Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

2 NÉPÚJSÁG 1962. április 3., kedd A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról) levő termelőszövetkezeteket, a gyengébbeket pedig lásák el rendszeresen szaktanácsokkal. Neveljenek a szocialista mező- gazdaságnak jó gyakorlati szakembereket. w Mezőgazdasági terveink végrehajtása elsősorban attól függ, hogy termelőszövet­kezeteink tovább erősödjenek, s korszerű, eredményesen gaz­dálkodó szocialista nagyüze­mekké fejlődjenek. A gazdálkodás eredményes­ségének javulása — a tagok szorgalmas, fegyelmezett mun­kája mellett — főként a közös vagyon saját erőforrásokból való állandó gyarapításától és vé­delmétől függ. A jövedelmező gazdálkodás a legfontosabb feltétele annak, hogy növeked­jék a termelőszövetkezeti ta­gok jóléte, fejlődjék a szövet­kezet belső élete és kikovácso- lódjék a szövetkezeti paraszt­ság egysége. Az egyszerűbb szövetkeze­tek is az alapszabály szerint gyarapítsák közös vagyonukat és a feltételek megteremtése útján fokozatosan haladjanak előre. A közös gazdaságok erőtel­jes fejlesztése mellett a tagság és az ország ellátása szempont­jából is jelentős marad a ház­táji gazdaságok szerepe. Je­lentőségüket mutatja, hogy például a felvásárlásra kerülő tej mintegy negyed részét, a tojás mintegy felét és a hízott sertés egyhatodát az 1962-es évben is a háztáji gazdaságok­nak kell adniuk. 0 Az ország szántóterüle­tének négy és fél száza­léka a kisárutermelők, az ipar­ban dolgozók, alkalmazottak, nyugdíjasok,' s más kisembe­rek birtokában van. Ebre a te­rületre is érvényes az az álta­lános követelmény, hogy ha­zánkban egyetlen talpalatnyi föld sem maradhat műveletlenül. Tulajdonosaik tehát tartoznak az országnak azzal, hogy a bir­tokukban levő földet jól meg­művelve, családi szükségletei­ket meghaladó termékeikkel járuljanak hozzá az ország la­kosságának ellátásához. A ta­nácsok. a mezőgazdasági ter­meltető és felvásárló szervek kötelesek az ilyen szórvány­földek tulajdonosait is támo­gatni termelő tevékenységük­ben, ugyanakkor fölös termé­keikre szerződés kötésére kell törekedni. m Szocialista nagytize- tS meinkben, az állami gazdaságokban és elsősorban a területileg kialakult, meg­szilárdult termelőszövetkeze­tekben tovább kell folytatni a termelés célszerű területi ki­alakítására és fokozatos szako­sítására irányuló munkát. En­nek során figyelembe kell ven­ni a népgazdasági szükséglete­ket, valamint az egyes terüle­tek, járások, községek eddig kialakult termelési irányát, a már hagyományos, illetve ki­alakulóban levő termelési táj­egységeket. Mindenekelőtt az eddig sok üzemben elaprózot- tan termelt ipari növények és gazdasági magvak termeszté­sét kell az arra alkalmas gaz­daságokban nagyüzemi mére­tűvé fejleszteni. A gazdaságo­sabb állattenyésztés érdekében, ha az üzem, vagy az üzemrész nagysága lehetővé teszi, a te­lepek egy-két állatfajra, állat- tartási ágra történő fokozatos szakosítására kell törekedni. 5« A mezőgazdasági terme­ké lés fejlesztésében mind nagyobb szerepe van az ipar­nak. A korszerű szocialista me­zőgazdaság kialakítása, a ter­melési színvonal növelése, az eddigieknél lényegesen több és többféle, nagy teljesítőképes­ségű mezőgazdasági gép és be­rendezés, valamint vegyi- és építőanyag felhasználását Igényli. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság időben, hiány talanul és kifogástalan minő­ségben kapja meg a műtrágyát, a növényvédő és a gyomirtó­szereket. a fehérjepótlókat, az antibiotikumokat, a vitamino­kat, a fóliát, a mezőgazdasági erő- és munkagépeket, az al- katré'—eket, az öntözőberende­zéseket, kapjon olcsó és köny- nyű épületvázakat és építő­anyagokat. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a gyártó üzemek vezetői és dolgozói, tervük határidő előtti teljesí­tésével és a mezőgazdaság számára gyártott gépek, be­rendezések korszerűsítésének meggyorsításával, a gépek mi­nőségének javításával is segít­sék elő a mezőgazdasági fel­adatok végrehajtását. Ű n A mezőgazdaság dolgo- zóí használják fel gaz­daságosan a rendelkezésükre bocsátott műszaki és anyagi eszközöket. Jól szervezzék meg a gépek munkáját, .kar­bantartását és javítását. Az építkezéseknél elsősorban a már meglevő és véglegesnek tekinthető állattenyésztő tele­peket fejlesszék tovább, még­pedig úgy, hogy azok lehető­leg a távolabbi célkitűzések­nek is megfeleljenek, és hogy az' üzem esetleges bővítése gazdaságosan megoldható le­gyen. A mezőgazdasági építke­zések fő formája továbbra is az egyszerűbb, olcsóbb, nagy­részt szövetkezeti, illetőleg szövetkezetközi építőbrigádok­kal kivitelezhető, úgynevezett szerfás, vagy más, olcsó meg­oldás legyen. A szövetkezeti gazdaságok korszerű termelőeszközökkel való ellátása a gyors fejlődés ellenére is hosszabb időt vesz igénybe. Ezért a nagyüzemek­ben továbbra is hasznosítani kell a paraszti gazdaságokból visszamaradt gépeket, fogato­kat, berendezéseket és épüle­teket. ® A szocialista mezőgazda­ság fejlődésében, a ter­melés, a termelékenység foko­zásában döntő szerepe van a munka gépesítésének, a mező­gazdasági géppark növelésé­nek, a gépek jobb kihasználá­sának, a gépek karbantartásá­nak, javításának, gazdaságos üzemeltetésének. Az ilyen jel­legű feladatok megoldásában, az egész szocialista mezőgaz­daság minden irányú fejlesz­tésében az állam egyik legfon­tosabb eszköze a gépállomások hálózata, amelyet a legközeleb­bi években még tovább kell erősiténi. A termelőszövetkezeteknek máris 11 ezer traktor van sa­ját tulajdonukban. Kívánatos, hogy tovább folytatódjék a ter­melőszövetkezetek saját gép­parkjának növelése is. Ezért úgy kell az illetékes állami szer­veknek intézkedniök, hogy a legközelebbi években az új be­szerzésű traktorok és más me­zőgazdasági gépek egy részét az állami gépállomások gép­parkjának, nagyobb részét a termelőszövetkezetek saját gépparkjának növelésére kell felhasználni. rr* A Központi Bizottság lXa szükségesnek és te­hetség ásnék tartja, hogy az öntözés fejlesztését a második ötéves terv­ben előirányzott 460 ezer hol­don túlmenően további 150— 180 ezer holddal túlteljesítsük. E felemelt öntözési program sikeres megvalósítása szüksé­gesé teszi a társadalmi erők nagyobb mértékű igénybevéte­lét, elsősorban a termelőszö­vetkezetek közötti vállalkozá­sok. vízgazdálkodási társulá­sok útján. Az öntözés erőtel­jes kiterjesztése céljából meg kell gyorsítani a belvízrende­zés ütemét. Hasonlóképpen kí­vánatos a gyümölcstelepitésre előirányzott 110 ezer kataszt- rális hold túlteljesítése is mintegy 15—20 ezer katasztrá- lis holddal. Gondoskodnunk kell e feladatok megvalósítá­sához s ükséges feltételek meg­teremtéséről, továbbá a nö­vényvédőszerek, a műtrágya és egyéb vegyianyagok gyártásá­nak, a mezőgazdasági termé­keket feldolgozó, tároló és hű- tőipamak és a szállításnak a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztéséről. ne Egész mezőgazdaságunk US belterjesítésében. a ter­melés gyorsabb fejlesztésében igen nagy jelentőségű már a legközelebbi években, különö­sen pedig a távlati időkben, a baráti szocialista országok kö­zött a nemzetközi munkameg­osztás kiépítése. IV. A termelőszövetkezeti tag • ság, valamint a párt- és a taná­csi szervek közös munkájának eredményeként a t rm ^szö­vetkezetek tű’ nyomó többsége politikailag és gazdaságilag megszilárdult, szervezetileg megerősödött. A termelőszö­vetkezeti paraszt ág na y több­sége magáénak tekinti a közöl gazdaságot. Bíztatóan fejlődik a termelő zövetkezetek belső közösségi élete, kialaku'óban van a szilárd politikai és gaz­dasági vezetés, gyorsan kibon­takoznak a további fejlődés előfeltételei. A falusi pártszervezetek az átszervezés és a megszilárdítás munkájának közepette politi­kailag és szervezetileg meg­erősödtek. 1961 végén a ter­melőszövetkezetek 97,5 száza­lékában működött pártszerve­zet. A szocializmusnak falun ara­tott győzelme után a párt- és a tanácsi szervek, a tömegszerve­zetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének mindenekelőtt a termelés terv­szerű és gyors fejlesztésére, a nagyüzemi lehetőségek kihasz­nálására kell irányulnia. O A falun dolgozó kommu­nisták fordítsanak nagy figyelmet a fokozódó követel­ményeknek megfelelő vezetés kialakítására, a vezetés szín­vonalának állandó emelésére. Harcoljanak azért, hogy min­denütt a tagság megbecsülését, bizalmát élvező, irányításra alkalmas, hozzáértő emberek dolgozzanak a termelőszövet­kezetek élén. Törekedjenek a megfelelő vezetők megerősíté­sére, tehetséges új erők neve­lésére.' Ne engedjék, hogy al­kalmatlan emberek baráti, ro­koni kapcsolatok révén a ve­zetésbe kerüljenek, A pártszer­vezetek és a termelőszövetke­zetek vezetőinek legyen szív­ügyük a termelőszövetkezeti tagok mindennapi problémái­val való rendszeres foglal­kozás. Párt- és tanácsi szerveink az eddigieknél is nagyobb figye­lemmel foglalkozzanak azokkal a termelőszövetkezetekkel, amelyekben a politikai és szakmai vezetés nem megfele­lő, gazdálkodási színvonaluk alacsony. Segítsék elő, hogy az elmaradottak mielőbb az átla­gosan gazdálkodó termelőszö­vetkezetek színvonalára emel­kedjenek. Az állami gazdasá­gok és az erősebb termelőszö­vetkezetek segítsék hatható­sabban a környékükön levő, gazdaságilag meg nem erősö­dött szövetkezeti gazdaságokat. Párt-, tanácsi és egyéb álla­mi szerveink őrködjenek a szö­vetkezeti demokrácia megtar­tása felett, akadályozzák meg a törvénysértéseket, tartsák szem előtt, hogy a termelő- szövetkezetek irányításának fő módszere a helyes gazdaság- politikai intézkedésekkel pá­rosuló meggyőzés. 0 A dolgozó parasztok po­litikai öntudata a terme­lőszövetkezetekbe való belé­péssel jelentősen emelkedett. Szocialista tudatuk kialakítá­sa azonban még hosszú folya­mat. A politikai munka fel­adata e folyamat meggyorsí­tása, az egységes szocialista, szövetkezeti parasztság kiala­kítása. Ennek elősegítésére a szövetkezés ügyéhez hű falusi dolgozók képviseljék követke­zetesen azt az álláspontot, hogy a termelőszövetkezetekben az embereket a közösség érdekei­ért végzett munka, az emberi magatartás és nem a korábbi vagyoni helyzet alapján kell megítélni. H A szocialista mezőgazda- H ság fejlődésében az er­kölcsi ösztönzés mellett döntő szerepe van az anyagi érde­keltség érvényesítésének. A termelőszövetkezetekben úgy kell érvényesülnie az anyagi érdekeltség elvének, hogy az a közösségi vagyon gyarapítá­sára, minőségi munkára ösz­tönözzön, megfeleljen a tag egyéni érdekeinek és elősegítse a családtagoknak a munkába való bevonását. Ezért alkal­mazzák bátrabban a szocialis­ta elveken alapuló, a munka­egységrendszert továbbfejlesz­tő és kiegészítő — az adott üzem fejlettségi fokához iga­zodó — muiikadíjazási formá­kat. 0 A párt-, tanácsi, társa­dalmi szerve,k a megnö­vekedőit kulturális lehetőségek kihasználásával segítsék a szö­vetkezeti parasztság szociálist i tudatának, általános művelt­ségének és szkisrr ereténel; á iandó növelését. Legye e ; azon. hegy az értelmiség még tevékenyebben kapcsolódjék be a kulturális nevelőmunkába. a falu felemelkedéséért folyatott harcba. ra A mezőgazdasági terme- S lés növc’ése azt is meg­kívánja, hogy a termelőszövet­kezetekben is törekedjenek a munkaverseny kis élesítésére. Nagy figyelmet kell szentelni a brigádok közötti verseny­nek és a szocialista brigádmoz- galcm kiterjesztésének. S A pártbizottságok javít­sák tovább vezető, irá­nyító tevékenységüket, a hely­színen nyújtsanak minél több segítséget a termelőszövetkeze­tek pártszervezeteinek. A kommunisták járjanak az élen a termelésben, legyenek fáradhatatlanok a közösségért végzett politikai nevelő- és szervező munkában. A KISZ-szervezetek a párt hathatós segítségével fokozzák tevékenységüket azért, hogy a parasztfiatalok elsősorban a termelőszövetkezetekben ke­ressék és találják meg boldo­gulásukat. A fiatalok legyenek az élenjáró tcchpika előhar- cosai és munkálkodjanak az új, fejlett termelési módszerek elterjesztéséért, a magas ter­méshozamok eléréséért, legye­nek a termelőszövetkezetek­ben a kulturális élet fellendí­tésének szervezői, kezdeménye­zői. 0 A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása az egész tár­sadalom ügye. Jelentős szere­pük van ebben a falun műkö­dő tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. A Központi Bizottság felhívja a szakszer­vezeteket, a Hazafias Népfront falusi szervezeteit, a földmü- vesszövetkezeteket, a nőtaná­csokat, a termelőszövetkezeti nőbizottságokat és a többi tár­sadalmi szervet, hogy ezután is vegyék ki tevékenyen ré­szüket a mezőgazdasági terme­lés fellendítésének nagy fel­adataiból. ★ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága kifejezi azt a mély meggyőző­dését, hogy az egész párttag­ságunk, az ifjúkommunisták, párton kívüli szövetségeseink és barátaink, munkásosztá­lyunk, szövetkezeti parasztsá­gunk, az értelmiségiek és az alkalmazottak, ?. központi és helyi, állami és tanácsfunk­cionáriusok, egész társadal­munk megérti és magáévá te­szi szocialista mezőgazdasá­gunk fellendítésének nagy ügyét, s ez meghozza a sikert. Most mezőgazdaságunk fejlő­désének új szakaszához értünk, a helyzet sok tekintetben köny- nysbb, a munka feltételei job­bak, rajtunk, mindnyájunkon múlik, hogy az eredmények az eddig elérteknél is sokkal na­gyobbak legyenek. A Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása időszerű külpolitikai kérdésekben A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1962. március 28—30-i ülésén megtárgyalta a legfontosabb időszerű külpolitikai kérdése­ket. Külpolitikánk alapelvei­nek megfelelően. — melyek az 1957-es és az 1960-as Moszkvai Nyilatkozatban lefektetett el­vekkel azonosak — a magyar nép, a többi szocialista ország népeivel vállvetve, s a világ más népeivel együtt, sikeresen küzd a béke védelméért, az USA, valamint a nyugatné­met és egyéb háborús körök agresszív terveinek meghiúsí­tásáért. Pártunk, s egész népünk követi ezt a politikát, ennek győzelméért harcol a nemzet­közi életben, s ez a politika ve­zérli kormányzatunk hivatalos politikáját is. Az új világháború veszélyé­nek csökkentéséért és végleges legyőzéséért folyó küzdelem­nek elengedhetetlen része az általános és teljes leszerelésért való szívós harc. A szocialista országok és más békeszerelő államok együttes ereje és a világ népeinek békeakarata nö­vekvő erővel szorítja az impe­rialista hatalmakat és keresz­tezi agresszív terveiket. Jelen­leg folyik a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. További lankadatlan küzdelemre van azonban szükség ahhoz, hogy a tárgyalások tényleges gyakor­lati eredményhez vezessenek. A Szovjetunió kormánya ál­tal előterjesztett és az ENSZ közgyűlésen 1960. őszén tár­gyalásra elfogadott általános és teljes leszerelési javaslat megvalósításáért küzdve, tá­mogatunk minden olyan rész­leges javaslatot is, amely előbbre viszi a leszerelés ügyét. Támogatjuk a szovjet kormány javaslatait a fegyverzet és a fegyveres erők fokozatos csök­kentésére, a szigorú nemzetkö­zi ellenőrzés mellett. Támogat­juk az NDK kormányának ja­vaslatát, amely a két német állam hagyományos fegyveres erőinek korlátozását és az atomfegyverekről való kölcsö­nös lemondását ajánlja. Támo­gatjuk mindazokat a javaslato­kat, amelyek atomfegyvermen­tes övezet létesítését java­solják Közép-Európában és a föld más körzeteiben. A nukleáris háború veszélye különösen megnövelte a lesze­relésért való küzdelem fon­tosságát, az egész emberiség számára. E veszély elhárításá­nak egyetlen gyökeres módja: a népek határozott fellépése, a nukleáris fegyverek betiltá­sáért és megsemmisítéséért, megfelelő nemzetközi egyez­mények alapján és szigorú nemzetközi ellenőrzéssel. A nukleáris leszerelésért folyó harcban is támogatunk min­den részleges lépést, amely közelebb vihet a végső célhoz. Az atomfegyvermentes öveze­tek létesítésén kívül mindenek­előtt a nukleáris bombákkal kapcsolatos kísérletek felfüg­gesztése és betiltása a legfon­tosabb. Az atomhatalmak mindegyike saját műszereivel észlelheti a.z esetleges atom­robbantást, beleértve a föld alatti atomrobbantásokat is. Az atomrobbantási tilalom megtartásának pontos ellenőr­zése nemzeti keretek kö­zött megoldható, ezért eh­hez semmiféle nemzetközi szervezetre nincs szükség, mel­lőzhető az atómleszerelési egyezmények nemzetközi ellen­őrzésével kapcsolatos, minded vitás kérdés. A béke biztosításáért és a nemzetközi légkör enyhítésé­ért folyó harc egyik központi kérdése a né net béke megkö­tése — ha lehet, mindkét né­met állammal — és egyben a nyugat-berlini abnormális helyzet rendezése. Az NDK ál­lamhatárának kellő biztosítása Nyugat-Berlin körül, vagyis a bonni mii taristák és a NATO nyugat-ber ini „frontváros” tá- m-.s 'pontjának elszigetelése, jelentős lépés az NDK állami szuverenitásának védelmében, de a békeszerződés megköté e mielőbbi megoldásra vár. A Szovjetunió kormányának és az NDK kormányának minden javaslata a békés megyegye- zés útját keresi, természetesen az NDK állami szuverenitásá­nak teljes biztosítása alapján. A békés megegyezés elősegíté­sét célozza az a javaslat is. amely felajánlja, hogy a Nyu- gat-Berl'nbe vezető szárazföldi, vízi vagy légi utaknak az NDK ellenőrzésével történő haszná­latát nemzetközi garancia is biztosítsa. A nyugat-berlini hi­degháborús támaszpontot azon­ban fel kell számolni, a meg­szállási rendszerrel együtt, amelyre épül. Ezt követeli az NDK és egész Európa bizton­sága. A gyarmatrends er széthul­lásának folyamata tovább tart, a felszabadulásukért küzdő né­pek eredményes harca új győ­zelmeket arat. Az ált lános felszabadulási küzdelem külö­nösen pedig az afrikai konti­nens legjelentősebb eseménye napja'nkban az, hogy több mint hétévi véres háború után megkötötték az algériai tűz- szüneti egyezményt, amely el­ismeri Algéria nemzeti önren­delkezését. Az egyezmény sza­baddá teszi az utat a függet­lenség kivívásához, s egyszers­mind Algéria arab többsége és francia kisebbsége közötti vi­szony rendezéséhez is, az ál­lampolgári egyenlőség alapján. Az imperializmus lényegéből következik, hogy a francia uralom nem tűrte Algéria arab lakosságának egyenjogúságát, hanem kegyetlenül elnyomta azt. Viszont a nemzeti felsza­badító harc lényegéből követke­zik, hogy a független Algéria kész biztosítani az egyenjogú­ságot mindazoknak a franci­áknak, akik Algéria hű polgá­rai akarnak lenni. A tüzszüne- ti megállapodás valóra váltása természetesen további harci feladat, amely a fasiszta OAS- erők letörését követeli. Ezt csak a francia és algériai nép közös harca biztosíthatja. Küz­delmüket támogatják világ­szerte a haladó erők, amelyek az OAS szál való egyezkedési kísérletek helyett a plasztik- bombás fasiszták telje; ártal­mat hnni tevését követelik. Mind az algériai, mind a fran­cia nép haladó erőivel együtt érez a szocialista Magyaror­szág, és mielőbb telje; sikert kíván hősi küzdelmükhöz. Az utóbbi hónapokban Dél- Vietnam elnyomott népe az ország legkülönbözőbb részein fegyvert ragadott és önvédelmi harcot indított a Diem-féle ke­gyetlen uralom ellen. A báb­rendszer által teremtett kibír­hatatlan állapotos késztették a dél-vietnami népet a harcra a szabadságért, az emberibb lé­tért és a nemzeti egyesülésért észak-vietnami szabad hazá­jukkal, a Vietnami Demokrati­kus Köztársasággal. Az Egyesült Államok kor­mányának katonai segítsége nélkül a Diem-uralmat már rég elsöpörte volna a nép. A* észak-amerikai beavatkozás most már odáig megy, hogy nemcsak amerikai fegyvere­ket és felszereléseket szál­lítanak a Diem-féle had­seregnek, hanem egyre nyíl­tabban ve nek be amerikai ka­tonai egységeket is a dél-viet­nami hazafiak ellen. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ez év február 16- án elfogadott határozatában az egé;z magyar nép nevébe; fe­jezte ki mély együttérzését Dé’-Vietnam szabadságért küz­dő népével, megbélyegez e az Amerikai Egyrsült Áll mok katonai beavatkozás t, és kö­vetelte. hogy az amerikai kor­mány hagyjon fel a délkelet­ázsiai országok ellen irányuló agresszív cselekedeteivel. A szocialista Magyarország, a többi szociálisa országgal együtt, ott éli a nemzeti sza­badságukért küzdő népek olda­lán, s erejéhez és lehetősősé­géhez mérten támogatja küz­delmüket, mely csak győzelem­mel végződhet. Az imperializmus elleni harc frontja tovább szélesedik. A gyarmati rendszer széthullása a békéért, a két világrendszer uékés egymás mellett élésének (Folytatása a 3. oldalont

Next

/
Thumbnails
Contents