Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
1963. április 15., vasárnap NÉPÚJSÁG ( A TÁRGYA LÓTEREMBÖL A VÁDLOTTAK PADJÁN nem megrögzött bűnözők, mindenre elszánt, •elvetemedett tolvajok ültek. Jóformán gyerekek még, az egyik 16 éves, a másik most töltötte be 17. életkorát, s a legidősebb sem több 21 évesnél. Valamennyien hatvaniak, becsületesen dolgozó szülők gyermekei, akik azonban nem nevelték őket kellő körültekintéssel. Ök maguk nem dolgoznak sehol, jóllehet kínálkozna több munkalehetőség is. De miért is kerültek a bíróságra? — Szórakozásaik fedezésére kevésnek bizonyult a becsületes, alkalmi munkával szerzett pénz, s a szórakozás sem volt a megfelelő; italozás és kártya. Elhatározták, felkutatnak valamilyen pénzszerzési lehetőséget. A megállapodást csakhamar tett követte: a késő esti órákban felkeresték négyesben az ÉMÁSZ hatvani telepét, a magukkal vitt harapófogóval kibontották a drótkerítést, s a nyíláson bejutva, 10 darab 6-r-7 méter hosszú fenyőfagömbfát loptak el. Az éjszaka leple alatt, a Zagyva folyó töltésének fedezésében szállították azokat Cs. B. lakására, majd másnap 230 forintért egy asz- szonynak adták el a faanyagot, aki éppen házat épített. A „jól végzett munka gyümölcsét” elíéldecizték. • A két felnőttkorú börtön- büntetést kapott, B. Gy. bírói megrovásban részesült, míg Cs. B.-t a járásbíróság próbára bocsátotta a társadalmi tulajdon sérelmére, lopással elkövetett bűncselekmény miatt. MELYEK VOLTAK azok az okok, amelyek a bűnözés útjára tévelyítették ezeket a fiatalembereket? Elsősorban a szülők felelőtlensége. Téves felfogást vall az az édesanya vagy édesapa, aki azt gondolja, gyermekének időnként történő beszámoltatása a végzett munkáról, idejéről és szórakozásairól elegendő lenne ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel jelenthetné ki: teljesítettem szülői kötelezettségeimet. Nagy felelőtlenség az is, ha a szülő nem neveli gyermekét őszinteségre. Nem ellenőrzi folyamatosan, vajon gyermeke igazat szokott-e mondani. Gyermekeink könnyen keverednek a serdülőkorban számukra meg nem felelő társaságba, baráti körbe, s erről rendszerint nem tájékoztatják szüleiket. Elszámolnak ugyan idejükkel, de előadásaik sok esetben nem fedik a valóságot. Beszélhetünk-e a szülői felelősségről olyan esetben, amikor a 18 éven aluli gyermek a késő esti órákban, szülei, tudtával vagy tudta nélkül, eltűnik otthonról? De érzik-e az italboltok dolgozói felelősségüket fiataljaink erkölcsi fejlődése iránt akkor, amikor a tiltó rendelkezések ellenére, 18 éven aluli fiatalokat kiszolgálnak? Nagyon sokat tehetnek pedagógusaink és a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács szervei is. Helyes tanácsadással, a fiatalkorúak fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérésével, a szülők oktatásával — mert a nevelés művészet és egyben tudomány is! — elérhetjük, hogy az eddig hiányos nevelésben részesült gyermekek több támogatást kapjanak. FIATALJAINK fejlődéséért az egész társadalom felelős! Fel kell deríteni azokat az alapos és komoly, sok esetben a felszín mögött, sokkal mélyebben meghúzódó okokat, melyek a fiatalkorúak bűnözését elősegítik. Nem lehet eszközt és módszert megjelölni, de az bizonyos, hogy ennek a hatalmas jelentőségű társadalmi feladatnak az eredményei — az' adott eset megoldásának helyes eszközével és módszerével — lényegesen csökkenteni fogják azokat a ma még fennálló okokat, melyek a fiatalkorúak bűnözését elősegítik. Dr. Rőczey Ödön A Műcsarnok kiállítása Egerben Április 20-án, délután 3 órakor, a Városi Művelődési Ház klubjában szerény keretek között, de ízlésesen megrendezett kiállítás megnyitóján vehet reszt Eger művészetet szerető és kiállításokat látogató közönsége. Makrisz Zizi grafikus művész kiállítását tekinthetjük meg. Első önálló kiállítását 1938-ban láthattuk. A kínai tanulmányút élményeit dolgozta fel színes fametszet-sorozatban, a technika-adta gazdag lehetőségek felhasználásával. Ezen a kínai ember életörömét, sokszínűségét szólaltatta meg. N Jelen kiállításának mondanivalója komor és vádoló. A görögországi börtönélet élményeit mondja el. A bemutatott lapokon nem hősök, hanem elesettek alakjában leplezi le j egy pusztuló társadalmi rendszer legsúlyosabb ellentmondásait. Parasztasszonyok, szerencsétlenek és bűnözők élnek a börtönben, ülnek a cellákban, sétálnak a börtönudvaron. Egyikük a hihetetlenségig mozdulatlan, a másikra óriási súlyként nehezedik saját megrendítő sorsa, a harmadik közönyösen beleolvad a falak tömegébe. Arcuk nem látszik, vagy nincs is arcuk. Nem teljes-értékű emberek, mert nem veszik őket emberszámba. így egyenértékű az árnyék és az ember, szinte elnyeli tömegüket a súlyos börtönépület. Nagy Ernő Villámok a mezőgazdaság szolgálatában Hosszabb idő óta próbálkoznak a tudósok, hogy „igába fogják” a levfegőtengerben valahol állandóan zajló zivatarok felszabaduló óriási energiáját, elsősorban a romboló, gyújtogató villámok erejét. Számottevő eredményt eddig sehol nem tudtak felmutatni. Mindamellett megállapították, hogy a zivatarok külön haszna nem csupán a tisztább levegő és nagyobb ózontartalom, igen jelentős például a villámok „műtrágyaképző” tevékenysége. Amikor ugyanis az óriási teret befutó villámok pályájukon izzóra hevítik a levegőt, a 60 ezer—200 ezer Amper erősségű villamosáram oxidálja a vele érintkező és közvetlen környezetében levő nitrogént. Ez a folyamat rendkívül hasonlít — persze óriási méretekben — ahhoz az eljáráshoz, amellyel a gyárak szintetikus úton nitrogén műtrágyát állítanak elő. Az oxidált nitrogén, ez a természetes műtrágya, a legrövidebb úton: az eső segítségével jut a talajfelszínre és szivárog be a talajba. Egyáltalán nem lebecsülendő az így „készített” műtrágya-tömeg. Ha számításba vesszük a Földön lezajló zivatarok és villámlások átlagos mennyiségét, úgy évente körülbelül százmilliárd métermázsa műtrágyát gyárt a légköri zivatar-elektromossággal működő, nemzetközi „műtrágyagyár”. A taxik a lakosság kényelmét és érdekét szolgálják. Kevesen gondolják azonban, hogy vannak olyan sötétlelkű emberek, akik valósággal gúnyt űznek ebből a fontos szolgáltatásból. Nem túlságosan ritka az olyan eset, hogy a taxiállomásra betelefonálnak ismeretlen egyének és olyan helyre kérik „kijönni” a gépkocsit, mely valójában nem is létezik! Így azután kétszeres kárt okoznak, ugyanis részben a taxi gépkocsivezetőjének keli sajátjából megtéríteni a taxaméter mutatta forintösszeget, részben pedig a fölösleges út alatt fontos szállítások, esetleg éppen kórházbavitel, marad el. A taxisok most már fokozottan éberek ebből a szempontból is, azonban a becsületes emberek önzetlen összefogására van szükség, hogy lép- rekerüljenek ezek az ártatlan embereket megkárosító jómadarak. fácjfz egyjt&Me... Csak egy percre is, vajon hány látogatónak jutott eszébe, amikor a látványos egri sportkiállítást nézte s nézi ma is, hogy a ragyogó serlegek, a fényes érmek, a bronz-, porcelán- és üvegszobrok, vázák, dísztárgyak, a művészi plakettek, s a világ- és nemzetközi, s nem utolsó sorban az országos és helyi versenyek diplomái versenyzőinknek milyen magas fokú felkészülését, küzdelmes sportmunkáját mondja el szavak nélkül. Igen, — megérdemel ez a munka, ez a sokszor hősies erőfeszítés néhány gondolatot, amelyet itt most sorokba rögzítünk. A sportrendezvények nézői elmennek a meghirdetett úszó-vízipóló-, vagy atlétikai versenyre, megnézik a labdarúgó-mérkőzést, az ökölvívók, birkózók, súlyemelők vetélkedését. Elgyönyörködnek a tornabemutatók szépségében, a teniszezők látványos produkcióiban, a vívóversenyek izgalmában. örülnek a sportlövészek pontos találatainak, s tapsolnak a műkorcsolyázók kidolgozott mutatványainak. És sorolhatnánk tovább, de talán nem is szükséges. Az egyszerű néző szórakozik és csak ezt látja. , A pályára lépvő versenyzőnek pedig, amikor az izgalomtól kissé sápadtan a starthelyre áll, felvillan gondolatában a kemény edzések sorozata, az elérendő eredmények érdekében önként vállalt önfegyelmezések egymásutánja. Mert ezek velejárói a sportversenyzők életének. Csak hosszú, kitartó és fáradságos út vezet el odáig, hogy egy-egy fennálló versenyeredményt egy röpke tizedmá- sodperccel lejjebb tudjanak szorítani, vagy egy-egy centiméterrel meg tudjanak toldani. Csak aki csinálja és a bennfentesek tudják, hogy hány uszodahosszat kell naponta végigúszni az úszóknak, hányszor kell a pályát körülfutni a futóknak, hányszor kell kapuralö- vést gyakorolni a labdarúgóknak, és vízipólózóknak, hogy helytálljanak a küzdelemben. Hányszor kell a súlygolyót, a diszkoszt, a gerelyt eldobni, az ököllel csatázni, s a fehér labda elé futni a vörös salakon c sportágak versenyzőinek. A rátermettség, az akarat, az erőfeszítés, a fáradhatatlan munka aztán meghozza a gyümölcsét, s a győztes és helyezett versenyző boldogan lép az emelvényre, dicsőséget szerezve magának és városának. Ha pedig olimpiai, vagy más nemzetközi versenyeken a nemzeti zászló is a magasba kúszik az árbocrúdon és himnuszunkat is eljátsszák a győztesek tiszteletére, a haza is büszkén tekint eredményesen versenyző fiaira. , Az egri sportolók eljutottak idáig is. Ezt bitonyítják a sportkiállítás díjai, a felejthetetlen versenyek maradandó emlékei. Sportolóink példamutatása, küzdeni tudása, eredményei bizonyára arra indítják az ifjabb versenyzőket, hogy erős elhatározással lépnek a ma élenjárók nyomába, hogy az egri név híre. dicsősége sportvonatkozásban se halványuljon el a jövőben sem. Hisszük, hogy igy is lesz. (Csg. L.) A rendőrség és a Ku-Klux-Klan Riport az amerikai rendőrség taiüldáző tevékenységéről James Monroe négernek és családjának szomorú története az egyik téli hajnalon 5,45-kor kezdődött. Ebben az órában a chicagói rendőrfőnökség felügyelőjének, Frank Papenek vezetésével, nyomozók hada szállta meg Monroe lakását. (Monroenak jólmenő üzlete volt a szomszédban, ők maguk az előkelő West Side egyik elegáns villájában laktak.) A nyomozók felkeltették James Monroet és fiatal feleségét, majd megparancsolták, hogy vetkőzzenek le. A férfit ütlegelni kezdték, feleségével pedig a detektívek egy része szemtelenkedni kezdett. A kongresszusi vizsgáló, bizottság későbbi jelentése szerint, a rendőrök több órán keresztül tartózkodtak a Monroe- család lakásában, s közben Mrs. Monroen több alkalommal erőszakot követtek el. Mindez a gyermekek előtt történt, akiket szintén felvertek álmukból, és revolverrel hallgatásra kényszerítve, a nap-- pali szobába terelték őket. A „vallatás” állítólagos oka az volt, hogy a detektívek gyilkossági ügyben nyomoztak, bár a Monroe-családra a gyanú leghalványabb árnyéka sem terelődött. A „szexuális szórakozás” és fenyegetések után a detektívek nekiláttak a nyomozásnak. Szolgálati fegyvereik agyával betörtek számos antik bútort, nincs-e a szekrény oldalában titkos rekesz, ahova a „piszkos négerek” a bűnjeleket eltüntethették volna. A fürdőszobából kihozatták a családfő borotvakését és felhasogatták az összes bútor huzatát, valamint a felnőttek ruháit. Végül feltörték az íróasztal zárját. Miután „jól elszórakoztak”, eredmény nélkül távoztak. Chicago északi város, ahol elméletben a fajüldözésnek nincs talaja, és ahol, ha megsértik a négerek jogait, a bíróságnál mindig támogatásra találnak. Mr. Monroe régi chicagói kereskedő család leszármazottja. A rendőrök távozása után rögtön a kerületi ügyészséghez fordult és az elszenvedett anyagi és erkölcsi kár jóvátételét kérte. Ügyét már kétszer is tárgyalta a chicagói törvényszék, de a keresetét mindkét alkalommal elutasította, annak ellenére, hogy a detektívek túlkapását és brutalitását bizonyítani tudták. A Monroe-család által elszenvedett atrocitásokhoz hasonló többszáz esetet közöl a „Justice” c. amerikai időszaki folyóirat, a „Polgárjogok megvédésére alakult bizottság” közlönye. Minden esetben olyan túlkapásokról van szó, amelyet a rendőrség követett el a négerek kárára. A jelentés nagy részét egyetemi tanárok állították össze. A bizottság elnöke dr. John Hannah, Michigan állam egyetemének professzora. A közölt atrocitások' hasonlóak a Monroe-család által elszenvedettekhez, a rendőrség túlkapását és kimondottan négerellenes fellépését egyetlen esetben sem büntették meg. A Dawson-eset az USA Georgia államában történt. — Novemberben egy bizonyos rendőrtiszt, akit a jelentés csak nevének kezdőbetűje után említ, letartóztatta James Brazier néger lakost. A vád ellene az volt, hogy kocsijával túllépte a megengedett sebességet. Brazier kiszabadulása után a következő vallomást tette: „Letartóztatásom után rögtön az őrszobára vittek és többször megvertek. Az a rendőrtiszt, aki elfogott, állandóan azt hajtogatta: ,Elvégre az én foglyom vagy!’ Amikor lélegzethez jutottam, megkérdeztem tőle: ,Mi baja van velem?’ .Piszkos néger vagy, és te tudtál autót venni magadnak, én viszont fehér rendőrtisztviselő vagyok, és nekem nem tellett Erre!” 5 hónappal később ugyanez a rendőrtiszt felkereste Bra- ziért, hogy közlekedési kihágás miatt előállítsa. Később Mrs. Brazier a kongresszusi bizottság előtt a következő vallomást tette: „Mielőtt teljesen ki tudtam volna nyitni az ajtót, a felügyelő rúgásokkal szélesre kitársa. ,Most végre megfogtalak’ — mondta a férjemnek, és revolvere agyával többször gyomorszájon vágta. A férjem hangosan jajgatott a fájdalomtól és kiáltozott: ,Nem csináltam semmit sem. Gyermekeim vannak. Hagyjon békében!’ ,Nem törődök azokkal a piszkos kölkeiddel. Velem jössz!’ — válaszolta a detektív. Legidősebb fiam, aki már 10 éves, a felügyelő elé vetette magát, és könyörgött, hogy ne bántsa az apját. Feleletül csak egy rúgást kapott. A felügyelő két társával együtt, akiket segítségül hívott, levonszolta férjemet az utcára, és belökték az autó csomagtartójába. Lába egész úton a földet súrolta. Az arca csupa vér volt, és hogy be ne .piszkitsa az autó belsejét’ — mondta a felügyelő, két marék földet szórt az arcára. Majd elhajtottak a rendőrség központja felé.” Mrs. Brazier 5 nappal később megkapta férje holttestét, anélkül, hogy egy szót is szóltak volna a haláleset okáról. Nyilvánvaló volt, hogy a börtönben halálra kínozták. A gyilkosságért felelős rendőrtisztet sem bíróság elé nem állították, sem állásából nem bocsátották el. A „Justice” közlése szerint a Dawson—Brazier ügyben az igazság kivizsgálását az hátráltatja, hogy Mrs. Brazier nem tudta pontosan megnevezni azt a rendőrtisztet, aki férjét elhurcolta lakásukról. A kerületi rendőrség pedig nem enged bepillantást „bizalmas ügyirataiba”. Ha a fenti két esetet gondosan átvizsgáljuk, megértjük, hogy az amerikai rendőrség miért „nem tud” védelmet nyújtani a Ku-Klux-Klan túlkapásaival szemben. Fordította: Szentirmai László ★ Most, hogy egyre határozottabb formát ölt a Gárdonyi Gimnázium bővítése során elkészült új épületszárny, — öt- lik a járókelő egriek szemébe, hogy a Széchenyi utca felől milyen hatalmas, csupasz falfelületet mutat. Az első fokú építési hatóság olyan feltétellel adta ki 1961-ben az építési engedélyt, hogy ezt a falfelületet valamely képzőművészeti alkotással, relieffel, sgraffitó- val, stb., díszítsék. Mint látjuk, ez sajnálatosan elmaradt. Az építtetőnek sürgősen gondoskodnia kell tehát az építési engedélyben rögzített feltételek teljesítéséhez és az utcaképhez alkalmazkodó, az épületet leghatásosabban díszítő képzőművészeti alkotás elkészítéséről. ★ A Bisztróban kedden (április 10-én) egy társaság ebéd után némi édességet és feketét fogyasztott. Itt fekszik előttem az eredeti számla, amely 40,40 forintot tesz ki, melyet ki is fizettek. Nézzünk egy kissé a számok mögé. Az összeadásnál nem kevesebb, mint éppen öt forint tévedés szerepel, a jobb T — Itt lesz jó helye a turmix bárnak, itt már a szalmaszál is helyben van. Tisztább lesz a varosok levegője A gépkocsikkal és motorokkal foglalkozó moszkvai tudományos kutatóintézet szakemberei új készülékeket szerkesztettek a gépkocsik kipufogógázainak tisztítására. A próbák során az új készülék nagyszerűen bevált. Felhasználása nyomán csak elenyésző meny- nyiségű szénmonoxid kerül a levegőbe. sorsra érdemes vendégek kárára! Sajnos, nemcsak ennyi a hiba! A három töltött palacsinta áránál is 90 filléres ártöbblet került számlázásra. A Rigó Jancsi ötfilléres „árkike- rekítés”-ével, a három vendéget 5,95 fillérrel károsították meg. A számla összegének 16.8 Százaléka, tehát nem is olyan csekélység. Később, amikor az ötforintos összeadási „többlet”-re a bisztró vendégei rájöttek, megtalálták a módját annak, hogy az összeget visszaköveteljék és visszakapják. Ezt azért is szóvá kell tennünk, mivel éppen a közelmúltban állapított meg egy vizsgálat többrendbeli szabálytalanságot az Egri Bistro-ban. Vonják le a bisztró vezetői a tanulságot: kemény kézzel teremtsenek í endet a fogyasztok érdekében. Sugár Istvás
