Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-03 / 78. szám
2 NÉPÚJSÁG 1962. április 3., kedd A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról) levő termelőszövetkezeteket, a gyengébbeket pedig lásák el rendszeresen szaktanácsokkal. Neveljenek a szocialista mező- gazdaságnak jó gyakorlati szakembereket. w Mezőgazdasági terveink végrehajtása elsősorban attól függ, hogy termelőszövetkezeteink tovább erősödjenek, s korszerű, eredményesen gazdálkodó szocialista nagyüzemekké fejlődjenek. A gazdálkodás eredményességének javulása — a tagok szorgalmas, fegyelmezett munkája mellett — főként a közös vagyon saját erőforrásokból való állandó gyarapításától és védelmétől függ. A jövedelmező gazdálkodás a legfontosabb feltétele annak, hogy növekedjék a termelőszövetkezeti tagok jóléte, fejlődjék a szövetkezet belső élete és kikovácso- lódjék a szövetkezeti parasztság egysége. Az egyszerűbb szövetkezetek is az alapszabály szerint gyarapítsák közös vagyonukat és a feltételek megteremtése útján fokozatosan haladjanak előre. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a tagság és az ország ellátása szempontjából is jelentős marad a háztáji gazdaságok szerepe. Jelentőségüket mutatja, hogy például a felvásárlásra kerülő tej mintegy negyed részét, a tojás mintegy felét és a hízott sertés egyhatodát az 1962-es évben is a háztáji gazdaságoknak kell adniuk. 0 Az ország szántóterületének négy és fél százaléka a kisárutermelők, az iparban dolgozók, alkalmazottak, nyugdíjasok,' s más kisemberek birtokában van. Ebre a területre is érvényes az az általános követelmény, hogy hazánkban egyetlen talpalatnyi föld sem maradhat műveletlenül. Tulajdonosaik tehát tartoznak az országnak azzal, hogy a birtokukban levő földet jól megművelve, családi szükségleteiket meghaladó termékeikkel járuljanak hozzá az ország lakosságának ellátásához. A tanácsok. a mezőgazdasági termeltető és felvásárló szervek kötelesek az ilyen szórványföldek tulajdonosait is támogatni termelő tevékenységükben, ugyanakkor fölös termékeikre szerződés kötésére kell törekedni. m Szocialista nagytize- tS meinkben, az állami gazdaságokban és elsősorban a területileg kialakult, megszilárdult termelőszövetkezetekben tovább kell folytatni a termelés célszerű területi kialakítására és fokozatos szakosítására irányuló munkát. Ennek során figyelembe kell venni a népgazdasági szükségleteket, valamint az egyes területek, járások, községek eddig kialakult termelési irányát, a már hagyományos, illetve kialakulóban levő termelési tájegységeket. Mindenekelőtt az eddig sok üzemben elaprózot- tan termelt ipari növények és gazdasági magvak termesztését kell az arra alkalmas gazdaságokban nagyüzemi méretűvé fejleszteni. A gazdaságosabb állattenyésztés érdekében, ha az üzem, vagy az üzemrész nagysága lehetővé teszi, a telepek egy-két állatfajra, állat- tartási ágra történő fokozatos szakosítására kell törekedni. 5« A mezőgazdasági termeké lés fejlesztésében mind nagyobb szerepe van az iparnak. A korszerű szocialista mezőgazdaság kialakítása, a termelési színvonal növelése, az eddigieknél lényegesen több és többféle, nagy teljesítőképességű mezőgazdasági gép és berendezés, valamint vegyi- és építőanyag felhasználását Igényli. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság időben, hiány talanul és kifogástalan minőségben kapja meg a műtrágyát, a növényvédő és a gyomirtószereket. a fehérjepótlókat, az antibiotikumokat, a vitaminokat, a fóliát, a mezőgazdasági erő- és munkagépeket, az al- katré'—eket, az öntözőberendezéseket, kapjon olcsó és köny- nyű épületvázakat és építőanyagokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gyártó üzemek vezetői és dolgozói, tervük határidő előtti teljesítésével és a mezőgazdaság számára gyártott gépek, berendezések korszerűsítésének meggyorsításával, a gépek minőségének javításával is segítsék elő a mezőgazdasági feladatok végrehajtását. Ű n A mezőgazdaság dolgo- zóí használják fel gazdaságosan a rendelkezésükre bocsátott műszaki és anyagi eszközöket. Jól szervezzék meg a gépek munkáját, .karbantartását és javítását. Az építkezéseknél elsősorban a már meglevő és véglegesnek tekinthető állattenyésztő telepeket fejlesszék tovább, mégpedig úgy, hogy azok lehetőleg a távolabbi célkitűzéseknek is megfeleljenek, és hogy az' üzem esetleges bővítése gazdaságosan megoldható legyen. A mezőgazdasági építkezések fő formája továbbra is az egyszerűbb, olcsóbb, nagyrészt szövetkezeti, illetőleg szövetkezetközi építőbrigádokkal kivitelezhető, úgynevezett szerfás, vagy más, olcsó megoldás legyen. A szövetkezeti gazdaságok korszerű termelőeszközökkel való ellátása a gyors fejlődés ellenére is hosszabb időt vesz igénybe. Ezért a nagyüzemekben továbbra is hasznosítani kell a paraszti gazdaságokból visszamaradt gépeket, fogatokat, berendezéseket és épületeket. ® A szocialista mezőgazdaság fejlődésében, a termelés, a termelékenység fokozásában döntő szerepe van a munka gépesítésének, a mezőgazdasági géppark növelésének, a gépek jobb kihasználásának, a gépek karbantartásának, javításának, gazdaságos üzemeltetésének. Az ilyen jellegű feladatok megoldásában, az egész szocialista mezőgazdaság minden irányú fejlesztésében az állam egyik legfontosabb eszköze a gépállomások hálózata, amelyet a legközelebbi években még tovább kell erősiténi. A termelőszövetkezeteknek máris 11 ezer traktor van saját tulajdonukban. Kívánatos, hogy tovább folytatódjék a termelőszövetkezetek saját gépparkjának növelése is. Ezért úgy kell az illetékes állami szerveknek intézkedniök, hogy a legközelebbi években az új beszerzésű traktorok és más mezőgazdasági gépek egy részét az állami gépállomások gépparkjának, nagyobb részét a termelőszövetkezetek saját gépparkjának növelésére kell felhasználni. rr* A Központi Bizottság lXa szükségesnek és tehetség ásnék tartja, hogy az öntözés fejlesztését a második ötéves tervben előirányzott 460 ezer holdon túlmenően további 150— 180 ezer holddal túlteljesítsük. E felemelt öntözési program sikeres megvalósítása szükségesé teszi a társadalmi erők nagyobb mértékű igénybevételét, elsősorban a termelőszövetkezetek közötti vállalkozások. vízgazdálkodási társulások útján. Az öntözés erőteljes kiterjesztése céljából meg kell gyorsítani a belvízrendezés ütemét. Hasonlóképpen kívánatos a gyümölcstelepitésre előirányzott 110 ezer kataszt- rális hold túlteljesítése is mintegy 15—20 ezer katasztrá- lis holddal. Gondoskodnunk kell e feladatok megvalósításához s ükséges feltételek megteremtéséről, továbbá a növényvédőszerek, a műtrágya és egyéb vegyianyagok gyártásának, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó, tároló és hű- tőipamak és a szállításnak a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztéséről. ne Egész mezőgazdaságunk US belterjesítésében. a termelés gyorsabb fejlesztésében igen nagy jelentőségű már a legközelebbi években, különösen pedig a távlati időkben, a baráti szocialista országok között a nemzetközi munkamegosztás kiépítése. IV. A termelőszövetkezeti tag • ság, valamint a párt- és a tanácsi szervek közös munkájának eredményeként a t rm ^szövetkezetek tű’ nyomó többsége politikailag és gazdaságilag megszilárdult, szervezetileg megerősödött. A termelőszövetkezeti paraszt ág na y többsége magáénak tekinti a közöl gazdaságot. Bíztatóan fejlődik a termelő zövetkezetek belső közösségi élete, kialaku'óban van a szilárd politikai és gazdasági vezetés, gyorsan kibontakoznak a további fejlődés előfeltételei. A falusi pártszervezetek az átszervezés és a megszilárdítás munkájának közepette politikailag és szervezetileg megerősödtek. 1961 végén a termelőszövetkezetek 97,5 százalékában működött pártszervezet. A szocializmusnak falun aratott győzelme után a párt- és a tanácsi szervek, a tömegszervezetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének mindenekelőtt a termelés tervszerű és gyors fejlesztésére, a nagyüzemi lehetőségek kihasználására kell irányulnia. O A falun dolgozó kommunisták fordítsanak nagy figyelmet a fokozódó követelményeknek megfelelő vezetés kialakítására, a vezetés színvonalának állandó emelésére. Harcoljanak azért, hogy mindenütt a tagság megbecsülését, bizalmát élvező, irányításra alkalmas, hozzáértő emberek dolgozzanak a termelőszövetkezetek élén. Törekedjenek a megfelelő vezetők megerősítésére, tehetséges új erők nevelésére.' Ne engedjék, hogy alkalmatlan emberek baráti, rokoni kapcsolatok révén a vezetésbe kerüljenek, A pártszervezetek és a termelőszövetkezetek vezetőinek legyen szívügyük a termelőszövetkezeti tagok mindennapi problémáival való rendszeres foglalkozás. Párt- és tanácsi szerveink az eddigieknél is nagyobb figyelemmel foglalkozzanak azokkal a termelőszövetkezetekkel, amelyekben a politikai és szakmai vezetés nem megfelelő, gazdálkodási színvonaluk alacsony. Segítsék elő, hogy az elmaradottak mielőbb az átlagosan gazdálkodó termelőszövetkezetek színvonalára emelkedjenek. Az állami gazdaságok és az erősebb termelőszövetkezetek segítsék hathatósabban a környékükön levő, gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezeti gazdaságokat. Párt-, tanácsi és egyéb állami szerveink őrködjenek a szövetkezeti demokrácia megtartása felett, akadályozzák meg a törvénysértéseket, tartsák szem előtt, hogy a termelő- szövetkezetek irányításának fő módszere a helyes gazdaság- politikai intézkedésekkel párosuló meggyőzés. 0 A dolgozó parasztok politikai öntudata a termelőszövetkezetekbe való belépéssel jelentősen emelkedett. Szocialista tudatuk kialakítása azonban még hosszú folyamat. A politikai munka feladata e folyamat meggyorsítása, az egységes szocialista, szövetkezeti parasztság kialakítása. Ennek elősegítésére a szövetkezés ügyéhez hű falusi dolgozók képviseljék következetesen azt az álláspontot, hogy a termelőszövetkezetekben az embereket a közösség érdekeiért végzett munka, az emberi magatartás és nem a korábbi vagyoni helyzet alapján kell megítélni. H A szocialista mezőgazda- H ság fejlődésében az erkölcsi ösztönzés mellett döntő szerepe van az anyagi érdekeltség érvényesítésének. A termelőszövetkezetekben úgy kell érvényesülnie az anyagi érdekeltség elvének, hogy az a közösségi vagyon gyarapítására, minőségi munkára ösztönözzön, megfeleljen a tag egyéni érdekeinek és elősegítse a családtagoknak a munkába való bevonását. Ezért alkalmazzák bátrabban a szocialista elveken alapuló, a munkaegységrendszert továbbfejlesztő és kiegészítő — az adott üzem fejlettségi fokához igazodó — muiikadíjazási formákat. 0 A párt-, tanácsi, társadalmi szerve,k a megnövekedőit kulturális lehetőségek kihasználásával segítsék a szövetkezeti parasztság szociálist i tudatának, általános műveltségének és szkisrr ereténel; á iandó növelését. Legye e ; azon. hegy az értelmiség még tevékenyebben kapcsolódjék be a kulturális nevelőmunkába. a falu felemelkedéséért folyatott harcba. ra A mezőgazdasági terme- S lés növc’ése azt is megkívánja, hogy a termelőszövetkezetekben is törekedjenek a munkaverseny kis élesítésére. Nagy figyelmet kell szentelni a brigádok közötti versenynek és a szocialista brigádmoz- galcm kiterjesztésének. S A pártbizottságok javítsák tovább vezető, irányító tevékenységüket, a helyszínen nyújtsanak minél több segítséget a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek. A kommunisták járjanak az élen a termelésben, legyenek fáradhatatlanok a közösségért végzett politikai nevelő- és szervező munkában. A KISZ-szervezetek a párt hathatós segítségével fokozzák tevékenységüket azért, hogy a parasztfiatalok elsősorban a termelőszövetkezetekben keressék és találják meg boldogulásukat. A fiatalok legyenek az élenjáró tcchpika előhar- cosai és munkálkodjanak az új, fejlett termelési módszerek elterjesztéséért, a magas terméshozamok eléréséért, legyenek a termelőszövetkezetekben a kulturális élet fellendítésének szervezői, kezdeményezői. 0 A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása az egész társadalom ügye. Jelentős szerepük van ebben a falun működő tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Hazafias Népfront falusi szervezeteit, a földmü- vesszövetkezeteket, a nőtanácsokat, a termelőszövetkezeti nőbizottságokat és a többi társadalmi szervet, hogy ezután is vegyék ki tevékenyen részüket a mezőgazdasági termelés fellendítésének nagy feladataiból. ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy az egész párttagságunk, az ifjúkommunisták, párton kívüli szövetségeseink és barátaink, munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, az értelmiségiek és az alkalmazottak, ?. központi és helyi, állami és tanácsfunkcionáriusok, egész társadalmunk megérti és magáévá teszi szocialista mezőgazdaságunk fellendítésének nagy ügyét, s ez meghozza a sikert. Most mezőgazdaságunk fejlődésének új szakaszához értünk, a helyzet sok tekintetben köny- nysbb, a munka feltételei jobbak, rajtunk, mindnyájunkon múlik, hogy az eredmények az eddig elérteknél is sokkal nagyobbak legyenek. A Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása időszerű külpolitikai kérdésekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962. március 28—30-i ülésén megtárgyalta a legfontosabb időszerű külpolitikai kérdéseket. Külpolitikánk alapelveinek megfelelően. — melyek az 1957-es és az 1960-as Moszkvai Nyilatkozatban lefektetett elvekkel azonosak — a magyar nép, a többi szocialista ország népeivel vállvetve, s a világ más népeivel együtt, sikeresen küzd a béke védelméért, az USA, valamint a nyugatnémet és egyéb háborús körök agresszív terveinek meghiúsításáért. Pártunk, s egész népünk követi ezt a politikát, ennek győzelméért harcol a nemzetközi életben, s ez a politika vezérli kormányzatunk hivatalos politikáját is. Az új világháború veszélyének csökkentéséért és végleges legyőzéséért folyó küzdelemnek elengedhetetlen része az általános és teljes leszerelésért való szívós harc. A szocialista országok és más békeszerelő államok együttes ereje és a világ népeinek békeakarata növekvő erővel szorítja az imperialista hatalmakat és keresztezi agresszív terveiket. Jelenleg folyik a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. További lankadatlan küzdelemre van azonban szükség ahhoz, hogy a tárgyalások tényleges gyakorlati eredményhez vezessenek. A Szovjetunió kormánya által előterjesztett és az ENSZ közgyűlésen 1960. őszén tárgyalásra elfogadott általános és teljes leszerelési javaslat megvalósításáért küzdve, támogatunk minden olyan részleges javaslatot is, amely előbbre viszi a leszerelés ügyét. Támogatjuk a szovjet kormány javaslatait a fegyverzet és a fegyveres erők fokozatos csökkentésére, a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett. Támogatjuk az NDK kormányának javaslatát, amely a két német állam hagyományos fegyveres erőinek korlátozását és az atomfegyverekről való kölcsönös lemondását ajánlja. Támogatjuk mindazokat a javaslatokat, amelyek atomfegyvermentes övezet létesítését javasolják Közép-Európában és a föld más körzeteiben. A nukleáris háború veszélye különösen megnövelte a leszerelésért való küzdelem fontosságát, az egész emberiség számára. E veszély elhárításának egyetlen gyökeres módja: a népek határozott fellépése, a nukleáris fegyverek betiltásáért és megsemmisítéséért, megfelelő nemzetközi egyezmények alapján és szigorú nemzetközi ellenőrzéssel. A nukleáris leszerelésért folyó harcban is támogatunk minden részleges lépést, amely közelebb vihet a végső célhoz. Az atomfegyvermentes övezetek létesítésén kívül mindenekelőtt a nukleáris bombákkal kapcsolatos kísérletek felfüggesztése és betiltása a legfontosabb. Az atomhatalmak mindegyike saját műszereivel észlelheti a.z esetleges atomrobbantást, beleértve a föld alatti atomrobbantásokat is. Az atomrobbantási tilalom megtartásának pontos ellenőrzése nemzeti keretek között megoldható, ezért ehhez semmiféle nemzetközi szervezetre nincs szükség, mellőzhető az atómleszerelési egyezmények nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatos, minded vitás kérdés. A béke biztosításáért és a nemzetközi légkör enyhítéséért folyó harc egyik központi kérdése a né net béke megkötése — ha lehet, mindkét német állammal — és egyben a nyugat-berlini abnormális helyzet rendezése. Az NDK államhatárának kellő biztosítása Nyugat-Berlin körül, vagyis a bonni mii taristák és a NATO nyugat-ber ini „frontváros” tá- m-.s 'pontjának elszigetelése, jelentős lépés az NDK állami szuverenitásának védelmében, de a békeszerződés megköté e mielőbbi megoldásra vár. A Szovjetunió kormányának és az NDK kormányának minden javaslata a békés megyegye- zés útját keresi, természetesen az NDK állami szuverenitásának teljes biztosítása alapján. A békés megegyezés elősegítését célozza az a javaslat is. amely felajánlja, hogy a Nyu- gat-Berl'nbe vezető szárazföldi, vízi vagy légi utaknak az NDK ellenőrzésével történő használatát nemzetközi garancia is biztosítsa. A nyugat-berlini hidegháborús támaszpontot azonban fel kell számolni, a megszállási rendszerrel együtt, amelyre épül. Ezt követeli az NDK és egész Európa biztonsága. A gyarmatrends er széthullásának folyamata tovább tart, a felszabadulásukért küzdő népek eredményes harca új győzelmeket arat. Az ált lános felszabadulási küzdelem különösen pedig az afrikai kontinens legjelentősebb eseménye napja'nkban az, hogy több mint hétévi véres háború után megkötötték az algériai tűz- szüneti egyezményt, amely elismeri Algéria nemzeti önrendelkezését. Az egyezmény szabaddá teszi az utat a függetlenség kivívásához, s egyszersmind Algéria arab többsége és francia kisebbsége közötti viszony rendezéséhez is, az állampolgári egyenlőség alapján. Az imperializmus lényegéből következik, hogy a francia uralom nem tűrte Algéria arab lakosságának egyenjogúságát, hanem kegyetlenül elnyomta azt. Viszont a nemzeti felszabadító harc lényegéből következik, hogy a független Algéria kész biztosítani az egyenjogúságot mindazoknak a franciáknak, akik Algéria hű polgárai akarnak lenni. A tüzszüne- ti megállapodás valóra váltása természetesen további harci feladat, amely a fasiszta OAS- erők letörését követeli. Ezt csak a francia és algériai nép közös harca biztosíthatja. Küzdelmüket támogatják világszerte a haladó erők, amelyek az OAS szál való egyezkedési kísérletek helyett a plasztik- bombás fasiszták telje; ártalmat hnni tevését követelik. Mind az algériai, mind a francia nép haladó erőivel együtt érez a szocialista Magyarország, és mielőbb telje; sikert kíván hősi küzdelmükhöz. Az utóbbi hónapokban Dél- Vietnam elnyomott népe az ország legkülönbözőbb részein fegyvert ragadott és önvédelmi harcot indított a Diem-féle kegyetlen uralom ellen. A bábrendszer által teremtett kibírhatatlan állapotos késztették a dél-vietnami népet a harcra a szabadságért, az emberibb létért és a nemzeti egyesülésért észak-vietnami szabad hazájukkal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Az Egyesült Államok kormányának katonai segítsége nélkül a Diem-uralmat már rég elsöpörte volna a nép. A* észak-amerikai beavatkozás most már odáig megy, hogy nemcsak amerikai fegyvereket és felszereléseket szállítanak a Diem-féle hadseregnek, hanem egyre nyíltabban ve nek be amerikai katonai egységeket is a dél-vietnami hazafiak ellen. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ez év február 16- án elfogadott határozatában az egé;z magyar nép nevébe; fejezte ki mély együttérzését Dé’-Vietnam szabadságért küzdő népével, megbélyegez e az Amerikai Egyrsült Áll mok katonai beavatkozás t, és követelte. hogy az amerikai kormány hagyjon fel a délkeletázsiai országok ellen irányuló agresszív cselekedeteivel. A szocialista Magyarország, a többi szociálisa országgal együtt, ott éli a nemzeti szabadságukért küzdő népek oldalán, s erejéhez és lehetősőségéhez mérten támogatja küzdelmüket, mely csak győzelemmel végződhet. Az imperializmus elleni harc frontja tovább szélesedik. A gyarmati rendszer széthullása a békéért, a két világrendszer uékés egymás mellett élésének (Folytatása a 3. oldalont
