Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! Saját erőből AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 84. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. április 11., szerda Soha többé Hat kilométernyire a nagy és nemes hagyomá­nyokat jelentő Welmartok néhány óra járásnyira csak a kultúra megszentelt csar­nokától, Goethe házától, fenn a dombokon van az a kis biikkerdő (németül: Buchenwald), ahol az ura­lomra jutott nácik az első koncentrációs táborok egyi­két felállították. Maga Hit­ler irta alá 1933. márciusá­ban a dekrétumot, amely szerint „a birodalom ellen­ségeit olyan megtorló intéz­kedésekkel kell sújtani, amelyek sorsuk felől bi­zonytalanságban tartják a hozzátartozókat és a lakos­ságot”. 1934 elején már hat nagy tábor rejtette, villa­mos árammal telített szö­gesdrótok mögött az elfogot- takat. Ötezer „Háftling”-gel indult meg a buchenwaldi . halálüzem és az „őslakos- ( säg” — végtelenül csekély kivétellel — néhány év alatt elpusztult. Kivégzőosztag, kínzókamra, a bunkerekben berendezett magánzárkák félelmetes, dohos sötétsége és az éhség végzett a már­tírokkal. „Buchenwald” azonban nem maradt üre­sen, ide szállították a né­metországi antifasiszta meg­mozdulások elfogott „tette­seit”, a háború megindulá- sa után pedig osztrák, fran­cia, lengyel, cseh antifasisz­ták, közöttük sok kom­munista került a kö­zépkor árnyékát vető tábor­ba. Az évek során több mint hatvanezer embert öltek meg itt. Buchenwaldban gyilkolták meg — 1944 nya­rán — a német kommunis­ták kiemelkedő vezetőjét, Ernst Thälmannt is. Buchenwald azok közé a koncentrációs táborok közé tartozik, ahol a megmaradt foglyok — a felszabadító csapatok közeledésének hí­rére — lefegyverezték őrei­ket, felszabadították önma­gukat. A legjobb filmek, például „A kápó” is, csak halványan tudják vissza­adni azokat a rendkívüli pillanatokat, amikor a csontvázzá fogyott foglyok — nem törődve azzal, hogy életben maradnak-e — rá­vetették magukat kínzóikra. A kommunisták vezetésével mindig is volt ellenállás eb­ben a táborban, ahol főleg politikai foglyok „éltek”. Működött az illegális párt- szervezet és sok száz em­bert szöktettek ki a villa-1 j mos drótok közül. Nagy hő­siesség volt ez. az emberi bátorság és lelemény győ­zelme, még akkor is. ha a halálra ítéltek csak kis tö­redékét lehetett megmente­ni az életnek és a harc­nak ... Weimar fölött, az erdő kezdeténél, egy dombon, ahol nem is olyan régen még vadászkutyás SS-ek sé­tálgattak az őrtorony körül, ma egy hatalmas szobor- kompozíció áll. Fritz Cre- mernek, az egykori „Häft- Iing”-nek az alkotása ez. A kompozíció alakjainak ar­cán szenvedés, pokol-kín tükröződik, az átélt rémsé­gek visszfénye. De elszánt­ság és .bátorság is. Az egyik figura esküre emeli jobb­ját, és a kőbe vésett száj szinte hallhatóan mondja: „Nem engedjük többé!” A kora tavasziak több mint felét elvetették már a pétervásári járásban Kedden délelőtt ülést tartott a Pétervásári Járási Tanács végrehajtó bizottsága, amelyen több napirend mellett indítvá­nyok hangzottak el az aktuális mezőgazdasági munkák meg­gyorsításával kapcsolatban. Elöljáróban Verebélyi Antal, a járási tanács vb. mezőgazda­sági osztályának vezetője be­számolt a tavaszi munkák ál­lásáról. Eszerint a kora tava­sziak több mint felét, egészen pontosan 58 százalékát vetet­ték már el a pétervásári járás­ban. A tavaszi árpa magjának 65, a zab 38, a mák 58 százalé­ka van a földben. Ezenkívül 200 holdon lucema-felülvetést, 800 holdon pedig here-felülve- tést végeztek a termelőszövet­kezetek. A rövid beszámoló után a végrehajtó bizottság tagjai olyan indítványokkal segítet­ték a következő feladatok el­végzését, amelynek célja egy­értelmű és világos: minden erőt és minden eszközt a mun­ka minél hamarabbi befejezé­sére kell fordítani, lehetőleg úgy, hogy még e hét végén je­lenthessék, hogy a pétervásári járás végzett a tavasziak veté­sével. ASSZONYOKNAK ★ ÖK, KETTEN ★ A BUCHENWALDI ESKÜ NAPJA ★ „A GAZDA...” ★ BESZÉLGETÉS abody bélaval ★ Karmath—Réti: A TOPLITZ-TÓ TITKA ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEK . ★ HfREK — SPORT — 150 SZARVASMARHAT ; vásárolt ez ideig a kömlöi I Május 1 Termelőszövetkezet 5 állatállománya bővítésére. A! közeli napokban még újabb! 2 vagon szállítmány megér­kezését várják az Alföldről. Sarudtól Szolnokig elöntötte a nyári gátakat a Tisza 1953-ban volt csak hasonló ár... Mentik a vadakat a viz által körülzárt árterületről Sokat építenek saját erőből az erki Üj Barázda Termelőszövetkezet tagjai. Az elmúlt évben is csaknem háromszorosára teljesítették sajáterő-beruházási tervüket, ebben az esz­tendőben pedig ismét nagy elképzelések foglalkoztatják a tagságot. Ezek megvalósításához részben már hozzá is fogtak. Szekeres Miklós építőbrigádja jelenleg egy háromszáz férő­helyes süldőszállást épít szerfából. (Kiss Béla felvétele) ' —*— Tavaszi leértékelés Kuli 220 forint helyett 120, Záhony férfi« öltöny 600 forinttal olcsóbb — Felére csök­kent a női konfekciós kosztümök ára Aki két héttél ezelőtt látta a Tiszát, most csodálkozva szemlélheti e rakoncátlan, szer­telen folyót Akikor békés volt és nyugodt most pedig a -fák koronájáig ér a szennyes, höm­pölygő ár. A víz Sarudtól Szolnokig mindenütt átlépte a nyári gá­takat és az ár elborította az egész árterületet. Tegnap dél­ben 12 órakor Kiskörén 772 cm volt a Tisza vízállása a szolnoki vízmércéhez viszo­nyítva és Tolnai Kálmán kis­körei gátőr észrevételei szerint óránként 2 centiméterrel emel­kedett. A gátőr állomáshelyén gyak­ran cseng a telefon. Sarud, Po­roszló; Tiszabura jelentkezik és részletesen köfelik: mi a helyzet területükön. Mint arról értesültünk, Kiskörén 15—16-a között várják a víz tetőzését, amikor is a becslések szerint — amennyiben újabb árhullám nem érkezik — 785 cm lesz a vízszint. A gátőrök és a halá­szok elmondják, hogy a jelen­legihez hasonló nagyságú árvíz 1953 tavaszán volt. A kép, amely a Tisza mentén most elénk tárul, válóban szo­katlan. Az árterületen csak a fák koronái látszanak ki a víz­ből, s itt is, amott is feltűnik egy-egy vízzel küszködő, úszó állat, őz, vagy nyúl, amint ki­felé, szárazabb vidékre iparko­dik. Pénteken és szombaton a vadászok már 17 őzet mentet­tek ki az árból, de a legfris­sebb jelentések szerint a pély— akolháti vízszakaszon egy 60— 80 darabból álló csorda tartóz­kodik, amelyek mentése meg­kezdődött. Tegnap egyébként szokatlan körülmények között ejtett va- dászzsákmányt Tolnai Kálmán gátőr. Egy kapitális példányú vad macska szorult fel az egyik fára, ahonnan egyetlen puska­lövésre a vízbe fordult, úgy­hogy végül is a halászoknak kellett a dús bundájú vad­macskát az árból „kihalász- niok”. (Bizonyos, hogy ez al­kalommal valóban ritka zsák­mányra tettek szert.) A vízparton álldogálónak gyakran tűnik egyébként sze­me elé a motorcsónak, a kis „rocsó”, amelyen az Országos Vízügyi Tudományos Intézet emberei, valamint a Hídépítő Vállalat dolgozói közlekednek és figyelik a Tisza áradását. A rocsó azonban életmentésre is vállalkozik, mivel az egyik er­dészházból hír érkezik, hogy veszélyben az épület, az erdész családja. És alig egy óra múl­va a motorcsónak már egy tutajszerű alkotmányt vontat, fedélzetén az árterületen re­kedt családdal. A kiskörei részen egyébként az erdőgazdaság 700 köbméter rönkfája, valamint 10Ó0 köb­méter tűzifája került víz alá, de a gazdaság dolgozói a fát láncolássai kötötték a talajhoz. A gazdasági kár szakemberek véleménye szerint tovább nem növekszik, hiszen a fő védő­gátak a jelenleginél sokkal ma­gasabb vízszintet és nyomást is elbírnak. A víz alá került szántóterület a Heves megyei Tisza-szakaszoo mintegy 3000 hold, ezenkívül mintegy négy­ezer hold legelőt borított el a víz. Az árvíz egyedül csak a ha­lászoknak hoz hasznot, mert, mint mondják, amint apad a víz, azonnal gazdag zsákmány­ra van kilátás. Sz. I. Több száz milliárd ionná kőszénnek megfelelő hőkészlet hazánk talajában Felmérik az ország• mélységi vizeit A Magyar Hidrológiai Tár­saságba tömörült szakemberek megtették az első lépéseket ha­zánk mélységi vízkészletének felbecsüléséhez. Ilyen becslés­nek nálunk, a társaság elnöke, dr. Vitális Sándor, Kossuth- díjas egyetemi tanár szerint, szinte beláthatatlan haszna le­het. Jelenleg 35 000 artézi ku- tunk — amelyek közül 28 000 a Nagy-Alföldön van — per­cenként egymillió liter vizet „termel”, s ennek körülbelül ötödé 26 Celsius foknál mele­gebb. Ezzel a vízzel évenként akkora hőmennyiség érkezik a felszínre, amennyit 1,8 millió tonna 5000 kalóriás szénből nyerhetnének. A mélységi melegvizek te­kintetében talán az egész világ leggazdagabb országa va­gyunk. Az ezer és háromezer méter közötti rétegben több száz milliárd tonna kőszénnek megfelelő hőkészlet rejtőzik hazánk földjében, ugyanakkor, amikor az ország eddig ismert egész kőszénkészlete mindösz- sze öt—hatmilliárd tonnára be­csülhető. Ezt a nagy energiamennyi­séget meg lehet és meg is kell „csapolni” a mélységi vizek felszínrehozásával. Természe­tesen csak egy töredékét, kö­rülbelül 5 százalékát szabad kitermelni, amennyit a Kár­pát-medence vízgyűjtő terüle­te pótolni tud. A kitermelhető mennyiség megállapításához tehát, legalábbis, becslés-sze- rűen fel leéli mérni az egész mélységi vízkészletet. (MTI) Még nincs két hónapja, hogy befejeződött a téli szezon vé­gi kiárusítás, máris újabb le­értékelésre került sor. Az új árleszállítás különbözik az eddigi leértékelésektől, ' mert ez végleges, nem idényjellegű. Felkerestük Pálinkás Győzőt, a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának vezetőjét, s érdelődtünk: milyen cikkekre terjed ki a leértékelés, hol le­het megvásárolni a szóban for­gó árukat? — Az árleszállítás nagyon széles skálájú — mondotta Pálinkás Győző —, sokféle ru­házati ' és kultúrcikket ölel fel, kiterjed a vas- és műszaki, üveg- és porcelánárukra, sőt néhány élelmiszeféleségekre is. Pálinkás Győző a további­akban elmondta, hogy a ruhá­zati cikkek leértékelése a leg­jelentősebb. Olcsóbb lett a pa­mut-, a selyem-, a len-, a kö­tött-, a konfekcionált- és rö­vidáru, de leszállították egyes divatáruk, bőrdíszműáruk és lábbelik árát is. Az Ildikó se­lyem 130 helyett 65 forint, a 220 forintos női kuli új ára 120, s a Cambridge férfiing 126 helyett 96 forintért kap­ható., Sokkal olcsóbb lett né­hány férfikabát, felöltő; az 1430 forintos Cordiál felöltő például 800 forint, az 1010 fo­rintos cseh import ballon 745- ért kapható. Olcsóbb lett a férfiöltöny is, például Záhony 1370 helyett 700, Szigony 1080 helyett 800. Néhány női di­vatcikk ára majdnem a felére csökkent: 1050 forintos kosztü­möt lehet kapni már 550-ért. Leszállították az árát a cseh import férfi cipőknek is: 340 forint helyett 245-ért kaphatók ezután. Az árleszállítás általában 20 —30 százalékkal érinti az egyes áruféleségeket, de né­hol ennél sokkal nagyobbmér- vű. A 9 forintos alpakka ká­véskanál új ára 4,20, a sima mokkás kanálé pedig 5,80 he­lyett 1 forint. A akna alpakka tejmérő 47,90 helyett í2 fo­rint. Jelentősen csökkent az elektromos dobtáros dia-vetí­tő ára (104, helye 60 'farin)' s ■egyes hangszerkészítmények ára. Befejezésül Pálinkás Győző arról beszélt, hogy hol lehet megkapni az újonnan leérté­kelt árukat. — A ruházati cikkek nagy része a Leértékelt áruk boltjába kerül, s ott a leltározási munkák befejezése után megvásárolható. Az ál­lami áruházak a leértékelt árukat „helyben” árusítják, ugyancsak a „régi” boltban vá­sárolhatók az egyes élelmi- szeripari készítmények, kon- zervek és trafikáruk. UT Sokszor nem is gondolná az ember, hogy apró, kis dolgokon mennyi minden, hány ember nyugalma mú­lik. Egyetlen példát. A Pa­tyolat Vállalat egri telepén a bejárati nagy vasajtón nincs csengő. Gyakran elő­fordul, hogy hajnalok haj­nalán valaki be szeretne jutni valamilyen ügyben a Patyolathoz, viszont jelt ad­ni csak úgy tud, ha elkezdi döngetni, rugdosni a kaput. Ez a művelet a szerencse dolga. Lehet, hogy egyetlen rúgásra kijön az éjjeliőr és kaput nyit, de lehet, hogy az illetőnek tíz percen át kell dörömbölnie, míg vé­gül is megnyílik előtte a Patyolat ajtaja. Az egri Patyolat köztisz­teletben álló vállalat már a megyében. Sokat és egyre többet segít a dolgozókon, könnyíti munkájukat. Több beruházást is eszközöltek ott az utóbbi években, de egy csengő felszerelésére még nem futotta? (sz..^yj *

Next

/
Thumbnails
Contents