Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
1962. április 15., vasárnap NÉPÜJSAG 9 Mindenkit érdekelj hogy milyen lesz a nyári divat V v V v WVVWWyVYW^VVVWVYVVVWYW Voltak pesszimisták, akik azt mondták, „ugyan, minek már, kiment divatból a nyár..Voltak optimistán, akik azt mondták, „itt a nyár, csak sokan nem veszik észre!” Azt hiszem, én a semlegesek táborába tartozom, mert nem vettem észre, hogy itt a nyár, viszont bízom benne, hogy jön. És még sokan mások is bíznak benne, így aztán nyakamba vettem az illetékes üzleteket, a divattitikok műhelyeit és rájöttem arra, hogy ők is készülődnek, tehát mégis csak lesz valami... Most még az a kérdés, hogy tetőtől talpig, vagy talptól tetőig öltöztessek-e, mit vegyek előre, a nőket, vagy a férfiakat, Bármit teszek, úgy is lesznek, akik kifogás alá veszik jóindulatú törekvésemet, így — megyek a magam feje után. Vagyis kezdem a fejnél. Illetékesek bevallása szerint a nyár folyamán már csak azért is kedveit lesz a tupírozott, rövid haj, mert strandolás után, ha megszáradt a „sörény”, hamarosan rendbe lehet hozni, házi- lág! De szabadtéri moziba, fagylaltkertbe és hasonló nyilvános szórakozó helyekre azért a fodrász a legbiztosabb. A konty az marad. Kontyosaitok minél nagyobbak, annál divatosabbak, mert mint a francia Dior ház előre jelezte, nem árt, ha a nők haján, fülében nagyobb csüngök és „betétek” vannak. Színben? Hát színben az idén úgy egyezkednek a haj- divatkirályok, hogy maradjon meg ki-ki a sajátjánál. Persze, lesznek eltérések ... A ruhaanyagok máris „kimutatták foguk fehérét”, azért se olyanok, mint tavaly voltak. Most a kockás hódította meg a szalonokat. Minél több szín van benne, annál jobb, azt hiszem, azért, mert annyi színből egy csak jól áll?! Anyagában a santungtól a puplinig minden van. Érdekesek a len- santungok, s amiket az egri 2. számú Iparcikk Kisker, boltban nézegettem, mind olyanok, amilyeneket valóban nem láttam még. A kockás divat különben a szakemberek szerint is jobb ötlet, mint volt a csíkos, mert jobban lehet alakra, korra variálni. Szép anyaghoz jó szalon — ez az elv régi, de ebben az idényben is érvényes. Éppen ezért kerestem fel a Női- és Férfiszabó Ktsz mérték utáni női részlegét. Itt mondották ei, hogy ugyan még messze a nyár, de jó minél előbb gondoskodni a divatról, a nyári újdonságról. Milyen lesz a nyári vonal? Könnyű anyagból a bő alj hódít, komolyabb anyagból a trapéz vonal maradt, kiskosztümnek legjobban elfogadott, a harang vonal. Egyre nagyobb tért hódít a bevarrott ujj, s a szűk ruhához a köpeny, selyemből, ripszből. A nyáron nagy divat lesz a körül hólozott, vagy rakott alj — levasalva. A férfidivatról itt kell szólnom, hisz a hölgy, cipő híjján már felöltözött. A ktsz mérték Ak Ink, a bővizű és a gyógyfürdő világváros Kiszámították, hogy Budapest 140 gyógyforrásából naponta 140 millió liter nagyhatású forró és langyos termálvíz buzog a felszínre. Évente tízezrek keresnek és találnak gyógyulást fővárosunk fürdőkórházaiban, s a balneológu- sok: mint a reumások „Mekkáját” tartják számón Pestet és Budát. Számos külföldi bae- deker — „Európa egyetlen gyógyfürdő világvárosa” titulussal jellemzi fővárosunkat. A tudományos kutatók azt is kiderítették, hogy a mai Budapest környékének gyógyvizei már kétezer évvel ezelőtt is világhírűek voltak. Óbuda például régi kelta település helyén épült fel, amelyet a gyógyforrásokról Ak lüknek, bővízűnek neveztek el akkdr lakói. A helytörténeti érdekességekhez tartozik még, hogy a kelta településből nőtt ki a mitegy félszázezres lakosú Aquincum, az időszámítás utáni első évszázadok népszerű fürdőhelye. A városkát közvetlen gyorskocsijárat kötötte össze Rómával, a birodalom fővárosával, s a kelta hadfiak után római előkelőségek lubickoltak a források vizében. utáni részlegében Német elvtárs elmondotta, hogy a jelek szerint a kétgombos ruha hódít, mert az nyitottabb. Anyaga tropikál. Divat továbbra is a hajtóka nélküli nadrág. Uralkodó szín a világos. Egyenes vonalú a zakó háta, ám itt-ott karcsúsított. Ejha ... Túl sok változás ezek szerint nincs, mert a férfiak is csinosak akarnak lenni a nyáron! , Hogy visszatérjek a hölgyekhez, cipőben marad a tűsarkú piros, drapp, fehér és fekete körömcipő, a szandálok terén pedig véglegesen utat tört magának a sarokpánt nélküli olasz papucs, a legváltozatosabb felsőrészekkel. Szépek, s már meg is jöttek az egri cipőboltba! Mivel mi praktikus nép vagyunk, a vászoncipő és az olcsó bőrcipők bevonulták a divatos öltözködésbe. Annyi változatban, annyi fazonban gyártják, hogy nem kell szégyenkezni a magyar cipőiparnak, igényes nőket is kielégít. Vita tárgyát képezi a nyári gyöngyviselet.' A Dior szalon manökenjei azzal tűntek fel a mostani nagy divatbemutatón, hogy egysoros gyönggyel, vagy gyöngy nélkül jelentek meg, ehelyett óriási függőket viseltek. Most aztán majd elválik, hogy magyar divattervezőink hogyan foglalnak állást ilyen tekintetben. Mindenesetre, nagyon szépek a sok-soros gyöngyök, s a mai álláspont szerint nálunk ez lesz a divat. Még a táskák közé is bekukkantottam az egri Bőrdíszműáru boltba. Eddig a földön húztuk a retikült, most úgy mutatkozik, hogy keresztbe nem tudunk majd bemenni az ajtón, mert a nyári divattás- kák keresztben nyúltak meg. A strandtáskák minden változata megjelent már, a legkülönbözőbb trapéz, hordó, szögletes, ovális, amilyen tetszik. És mind jó nagyok. Ez sem utolsó szempőnt! Egyszóval a divat várja új áldozatait, s a tervezők — reméljük — nem csinálnak belőlük „divatmártírokat!” Á. É. A falu szégyene Három község lakossága használja a mikófalvi vasútállomást s bosszankodik rajtuk, csipkelődik azon, hogy itt van a megye „legszegényebb vasútállomása”. A megye összes falvát, igen sok tanyáját villamosító íták már, s talán nincs is a megyében olyan vasútállq- más, ahol petróleumlámpa „fényénél” szál nak ki-be az utasok, vagy várakoznak a vonatra. Nehezen hihető, de Mikó- falván, ahol a községet már két éve villamosították a vasútállomáson még mindig nem ég a villany. Nem jelentene pedig nagy összeget a bekapcsolása, h’szen a vezeték ott húzódik néhány méterre az állomástól, s az épület belső villanyszerelése is kész. A falu lakói szégyenkezve sompolyognak el az állomásról a leszállás után, mert a környékbeliek a tréfák egész áradatát gyártják a petróleumlámpás állomásról. Az állomás tehát a falu szégyene, s mikófalviak a sok hiábavaló kérelmezés, reklamáció után szeretnék ha a MÁV mielőbb intézkedne, s fénybeborulna megyénk utolsó vasútá.llomása is. A petróleumlámpát pedig szeretnénk már mielőbb a múzeumban látni, nem az állomás homlokzatán. K. E. Szanszkrit, indián és eszkimó mű - magyarul Magyarországon minden évben sok-sok külföldi klasszikus és modern szépirodalmi, politikai, tudományos kiadvány lát napvilágot. A felszabadulás óta mintegy" tizenötezer művet fordítottak le és jelentettek meg kiadóink, összesen százmillió példányban. A magyar könyvkiadás 54 nemzet alkotásaiból merített eddig; a legtöbbet fordítottak az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kína,, Bulgária, Lengyelország, a j Szovjetunió, az NDK és Olaszország irodalmi alkotásaiból. Ha nem is nagy számban, de szerepeltek meglehetősen különleges nyelvterületek, országok is a megjelenő külföldi művek között — így például szanszkrit, szenegáli, ecuadori nyelvből átültetett könyvek ... Sőt napvilágot látott már Fü- ! löp-szigeti, indián, és eszkimó mű is magyar nyelven. ..XXXXXXXX'XXXXXXXVXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXWXXXXW^vXXXXXXXXWXY^.WCXNX^CXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXX'^.WvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\v SZOCIALISTA BÁNYAMEZŐ. Ugye, nem hallottak még erről? Üj fogalom. „Fiatalabb” kifejezés nyelvünkben, mint a szocialista brigád, a szocialista műhely. Én magam a Borsodi Bányász című hetilap hasábjain, olvasva a hírt, találkoztam e szóhasználattal először. A királdi bányászok, ahonnét a magyar szénbányászatban elindult a szocialista munkabri- gád-mozgalom, most előbbre léptek. A Szabadság-akna 110-es szinti bányamezejében dolgozó szocialista címet viselő, szocialista címért versenyző brigádok elhatározták, hogy mint az üzemekben versenyt indítottak a szocialista műhely cím elnyeréséért, úgy ők a szocialista bányamező cím elnyeréséért vették fel a küzdelmet. A királdi 110-es szinti bányamezőben valamennyi bányász szocialista módon kíván élni, dolgozni és tanulni. A magyar szénbányászatban, a királdiak után, Egercsehiben bontottak zászlót a szocialista brigádok másodiknak. A királdi példa nyomán ők is elindulhatnak most, előbbre léphetnek a mozgalomban. Van-e lehetőség arra, hogy ők is versenyezzenek a szocialista bányamező cím megszerzéséért? Az Egercsehi Bányaüzem 12-es ereszkei bányamezőben, az új telep lefejtésének előkészítését szocialista brigádok végzik: Nagy hinó Pál, Bartha L. Balázs és Pásztor Barna brigádja. ók kezdték meg az itt rejtőző szénben az első vágatok hajtását is, s azóta is ebben a bányamezőben szorgos- kodnak. A lehetőség tehát adott a szocialista bányamező cím elnyerésére, de a brigáÜzemi krónika dóknak kell kimondani, csatlakoznak-e ehhez a versenyhez, követik-e a királdiak példáját ... ★ DISSZONANCIA. Nem tudom, ki hogy’ van vele: bennem mindig , disszonáns, vegyes, furcsa érzések keverednek, ha nem azt dicsérik elsőnek, akit kéne, aiki a dicséretre legjobban rászolgált. Vegyes, furcsa érzések kerítenek hatalmukba, ha egy-egy termelési tanácskozáson, ahol megjutalmaznak és kitüntetnek több mint 200 fizikait, alig 10 alkalmazottat, irodai személyzetet, s mondjuk: elsőként az igazgató titkárnőjének, a gépírónőnek adják át a jutalmat, s azoknak a „keveseknek”, akik nem produktív munkát végeznek, akik a teljesítmények százalékaihoz nem adták testi erejüket. Szó sincs arról, hogy valamiféle rangsort állítsak föl, megtette ezt már az élet korábban. Ügy gondolom, hogy abban a gyárban, ahol napi három műszakban kétezer ember áll a gépek, munkapadok mellett, esztergál, hegeszt, köszörűk vagy acélt gyalul, ott az első dicsérő szó nem lehet másé, csakis azoké, akik az anyagi javakat létrehozzák, megtermelik. Ezután következhetnek azok, akiket másod- és harmadsorban megillethet a dicséret. A nagyobb tisztelet és megbecsülés elsőként annak jár, aki a legtöbbet cselekedte, és tette azért, hogy neked, nekem, nekik, valamennyiünknek jobb legyen. TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJ. Ritka, helyes módszert követ az Egri Dohánygyár a társadalmi ösztöndíjak dolgában. Komolyan mérlegelik, megvizsgálják: kire költsék az üzemi kollektíva pénzét. Nem úgy cselekszenek, mint más üzemek, amelyek másod- és harmadéves mérnök- vagy közgazdászhallgatókat próbálnak „megnyerni” a célnak. A gyári fiatalok közül küldik egyetemre a legrátermettebbeket. így került a műszaki egyetem gépészmérnöki karára Kovács Laci, akinek édesanyja is itt, a gyár falai között dolgozik, három évvel ezelőtt. Laci nem hoz szégyent a gyáriakra, kitűnően tanul. A dohánygyár vezetői úgy tervezik, hogy az idén ismét küldenek fiatalokat — társadalmi ösztöndíjjal — az egyetem padjaiba. Olyan fiatalokat, akik már munkájuk során jóebizonyítot- ták: áldozhat rájuk a gyár, az a pénz, amit taníttatásukért fizetnek, nem vész kárba. Visz- szatérül majd sokszorosan, ha tanulmányaikat bevégezve, diplomával kezükben, foglalhatják el magasabb posztjaikat. Idén szeptemberben, a becsen- getéskor, két fiatal kezdhet a tanuláshoz, s az elkövetkező években követhetik őket újabbak, hogy az üzem műszaki káderszükséglete mindvégig biztosítva legyen. . ★ „MUNK AS VÉDELEM" írtam már arról, hogy jónéhány üzemben az irodistákat a fizikai munkások elébe helyezik, s a műszaki értelmiség egyes tagjai elsáncolják magukat a melósoktól. Van egy másik véglet... Nagyfokú mulasztás történt N. üzemben, s a kár nem volt kicsi. Vizsgálat indult a tények kiderítésére. Az üzem vezetője ezzel a kérdéssel állt a vizsgálatot irányító pártmunkás elé: — „Miért olyan területen keresi a hibákat, ahol munkások vannak?!” Furcsa kérdés. Egyáltalán, mért lenne mentség a munkás- mivolta valakinek akkor, ha a társadalom rovására elkövetett hiba felelősségrevonást követel? Más... Panaszkodnak a beosztottak, mert olyan osztály- vezetőjük van, akivel nem tudnak ötről hatra haladni, pedig akadna más, tehetségesebb, szorgalmasabb, alkalmasabb a vezetésre. Miért nem váltják le? A válasz1 mert 45-ös párttag, és proli. Az ilyenfajta „munkásvédelem” nem használ nekünk, tekintélyt rombol. Senkinek se nézhetjük el a lazaságokat, a vontatott munkatempót, sőt a pazarlást — nincs az a cím, az az „érdem”, ami felmentést engedne a bűnök elkövetésére. Az effajta „munkásvédelem” nem más, mint polgári álhumanizmus, harcosnak tetsző, frázisokba burkolt megalkuvás — a hibákkal szemben. S nekünk mindezek ellen hadat kell üzennünk. Akkor is, ha a harcot pillanatnyilag fanyar szájízzel nyugtázza valaki. Pataky Dezső ] T Tavaszi esőben (Foto: Kiss Béla) <V^AAA/V^/\/VVVVV'/^AAAA/VVV^AAAAA/^*^^v^A*/VVVV^AA/VVVVVVVVVVA*A*AAAAAA/^<V Vasárnapi jegyzetek a fiatalokról... akikről annyi szó esik manapság, akikről beszélni, Írni manapság rendkívül népszerű dolog. Valahogy úgy van az ember a „fiatalokról” szóló írásokkal, mintha valamiféle útleírást olvasna, amelynek keretében a szerző expedíciót szervezett és elment egy nagyon izgalmas és szerinte igen kevesek által ismert vidékre, amelyet felfedezni és a megismerés zászlóját kitűzni egyedül neki szent feladata. Igaz, az ifjúsággal való intenzív és rendszeres foglalkozás nemcsak egyszerűen becsületbeli ügye az „idősebb” generációnak, de szószerint is a holnap problémája, a kérdések kérdése, hisz a mai fiatal, a holnap várományosa nemcsak a javakban, de az ország, a nép sorsának építésében is. De mit értsünk végülis az ifjúság, a mai fiatalok alatt? Egy harmincéves mérnök, orvos, fiatal értelmiséginek számít! De fiatalnak számít a 16—18 éves diák, a húszegynéhány éves szakmunkás is! Sőt! Fiatal a negyvenévkörüli tudós is, a nála lényegesen idősebb pályatársai szemében, — s joggal. Ahány réteg, ahány kor, — annyi fiatal. Ez már magában véve elgondolkodtató, ha általában a fiatalok problémáiról beszélnek, írnak. De ami legjobban elgondolkodtató, hogy a fiatalokról beszél a negyvenéves és pályáján fiatalnak tartott tudós, a harmincéves orvos, vagy mérnök, de ama húszegynéhányéves szakmunkás is, ha az ipari tanulókról, vagy az éppen felszabadult sza1'munkástársakról esik szó. Fiatalok vagyunk mindahányan? Kétségkívül. De ez olyan igazság, amelynek megvan a maga humorisztikus oldala. A baj inkább ott van, hogy mindnyájan hajlamosak vagyunk szinte vihar gyorsasággal elfeledni, hogy fiatalok — voltunk. Meg- bökkenve és értetlenül állunk a ma fiataljai előtt, mi, a tegnap fiataljai, akik, ha egy kicsit másképpen is, de tartalmiban és álmainkban éppen ilyenek vagyunk a nálunk idősebbek és éppen ilyenek voltunk az akkor idősebbek, mai korunkkal megegyező „felnőttek" előtt. Ne tegyünk felfedező utat a fiatalok exotikus birodalmába! Nincs ott mit „felfedezni”, nem lehet ott exotikumot találni: csak tegnapi magunkat és mai értetlenségüket. Hisz, hogyne izgatná más, több az atomenergia, az űrhajózás korszakának ifjúságát, mint a repülés hőskorának fiataljait. (gyurkó) a kancellár füle (Toncz Tibor rajiiá)
