Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
4 NEPÜJSAG 1962. április 8., vasárnap iilissji A kisnánai nevelő Alexandr Ivanovlcs Hercen (1812-1870) Bánáti László huszonhárom éves kisnánai fiatalember zavarba jönne, ha megkérdeznék tőle, hányféle tisztsége van. Tanít az általános iskolában, ő áll a KISZ-szervezet élén, tagja a népfrontbizottságnak, a tanácsnak, emellett ellátja a könyvtárosi teendőket is. Es ami a legfontosabb, mindenhol eredményes munkát végez, hiszen mindenütt hivatását gyakorolja, nevelői hivatását. (Kiss Béla rajza) — TEGNAP délelőtt Egerben, a városi tanács mezőgazdasági osztályán értekezletet tartottak a város négy tsz-elnökének és főagronó- musának részvételével. Az értekezleten a város termelőszövetkezetének a tavaszi munkákra való felkészültségét, és az eddig elvégzett munkák tapasztalatait beszélték meg. — AZ EGRI Városi Tanács tanácstagjai április 12-től tartják első negyedévi tanácstagi beszámolójukat választó- kerületeikben. A tanácstagi beszámolókon a városi tanács eddig végzett munkáját, és az elkövetkezendő negyedév tervéit ismertetik. — A FÜZESABONYI járás tsz-asszonyai elhatározták, hogy a meglevő 12 ezres baromfi-törzsállományukat az év végére 42 ezerre növelik, így jövőre a tojásszerződés zömét már a közös gazdaságokból tudják majd teljesíteni. 24 A haladó szellemű világ ezekben a napokban | ünnepli A. 1. Hercen, a nagy j orosz író, tudós és forradalmár születésének 150. évfordulóját, aki ugyan az orosz- országi felszabadító mozgalomnak még csak az első, ún, nemesi korszakához tartozik, de legjobban közelítette meg a történelmi materializmust, a tudományos szocializmus világnézetét. Bölcsője fölött az a tűzvész lobogott, amellyel az ősi Moszkva népe Napoleon támadására válaszolt. Szinte természetesnek látszik, hogy nemesi származása ellenére egész életében a szabadsággal jegyezte el magát. Még serdülő gyermek volt, amikor I. Miklós kíméletlenül vérbe fojtotta a dekabristák 1825-ös felkelését. De ez a felkelés feledhetetlen nyomokat hagyott Hercenben, aki megesküdött, hogy mindig harcolni fog a gyilkosok uralma ellen. A cári kormányzat 1832 és 1834 között kétszer is letartóztatta és száműzte. A száműzetésből visszatérve az aktív politikai cselekvést az irodalom síkján folytatja tovább és megírja „Ki a bűnös?” című nagyszerű regényét. Ebben azt mutatja meg, hogyan teszi tönkre az önkény és a jobbágyrendszer a tehetséges embereket. Nyomorukért és hibáikért nem az emberek bűnösök — mondja Hercen —, hanem azok a társadalmi viszonyok, amelyek között' felnőnek, nevelődnek és élnek. Még a legnegatívabb hőseit is úgy ábrázolja, mint akik ezeknek a társadalmi viszonyoknak az áldozatai és eredetileg nem voltak rosszak. Műve vádirat a jobbágytársadalom ellen. 1 7 “'3en Hercen arra a 1 meggyőződésre jutott, hogy a cári önkényuralom föltételei között képtelen hazáját szolgálni. Külföldre megy. Nyugat-Európát legdrámaibb pillanataiban ismerte meg. Szemtanúja Párizsban 1848 júniusában a munkások között véghezvitt burzsoá vérengzésnek. A francia munkások veresége mélyen megrázta Hercent. Lelki válságon esik át, de éppen az teszi nagy egyéniséggé, hogy a polgári illúziók válságát a saját lelki drámájaként éli át és hosszas önvívódásokon és té- pelődéseken át jut el a liberalizmustól a forradalmi demokráciáig. Felismerte, hogy az utópiák céltalanok, a társadalom fejlődésének megvan a maga belső törvényszerűsége és ezt a fejlődést az egymással szemben álló osztályok harca viszi előre. Ebbe az osztályharcba akart ő is bekapcsolódni, ezért alapított Londonban szabad orosz sajtót és a „Sarkcsillag” című folyóiratában a dekabristák eszméit szólaltatta meg. Majd az 50-es években ugyancsak Londonban indítja meg „Kólóitól” („Harang”) című lapját, amelynek már a mottójával is: „Vivos voco!” (Az élőket hívom!) jelezni akarta, hogy harcra hív a cárizmus és szolgái ellen. E lap hasábjain kísérte figyelemmel az orosz parasztság forradalmi mozgalmait és szenvedélyes szeretettet fordult a parasztok felé. A Kolokol minden száma lerántja a leplet a cárizmus rothadtságáról. Nem vitás, hogy a lap óriási szerepet játszott az orosz haladó gondolat történetében és a hatvanas évek szociális mozgalmainak előkészítésében. Kiderült, hogy a cári Oroszországon kívül van egy másik Oroszország is, amelyért a néptömegek, az orosz haza legjobb és legtehetségesebb fiai lelkesednek. Ezért volt találó Lenin megjegyzése Hercenről, amikor azt írta róla, hogy „megmentette az orosz demokrácia becsületét”. ércén másik műve, az Emlékezések és elmélkedések, már az emigrációja ideje alatt jelent meg és tulajdonképpen ezzel vált híressé az egész világon. Lényegében Hercen önvallomása ez a mű, amelyben elbeszéli azt a harcot, amelynek egész életét szentelte: a népért -folytaid főtt izzó harcát. Lapjain kiválóan jellemzi nagy kortársait: Garibaldit, Kossuthot, Miczkiewiczet' és még sok más európai hírű szabadság- harcost. Nekünk, magyaroknak különösen minden okunk megvan arra. hogy ápoljuk Hercen emlékét. A magyar forradalom eseményeit 1848-ban különös figyelemmel és szeretettel kísérte nyomon. Í849- ben heteken át szinte kizárólag azzal foglalkozott, hogy a magyar forradalmat népszerűsíti Nyugat-Európában, hogy támogatást, segítséget szerezzen az élethalál harcot vívó magyar forradalmi hadseregnek. A világosi fegyverletétel után francia, angol és amerikai lapokban tiltakozik az osztrákok bosszúhadjárata, „az akasztófák és fegyházak rendszere” ellen. Az ő működésének nem kis része van abban, hogy Nyugat-Európában olyan széles mozgalom indult meg Kossuth megmentésére. Mikor Kossuthnak sikerült Nyugat- Európába emigrálnia, Hercen személyesen is megismerkedett vele, szívélyes barátság fonódott közöttük és Hercen sok mindenben segítségére volt Kossuthnak. TT ércén munkássága rendkívüli jelentőségű nemcsak az orosz, hanem a nemzetközi forradalom szempontjából is. A szabadság szeretete adta kezébe a tollat, filozófiai tanulmányai nemzedékeket neveltek forradalmárokká. Egyike az orosz nép legkiválóbb fiainak, azoknak, akik minden nép szabadságát áhítozták és akik az orosz nép ragyogó jelenét is előkészítették. Dr. Bihari József főisk. tanár Örülünk, hogy megírta véleményét a lapunkban megjelent kritikával kapcsolatban. Álláspontja és őszinte hangja tiszteletet érdemel. ön tollat fogott, hogy a „Halászlegény frakkban” című amerikai filmről írott kritikám kapcsán véleményt mondjon. Sovinisztának nevez, mert a szóban forgó, egyébként szórakoztató filmet művészi szempontból szándékoztam mérlegre tenni és így jutottam el ahhoz a megállapításhoz, amit ön kifogásol. Azért, mert ön és sokan mások is kitűnően szórakoztak, az lett volna a kötelességem, hogy a szórakozás hatására, felsőfokú dicséretet akasszak a produkció fölé. Nem tettem, ön szerint minden bizonnyal azért, mert a film amerikai. Ezzel a gyanúsítással adott nekem alkalmat arra, hogy valamit direkt módon tisztázzak. S teszem ezt annál is inkább, mert a magyar filmek silányságával és azok kritikájával vagdalóz- va vitázik. Először is tisztázni kell azt, hogy a kritika elsőrendű szem■o*i /ném EGRI VÖRÖS CSILLAG 8-án: A torpedó visszalő 3-én: A lelkiismeret lázadása (II. rész) EGRI BRODY 8—9-én: Nincs előadás EGRI BEKE 8—9-én: Egy katona, meg egy fél GYÖNGYÖSI PUSKIN 8—9: Halászlegény frakkban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 8- án: Afrikai képeskönyv 9- én: A lelkiismeret lázadása (I. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG 8—9: Kenyér, szerelem, és. HATVANI KOSSUTH 8- án: Megszállottak 9- én: Nincs előadás FÜZESABONY 8- án: Nem ér a nevem 9- én: A búcsú HEVES 8- án: Két félidő a pokolban 9- én: A vak muzsikus petervasára 8- án: Folytassa, nővér 9- én: Nincs előadás 1962. ÁPRILIS 8„ VASÁRNAP: DENES 205 évvel ezelőtt, 1757 áprilisában született VERSEGHY FERENC író; a 18. század szellemi megújulásának egyik jelentős egyénisége. A Martinovics-íéle összeesküvés és a Marseillaise lefordítása miatt börtönre ítélték.' Mint lírikus, nem volt eredeti, említésre ■ méltók azonban versszerkezeti megoldásai. Rikolt! Mátyás című költeményében a tehetségtelen költőket gúnyolta ki. Nagy harcokat vívott írótársaival a nyelvújítás miatt (Magyar grammatika, avagy nyelv- tudomány). Emlékét Szolnokon szobor hirdeti. 270 évé, 1692. április 8-án született GIUSEPPE TARTINI olasz hegedűművész és zeneszerző, a hegedűszonáta, a versenymű és a vonósnégyes egyik legjelentősebb kezdeményezője. Elméleti művei úttörő jellegűek, ő fedezte fel az ún. „kombinációs hang”-ot. 65 éve, 1897-ben e napon halt meg HEINRICH STEPHAN, a nyugat-európai postaegyesület alapítója, a német posta megszervezője. O vezette be a postaforgalomba a távbeszélőt, a levelezőlapot és a postautalványt, 1862-ben ő alapította az első postamúzeumot és teremtette meg az egységes postajogot. r 20 évvel ezelőtt, 1942 áprilisában halt meg REZI KAROLY, az illegális kommunista párt mártírja. Mint szövőmunkás, 1931- ben kapcsolódott be az ifjúmunkás mozgalomba, ettől kezdve a párt illegális Vörös Segély szervezetének munkájában vett részt. A II. világháború idején Újpesten végzett agitációs és szervező munkát, ezért 1942-ben letartóztatták és a brutális vallatások során halálra kínozták. VERSEGHY FERENC Kedves Filmbarát ! 24. Krebset szólította, a súlyos beteg jellegzetes mozdulatával kérte, hogy hajoljon hozzá közelebb. Súgni akar valamit. — A fénykép... — nyöszörögte — vedd a fényképet. Őrizd meg. Odaadta a gépmesternek a rojtosszélű, most már izzadságtól nedves fotográfiát. Az először gyengéden visszatolta. Azután nem erőszakoskodott a másik élgyengült ujjaival, átvette a képet. — Figyeld csak, egy kettőre meggyógyulsz — mondta, mert ilyenkor vigasztalni kell. < — Utolsó napom ez, utolsó — folytatta nagyon-nagyon bágyadtan a pilseni — tudod, úgy szerettem volna látni őket mégegyszer. bökött erőtlen mozdulatokkal a fénykép felé. Kocsizaj szakította meg a nehezen gördülő beszélgetést, egy vöröskeresztes autó hajtott át a kinyíló deszkakapun. A foglyok elsápadtak. — Gáz — súgta Gütig Krebs- nek, az pedig némán bólintott. Vöröskeresztes kocsi volt, de már tudták, mire szolgál. Miközben futott, szénmonoxidot vezettek légmentesen zárt belsejébe, s az országúton gyilkolták meg az áldozatot. Ez á sors várt Nősekre is. Nem titkolták, ápolónővérek gyengéd karolása helyett durván taszították fel az egyenruhás kezek. Nősek hordágy nélkül, ájultan hullt le a kocsi csupasz padlójára. — Ha fel nem ébred, szép halála lesz — így búcsúzott az a Feyerman, aki három szemeszteren keresztül orvostanhallgató volt. Ezt mindig hozzátették, mert a két testvért nehezen különböztették meg egymástól. Amikor a vörösfceresztes autó után bezárult újra a kapu, a döbbent csendet Sziljanov törte meg: — Es azt mondják, hogy innen nem lehet kijutni... Senki nem folytatta, csak Leo húzta elő zsebéből a fényképet, nézegette, megpróbálta bevésni magába a fiatalasszonynak és annak a szőke kislánynak vonásait. Nézte, azután továbbadta Gütignek, és a kép kézről kézre járt, a 19-es barakkban. Az elesett baj társra nemcsak puskák díszsortüzével lehet emlékezni, néma tiszteletadással is. De azután újra felszakadt a tompa kérdés: — Mi lesz velünk? * V. A FONTOK BEVÁLTHATÓK Amikor naponta hajtották őket kőtörésre — pihenőre, csak egy léiegzetnyi megállásra sóvárogtak. Most, hogy a 19-es barakkban megint lepergett 24 eseménytelen óra, szaporodtak a sóhajok, és szinte belesűrűsödtek a levegőbe. Olyanok voltak, mint a beteg, akit egyszerre tiltanak él minden élettevékenységtől és csupán saját bajára gondolhat. Pedig a tilalomfát ezúttal nem is a kellemetes foglalatosságok élé emelték. De úgy látszik, a kőtörésnél is emésztőbb, ha valaki csupán saját aggályaival marad egyedül. Nősek elhurcolásának másnapján koranyári reggel virradt rájuk. A fényképet Krebs őrizte, a pilseni szerelő utolsó, íratlan akarata volt ez, a mindig mosolygó emberről azonban szót sem ejtettek. Eltűnt valahol az emlékezet végtelen óceánjában. Beivódott agy- sejtjeákbe, mintha soha nem hallották volna a nevét, de ott lüktetett végig, hogy a túlélőknek később, a szabadság másnapján, tizedik, vagy tizenötödik évében ötöljék fel: a Nosék, emlékszel ugye, a Nősekre, a vöröskeresztes kocsiban. Az autóban élt és autóban halt meg. — Sorakozó! — A parancs rövid volt és keményen pattogott egy SS-altiszt szájából. Uj ember volt, ők sem látták még. A lábak előbb engedelmesked- kedték, mint ahogyan a gondolat fogaskerekei megindulhattak volna, lassan egymásba kapcsolódva. Már álltak a sorban, amikor eljutottak a bizonyosság felismeréséig: végre megtudják sorsukat. Az altiszt végigmustrálta a sorokat, igazított, inkább kötelező szakszerűséggel, mint különös durvasággal. Megint érződött a „valami" a levegőben, titok részesei lettek, amelyet maguk sem ismernek. Gütig, ha várni kellett, egykor mindig óráját nézte. A kis emberben egy óriás türelmetlensége lakott. A másodperc- mutató fürge körözése nyugtatta ilyenkor, a krómos acél úgy szaladt körbe-körbe, mint a két fehér ló Estella alatt. Es- tella, a cirkusz csillaga volt, r műlovarnő, persze Trudenak hívták, csak hát egy Trude nem egyensúlyozhat, flitteres szoknyácskában, két fehér lovon a cirkusz porondján. Ehhez Estella kellett. Gütig szerelmes volt a nála ötvennégy centiméterrel magasabb műlovarnőbe, — a törpe centiméterre tartotta számon mindenki magasságát —, de a vallomásig soha nem jutott el. Egyszer, egyszer már majdnem bátorságot gyűjtött; olyan szomorú volt a lány, és ő megakarta vigasztalni. De Estella ráborult Gütig vállára és elsírta, hogy a cirkusz elcsapott erőművésze megszökött, összetakarított pénzével. Vallomás helyett 150 márkát kölcsönzött: Másnap az erőművész ezt is kicsalta, úgy állt végleg odébb. Estella legalább annyira az élethez, az elsüly- lyedt élethez tartozott, mint tucatdkkórája, amit az őrök elvettek. Gütig ezért nem nézhette a másodpercmutató körözését, de óvatosan, halkan számolt magában, és minden hatvan után egy aprót karcolt lábfejével a földre. A mellette álló Leó hamar észrevette a vonások ritmikáját és már a tizennegyedik rovátkát számolta, Gütig lábai előtt. Tizennégy perc telt el a sorakozó óta, vagy legalábbis tizennégyszer hatvanat lehetett azóta számolni. (Folytatjuk.) pontja — ha nem kizárólagost — annak megmérése, hogy a filmalkotásban mennyi a művészi érték. Soviniszta lennék? Csak azért Írok elmarasztaló véleményt egy amerikai filmről, mert azt nyugatiak készítették? Tényekkel válaszolok: e lap hasábjain az utóbbi két évben mintegy tucat angol és ame- riaki filmről írtak rövidlélegzetű kritikákat (hogy a legutóbbiakról tegyek csak említést: „Szombat estétől, vasárnap reggelig”, a két Wysdom- film, „Július Caesar”, „Babette háborúba megy’’, stb.) és ha újra elolvasom, újra csak úgy tűnik, hogy művészi szempontból vizsgáltuk ezeket a filmeket és írtam róluk az elismerés hangján. Nem akartam és ma sem akarhatom, hogy a szórakozás temesse maga alá a művészetbe vetett hitemet és mást keressek ott, ahol a művészetet kell kimutatnom, vagy számon kérnem. A film nemcsak technikai fogások sorozata, hanem több ennél: művészet. Kedves Filmbarát, Ön úgy gondolja, hogy a szocialista országok javára még a film ügyében is elfogultak vagyunk, más mértékkel mérünk, pl egy magyar film esetében. Például hozza, mit és hogyan bosszankodtak a „Délibáb minden mennyiségben” című filmünk megnézése után. A film hibái ellenére is hozott újat. De, ha az utóbbi években és e lap hasábjain megjelent kritikákat elolvasta, amelyek magyar, cseh, lengyel és más szocialista országbeli filmekkel foglalkoznak, nem egy elmarasztaló véleményt, vagy éppen erősen számon kérő kifakadást találhatott. Kedves Filmbarát! Változatlan maradt álláspontom, mert a művészi kérdést nem akarom összevegyiteni a szórakozás és a szórakozottság érzéseivel: őszinte híve: Farkas András Felhívás! Az Egri Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályé értesíti a szülőket, hogy április S-én és 19-én, délelőtt 9—12- jg és délután 3—6-ig gyermekbénulás elleni oltás lesz a városi tanácsnál, Eger, Dobó tér 2. szám alatt. Oltásban részesülnek az 1959 január 1 és 1961. november 30-a között született gyermekek. Az érdekeltek oltási idézést és kanalat hozzanak magúkkal. műsora: Egerben du. fél 4 és este fél 8 6! BAL A SAVOYBAN Horton este 7 órakor: Egy pohár viz Atányban 19 órakor: Gyertyái énykeriagö (
