Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-29 / 123. szám
Vino PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Béke és barátság Élti Mi£ s$í S$$s < v í <m mm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 123. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. május 29., kedd I Szovjetunió, amikor a leszerelésért küzd, a legdrágább kincset, az embert védi Forró hangulatú nagygyűlésen tettek hitet a béke ügye mellett Füaesabony és környékének dolgosói Mintha a kora reggel még esős, borús idő is tudta volna, milyen nagy eseményre készülődtek vasárnap Füzesabonyban és a környező községekben, délelőtt tíz óra tájban már mind több napsugarat bocsátott át a felhőkön. S a borulás megszűntével mintegy varázsszóra, az addig szinte néptelen utcáit megteltek a Járási Művelődési Ház felé igyekvő emberekkel. Volt, aki a közelből, csak gyalogosan érkezett, mások motorkerékpárral igyekeztek, az állami gazdaság dolgozói meg vontató után kötött póücocsira ültek, s úgy siettek a fél tizenegyre meghirdetett ' békenagygyűlésre. A füzesabonyiak számos vendéget vártak erre az eseményre, a többi között a nálunk tartózkodó, gyarmati elnyomás alól felszabadult, vagy félszabadulásáért küzdő országok képviselőit is. A külföldi vendégek a menetrend szerinti gyorsvonattal meg is érkeztek: két szudáni és két vietnami fiatalember, — nálunk kívánják elvégezni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat, — akiket úttörők és a KISZ Ifjú Gárda: jának tagjai fogadtak, szívből jövő köszöntő szavakkal, és hatalmas csokor virágokkal, az állomáson. Megérkezésük után nem sokkal, kezdetét is vette a Hazafias Népfront által rendezett békenagygyűlés. Az elnökségben helyet foglalt Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizottság első titkára, Sá- lyi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Horváth Ferenc, a Füzesabonyi Járási Pártbizottság titkára, Orosz Miklós, a járási tanács vb elnökhelyettese, Rozsáli Menyhért apát, apostoli kormányzói helynök, Katona István füzesabonyi apátplébános, Szalay György, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója, a négy külföldi vendég, valamint a község és a környező községek pártszervezeteinek, tanácsainak, népfrontbizottságainak képviselői. A nagygyűlést Ruttkai Ma- tild, a Hazafias Népfront községi titkára nyitotta meg. Bevezető szavai után a helyi I. és II. számú általános iskola tanulói ajándékokat adták át a vendégeknek, majd Putnoki László elvtárs mondott beszédet — Ma szerte a viliágon, a gyarmati népekre és az imperialista elnyomás elleni harr cukra figyelnek az emberek — kezdte beszédét a megyei pártbizottság első titkára. — Ezeknek a népeknek határozottságot és erőt, támaszt ad a szocialista tábor dolgozóinak szolidaritása, erkölcsi és anyagi támogatása. Még nagyobb elszántsággal, akarással folytatják nehéz küzdelmüket a végső felszabadulás kivívásáért. Ennek következtében természetesen, szinte napról napra változik a nemzetközi helyzet. — A nemzetközi helyzet értékelését egyébként nagyon alaposan és kimerítően nemrégiben a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa adta meg, amely megállapította: az elmúlt esztendőkben lényeges változások tapasztalhatók a nemzetközi politika porondján. Ezek egyike, hogy a kapitalista világnak végképpen tudomásul kellett vennie, van egy másik világrendszer, amelyre biztosabban és bátrabban mernek támaszkodni a felszabadulásukért küzdő népek, mint egykor nyugati „jótevőikre”. A gyarmati népek ma már tudják, nincsenek egyedül, tudják, hogy van támaszuk, a szocialista tábor országai, amelyeknek dolgozói felszabadulási mozgalmukat emberseggel, mély szolidaritással, együttérzéssel és szimpátiával kísérik. — Ez természetes is, mert mi ugyanazt a szabadságot hirdetjük, mint amilyenért a gyarmati országok küzdenek. Nyugaton a tőke és a színes bőrűek üldözésének szabadságát vallják. Nekünk viszont nem ez kell. Nálunk a tőkének nincs szabadsága, mint Amerikában, a színes bőrűekkel, meg mindazokkal, akik ma még nem mondhatják szabad embernek 'magúka' egyek vagyunk harcainkban. Ez elveink alapján van így. Azok alapján, amelyek azt mondják, ne a vagyon, ne a faj, hanem a munka, a tisztesség legyen alapja minden, ember megbecsülésének — Ezek az elvek szolgálnak alapul ahhoz is, hogy a Szovjetunió szünet nélkül és erőteljesen terjeszti az általános és teljes leszerelés gondolatát, mert amikor azért küzd, a földkerekség legdrágább kincsét, az embert védi. — E mellett az elv mellett száll síkra a genfi leszerelési értekezleten is, s a megegyezés nemcsak a Szovjetunión múlik. Az Amerikai Egyesült Államok igyekszik minden lehetőséget kihasználva akadályozni a megegyezés létrejöttét. Most például az amerikai javaslat a leszerelés korlátozásáról szól, de milyen korlátozás lehetséges a teljes és általános leszerelésen kívül a mai, korszerű háború megakadályozására? Egymás kölcsönös ellenőrzése hozhat-e igazi eredményt, amikor tovább folyik a fegyverkezés? Semmi esetre sem. Ez csak arra lenne jó, hogy Amerika ezáltal az U— 2-es repülőgépek rendszeres kémrepülését legalizálhatná. Putnoki László ezután a berlini kérdéssel foglalkozott. — Amikor az elmúlt esztendőben, augusztus 13-án a Német Demokratikus Köztársaság államhatalmi szervei lezárták Berlin keleti részének határát, sokan azt mondták, nagy bajunk lesz még belőle, mert hogyha eddig nem, most itt van a harmadik világháború kitörésének veszélye. Most pedig nem egészen egy esztendővel később mi mér azt mondhatjuk, hogy nem nekünk lett bajunk belőle, de sdkkal inkább a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok vezetőinek, mert megszűnt a diverzió, a kémkedés olyan szabad lehetősége, mint amilyent a korábbi állapotok teremtettek. Mi azt mondjuk: Nyugat-Berlin legyen szabad város, és a nép döntse ed, milyen rendszerben kíván élni. A megyei pártbizottság első titkára ezután Franciaország és De Gaulle helyzetével, a Salan-per váratlanul enyhe ítéletével, s ennek érthető magyarázatával, majd a laoszi helyzettel foglalkozott, vázolva az ottani helyzetet az általános békeharc és a gyarmati felszabadító mozgalmak tükrében. Beszédének ezt a részét a következő szavakkal fejezte be: — Bármennyire bonyolultnak is látszik néhány országban a békéért, a gyarmati népek felszabadulásáért folyó küzdelem, egyet mindenkinek meg kell jegyeznie: ma már nem lehet büntetlenül fajgyűlöletet szítani, fegyverkezni, népeket elnyomni. Erre vonatkozóan nagyszerű felhívást tartalmazott a XXII. kongresz- szus jelszava: mindent az emberért, mindent az ember érdekében. Felhívás volt ez a nyugati hatalmak felé, hogy ne háborúra készülésben versenyezzenek, hanem abban: ki tud többet adni az ember boldogulásához. — Ebben a küzdelemben jelenleg a Szovjetunió és a szocialista tábor országai vezetnek — mondotta a továbbiakban Putnoki László elvtárs. — Mi azt a társadalmat építjük, amelyben már nem lesz szükség az intésre: ne ölj, felebarátod házát, mezejét ne kívánjad. Évezredek óta tanították ezt á földkerekségen mindenütt, de csak most érkezett el a kommunizmust, szocializ)- must építő országokban annak az ideje, hogy meg is valósuljon a figyelmeztetés. A mi társadalmi rendünkben ugyanis nem lesz szükség sem egyikre, sem másikra, amikor minden ember munkája után, szükségletei szerint részesülhet a társadalmi javakban. — Nem sokkal ezelőtt nálunk is a fiatal még kívánta idős szülei házát, földjét, mert, csak akkor boldogulhatott, ha ők már félreálltak. Ez a hárommillió koldus országának idejében volt. Ma már, mióta a parasztság termelőszövetkezetekbe tömörült, nincs ilyen gond. A kenyérgondokat!, a televízió-, gépkocsi-, mosógépvásárlás gondjai váltották fel. — Csak örülni lehet ennek, s örülünk is, ha egyeseknek nem is tetszik. A Szabad Európa Rádió Bálint gazdájára gondolok itt, aki „jó magyar” Eseménydús vasárnap volt Füzesabonyban. Délelőtt a Hazafias Népfront rendezésében békenagygyűlést rendeztek, amelyen két hazánkban tanuló vietnami és szudáni főiskolás is részt vett A nagygyűlés után már gyorsan ment a barátkozás, a két szudáni vendég és a magyar kislány megértették egymást ebből a két szóból is: béke, barátság! lévén«, még most is küldi tanácsait, mit, mikor és hogyan végezzen a mi parasztemberünk. „Hazádnak rendületlenül” — üzengetik és vallják Bálint gazdáék ott kinn, s nem lehet megállni ilyenkor a kérdést, ki tesz hazájáért, boldogulásáért igazán valamit, a füzesabonyi parasztember itt, vagy ők ott Münchenben? — Nekik ez az ország addig volt haza, amíg hárommilliói koldus nyomorgott benne, nekünk viszont most az igazi,! amikor a kenyérgondot felváltotta a televízió-vásárlás prob-; lémája. Ebbe tehát senki ne; szóljon bele, a mi dolgunk ez,; a jövő építésével együtt, amin' szorgalmas munkával tévé-; kenykedünk, úgy, hogy közben; egy pillanatra sem felejtke-; zünk el a békeharccal kapcso-; latos kötelezettségeinkről sem. Putnoki László elvtárs be-! szódét hatalmas tapssal köszönte meg a Járási Művelő-! dési Otthont zsúfolásig meg-! töltő közönség. Majd ennek el-! ültével a külföldi vendégek! közül az egyik vietnami, majd! az egyik szudáni főiskolás köszöntötte a nagygyűlés rész-! vevőit. — Nem tudunk még jól magyarul — mondották —, mert alig néhány hónapja érkeztünk ebbe a szép országba, de any-', nyit már el tudunk mondani, a mi népünkről, hogy ők is', minden erejükkel a teljes szabadságért, a békéért küzdenek. A vendégek felszólalása után a nagygyűlés részvevői határozatot hoztak, hogy levelet küldenek a közeljövőben Moszkvába, a békéért és teljes leszerelésért összeülő világkongresszusnak, majd a nagygyűlés az Intemacionáléval ért! végek A külföldi vendégekre azon-; ban a nap folyamán még számos kedves meglepetés várt. Délután a H. számú Általános Iskola úttörőinek avatásán, majd a füzesabonyi fiatalok KISZ-Sziervezeténak meghívására klubdélutánan vettek; részt vidám társalgás, szóra-; kozas közepette. (W. B.1 Délután felavatták az új ű ttörőket. Ennek a kislánync kék nyakkendőt köt az avató honvédtiszt bácsi. Ha nagy izgalommal jár is az, hogy valaki végre megkapja az áhított nyakkendőt, annyi idő mégis akad, hogy néhány percre megálljon beszélgetni, barátkozni a mindenre kiváncsi kisfiú a vendég vietnami főiskolással. Nem értik egymást? Dehogynem! Hiszen fiatalok! És a vietnámi vendég már tud valamit magyarul! Miuorra legközelebb Füzesabonyba jön a kedves vendég, már bizonyfrra, jobban bírja a magyar nyelvet, s a kis pajtással- mint vé(p is.nerösök üdvözlik majd egymást Márkusa László felvételei.
