Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-06 / 80. szám
1962= április 6., péntek NÉPÚJSÁG mdhlßä^ mWHmmakwm A szén minőségéért A külfejtésen termelt szén minősége a jelenlegi jövesz- tési technológia mellett még mindig nem éri el a kívánt kalória értéket. Az üzem vezetősége igyekszik minden lehetőt elkövetni a minőség javítása érdekében. Ma már ügyes női kezek három műszakban válogat ják a meddőt a szén közül. A meddőválogatók munkája az idő múltával egyre javul, mert ahhoz, hogy a szalagon futó szén között a meddőt megláthassák megfelelő gyakorlat szükséges. Most már javul a kiválogatott meddő mennyiségének aránya, hiszen a gyakorlat folytán megismerkedtek a válogatís menetével és a szén között levő meddőt megismerik. A minőség javítását azon ban nemcsak a meddő ki válogatásával lehet növelni, hanem a széntelepekben levő víz elvezetésével, illetve lecsapolásával is. A szára: széntelep művelése könnyebb, és könnyebb belőle a meddő kiválogatása is. A külfejtés dolgozói kivétel nélkül azon igyekeznek, hogy a mennyiségi termelés mellett a minőségi előirányzatukat is teljesíteni tudják. Soós József Újítási versenyfelhívás 15 ezer forint jutalom Az újítási mozgalom fejlesztésére a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt minden dolgozó részére újítási versenyt hirdet. Az újítási versenyidőszak 6 hónap, ami 1962. március 15-től szeptember 15-ig tart. Az újítási versenyben részt vevők az újításokkal kapcsolatos rendeletnek megfelelően járjanak el, illetve nyújtsák be újításaikat. Az újítási verseny sikerességének biztosítására a múlt évhez, hasonlóan az újítási dijakon felül és az újítási feladattervben meghatározott jutalmon kívül 15 ezer forint értékben hasznos használati tárgyakból álló jutalom tárgyakat is adunk az újítási versenyben legjobb eredményt elérő részvevőnek. Felhívjuk minden dolgozónk figyelmét, hogy újításaival vegyen részt az újítási versenyben és segítse annak sikerét. A sikerült újítások azon túlmenően, hogy az újítónak anyagi és erkölcsi megbecsülést hoz, a népgazdaság és a szocializmus építése szempontjából a fejlődést szolgálják. Katona Mihály „Tanév véf*846 gondolatok .. . A gyö gyö íf XII-es aknánál befejeződött az 1061—62. évi politikai oktatás. Az oktatásban — hat s emináriumi csoportban — 142 fő vett ré zt. Az előadásokat a mű- szako' hoz igazodva tartották, s a látogatás 70 százalékos veit. A szervezett politikai oktatáson kívül januárban elkezdték a Szovjetunió Kommunista Fártj- XXII. kongresszusa anyagának tanú ányezását i . A kongresszusi anyag jóvá nagyobb hallgatóságot vonzott, m'nt azt várták, s esténkért 180—200 dolgozó is meghallgatta az előadásokat és vett részt az előadást követő vi*ákbn. Az eredmények mellett a hiányosságokról sem hallgathatunk a politikai oktatási év eredményeinek mérlegelése- or. Meg kell mondani, hogy a szemináriumi csoportok ellenőr ése nem volt megfelelő, mert pártszervezetünk oktatási felelőse maga is s eminári- wnot vezetet', s így az ellen- • r ésre alig jutott ideje. Csak a vár si párbizottságtól kapunk ellenőrzéseket, ez az ellenőrzés az®nban a politikai gazdaságtan szemináriumán kívül más tárgykör szemináriumaira már nem terjedt ki. Mindezek ellenére az 1961— 82-es évi politikai oktatási évet eredményesen zárták. A most lezárult oktatási év során tapasztalt hibák feltárása bizonyára hozzájárul majd ahhoz, hogy a következő politikai oktatási év még sikeresebben fejeződjön be. Varga János U! létesítmények a rózsái IX-es aknánál A ró zsaszen tmártom bányászkodás tekintélyes múltra tekinthet vissza. Jelenleg a IX-es aknában, az alsótelepen folyik bányaművelés. Ezt megelőzően a VII-es aknában volt termelés és ennek következtében • annak környékén épültek fel az iroda- és a fürdőépületek, amelyek a mostani üzemtől mintegy fél kilométernyire vannak. Ez a dolgozók szempontjából kedvezőtlen, mert minden ügyes-bajos dologban a VII-es aknához kell bemenni. A bányáműveletelk előrehaladása most változást hozott e A sziiesi,X-es akna cs a külfejtés KISZ-szenezetéről A szűcsi X-es akna és a külfejtési üzem KlSZ-szerve- zetének munkájával a felsőbb szervek elégedettek. A fiatal dolgozókról való gondoskodás jelentősen fejlődött a K.ISZ- szervezet fennállása óta. Az üzemi pártszervezet állandóan ellenőrzi a KISZ munkáját és hiányosságként rótta fel a politikai oktatásnál mutatkozó lemaradást. A politikai oktatásnál mutatkozó lemaradásban azonban csak annyiban vagyunk vétkesek, hogy az időben megrendelt és már kifizetett oktatási anyag megküldését nem szorgalmaztuk megfelelően, s az még mindig nem érkezett meg hozzánk. Problémáink is vannak, amelyekből legjelentősebb, hogy alapszervezetünknek nincs állandó helyisége. Reméljük azonban, hogy ez hamarosan megoldást nyer. Problémáink mellett nagy erőfeszítéseket teszünk feladataink minél sikeresebb megvalósításáért. Feladatul tűztük ki a KISZ-tagok számára Az ifjúság a szocializmusért- jelvény második fokozatának megszerzését. A kulturális színvonalunk tovább fejlesztése érdekében pedig tanulmányi kirándulásokat tervezünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a KISZ-szervezetbe tartozó fiatalok munkáját az üzem vezetősége ma már úgy értékeli, hogy lehet rájuk számítani és ennek megfelelő megbecsülésben részesülnek. Molnár Irén téren. A IX-es aknától távolodó művelés szükségessé tette új lejtősakna építését, ami „VII/A.” néven már el is készült. Ez a lejtős akna a régi VII-es akna közvetlen közelében van és így az eddigi tagoltságot megszünteti, mert a dolgozók és az üzem vezetősége közel kerülnek egymáshoz. Hiányosság volt az is, hogy az üzemnek nem volt megfelelő fürdője: ebben az évben már modem, korszerű fürdőépület áll majd a dolgozód rendelkezésére. A fürdővel egyidőben lámpakamra is létesült, ami szintén jelentős segítség lesz dolgozóinknak. Az új létesítmények befejezésével és a VII/Á. akna üzembe helyezésével feltehetően tovább fog javulni a dolgozók munkakedve, ami termelésünk fejlődésében és a termelés gazdaságosságában is érezteti majd hatását. Bányász Sándor Ú¥:uk az önmentoftészüléfgsket As elosztásban ran a hiba! Az utóbbi időbeni Petőfíbányán romlott a bányászok ellátottsága. Csaknem mindep áruféleségnél hiány mutatkozik, hol ezt, hol azt nem lehet kapni. A piacon úgyszólván semmit nem lehet beszerezni. A családanyák néha már hajnali órákban a húsüzlet előtt állnak, hogy jusson ,a családnak megfelelő minőségű húsféle. Ritkán kapni savanyúkáposztát, zöldséget, hagymát, gyümölcsöt, fejes- és kelkáposztát is. Ahányszor ezekkel kapcsolatosan említést teszünk, mindig a múlt évi aszályos évre hivatkoznak. Bizonyé 3 vonatkozásban ezt meg is tudjuk érteni, és meg is kell értenünk, azonban nehéz megérteni, hogy Hatvanban is kapni Gyöngyösön is kapni, Pásztón is lehet kapni, Nagyba- tonyban is lehet kapni, csak Petö- fibányán nem lehet kapni soha, illetve igen ritkán, de akkor is igen keveset. Feltehető tehát, hogy az elosztás terén van elsősorban hiba, mert ha más helyeken kapható —, ha nem is állandóan és minden mennyiségben, — akkor Petőfi bányán is kívánható ezeknél a fogyasztási cikkeknél a jobb ellátás, a iobb elosztás. Szólni kell a kenyér minőségéről is, ami ismét sok esetben igen kifogásolható. Sokszor savanyú ízű a kenyér. A múlt évi újságcikk megjelenése után jó ideig megfelelő volt a kenyér minősége, most azonban ismét jelentkeznek a korábbi bajok, ismétlődnek a régi észrevételek. A társadalmi ellenőröknek is szeretném felhívni a figyelmét ezekre a szempontokra, mert feltehető, hogy nemcsak az én véleményem, hanem Petőfibá- nyán több család is így látja. Kérjük, hogy ne csak a boltokat ellenőrizzék, hanem az elosztással foglalko zók munkáját is. Pothomyik László A balesetelhárítás egyik fontos eszköze az önmenlő- készülék, a bányászok életét hivatott megvédeni. Ezt azonban csak úgy lehetséges, ha megfelelően gondját viselik. A szénmonoxid ellen védelmet, csak a gondosan kezelt, ép önmentőkészülék ad. Szocialista társadalmunkban a legmesszebbmenőkig gondoskodás történik a dolgozók és különösképpen a bányászok életének védelmére és ezért tették kötelezővé az önmentőkészülék használatát, am'.t a dolgozók örömmel fogadtak. Ez az intézkedés 1959- ben született, miután a Szűcsi szerencsétlenség megtörtént. Ezt követően minden bányász lelkiismereti kérdésként vette az önmentőkészülék állagának védelmét. Azóta eltelt egy pár esztendő, feledésbe merült a szűcsi eset és a bányászok csak ..muszájból” hordják magukkal azon-, mentőkészüléket, igen sokan nem vig'áznak rá, aminek következtében megrongál ódk és használhatatlanná válik. Az elmúlt évben az önmentőkészülékek állományának mintegy 10 százaléka rongálódott meg, vagy ment tönkre. A kirívó gondatlanságok esetén kártérítés formájában megtéríttetik a dolgozókká] a megrongált készülékek árát, de az esetek túlnyomó részében nem állapítható meg felelősség, azonban nagyobb gondossággal mégis csökkenteni lehetne a meghibásodások számát, illetve mértékét. Megtörténik az is, hogy a dolgozók a bányából kijövet nem adják le az önmentőkészülékeket, napokig maguknál tartják és ezáltal megakadályozzák ellenőrzését. Ezeknek a dolgozóknak figyelmébe ajánljuk a rendeletek betartását, mert hanyagságukért baj esetén a legdrágábbal, az életükkel fizethetnek. (Jakahné) A baleset elleni védekezés — társadalmi ügy! A munkavédelmi intézmények és rendelkezések csak kor jelentenek eredményt a balesetelháritás terén, ha a dáis gozók magukévá teszik és maradéktalanul betartják a biz* tonsági előírásokat. Ennek érdekében a bányászok hetenként kétszer, negyedórás balesetelhárítási oktatásban részesülnek. Ennek az oktatásnak igen fontos szerepe van a balesetelhárí* tás szempontjából. Szükséges tehát azok megtartása és a bőt nyászok részéről annak meghallgatása. Meg kell azonban említeni, hogy a legtöbb üzembeli igen sablonos módon tartják ezeket az oktatásokat, ami éré dektelenséget vált ki a bányászdolgozók körében. Ahhoz, hogy a balesetelhárítási oktatás elérje célját, hogy a dolgozók érdeklődéssel hallgassák, feltétlenül szükséges az oktatási mód színesebbé, elevenebbé tétele. A monoton felolvasások nem kötik le a figyelmet, és csak, mint szükséges időtöltést veszik tudomásul a bányászok. A balesetelhárítási oktatás anyagának a biztonsági előírások ismertetésén kívül tartalmaznia kell a tröszt üzemeiben előforduló baleseteit ismertetését és a balesetek okát színesen, oktatóan elmondás ni, hogy az oktatásban részt vevők okuljanak, tanuljanak belőle. Helyes lenne, ha az előforduló balesetekkel kapcsolatosan az előadó a saját tapasztalatait és véleményét is kifejtené, hogy ezáltal a hallgatók figyelmét lekötve, tudatosíthassa a bányászok feladatát is, a balesetelhárítás szempontjából. A baleset veszélye a figyelmetlenül, vagy könnyelműen végzett munka során mindenkor fennáll, különösen vonatkozik ez a bányászatra, ahol a tömeges munkahelyeken úgy kell a munkát végezni, hogy közben a munkatársak testi épségére is vigyázni kell. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy a munkát végző dolgozó végeredményben baleseti lehetőségnek van kitéve, mert minden baleset megelőzhető, elkerülhető, ha a munkát tervszerűen és a biztonsági előírások betartásával végezzük, tehát, ha tervszerűen védekezünk ellene. A baleset elleni védekezés feladata az egyénnek is, a kollektívának is, de különösképpen a munkát végző dolgozónak. A sikeres védekezés azonban csak akkor érhető el, fi« az összefogás, együttműködés tökéletes a kollektívában, ami a tömeges munkahelyeken előfeltétele a baleset elleni védekezésnek. A baleset elleni védekezés egyik eredményes módja a munkavédelmi őrség, amely társadalmi üggyé tette a baleset- elhárítást. Feladata a dolgozótársak figyelmeztetése a baleset veszélyére, a technológiai utasítások maradéktalan betartására és a dolgozótársak testi épségének megóvása. A munkavédelmi őrség szerepe igen nagy jelentőségű a dolgozó ember testi épségének megóvása szempontjából, mert csak az egészséges ember képes a társadalom fejlesztésére, a szocializmus útjának építésére, valamint önmagának és családjának teljes örömet okozni. —b. m.“ A Gépüzem KlSZ-szervezetének életéből: „Együtt a munkában, a szórakozásban • i • i Tartalmas és értékes klubestet rendezett az elmúlt napokban a Gépüzem KISZ- szervezete. A klubest — rövid titkári beszámoló után — Földi Gyula elvtárs „A haza, hazafiság és hazaszeretet” című előadásával kezdődött meg. Az előadás meghallgatása után parázs szellemi vetélkedő következett, amelynek kérdéseit zenei, film, politikai és üzemi vonatkozású témákból állították össze, ezenkívül a különböző ügyességi gya* korlatok is erősen próbára tették a vetélkedésben rész* vevőket. Merényi József játékmester kitűnően gondoskodott a klubest vendégeinek szórakoztatásáról. A Menczel Artúr által vezetett, tánccal tarkított társasjátékok tették még színesebbé, elevenebbé a klubest műsorát, melyhez a kultúrház zenekara szolgáltatta a jó zenét. Kovács Barna Közlemény így, ebben a formában ma ielent meg utoljára a Bányászhíradó. A Petőfibányai Párt- bizottsággal való megbeszélés alapján arra a megállapodásra jutottunk, hogy nem elegendő, ha csupán hetente egyszer foglalkozunk a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszthöz tartozó üzemekkel és az emberek ügyes-bajos dolgaival. Az élet parancsolja, hogy mondanivalónkat ne tartogassuk egy hétig, mert akkor olvasóink késedelmesen értesülnek fontos eseményekről és főleg késedelmet szenvednek a szükséges intézkedések. Gyakrabban, lehetőleg naponta szeretnénk cikkeket közölni Petőfibányá- ról, Rózsaszentmártonról, Szűcsiről és Ecsédről. Mindebből következik, hogy olvasóinktól és levelezőinktől most nem búcsúzni akarunk, hanem köszönetét mondunk érdeklődé»- sükért és segítségükért és azt kérjük, hogy cikkeiket és leveleiket mától kezdve közvetlenül szerkesztőségünkhöz küldjék be. Segítsék munkánkat, hogy mostantól kezdve valóban gyakran és arról írjunk, ami olvasóinkat foglalkoztatja. A szerkesztőség Ä munkaruhaellátásról Kesztyű, ami nem tart 3 évig • • A bányászok 1950-ben kaptak először első és felső munkaruhát és lábbelit, munkaruha-juttatásként. Addig mindenki a saját ruhájában végezte munkáját. A bányászok általában az otthon már használhatatlanná vált legrosszabb ruhájukat vették fel a bányába, ami az egészségvédelem szempontjából nem volt megfelelő, mert amelett, hogy kinti használatra már nem volt alkalmas, tisztaság szempontjából is kifogásolható volt. Ma már mindem bányászati dolgozó kötelező munkaruha juttatásban részesül, ami azt jelenti, hogy a bányában is megfelelő öltözékben dolgoznak. Higiénia szempontjából is sokat javult a helyzet, mert a bányában használt ruhákat időközönként kitisztítják, s a kihordási idő leteltével ismét új ruhát kapnak. Nemcsak a bányában dolgozók részesülnek munkaruha ellátásban, hanem azok a dolgozók is, akik a külszínen végzik munkájukat. A külszíni dolgozók a munkaruhán felül az időjárásnak megfelelően télen meleg ruha, meleg sapka és kesztyű, nyáron pedig esőköpsny ellátásban is részesülnek. A női dolgozók pedig a nők részére biztosított ruha- és lábbeli-féleségeket kapják ellátásként. A munkaruha ellátottsággá: nincs különösebb fennakadás, a dolgozók azt mindig időben és megfelelő minőségben megkapják. Egyetlen probléma adódik csak a téli kesztyűjuttatása, aminek kihordási ideje 3 év. A külszíni dolgozók részére kiadott kesztyű hogy az ilyen célra kiadott kesztyűk vízhatlan anyagból készüljenek és a kihordási ideje ne 36 hónap legyen. Szeretném felhívni az illetékesek figyelmét, hogy a téli időszakban a kesztyű viselése munkavédelmi szempontból is fontos, mert fagyos kézzel je* ges, havas munkadarabok átrakása, szállítása mindig több baleseti lehetőséget rejt magában, mint a munkakesztyü- vel védett kézzel történő végzése esetén. Ezúton is szeretném felhívni az illetékesek figyelmét ennek a problémának a tisztázására. Az ügy fontosságának érdekében megemlitem, hogy úgy foglaljanak állást ebben a kérdésben, hogy köz* évig. hiszen abban dolgoznál», is, és munkaközben igen sokszor átnedvesedik és így még hamarább válik használhatatlanná, Feltétlenül szükséges, azonban nem tart három j ben gondoljanak azokra, akik a téli hideg időben csupasz kézzel, havas jeges. 35—40 kg-os időzni óveket, vagy fát raknák ki, szállítanak és ra* kodnak. Bosko La jo«
