Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-12 / 85. szám

V Arad a Tisza VILÁG PRO! FTÄRJA1. EGYESÜI JETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 85. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. április 12., csütörtök Az első negyedév után Egész iparunkban min­den eddiginél gyorsabb vál­tozások szakadatlan folya­mata megy végbe. Megyénk iparában is kitapinthatóan érzékelhetők ezek a változá­sok, fejlődésünk egészséges jegyei. S mindezt a munka értelmének megváltozása hozza magával. Elérkezett az az idő, amikor nem any- nyira a magas termelékeny­ségű munkára való általá­nos felhívások szükségesek, mint inkább annak elmon­dása, hogy miképpen, mi­lyen módon lehet biztosíta­ni a munka magas termelé­kenységét. Más dolog pél­dául szeretetet és megbecsü­lést nevelni az egyszerű, hétköznapi munka iránt ál­talános felhívásokkal, el­vont jelszavakkal, — és is­mét más dolog ugyanezt a feladatot megoldani a leg­jobb munkapéldákkal, a legjobb munkások tapaszta­latainak széleskörű nép­szerűsítésével, amikor is feltétlenül feltárjuk az eredmények társadalmi je­lentőségét és mozgató ru­góit, megmutatjuk a mun­kahőstett mögött magát az embert, az ember gondola­tainak nemességét, érzései­nek szépségét. Vajon helyesen ítélik-e meg mindenütt az élenjáró termelési tapasztalatok nép­szerűsítését, helyesen érté­kelik-e ezek jelentőségét? A példák azt mutatják: az élenjáró termelési ta­pasztalatok népszerűsítésé­nek megítélésében még sok a helytelen és egyszerűen káros nézet! Egyes üzemi pártszervezetek vezetői té­vesen úgy vélik, hogy a leg­kiválóbbak tapasztalatainak terjesztése nem őrájuk tar­tozik, ez nem a pártpropa­ganda feladata, foglalkozza­nak ezzel az illetékesek: a szakszervezet, a gazdasági vezetés, stb. Mások viszont hajlandók arra. hogy a po­litikai oktatás keretébe tar­tozó szemináriumokat is a műszaki ismeretterjesztés iskoláivá tegyék. Egyik véglet sem helye­selhető. Mindezt a párt- és a gazdasági vezetésnek együttműködve, ésszerűen kell csinálni. Az első ne­gyedév tapasztalatait össze­gezve, természetesen jó pél­dákkal is találkozunk üze­meinkben. Az Egri Laka- tosárugyárban, helyesen ér­telmezve a párt iránymuta­tásait, nagy súlyt fektetnek a műszaki fejlesztési fel­adatok végrehajtására; egy mérnököt azzal bíztak meg, hogy ezt ellenőrizze, segít­se és előbbre vigye. S a munkaverseny értékelésénél sem csupán csak a teljesít­mények százalékait tekin­tik, de figyelembe veszik a késéseket, az igazolatlan hiányzásokat és a selejt- alakulást is! Ezért nem le­hetett első az üzemben Kár­mán Attila brigádja, 116 százalékos teljesítményüket lerontotta az a tény, hogy a brigádban 3 nap igazolatlan hiányzás és 5 késés fordult elő. És más példákat is említ­hetnénk Egercsehiböl, a Fi- nomszerelvénygyárból, a gyöngyösi MÁV Kitérőgyár­ból, a Mátravidéki Erőmű­ből, stb. összegezve: az első negyedév után is arra kell törekedni, hogy — felesle­ges többlettermelések nél­kül — a legfontosabb gaz­dasági mutatókat teljesítsék üzemeink, s a munkaver­seny szervezésében kerül­jék a lármás külsőségeket, a formalizmust. Világtörténet — tíz kötetben A Kossuth Könyvkiadónál összeállították már a tízköte­tes Világtörténet-sorozatot. A régen várt — és nagy űrt pót­ló — sorozat tudományos ala­possággal tárja az . olvasókö­zönség elé a társadalom fejlő­dését, a legősibb időktől a má­sodik világháború végéig. Az egyes köteteket színes térké­pek, illusztráci'ók, névmuta­tók, kronológiai táblázatok és legfontosabb nemzetközi tör­téneti, irodalmi jegyzékek egészítik ki. Az előjegyzések megkezdődtek: az egyes köte­tek ára előreláthatólag 160 forint lesz. A Világtörténet-sorozat első kötete az ősközösségi társada­lom történetét, a korai rab­szolga társadalmak kialakulá­sát és fejlődését tartalmazza A második kötet az ókori vi­lág, a harmadik és negyedik a középkor, az ötödik, hato­dik, hetedik az újkoir, a nyolcadik, kilencedik és tize­dik a legújabb kor története. Könyvespolc: „A MAI JAPAN” ★ KISZ-SZERVEZETEK ÉLETÉBŐL ★ Gyurkó Géza: TUDJ NEVETNI! ★ EGY ÉVVEL EZELŐTT JELENTETTE A TASZSZ. ★ OLVASÓINK ÍRJAK ★ Harmath—Réti: A TOPLITZ-TÓ TITKA MOSZKVA (TASZSZ): Ku­ba — Amerika első szabad te­rülete — nagyszerű példát mu­tat minden latin-amerikai 'or­szágnak arra, milyen sikereket érhet el egy olyan nép, amely véget vetett a jenki-imperializ­mus uralmának és önkényé­nek, és a saját hazája és saját sorsa gazdájává vált — írja a Pravda „A kubai forradalom erőinek tömörítése” círhű szer­kesztőségi cikkében, A Pravda ebben ,a cikkben kommentálja Fidel Castro március 26-i rá­dió- és televíziós beszédét, amelyben felvetette a kubai forradalom továbbfejlesztésé­nek és a marxista—leninista párt építésének elvi kérdéseit. A kubai forradalmárok — írja a lap.— világosan számol­nak azzal, hogy az egész nép, minden forradalmi erő meg­bonthatatlan egysége — egyik fő tényezője ügyük erejének« legyőzhetetlenségének, elen­gedhetetlen feltétele az új élet építésében és vívmányaik megvédésében a sikernek. A cikk hangsúlyozza, hogy nem egyszerű, nem könnyű dolog felépíteni az egységes marxista—leninista pártot egy olyan országban, ahol a' forra­dalom alig három évvel ez­előtt győzött. A kubai forra­dalmárok nem a politikai erők mechanikus egyesítésében, ha­nem az elméletileg és szerve­zetileg szilárd egységet alkotó marxista—leninista párt meg­teremtésében látják feladatu­kat. Az egyesített forradalmi szervezetek megteremtése — mutat rá a Pravda — fontos lépés a marxista—leninista elveken alapuló egységes párt megteremtése útján és ugyan­akkor új szakasz a kubai for­radalom fejlődésében. (MTI) Olcsóbban és jobban! Az automatikus festőjigger textilgyártásunkban igen fon­tos gép. Míg e berendezés ha­zai gyártását nem tudtuk biz­tosítani, komoly összegű valu­táért vásároltuk Nyugaton. Egy ilyen gépért 10 ezer dol­lárt fizettünk Dániának. A íestőjiggerek hazai gyár­tása most már biztosított, az Egri Lakatos árugyárban készí­tett textilipari gép mindenféle szempontból állja a versenyt a nyugati készítményekkel, sőt: a szakemberek véleménye sze­rint: jobb is annál. És az elő­állítási költsége is jóval ala­csonyabb, mindössze 300—350 ezer forint! Legfrissebb értesüléseink szerint a Tisza tovább árad. Mint már arról hírt adtunk, Sarudtól Szolnokig mindenütt elöntötte a nyári gátakat. Az árterületen a mentési munká­latokban nagy segítségül szolgálnak a gyors mozgású rocsók, amelyek könnyen ott terem­nek, ahol baj van. Képünkön látható motorcsónak mentette ki egy erdész családját, jószá­gait az árterületről. (Képes riport a 3. oldalon) Súlyos vasúti karambol Tarnaszentmárián Haláleset nem történt, as anyagi kár megköselíti az egymillió f t~oi Kedd este, nyolc óra után 3 perccel vasúti szerencsétlen­ség történt a Tamaszentmá- rda község belterületén levő vasúti átjáróban, a Kisterenye —Kápolna közötti vasút és a tarnaszentmária—verpeléti köz- út keresztezésénél. A Mátra­vidéki Fémművek pótkocsis teherautója, üres tubusokkal terhelten, a megengedett 5 km-es sebességet betartva, rá­haladt a vasúti sínekre, a nyi­tott sorompó alatt. A vasúti átjárót azonban elhagyni már nem tudta, mert addigra a túloldali sorompószár lezárult. A teherautó pótkocsija "a sí­neken állva maradt. Kistere­nye felől jött egy 34 kocsiból álló — kővel, cseréppel, ölfá­val megrakott — vasúti szerel­vény, s annak mozdonya be­leszaladt a síneken álló pót­kocsiba; azt összeroncsolta, maga előtt tolta, görgette, mintegy 50 méteren át. A moz­dony ennek következtében ki­siklott, kerekével az ég felé fordult, s a mozdony után akasztott első 10 vagon össze­torlódott, egymásba fúródott. A pótkocsit ért erő a teher­autót is az árokba fordította. A mozdonyvezető 8 napon belül gyógyuló sérülést szen­vedett, míg az első vonatféfce- ziő a lábán sérült, kisebb hor­zsolások, zúzódások érték, s a vonatfékezőnek az ijedtségen kívül más baja nem történt. A fütő a szerencsétlenség be­következtével kényelmetlen, s igen veszélyes helyzetbe ke­rült, ugyanis a mozdony .konyhájának” alsó része a torlódó, egymásba futó vasúti kocsik nyomása alatt összela­pult, s lába beszorult a ka­zánházhoz. Súlyosbította a helyzetet az is, “hogy a tűztér szabaddá válásával az olajos padlózat égni kezdett körülöt­te. A fűtő részben a saját, részben a tamaszentmáriaj ka­tonai alakulat tagjainak segít­ségével — akik az eset után rögtön ä helyszínre érkeztek és hősies munkát végeztek — veszélyes helyzetéből kiszaba­dult. Komolyabb bajt Pataki Sán­dor, a teherautó sofőrje sem szenvedett, mert az autó meg­ingásakor az árokba ugrott, 9 a rázuhanó kocsit az árok partjai ^megfogták”. Sérülése 20 napon belül gyógyuló. A te­herautó segédvezetőjének, aki már korábban kiszállt a ko­csiból, nem történt semmi sé­rülése. Emberéletben tehát nem esett kár, viszont az anya­gi kár értéke megközelíti az egymillió forintot. Az ügyben a nyomozás, a kivizsgálás még tart. A baleset színhelyén a MÁV szakemberei nyomban hozzárí kezdtek a megrongálódott pái lya helyreállításához. Valószí­nű, hogy e cikk megjelenése­kor a zavart már él is hárí­tották, s újra megindulhatott a közlekedés ezen a vasúti szakaszon. Háborúellenes magyar kisfilmek Moszkvában a leszerelési és béke-világkougresszus idején A mezőgazdasági munka hírei Az idő sürget, új feladatok elé állít minket a mezőgazda- sági munkában. Napjainkban jó ütemben halad a munka, a tavasziak vetése. Ennek kö­szönhető, hogy a gyöngyösi járásban az adácsi Béke és a viszneki Béke tsz-ekben a borsát és a tavaszi búzát már elvetették. Adácson 393 holdnyi árpa, 200 holdnyi borsó került a földbe, Viszneken pedig 400 holdnyi árpát és 60 hold borsót vetet­tek el a tsz-tagok, teljesítve így a tavasziak vetéstervét. Péntekre pedig már az egész gyöngyösi járás jelentheti, hogy a mag mindenütt a föld­ben van. Ezután kerül sor majd a kukorica és a burgo­nya vetésére. Fontos munka még a szőlő metszése is, ame­lyet a járásban e hét végére szintén befejeznek. Ax egri járás a metszésben eléggé lemaradt. Ez idáig a termelőszövetkeze­tekben e munkát összesen még csak 50 százalékig végez­ték el. A tavasziak vetésében az eg­ri járásban Makiár három ter­melőszövetkezete, és a nagytá- lyai Viharsarok Tsz jár az élen. Maklárcm a gazdaságok a 400 holdra tervezett tavaszi árpát, és a 160 holdra tervezett bor­sót már elvetették. A nagytályai Viharsarok Tsz levélben értesitett minket: „A tagságnak a munkához vaíó jó viszonya, a helyes munkaszervezés eredménye­ként jelenthetjük, hogy a mai napon befejeztük a kukorica kivételével a tavasziak vetését. Termelőszövetkezetünk 25 hold mákot, 20 hold olajlent, 30 hold cukorrépát, 100 hold bor­sót, 180 hold tavaszi árpát, 32 hold zabot és 181 hold vörös­herét vetett el.. Azt hisszük, ehhez a levél­hez különösebb kommentár nem kell. Az egri járásban a tervek szerint körülbelül a jö­vő hét végén fejezik be végleg a tavasziak vetését. A hatvani járás „élcsapata” a horti Petőfi, a boldogi, nagykökényesi és a lőrinci Béke tsz-ek, valamint Csány két termelőszövetkeze­te, ahol a borsó és a tavaszi árpa már a földben van, és amint ezt a Hatvani Járási Pártbizottságtól megtudtuk, szombatra mindenütt befeje­zik a vetést, s ezután nemso­kára végeznek a termelőszö­vetkezetek a szőlő metszésével is. (kátaid A Béke-Világtanács elnöksé­ge, amikor július 9-ne világ- kongresszust hívott össze Moszkvába a leszerelés és a béke kérdéseinek megvitatá­sára, azt is bejelentette, hogy a nagyszabásúnak ígérkező eseménnyel egyidejűleg bemu­tató-sorozatot rendeznek a szovjet fővárosban olyan fil­mekből, amelyek a háború el­len emelik fel szavukat. Az Országos Béketanács vezetői megállapodtak a Filmfőigazga­tóság illetékeseivel, hogy a ma­gyar filmművészet is részt vesz ezen az eseményen. A kö­zelmúltban megnézték az el­múlt évek riport- és dokumen­tumfilmjeit, valamint más rö­vidfilmjeit, s kiválasztották a „Követeinket”. A döntés értel­Juhász Gyula emlékest Egerben Április 13-án, pénteken este 7 órakor a TIT-klubban Ju­hász Gyula emlékestet rendez a TIT egri városi szervezete. Juhász Gyula életéről, és mun­kásságáról Abkarovtís Endre, a Gárdonyi Gimnázium taná­ra tart előadást. Az előadást Juhász Gyula legszebb verseiből összeállított kis műsor tarkítja, amelyeket a Gárdonyi Géza Gimnázium önképzőkörének tagjai adnak elő. mében július elején Moszkvá­ban a háborúellenes filmek se­regszemléjén a Párbaj című rajzfilm, valamint a Variációk egy témára című kisfilm kép­viseli hazánkat. (MTI) $£T Nemrég hirdetés jelent meg lapunkban, amelyben egy vadonatúj félcipő tulaj­donosa kérte a becsületes megtalálót: juttassa el hoz­zá az elveszett cipőt. Utolsó reménység volt ez a hirde­tés, mert hiszen kinek lenne fontos az egymagában sem­mire sem használható cipó átadása. A hirdetés megjelenése után a rendőrség azonnal értesítette a tulajdonost: átveheti a cipőt. A talált tárgyak osztályán kiderült: érdemes volt reménykedni, mert az emberek jó része becsületesen átadja a talált tárgyakat, legyen kesztyű­ről, esernyőről, pénztárcá­ról szó. Közölték a megta­láló nevét is, Vitkóczi Mik­lósét, aki önzetlenül vitte be a talált tárgyat a rend­őrségre. Amint a talált tárgyakat kezelő tisztviselőnő elmon­dotta, nagyon sokan vannak ilyen Vitkóczi Miklósok, akik becsületességükért méltán megérdemlik a di­cséretet. Legyen e néhány sor is becsületességük elis­merése. K. E. » A Pravda Fidel Castro március 26-i beszédéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents