Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-07 / 81. szám
4 NCPOJ8AG 1962. április 7., szombat tffüslt Kössöntjiik a napokban megjelent miskolci irodalmi folyóiratot, a „Nap- jaink”-at. Xjjságformátuma, terjedelme azt mutatja, hogy a kormányzat az észak-magyarországi íróknak újabb fórumot biztosított és ezzel az új irodalmi fórummal a vidéken élő írók és olvasók egyaránt gazdagodnak: a táj és népe életéről kapnak versben, prózában tájékoztatást, művészetet. Az első szám tartalma nyitánya egy fellendülő irodalmi életnek. Reméljük, hogy a lap betölti nemes hivatását és Észak- Magyarországon kialakít egy termékeny központot, ahonnan a szocialista magyar irodalom tehetségeit indítja el új alkotások felé. — A FÜZESABONYI járásban 200 nő tanul tsz-aka- démiákon. Ezenkívül a szövetkezeti asszonyok szívesen látogatják a járás területén levő 9 gazdasszonykör foglalkozásait iS. — TEGNAP délelőtt 9,50-kor az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énekkara Dienes Tibomé vezénylésével hangversenyt adott a rádióban. Ez a rádiószereplés második két éven belül, s mindkettőt Huszthy Zoltán zongora- kíséretében hallgathatta a rá- dtőközönség. — MA DÉLELŐTT 9 órai kezdettel Egerben, az Egri Járási Tanács kultúrtermében kibővített bizottsági ülést rendez a HNF egri járási bizottsága. A kibővített ülésen Hortj Béla, a járási bizottság elnöke, Nagy Dezső, az Egri Járási Tanács elnökhelyettese, és Orosz Lajos mezőgazdasági csoportvezető tart beszámolót az időszerű feladatokról. — EGY HETE folyik teljes lendülettel a vetési munka Nagyfügeden. A gyors munkára azért van szükségük, mert ebben az évben 300 hold borsát, 400 hold tavaszi árpát, 400 hold kukoricát, és 180 hold cukorrépát terveztek vetni. — JÓ ÜTEMBEN halad a tavasziak vetése a hatvani Lenin Tsz-ben. A tervezeti 150 hold borsó nagy részét már elvetették, de hamarosan végeznek a tavaszi árpa vetésével is. A szövetkezet tervében szerepel még ezenkívül 700 hold kukorica, 304 hold zab, 25 hold napraforgó, és 60 hold burgonya vetése is. Eger kedvenceit befogadta a miskolci közönség AZ ELMÚLT napokban Miskolcon jártunk, megtekintettük a színházat, s megnéztünk egy előadást is. Gyönyörű és modem Miskolcon Thália otthona. Amikor jártuk a hatalmas épület négy emeletét, benyitottunk a tükörfalú öltözőkbe, megcsodáltuk a zsinórpadlást, a vezénylő fényorgonát, a motoros forgóval ellátott nagy színpadot, gondolatainkban ez motoszkált: talán ilyen lesz Egerben a mi színházunk is. Ha kisebb is, szerényebb is, de valahogy ehhez hasonló. Nem is olyan régen Miskolcon is — csakúgy mint Egerben — kőművesek, szerelőmunkások népes hada vette birtokba a színházi épületet, bővítették, átalakították, modernizálták. A színészek kiszorultak a színházépületből s szükségmegoldásként Diósgyőrben, a régi lovarda épületében tolmácsolták az írók gondolatait s a zeneszerzők melódiáit. Mint ilyenkor lenni szokott, a színészek és a közönség egy része cserbenhagyta a színházat, így volt ez Miskolcon, így Debrecénben (ahol ugyancsak színházátalakítás folyik), s Egerben is. Ami Miskolcot illeti, a cser- benhagyást illetően, ma már csak múlt időben beszélhetünk erről. A 150 ezer lakosú nagyváros közönsége nagyon szereti színházát, a színészeket is, s számunkra külön érdekesség: rövid idő alatt megszerette azokat is, akik nemrég még az egri közönség előtt aratták a sikert, a tapsot. MILLÖCKER Koldusdiákját játszották aznap este, s mi nagy érdeklődéssel ültünk be a nézőtérre, amely csjllog-ra- gyog mindenütt, mint valami drága ékszer. Szép, és hangulatos is. Az előadás során találkoztunk néhány régi, kedves ismerőssel. Az operett társrendezője és koreográfusa Gyuricza Ottó, akinek nagy része van a sikerben. A közönség (zsúfolt ház) hosszan tartó, nyíltszíni tapssal fogadta a címszereplőt: Szabadi Józsefet. Ügy látszik, jól ismeri már a miskolci közönség, s a tapsból ítélve — szereti is. Igaz, nagyon jól mutat a színpadon s kellemes, szép hangja most már jó színészi játékkal, mozgással párosul. Amikor a felvonás végén négyszer-ötször függöny elé hívta a közönség, | arra is gondoltunk: jó iskola volt az egri színház Szabadi József számára. Forgács Tibort egy epizódszerepben láttuk: egy szász őrnagyot alakított, ö már öreg miskolcinak számít a színháznál. Jól felépített, bő humorral telített alakításáért sók tapsot kapott. Még egy ismerőssel találkoztunk, Szabó Rózsával. Amikor Egerbe jött, nagyon rövid idő alatt belopta magát a közönség szívébe. így történt Miskolcon is, ahol gyorsan megszerették szép szopránját, s kedves, bájos játékát. AZ ELÖADÄS tetszett, jól szórakoztunk, sokat derültünk s élveztük Millöcker hangulatos muzsikáját. Élményt nyújtó, nagyvonalú előadást láttunk. Siker volt. S a sikerben osztozott négy egri kedves ismerősünk is, akiket befogadott és megszeretett a miskolci közönség. Sajnáljuk, hogy elmentek Egerből, de ugyan akkor örülünk miskolci sikereiknek. (márkusz) 1962. ÁPRILIS 7., SZOMBAT: HERMANN 190 évvel ezelőtt, 1772. április 7-én született FRANCOIS FOURIER francia utópista szocialista, ,,a szocializmus egyik pátriárkája” (Marx). Műveiben a kapitalista viszonyok könyörtelen ' bírálata mellett már a szocialista társadalom létrehozásának szükségességét hirdette. Fourier „nem tudta a kapitalizmus alatti bérrabság lényegét megmagyarázni és a kapitalista fejlődés törvényeit feltárni” (Lenin), művei mégis a tudományos szocializmus elméleteinek forrásaivá lettek (A négy mozgás és az általános sors elmélete (1808), Egyetemes egység elmélete (1822), Az új' ipari és szocialitárius világ (1829). 140 éve, 1822-ben halt meg JACQUES CHARLES francia fizikus. A léggömbök töltésére az addig használt meleg levegő helyett ő alkalmazott először hidrogént. 115 éve, 1847-ben e napon született JENS JAKOBSEN dán író, a múlt század skandináv irodalmának legnagyobb hatású képviselőjéé. Műveit az Impresszionisták stílusára jellemző gyönyörű tájleírások, a lélek finom elemzése és a megragadó hangulatfestés jellemzi. Közülük ‘a Gubbe Mária, Niehls Lyhne cimüt magyarra is lefordították. Tudományos tevékenysége is jelentős, élénken védelmezte Darwin tanait, ő fordította le műveit dán nyelvre. 85 éve, 1877-ben halt meg FERMAN CABALLERO (Cecilia Böhl), német származású spanyol írónő. Novellái és regénye) élesen jellemzik kora Spanyolországát. FRANCOIS FOURIER I 0 Imfo f urrT-íz.' Rosszul nevettem Magad uram, ha szolgád nincs.. EGRI VÖRÖS CSILLAG A torpedó visszalő EGRI BRODY Tavaszi vihar GYÖNGYÖSI PUSKIN Halászlegény frakkban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Afrikai képeskönyv HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem; és ... HATVANI KOSSUTH Megszállottak FÜZESABONY Nem ér a nevem HEVES Két félidő a pokolban PETERVASARA Elmentem a moziba, hogy jól kinevessem magam a Torpedó visszalő címet viselő angol filmszatírán. Helyenkint elnevettem magam és általában unatkoztam. De mégsem volt hiábavaló időtöltés e szatírának nevezett, majdnem tömény unalom megtekintése, mert sok mindent megtanultam. Ezek: Numero 1: Nemcsak a magyar filmvígjátékok lehetnek rosszak, de az angolok még rosszabbak. Nhmeró 2: Az angol admira- litás idióta hülyék elegáns gyülekezete. Legalábbis a film szerint. Numero 3: Aljas áruló mindenki, aki gin helyett whiskit iszik. Numero 4: Még aljasabb áruló és nem is tengerész, aki nem issza végig a film valamennyi kockáját. Numero 5: A matróz rumot, a tiszt gint iszik, így tartja az admiralitás házi szabályzata... Még sok mást is megtanultam a Gerald Thomas által gyengén rendezett filmből, többek között részvétet is tanultam a tehetséges Kenneth Connor iránt, aki részegre eről- ködté magát, hogy valamit csináljon ebből a gyenge és, ötlettélen forgatókönyvből, — legalább saját szerepét illetően. Esküdni mernék rá, hogy az angol filmgyártó cég néhány évvel ezelőtt megvásárolt egykét kiöregedett hadihajót, s amíg ezeket a hajókat vagy a rozsda, vagy a tenger meg nem eszi, a néző eszi meg e kellékek felhasználásával készült filmeket. Hogy teljesen hű legyek az igazsághoz, volt olyan érzésem, mintha a film a katonai bürokráciát, az angol rakétatechnika szakértőinek nagyképűségét akarta volna kifigurázni. De ennek az érzésnek nem a film volt az alapja, mint inkább az, hogy a MOKEP megvásárolta, tehát a filmátvevő bizottság kétségkívül talált a filmben olyan „politikai megfontolásokat”, amelyek miatt érdemes bemutatni a magyar unatkozni szerető közönségnek. A torpedó visszalő a filmen, s saját hajóját találja el. Vajha úgy eltalálta volna, hogy ebből a szériából ne készülhessen több film — mert mi úgyis megvesszük! (gy...ó) 3 apró történet — Én tisztességes lány vagyok — mondta Kropacsek Elza négy fuldokló csók között a harmadik előtt... — Tudom, anyafej, tudom... ha nem lennél tisztességes, nem is keltenél — tördelte még jobban magához a leányzót Pirók Balambér... — Te Isten, köszönöm, hogy így becsülsz — hörögte Elza és gyorsan felhajtotta a fél rumot, hogy erőt gyűjtsön a negyedik csókhoz. Kicsit ugyan köhögött tőle, még csak a háromcenthez van szokva... Majd, ha idősebb lész, nutjd ha eléri a tizenhat évet, hű, micsoda csaj lesz akkor belőle! ★ Kajevác Töhötöm megtévedt, s e tévedés nyomán nem a saját zsebéből tett ötszázat, hanem a kasszából tett ötezret a saját zsebébe. Van így néha az ember, annyi a gond, töprengés. hogy igazán nem lehet csodálkozni ilyen apró kis feledé- kenységen. így értékelte felettes szerve is Kajevác Töhötöm tévedését, s hogy zökkenőmentesen térhessen át a megtisztult életre, ötszáz forint megtérési segélyt utaltak ki a számára. Kajevác Töhötöm meghatódott és megfogadta, hogy soha többé nem lesz feledékeny. Tíz garnitúra álkucsot vett. A kasszába nem nyúl, de ki tett fogadalmat a páncélszekrényre?! ★ — Kedves tagtársak — dörgölt Galagonya István szövetkezeti elnök —, itt én vagyok az elnök, és nem a tagság. Itt engem választottak meg, snem a tagságot. Következésképpen itt én mondom meg, hogy mi történik, mert engem a demokrácia emelt ide, s nem a tagtársak, akiket csak az önkéntesség. Maguk egyedül választották meg szövetkezeti tagnak magukat, engem azonban az egész tagság. Akinek az nem tetszik, amit csinálok, annak le is út, fel is, annak nincs helye közöttünk, mert az nem tartja tiszteletben a szövetkezeti demokráciát, amely engem ideválasztott... Éljen... Éljen ... Éljen! — mondta és megtapsolta saját magát. Hogy a tagság ezzel se fáradjon! (egri) műsora: Egerben este 7 órakor: BAL A SAVOYBAN (Szelvénybérlet) Karácsondon este 7 orakor: Egy pohár viz Matraballan este 7 órakor: Gyertyaíénykeríngő denki a saját családját látta. A fényezés lekopott róla, alja fel- rojtosodott, de az a fénykép mindig ellenálló erőt töltött a szívekbe. ★ — Tüdőgyulladás lehet, legalább negyven fokos lázzal, — adta tovább a két Faver- man, akik orvos híján ápolták. Egyikük a bankszakma előtt orvostanhallgató volt, három szemeszteren át. — Van remény? — hangzott tompán. — Ha kórház lenne, ha gyógyszer lenne, ha orvosi kezelést biztosíthatnánk, ha... ha... ha... Nősek félrebeszélt, feleségét és kislányát hívta az egész éjszakán át. Könnyíteni igyekeztek kínjain, de nemigen tudtak. Őrnek akartak szólni, a néma deszkafallal találták magukat mindenütt szemben. Másnap reggel jelenthették. Egy addig sohasem látott SS-hadnagy jelent meg rövidesen és néhány lépésnyi távolságból szemügyre vette Nőseket. Próbáltak olvasni arcvonásairól, de azok merevek maradtak. Elment, anélkül, hogy egy szót is odavetett volna. Nősek igen rosz- szul volt. (Folytatjuk) i megfőzni, ki is próbálták. Egy padkát leöntöttek a kitűnő nedűvel, ráültették a sörfőzőket és pár perc után csak annak a sörét mondották ki valódinak, akivel, ha felegyenesedett, együtt emelkedett a pad is. Ezeken a sör-történeteken mindig mosolygott. Még az sem igen zavarta őket, hogy Nősek történelmi pontossága, két-három évszázadot ide, vagy oda, bizony eltért. És volt a plseni szerelőnek egy csodálatos kincse. Hogyan sikerült, máig sem árulta el. Ruháját elvették, meztelenül hajtották a fürdőbe, ám tűzön-vízen át, mégis megőrizte azt a fényképet. Egy fiatal asszonyt ábrázolt, karján szőke kislánnyal. Ha már a sör anekdotái sem adtak vigaszt, Nősek elővette a fényképet, együtt nézték. Ez volt a táborban az egyetlen fotográfia. Az asszonyban rrunReggel, vagy inkább délelőtt tájban, elhagyhatták a bara- kot. A deszkafal mellett szabályos rendben óriási ládák sorakoztak. Gondos csomagolás, a gépeket küldték így messzi országokba, kalandos hajóútra. Gépek lennének? Orvosi műszerek a kísérletekhez? Nem mertek közeledni a ládákhoz, de égő szemmel fürkészték a nyomokat, a feliratokat. De a ládák nem adtak választ. Egyetlen áruló betű sem maradt rajtuk. Talán majd délután többet tudnak — gondolták magukban, de az eseménydús éjszakát eseménytelen nap követte. Estére Nősek belázasodott. Az örökké mosolygó Nősek, aki mesterien tartotta a lelket a többiekben is. Plseni volt, a Skoda Művek szerelő-gépkocsivezetője és a sör igaz barátja. Amikor legnagyobb volt a kétségbeesés, szemük csillagokat szórt az éhezéstől, Nősek a plseni sörről tartott, ahogyan ő maga bevezette — tudománytalan előadást. Már a középkorban titokzatos receptje volt a plseni sörnek, és nem volt elég vesznek sorra minden eshetőséget. De ha lettek is volna ilyenek, szárnyaló agyuk a gépnél is gyorsabban haladta volna fürkészve végig a lehetőségek minden útját. Némán ültek. A szenvedélyes dohányosok, akik nagyon óhajtották a cigarettát, az elszórt szalmaszálákat emelték fel és rágták. Akinek volt még ereje az idegességre, fél-felugrott és sétált. Éjszaka motorberregésre ébredtek. Teherautók rakodták, kurta, pattogó vezényszavak hallatszottak. Egy-két bátrabb, vállalkozószellemű, vagy egyszerűen kíváncsi megpróbált kisurranni, de visszalökték. Már a deszkafalig sem mehettek, a barák foglyai voltak. Csak a zajokból tudtak következtetni. Autók jöttek, persze, a deszkán belülre, hiszen akkora rést hagylak, hogy beférjenek. Valamit rakodtak. Ügy látszik, maga az őrség dolgozott. A gépkocsik azután — motorhangjukból ítélve — kitárolták, újra csend ült a világra. Aludni tovább egyikük sem volt képes. 23. Időmilliomosok volíak, harmadik napja ültek együtt a 19-esben. Nem háborgatták őket, őrt is csak akkor láttak, amikor élelmet hoztak. Ez sem volt kis változás: őrök cipelték a maguk felsőbbrendű kezeikkel a leveseskondért és nem csíkosruhás foglyok. Nagyon nagy lehet az a titok! Ültek, előbb-utóbb szavuk is kiapadt, nem volt kedvük mihez kezdeni. A bemutatkozás megtörtént, mindenki mondott valamit magáról és egyformán szűkszavúak maradtak. Mindegyik úgy érezte, hogy annyi mindent tudna elmondani, sőt kellene elmondania az életről, aztán mondatokra futotta csupán. Elsorolták kinti ügyeiket is, először még vetélkedtek benne, ki tudja megemlíteni a legnagyobb kínzást, a legvészesebb órákat, de belefásultak. Csitultak a találgatások is, aki elkezdte, hogy „hái-om lehetőség van ...”, már magük torkolták le. Akkoriban nem hallottak sebes elektronikus számológépekről, amelyek a magabiztos gép pontosságával
