Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
19«2. május 3., csütörtök NßPOJSAG 3 Vidáman, ünnepelte megyénk május I-ét (Folytatás az 1. oldalról) jainak ötletességét, akik autóra varázsolták a „Kovácsoljunk ekevasat a kardokból' - szobor élő mását, akinek kalapácsütésére galambok röppentek a magasba. A történelem is „felvonult” ebben a színes menetben. Fiatal lányok Szilágyi Erzsébet hollóját hozták, aztán virágfüzérekből alakítják ki a kommunizmus jelszavait, s hetyke svájcisapkájukban, rakott- szoknyájukban ringtak hosszú sorokban a gimnázium növendékei, s őket követve a 212-es számú Iparitanuló Intézet if- jai menetelnek, óriási kalapácsokat, reszelőket cipelve. Már 11 óra, de egyre áramlik az ünneplő menet. Motoros, kerékpáros iparitanulók kapaszkodnak az emelkedőn, s kerékre szerelt cégtáblájukkal érkeznek a bér- vaiak, akik félé azért száll a taps, mert talán a gyár történelmében először, 104 százalékra teljesítették negyedéves tervüket, s száll a taps feléjük azért is, mert népes, impozáns menetük megnyerte a nézők tetszését, különösen a népek barátságát szimbolizáló szoborcsoport, amelyet három fiú alakított. Tetszettek májusi bokiétás asszonyaik, lelkes fiataljaik, népviseletbe öltözött lányaák, s mikor a Téglagyári Egyesülés dolgozóinak léggömbre szerelt rakétája a tribün előtt a magasba emelkedett, újból tapsra verődtek a tenyerek, mert a tribün elé fordult a Gárdonyi Géza Színház valóban ötletes menete. A színészek szellemesen mutatták be, miként változott életük, sorsuk az ekhós szekerektől a tájoló autóbuszig, a vándorszínészek menete különösen nagy sikert aratott —, s mit tesz isten, az ócska, gebe fel is tudta vontatni a szekeret a domb tetejéig, s az utána következő, jelmezbe öltözött színészekkel teli autóbusznak nem kellett kisegíteni az elmúlt század színi közlekedési eszközét. S ezt már a Nap sem tudja felhők közül nézni, időnként letekint a tízezres sokaságra, s .felvonulói büszkén emelték magasba a táblát, amelyen hírüladták, „a tavaszi vetéseket elvégeztük”. S még egy örvendetes hír, hogy öt év alatt 150 hold szőlőt telepítenek, növelve az egri, bor eddig sem halvány hírnevét. Hogyis fáradhatna a tenyér, miként is szűnhetne a taps, hiszen jobbnál jobb ötletekkel mutatják be a város üzemei termelőszövetkezetei, miként élnek, miként dolgoznak és szorgalmas munkájuk milyen sikereket hozott. A Háziipari Szövetkezet például autóra telepített műhelyekkel nyerte meg a sokezer néző tetszését. Mintha a vállalat dolgos hétköznapjai elevenedtek volna meg a szőnyegszövők, kosárfonók munkája nyomán, asztalosok, karbantartók színes menetét. Teiszetőis egyetértésben vonult a két Kiskereskedelmi Vállalat óriási transzparensnél hirdetve május 1 nagyságát, amely mögül galambok szálltak az ünneplő sokaság fölé, s valóságos léggömb-erdő emelkedett a magasba Már több mint másfél órája tartott a felvonulás s a környező parkokat is elözönlötték az emberek, de a felvonuló sokaJaj, de érdekes ez a műsor, milyen szépen táncolnak a nénik és a bácsik, s olyan jó nézni őket innen, a magasból. Még a mackónak is kényelmes helye van. tak, s táblájuk hirdette, haláridő előtt végeztek a tavaszi munkával. Mögöttük a Pincegazdaság dolgozói se akartak lemaradni, ők is ízelítőt nyújtottak foglalkozásuk címeréből. De vitathatatlan, hogy utánuk olyan menet következett, amely csaknem felborította az egész ünnep „rendjét”. A Petőfi Tsz tagsága következett. „Rezesbandájuk rázendített a tribün előtt, s olyan lakodalmast csaptak röpke néhány perc alatt, hogy a felvonulás nézői sem tudtak a helyükön maradni, egybeözönlöttek az emberek, nézni a ropogós csárdást, hallani a vidám kurjantáso- kat, s nem sok híján múlott, hogy utcabállal folytatódjék a felvonulás. Táncolt az egész .crmelőszövetkezet. Akadtak szólótáncosok, de nem akadt aki közömbösen tudta volna nézni ezt a vigasságot. Az utánuk következő felvonulók alig győzték kivárni a tánc végét, s a jókedv széthullámzott a nézők tízezrei között, ak k már majdnem két órája álltak a járda szélén s nézték lankadatlan figyelemmel a bányászok, s a Pedagógiai Főiskolások menetét. Mintha a felnémetiek után örökségbe maradt volna a jókedv. Az emberek végigtap- sollák a leendő pedagógusok dekoratív felvonulását, s a tapsot csak az MHS motorosainak dübörgő menete nyomta el, akik a szabadság szobor élő másának elvonulása után következtek, s bőgő motorokkal száguldtak el a tribün előtt, hogy helyet csináljanak az autósklub feldíszített kocsijainak, akik bezárták az ünnepi menetet. És ekkor már dél is elmúlt. A tribün körüli téren és utcákon több mint húszezer ember tolongott s indult az ételt, italt kínáló sátrak irányában, vagy a gyülekező helyekre, mint az ÉMÁSZ egri Üzlet- igazgatóságának dolgozói, akik ezen a májusi napon ünnepelték meg a vállalat nagy eseményét, a Minisztertanács és mit láthat, az akövisták, az SZTK és a Felsőmagyarországi üzemélelmezési Vállalat menetét, amelyben egy kukta vezényelt, s az Otthon Étterem zenekara tett hangulatossá, nemkülönben az az óriási torta, s egyéb ínyencség, amely az egyenruhás felszolgálók, pincérek menetét díszítette. És zászlók, transzparensek, léggömbök, virágfüzérek és egymás után a sok egri üzem, aztán a Mezőgazdasági Szakiskola májusi plakátjai, a Vas- Nagyker óriási májusi kosara, 8 a Közgazdasági Technikum diákjai érkeznek a tribün élé, a fiatalok „politechnikai egyenruhában” menetelnek, őket követik a dohánygyári fiatalok óriási zászlókkal, népviseletbe öltözött táncosokkal, és a Bútorgyár, a Dobó István Termelőszövetkezet, amelynek Alig vonulnak el a Háziipari Szövetkezet autói, már az igazságügyiek és a járási tanács dolgozói lengetik a zászlót, a nyomdászok vonulnak, majd feltűnik a Gárdonyi Géza Gimnázium diákjainak fegyelmezett menete, szépvonalú színes ruhákban a szabászkor lányai, utánuk az 1-es pártkörzet kommunistái ég lakói, a Gyógyszertári Központ óriási élő kosara, a Posta egyenruhás dologozói, a Finommechanikai Vállalat dolgozói, a MOKÉP, a faipariak s a honvéd zenekar legnagyobb örömére a kisipari fúvósok, akik remek talpaláva- lót szolgáltattak a ktsz-ek menetéhez. Az újabb zenekar még feljebb srófolta a hangulatot, s a munkaruhás fodrászoknak, kozmetikusoknak újult erővel tapsolt a tömeg. S tapsolt a szabóknak, vasasoknak, a cipészeknek, s fáradó szemekkel alig győztük követni az építők, Ságnak még mindig nem lehetett a végét látni. A MEGYE- VILL vonult a pénzintézetek, az Egri Vendéglátóipari Vállalat óriási tortájával, az építőipariak, akik a színház, az általuk építendő lakóházak, a gyermekváros és a Hajtóműgyár új épületeinek makettjét hozták, s a léggömbök, zászlók erdejében a MÉSZÖV dolgozói, követték őket a sütőipariak, az Állami Áruház dolgozói, s miikor feltűnt a kanyarban a Dobó Gimnázium díszszázada, újból felmorajlott a nézősereg. Imponáló volt a fehér kesztyűs, sötét ruhás fiúk dísz-százada. Megnyerő a politechni- kások felvonulásé, akik nagyméretű kalapácsot vittek vállukon. Tetszett a „permetezőszázad”, a sportolók, akik füttyszóra labdákat dobáltak a magasba, s a Rákóczi Termelőszövetkezet hosszú menete, akik fekete ribizli- és szőlőtelepítési bemutatót tartótM ásfélórás A téma Itt is, mint a megyében még számos helyen, természetesen, kora reggeltől az időjárás volt. „Pontosan május 1-re kellett elromlani eny- nyire az időnek” hallatszott mindenhonnan. De azért déltájban a „legöregebb” felvonulást néző, aki a felszabadulás óta egyetlen esztendőben sem maradt otthon a munkás- osztály nagy ünnepén, a járda szélén álló szomszédjai helyeslése mellett azt állapíthatta meg: a rossz, szeles, hideg időjárás ellenére is, ez volt a legszebb, legnagyobb felvonulás a gyöngyösi május elsejék történetében... Még messze volt a sportpályára hirdetett rövid ünnepség kezdetének időpontja, az ennek közelében levő utcák azonban már tele voltak emberrel, ünneplő sokasággal. Aztán egyszerre zsúfolásig megtelt a salakos pálya. Vidám nótaszóval vonultak be a diákok, a vállalatok, üzemek, bányák dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztok, akiket Raft Miklós, a városi tanács elnöke üdvözölt rövid beszéd keretében. Még nem volt fél tizenegy, amikor a tömeg ismét megmozdult. Elcjször egy hatalmas teherautó indult el a dísztribün mellől. A város veteránjait szállította, akik ezzel mintegy jelképesen is megnyitották a tizennyolcadik szabad május ünnepének felvonulását. A díszemelvényen levő megyei és városi vezetők szinte nem győzik köszönteni a felvonulók újabb és újabb csoportjait. Egymás után érkeztek ugyanis ide a szebbnél szebb, színes, ötletes embertömegek, akik mintegy nagy, sok színű majálison a zászlók májusfát, virágcsokrok százait hozták magukkal. Rátkai Ferencné, Heves megye országgyűlési képviselője, Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára és Csirmaz Dezső elvtars a díszemelvény- *S1 köszöntik a felvonulókat. Jöttek, egy ritmusra léptek az emberek százai, ezrei, áradlak ki a sporttelepről, hogy végigjárva a város főbb útvonalait, meglobogtassák vöröses nemzeti színű zászlóikat, a májusfák ezer színű szalagjait, vidám dalokat énekelve. A veteránokat szállító gépkocsi után a párt hatalmas vörös zászlóit hozták, amelyek után a váso* vezetői lépkedtek, Rendezett sorokban, lelkesen vonulnak az egri úttörők. a SZOT vándorzászlajának elnyerését. A IV-es számú Általános Iskola udvarán valóságos majális hangulat uralkodott. A villamosipariak együtt ünnepeltek a Rákóczi Termelőszövetkezet tagságával, ünnepelték a munkában elért szép sikerüket, hogy az elmúlt évben újból élüzem szinten dolgoztak, hogy nyolc községet, 29 termelőszövetkezetet villamosítottak, s a munkaversenyben országos viszonylatban első helyet értek el az üzletigazgatóságok közül. S most övék a testvéri csehszlovák vállalat ajándék-zászlaja is, amelyet méltán nyertek el, s amelyhez meg akarják s'Zerezni a kongresszusi verseny zászlaját is. És ünnepeltek a Háziipari Szövetkezet dolgozói is, akik szorgalmas munkájuk jutalmaként május 1-én közel 15 ezer forintot kaptak. S bármerre is járt az ember, ünneplő, vidáman szórakozó emberekkel találkozott, s kint a Szép asszony völgyben, az egri Dobó István Termelő- szövetkezet tagjai ünnepeltek, ahogy mondották, három alkalmat is. Ünnepelték a tavaszi munka sikeres befejezését, a május elsejét, s hangulatos, saját termésű borukat árusító „kostolójuk” megnyitását. A felvonulás után a Petőfi Termelőszövetkezet tagsága is „összetartott”, ők a faluszéli, illetve városszéli majorban ünnepelték május elsejét. Széles jókedv jellemezte ezt a napot, hamisítatlan ünnepi hangulat, amelyet a hidegre fordult idő sem tudott „befagyasztani”. A nemzetközi munkásság nagy ünepéről méltóképpen emlékeztek meg az egriek. felvonulás Gyöngyösön majd az Ifjú Gárda díszegyenruhás, fehéringes csapata tűnt fel az úton, akiket a sportolók követtek. A Vak Bottyán Gimnázium tanulóinak megszámlálhatatlan serege következett ezután, s végeláthatatlan sorokban utánuk fiatalok, idősebbek mint a kiáradt, sebes sodrású folyam. Míg a sporttelepen az ünnepség tartott, körüljártuk a várost. A máskor mindig tarka néppel teli főtéren és a közeli utcákban alig lehetett embert látni. — Mindenki a felvonulásra ment volna? — kérdeztük, s most az ünneplők sokasága megadta a választ: a város ap- raja-nagyja ott menetelt az utcákon, vagy ha nem állt a sorban, akkor a járda szélein felsorakozva köszöntötte a felvonulókat. Tizenötezren, húszezren lehettek? Megszámolni lehetetlenség ily nagy tömeget, de felvonulásuk oly lenyűgöző méretű volt, hogy óhatatlanul is a városi tanács elnökének szavai idéződtek fel minduntalan. — Május elseje valamiképpen mindig a megújulást, az alkotás vágyát, az éJetszerete- tet, a felfrissülő erőt és kedvet jelentette — mondotta a többi között köszöntőjében, s a gyöngyösi ünneplő sokaság szó szerint igazolta az elmondottakat. Nem kedvezett az időjárás? Szürke felhők borították az eget, s szinte lógott az eső lába? Ez a május 1 mégis oly színpompás volt, mintha millió számra küldte volna a földre sugarait a Nap. Már a gimnazisták mosolygós, fegyelmezett menete azt mondta: rajtunk nem lehet kifogni. Nincs aranyló napsugár? — majd mi pótoljuk azt másként. Az első szakasz diáklány fehér blúzban vonult fel. Utánuk a fiúk egy csapata következett, sötétkék öltönyökben. Őket piros kabátos lányok követték, majd a zöld ballonkabátos fiú!; szürke és barna kabátos lányok vonultak fel az utakon. Kedves, színes látvány volt, de a sok színnek még csak kezdete. Mert utánuk hasonlóképpen vagy a gépkocsikat, vagy a májusfákat, a vállalat, intézmény nevét hirdető táblákat százszínű virágokkal, szalagokkal díszítette az Agrome- chanika Ktsz, az Űj Élet Termelőszövetkezet, a XII-es akna bányásztársadalma, az ércbánya, a szövetkezeti vendéglátóipar, a Likőripari Vállalat telepének dolgozói, a kertészet, a Hazafias Népfront Tsz, a kórház, a Húsipari Vállalat, s minden más felvonuló csoport. Az Agromechanika Ktsz ezen kívül motoros járművekre szerelve bemutatta gyártmányait, a XII-es akna vájárjaival egy sorban haladtak a bányamentők, hátukon a legkorszerűbb mentőfelszereléseik, mintegy megmutatva mindenkinek: a 18. szabad május 1-re már idáig is eljutottunk az ember védelmében. Ezeknek a korszerű felszereléseknek segítségével tudunk minden eddiginél gyorsabban az esetleg bajba jutók, földalatti balesetet szenvedők mentésére, támogatására sietni. Mások ismét termelőmunkájuk legújabb eredményeit igyekeztek példázni, különböző módon. A Likőripari Vállalat telepének, dolgozói teherautóra rakták legújabb gyártmányaikat, a kertészet felvonulását gyerekek lakodalmas menete nyitotta meg, utánuk gépkocsin csodálatosan szép szarvas „szobrok” következtek etetővel, élő zöldből A Hazafias Népfront Termelőszövet- (Folytatás az 5. oldaláét