek a számodra! egy kis kaját tar hálni (Endrődi István rajza) Allergia — mint gyógyszer Eddigi kutatásaim szerint az allergia az egyetlen betegség, amivel dicsekedhet­nek az emberek. Mi­nél többen hallanak és olvasnak róla, an­nál többen kapják meg, legalábbis feltű­nési szándékkal — tisztelet a kivételnek. Divatbajött. Otthon, utcán, vendéglőben, vonaton sűrűn hall­juk? — Jaj, kérlek, allergiás vagyok a spenótra, csak rá kell néznem és már bibir- csókok nőnek a nyúlt- agyamon. Meg hason­lókat. Vadvíz ez, medre, partja nincs, pedig ha okosan gaz­dálkodnánk vele, csodálatos eredmé­nyeket lehetne elérni az emberiség érdeké­ben. Pontosabban megfogalmazva: oko­san kellene terjeszte­ni. Mire gondolok? Vegyünk néhány példát, hazai és kül­földi viszonylatban. Ha például nálunk, az Űthengergyártó Ktsz-ben Lopis kar­társat beoltották vol­na allergiával, nem vitt volna ki aktatás­kában és részletek­ben három egész út­hengert a szövetke­zetből, hogy otthon összerakva az alkat­részeket, legyen egy maszek úthengere,, amivel lejárhat a Ba­latonra, míg a másik kettőt eladta olya­noknak, akiknek nem jár ilyen közlekedési eszköz. Allergiás lett volna minden hen­gerre és csavarra, s keze remegéséből sejthette volna, hogy neki tartózkodnia kell a felesleges izga­lomtól. Vagy maradjak magamnál. Ha én al­lergiás lettem volna az elnökömre, be se niegyek hozzá, hogy gratuláljak a szövet­kezet érdekében ki­fejtett áldozatos te­vékenységéhez és elő­adjam, hogy nála na­gyobb ktsz-elnököt még nem termett a honi föld, ha mind­ezt megtartom ma­gamnak, kapok pré­miumot. De védekezzünk a provincializmus el­len és lássunk túl az ország határain. Ha De Gaulle-t beolta­nák allergiával, nem­csak a fejét csóválná, valahányszor felrob­ban egy plasztikbom­ba, hanem kiütést kapna és kiütéssel győzne az ultrákon. Adenauerral nem próbálkoznék, öreg ember, elmúlik majd magától is. Ellenben Kennedy elnök már alkalmasabb alany, fiatal szervezete job­ban fel tud szívni különböző hatásokat — kapjon egyszer jót is az életben. Neki például olyan szert javallanék, amelytől megszűnik a fej rázás és a félrebeszélés, sűrűn bólogatna, ha okos javaslatokat kap és a leszerelésen le­szerelést értene, ami­től neki is jobb ked­ve lehetne, meg az embereknek is, úgy általában. És ha azon a környéken a pénzes férfiaknak allergiá­juk lenne a hidro­génbombára, talán lehetne velük okosan beszélni. Kísérleteim reme­kül haladnak, s már­is rengeteg emberem van, akik hajlandók beadni a szükséges injekciókat. Kis ideig még vá­rok, hátha egészséges tünetek is mutatkoz­nak. Türelmes va­gyok, egyelőre elte­kintek a kötelező al­lergia-oltásoktól. De nem sokáig. Sze­retnék már egy kis balatoni nyaralót vá­sárolni a lefegyver­zésből. Marthy Barna Húszezer találkozás a veszéllyel Ivan Lamajev szamarkandi. lakos vadászéletének 30 esz­tendeje alatt 20 000 mérges­kígyót fogott. E veszélyes csú­szómászók közül számos le- vantei vipera, kobra és más­fajta mérgeskígyó a szovjet álíatkertbe került. Ivan Lamajev most 60 esz­tendős1. Már nyugdíjas., de még mindig nem hagyta abba a veszélyes foglalkozást. A kígyóvadászat nem mindig végződött szerencsésen. Ivan Lamajevet kétszer is megmar­ták a kígyók. Az első alka­lommal a vadász hosszú napo­kat töltött a kórházban, a má­sodik marást viszonylag köny- nyebben élte át. Ügy látszik, már némi immunitásra lett szert. Melyik a világon a tegsyukoribb név ? Az Egyesült Államokban nemrég statisztikát készítettek az egész világon leggyakrab­ban előforduló nevekről és ezek közül a Smith (Schmidt- Kovács) név nyerte el a pál­mát. N:m kevesebb, mint 17 millió embert hívtak Srrufcfe- nek, vagyis Kovácsnak. szony is, aki a titokzatos va­dászban végre szerelmet ka­pott. Kísérője, a dajka is isme­rős már valahonnan, de ha nem is eredeti figura, arra jó, hogy a velős vaskosságokat ak­kor, és éppen ott mondja ki, ahol és amikor szükség van. Pázmánnak legnagyobb lo­vagi felháborodása közben is fáj a foga és néha (többször a kelleténél!) megcsuklik a hang­ja. Pázmán sértett hiúsága és jövetele hírére a király ruhát és szerepet cserél Huppannal, udvari bolondjával és így fo­gadják a kopasz, gebe lovagot verekedésre és számadásra. Mátyás három fogát veri ki a vénült nagyúmak és bár a jó­kedvű Arany János elmondja, hogy ezért a baj vívásért, meg a megbosszúlni vágyott kalan­dért Mátyás három falut fize­tett (a három fog ára is volt egyúttal), Hollós Korvin ezt a megoldást — sajnos — elhagy­ja és nem harsogó nevetéssel, hanem a királynak megismert Mátyás szerelmi vallomásával fejezi be a poétikus, mozgal­mas, derűs komédiát. A játék meseszövését azért vázoltuk fel, mert érzékeltet­ni akartuk a meseteremtés iz­galmát ós azt, hogy az élmény hogyan ösztönzi alkotásra az írót. Külön kell szólnunk ar­ról, hogy a komédia versben íródott és ez a forma nem hogy ártott volna, de kétsze­resen használt a mondanivaló­nak: tömörebbé lett a szöveg és olyan színes, a rímek és a ritmus csúfolódásaival olyan gazdag, hogy így a komédia Nem először történik meg, hogy költői alkotás szülőanyjá­vá lesz egy újabbnak. Most is, Arany János víghangulatú bal­ladája, a Pázmán lovag ihlet­te meg egyik legkitűnőbb élő poétánkat, hogy a tömör balla­dából rádiókomédiát szerkesz- szen. Az alkotás minden sorá­ból érezzük, hogy az a jókedv, amit az Arany-ballada gyújtott a mai költőből, eleven élmény, megmozgatta képzeletét: nem maradt hűtlen’a vershez sem Hollós Korvin (talán azért, mert másképp az ötletet sem tudta volna feldolgozni, annyi­ra kívánja a mondanivaló a sorvégek csengését, a ritmus pattogó és markáns hullámzá­sát!), a ballada cselekményét csak annyira hizlalta, hogy a komédia kövérebb istenasszo­nya megnyergelhesse: festi a kort is, a jobbágynyúzó deressel a gerinctelen csatlósispánnal, Pázmán lovag Itáliát-járt uno- kaöccsévei és elsősorban Páz- mánnal, aki kopasz, hatvan­esztendős és jár a szája. És pontosan ott hősködik, ahol mélyen hallgatni kellene. Má­tyás király vadászata kissé a Vörösmarty-vers reminiszcen­ciáit ébresztette bennünk, de csak annyira, hogy a cselek­mény kiegészüljön, hiszen az országjáró király nemcsak a tudományok, de a szép nem iránt is fogékony volt A visegrádi udvar rajza jó­kedvű, a tárgyhoz és a hely­zethez mérten. Ide lovagol tel­jes páncélzatában Pázmán, hogy vért ontson felesége miatt. Ide utazik a fiatal asz-

Next

/
Thumbnails
Contents