Népújság, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

4 NEPÜJSÄG 1962. május 24., csütörf"' ^fenyretpoTt Tímár Máté s SZÁZ TÜ HOSSZA Úgyis többet mutatna... Két idegenből érkezett ki­ránduló beszélget a presszó­ban. Kavargatják a kávét, ízét, zamatát, sőt illatát is él­vezik és elégedetten dicsérik Egert. — Hangulatos, gyönyörű vá­ros. Micsoda borai, festői kör­nyéke és remek strandja van. A másik kávézó unott arc­cal néz a füstös levegőbe. Az­tán megszólal: — De sehol sem találtam egy mérleget, ahol ellenőriz­hetném testsúlyomat. — Ugyan, szívem, az a mér­leg úgyis többet mutatna, mint amit te szeretnél. — SZOMBATON a Szak­szervezetek Heves megye! Tanácsa értekezletet tart, me­gyei titkárok részvételével. Az értekezleten a patronázs- mozgalom jelenlegi helyzeté­ről és egyéb kérdésekről tár­gyalnak. — VERSENYHÍRA.DÓT je­lentetett meg a Horti Gépállo­más szakszervezeti bizottsága. A híradó első száma a tavaszi munkák során kibontakozott versenymozgalomról és ered­ményeiről számol be. A tervek szerint a híradót üzemi újság­gá fejlesztik. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbánya 300-as szintjén eb­ben a negyedévben akkumu­látoros mozdonyszállítást ve­zetnek be. Ezt a szállítás meggyorsítása, a kézzel való szállítás csökkentése teszi szükségessé. *» TÍZ HOLDON termelnek magnak való retket a gyön­gyöspatai Béke Termelőszövet­kezet tagjai. A kiváló minősé­gű magretek ritkítása arra is módot ad, hogy jelenleg több­kevesebb mennyiséget a gyön­gyösi piac számára is szállítson a Béke Termelőszövetkezet. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbányánál a Jabukovics- brigád az elmúlt hónapban 107 százalékra teljesítette ter­vét és 4,5 százalékos robbanó­anyag-megtakarítást értek el. műsora Egerben este 19,30 órakor: Cirkuszhercegnő (Bérletszünet) Verpeléten; HV_ 19,30 órakora Nyomozás Erdőkövesden este 19,30 órakora Dodi Tímár Máté elbeszélésköte­te első ízben 1960-ban jelent meg, s most, az idei könyvna­pot is díszíti a második kiadás. Nem véletlen, hogy ez a két­száz oldalas kis gyűjtemény másodszor is az olvasók elé kívánkozik: minden írása mű­vészi alkotás. A mai emberek formálódásáról és olyan élmé­nyekről, évekről, tragédiákról perget előttünk filmet, amik­nek mi is — idősebb nemzedék­ből valók — testben-lélekben, lelkiismereti csatákban, bajví­vásokban, bukásokban és fejlő­désben, rádöbbenésben és egy­másra ülepedő apróbb győzel­mekben részesei, ritkán hősei is voltunk. Tímár Máté életé­nek, kis írásainak is vízválasz­tója a nagy, történelmi élmény és lecke: a második világhábo­rú és a felszabadulás, a fogság és az ott bekövetkező formáló­dás, útkeresés, magáratalálás. A kötet utolsó írása pedig at­tól a kegyetlen paraszti örök­ségtől, a pénz után véres kéz­zel kinyúló önzéstől és sok bel­ső háborgástól terhes dráma: a nagy izgalmakban elpárásodó agy és látás vakká teszi az apát és baltát ad kezébe az al­vó fia ellen. A kötet első két írásában két, élete végére érkezett em­ber portréját kapjuk. Az elsőét a siratás és temetés vidám gyászkeretében, a másodikét a meghitt ismerősnek kijáró ked­vességgel — mindkét magyar a Körös menti tájról való, há­nyatott életű. Tímár Máté szí­nes mondatai, képre-kép, moz- gásra-mozgás elevensége az ábrázolásban megvesztegetőek. Az eleven, csaknem buja mon­dóka hatása alól nem szaba­dul az olvasó. Élményt kapunk a két öregről valahogyan úgy, mint amikor a kidőlt, de bú­tornak való fát átfűrészelik. Az évgyűrűk különfajta szine­JMagvető-kiadás zése szabályos tarkaságban gyönyörködteti a szemet. Itt- ott még a kifejezések is egy­másra cseppennek az öregek megmintázásában, a sor mos- tohaságának idézésében, de ezek az ismétlések csak öreg­bítik azt a meggyőződést az ol­vasóban, hogy a minta is, meg a látás is az életet, az egykorit emlegeti. A „Gyermekbánat” című rö­vid lélegzetű, mesterien for­mált életkép arról az egyszer- volt élményről beszél, amely az íróval esett: hogyan kapta meg a tizenharmadik, de korcs malacot apjától és mekkora volt bánata a karácsonyi va­csoránál, amikor a háromlábú, farkatlan jószágot kisütve az asztalra tették. A jóízű humor, a kép kitűnő festése igazi ér­tékké avatja ezt az írást. A „Száz tű ho6szá”-ban a szerző Vincellér István alakja köré szövi a mese szálait a ha­difogoly-táborok életéről. Sok­sok ember került ki oda a há­ború vége felé és állt tájéko­zatlanul itthonról vitt nézetei­vel, vagy előítéleteivel az ide­gen, az új világban. Tímár Máté csak apró, de jellemző vonásokkal adja a körképet, amiből kiemeli Vincellér Ist­vánt, az ő gondjait, érzéseit, vívódásait, évek során kiala­kuló barátságot magyarok és nem magyarok iránt. Ebben az elbeszélésében már feloldódik az a balladai tömörség, amit korábban élveztünk. Inkább egy szélesebb sodrású regény alappilléreként szemléljük a „Száz tű hossza” jóízű mon­datait, ahogyan a fogolyévek alakították a lelket, jellemet, az megérdemli az epikus fel­dolgozást. Az elbeszélő kedv játékossá­ga és az együttérzés melegsé­ge fűti át a .,Sors-szabályozást’ ’ is. Itt is portrét kapunk, mert a pontos megfigyelő csak így tudja rövidre, vagy rövidebbre fogni meglátott témájának el­mondását. A tehetséges és tör­vénytelen gyerek a megalázta­tástól a felszabaduláson át el­jut az emberi megbecsülésig, önmaga igaz értékéig és elis­meréséig. Ugyancsak átalakulás a „Présház a domboldalon” anyaga is: Hogyan támad fel a lelkiismeret egy szovjet földön is harcolt tanárjelöltben. Az ember, az igazság megismerése és az emberségesség megtalá­lása után hogyan lesz hőssé az addig meghunyászkodó és pa rancsnoknak szótfogadó fiatal filozapter. Az „ötezer forint” drámája kemény, sötét színekkel vall az ötvenhatos megbolydulásról. Minden a véksőkig kiélezetten történik ebben az írásban. A hazatérő fiú óvatossága, az ide­gennek is anyát adó anya, a félelmében, gőgjében és kap­zsiságában is maradi apa há­romszögében úgy szúrnak egv más felé a mondatok, mint az éles kés, míg végül is a tragé­dia bekövetkezik. Csak az ese­ményeket mondja el az író? Azzal bírál és ítél, ahogyan szerkeszt, ahogyan a mondato­kat egymás mellé rakja, mint egy nagy mozaikfreskó csillo­gó köveit. Tímár Máté eredeti egyéni - ség, nyelve gazdag, mondani­valója mai, életlátása, históriái a Viharsarok magyarjait idé­zik minden írásában. Kötetét nemcsak második kiadása di­cséri, hanem az is, hogy a két­száz oldalt egy este elolvassa az ember. És nem felejti el könnyen. Farkas András 315 évvel ezelőtt, 1647 májusában halt meg PIETER CORNE-LISZO- ON HOOFT holland történész és költő, a németalföldi reneszánsz fő képviselője. Történeti tárgyú költeményei és drámái a klasszi­kus ókort elevenítik meg művészi erővel. 335 évvel ezelőtt, 1627. május 24-én halt meg LUIS GONGORA Y ARGOTE spanyol Urai költő. Fiatalkori versei (Románcok) szi­porkázó ötleteikkel a könnyed forma mintái, későbbi verseit me- tafórákkal, mitológiai képekkel tűzdelte tele. A magány című versciklusa ragyogó technikája és zeneisége mellett már alig nyújt költői gondolatokat. E cikornyás stílusából keletkezett a „gon- gorizmus” nevű, barokk kori spanyol irodalmi irányzat. 295 évvel ezelőtt, 1667-ben a hoUandiai Breda városában meg­kötött békével Hollandia megkapta Angliától Surinam szigetét, amelyért cserébe az angoloknak Üj-Amszterdamot (a jelenlegi New York) adta. 25 évvel ezelőtt, 1937-ben e napon nyílt meg Párizsban a Felfedezések Palotája. Pieter Hooft Jtövaem A Pireneusokban tilos a ban. A közönség szeme láttá- zergevadászat: aki ez ellen ra hat méter hosszú hajó két vét, 1500 frank pénzbüntetést óra alatt készül el. fizet. kr „Electrocular” a pilótáknak: műanyag keretben homlokra helyezhető televízió-készülék. A pilóta televízión utasításo­kat kap a repülőtérről, de közben látását semmi sem za­varja. ★ Az „Europlastique 62” kiál­lítást e héten rendezik Párizs­ak örvénylő generátor, amely mínusz 50 és plusz 100 fok kö­zött beállítja a kívánt hőmér­sékletet. ★ A „Lingaurama” segítségé­vel bárhol megrendelheti ebédjét a francia utas. A zsebben hordható táblázatból pillanat alatt 120 szót kereshet ki. Nagy sikerrel szerepelt az egri Gárdonyi Gimnázium önképzőköre Debrecenben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Krisztina és a szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG ESnberek és farkasok HATVANI KOSSUTH Áprilisi riadó XXXXXXXXXXXXXXVOXXX.iXXXX>XXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXX\XXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XWs>^CÄ.XXXXXXXXVXXVCxXXXVvXXVC..X\XXXXXXXXXXXXXXVXXXX.XN.XVCvVXXXXXXXXV,XXXXXXXXCOvXNXXXXXXXXX'^XXXX' EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy asszony, meg a lánya EGRI BEKE A test ördöge EGRI KERTMOZI Nevessünk GYÖNGYÖSI PUSKIN Tavaszi vihar (Tudósítónktól:) Tinódi (Darabos Zsolt) áll középütt, lanttal kezében, s énekli Eger históriáját. A pontfény csak őt világítja meg, a színpad sötét. A Déri Múze­um impozáns előadótermében a zsúfolt nézőtér minden tekin­tete reáirányul. Azután hol a színpad egyik, hol a másik ol­dalára vetődik a fényszóró ké­véje, s — mint jól beolajozott gépezet — pereg a műsor. A régi és az új Eger, a dicső /«mered-e . . . ? annyira részletes, szinte az élő irodalom tanításanyagánaik ara­nyában, sőt azon is túl való feldolgozása? Hogy kik re- keszthetők ki a világirodalom­tanítás anyagából és kik nem, hogy kit tartanak egy-egy kor­szak meghatározó egyéniségé­nek, csúcsnak az irodalmi élet fejlődésében, s kit csak dom­bocskának? — nos, ez két­ségkívül a szakemberek gond­ja és dolga... De egy kétség­telen. hogy példát is említsek: Rimlbaud-val nem vethető ösz- sze Baudlaire és az angol iro­dalomban mégiscsak fonto­sabb nemcsak számunkra, de a haladó irodalomtörténet szá­mára is Shelley, mint a Tó költői... Van tehát mód és lehetőség, hogy a felnövekvő ifjúsággal megismertessük a világiroda­lom történetét, — valóban vi­lágirodalmi szinten és igénnyel. Nem szentségtörés, ha a latin irodalom terhére — ha már az ókornál maradunk! — megis­mertetjük a középiskolák fi­ataljaival más népek irodalmi hagyományait, s ha általában végrehajtott tananyagfelül­vizsgálat során a második vonal terhére bekerülnek a tanköny­vekbe az afrikai, vagy távol­keleti irodalom első vonalbeli képviselői... A korszerűség, az oktaitó- nevelő munka kapcso­lata az élettel, a fejlődéssel, nemcsak az óm. gyakorlati tárgyakra érvényes, de feltét­lenül érvényesnek kell lennie az irodalomtanításra is. Más népeket megismerni, megsze­retni, kulturális életük, irodal­muk kincsei ismerete nélkül — elképzelhetetlen! Gyurkó Géza történelmi múlt és a még szebb jövőt építő jelen szólal meg az ajkakon. Tinódi, Balas­si, Vörösmarty, Petőfi és nem utolsósorban az iskola névadó­ja, Gárdonyi Géza műved hang­zanak el, minden dicséretet megérdemlő, valóban ihletett tolmácsolásban. Szünet nélkül pereg a mű­sor, s csodálatos csend üli meg a nézőteret, majd a csendet taps töri meg, s a fénynyaláb újra visszatér az előadóhoz. Az Egri lány című vers el­mondása után sokáig nem akar szűnni az elismerő taps. Antal Mária előadása valóban minta­szerű volt, de Dobos András a Kék pille című Gárdonyi-no­vella előadásával szintén nagy sikert ért el. Szólnunk kell még Szabó Erzsébetről, ki a Hópehely című novella hősét maga is megkönnyezte. A sza- valóversenyek állandó helye­zettje, Petrán Katalin előadá­sának Debrecenben is nagy si­kere volt. Vers, próza, dal és dráma váltogatják egymást, s közben — amikor a szín változik — a zenekar játszik hangulatot alá­festő melódiát. Egy-egy szám előadása közben Eger legszebb részleteit vetítik a színpad fö­lötti vászonra. — Egerről be­szél itt minden, a maga nyel­vén. Az egriekről, akik 410 év­vel ezelőtt bámulatba ejtették a világot; Gárdonyiról, kinek megfáradt teste 40 esztendeié pihen a Bebek-bástyán; a mai Egerről, amelyet Farkas And­rás hangulatos verséből ismer­hetnek meg. S amikor fény önti el a ter­met, nem akar szűnni a taps. A debreceni közönség, amely magas színvonalú előadások­hoz szokott, lelkesen ünnepelte az egri fiatalokat, s ez igen nagy elismerésnek számít. A műsort Szabó Gábor me­gyei szakfelügyelő állította Ö6Z- sze nagy ügyszeretettel, hozzá­értéssel. Külön ki kell emel­nünk a mély liraisággal meg­írt összekötő szöveget. A ren­dezés technikai és művészi szempontból is kifogástalan, igen újszerű és gyorsan pergő előadást eredményezett. Mél­tán megérdemlik az elismerést Abkarovits Endre, Sedon Béla, Nagy Andomé és Kiss István gimnáziumi tanárok, akik kol­lektív munkával oldották meg a rendezést. Eger az irodalomban című műsor komoly művészi él­ményt jelentett, de ezen túl­menően, tovább öregbítette a város hírnevét, fölkeltette a vágyat a hallgatóságban, hogy ellátogasson Egerbe, megismer­je múltját, jelenét. TAVASZI VADÁSZATI TILALOM (Fűlöp György rajzmt mati sorsban élő népek poli­tikai és gazdasági megerősö­déséért, mélységes együttér­zéssel kíséri figyelemmel a még elnyomott országok né­peinek küzdelmét, addig a má­sik oldalon, a kulturális tevé­kenységben, ugyanez a politi­ka ne szerepeljen ugyanilyen súllyal. Ha valóban kiművelt és korszerűen kiművelt em­berfők sokaságát akarjuk eb­ben az országban, akkor ehhez feltétlenül hozzátartozik, hogy ne csak egyéb tantárgyakban, de az irodalomtanításban is lépést tartson az oktató-neve­lő munka az egyre fejlődő, változó és tartalmában ezer színnel gazdagodó élettel. Ez a követelmény álli tehát most) az irodalomtanítás kor­szerűsítéséért folyó munka legalábbis homloktérében'; ugyanakkor azonban ez is: csökkenteni a tanulók túlter­heltségét. O ogyan lehet ezt össze­egyeztetni? Kétségkívül nem könnyű, de kétségtelen, nem megoldha­tatlan feladat... Beszéltem ennek kapcsán irodalmat taní­tó tanárokkal, s visszagondol­tam saját iskolai tanulmá­nyaimra!: az előbbi megerősí­tette az utóbbit, s az utóbbi alátámasztotta az irodalom- tanár véleményét. Minek pél­dául Swin'burnéval, vagy ép­pen Oscar Wilde-del oly rész­letességgel foglalkozni? Mi­nek a középkor közép­szerű korszerűségeinek mun­kásságát bemagolni és miért az ókori irodaiam oly A z elmúlt napokban érett- Ségi előtt álló, illetőleg 1-2 éve érettségizett fiatalokkal kerülvén össze, a beszélgetés során a Világirodalom jeleseire terelőlött a szó. Repkedtek a nevek: Arisztophánész és Li- viu®, Torquato Tasso és Ra­belais, nevek a középkorból), a múlt század angol, francia irodalmából, napjaink költé­szetéből, irodalmából, hogy az irodalmat kedvelő és tisztelő ember szíve megforrósoclha- tott. S ekkor, szinte ötletsze­rűen megkérdeztem, ismer- nek-e iráni költőt, indonéz írót, afrikai irodalmárt? A válasz: néma hallgatás. Aztán sürgősen! a szívemre tettemi a kezem és kényszerű keserűséggel kellett megállapí­tanom, hogy amit ők, s an­nak idején — akkor még csak magyarázhatóan — világiroda­lom néven én tanultam, az lé­nyegében) európai irodalom, még akkor is, ha néhány iro­dalmi nagyság bekerült az iro­dalomtörténeti könyvek lap­jaira. Éles és élénk vita fo­lyik az általános ési középisko­lai, Illetőleg a főiskolai és egyetemi tanítás korszerűsítése körül: közelebb az élethez, csökkenteni a tanulók megter­helését, ugyanakkor növelni az oktató-nevelő munka szín­vonalát. Ez a kis beszélgetés, s az abból levonható tanulsá­gok is példázzák: szükség van a többi között az irodalomta­nítás korszerűsítésére is! Az elmúlt évek olyan ha­talmas1 politikai és gazdasági átalakulást hoztak az emberi­ség történetében, amelynek igazi hatását ma még inkább csak hangsúlyozni, mintsem felmérni tudjuk. Eddig szá­munkra ismeretlen, vagy ha ismert), akkor el torzítottan be­mutatott kultúrák léptek tel­jes és pompázatos) fegyverzet­ben az emberiség kultúrtörté­netének egyetemes színpadára. Igaz, népi demokráciánk jó­voltából a szovjet nép, a népi demokráciák birodalma, hanem is teljes alapossággal, de mind következetesebb formában már népünknek is) közkincsévé válik. De keveset, vagy jófor­mán alig tettünk még valamit, hogy az európai irodalom szintjén tárgyaljuk, ismertes­sük meg a különböző kis né­pek, a most felszabadult, de évszázados kultúrákkal rendel­kező, egykor gyarmati sorsban sínylődő országok irodalmi, művészeti alkotásait. A „köznép” saámáraanagy- világ az egyetlen olyan és lehetőségeihez mérten kö­vetkezetes fórum, ahol hónap­ról hónapra helyeit kapnak Faulkner mellett az iráni köl­tők, Kastner mellett az afri­kai irodalom reprezentánsai is. Ez azonban nagyon, de na­gyon kevés. Az iskolai iroda- lom,tankönyvekben/ isiotta helye a felébredt Afrika, a hazáját kemény következetességgel építő Indonézia, a forradalmi Kuba irodalmának. Nem be­szélve arról, hogy Latin-Ame- rika, a Közel- és Távol-Kelet többi országai irodalomtörté­netének, költészetének, prózá­jának megismertetése is hoz­zátartozik a korszerű irodalom, tanításhoz: beletartozik a vi­lágirodalomba. Elképzelhetetlen, hogy az egyik oldalon hazánk minden fórumon küzd az egykor gyár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents