Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-06 / 80. szám
MLÄG PROIFTÄRJAI, FGYESi » TFTEK! Békestaféta a Kékestetőn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIH. évfolyam, 80. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. április 6., péntek Kedveső feltételek — na§*ysserü feladatok Néhány napja került nyilvánosságra a« a történelmi jelentőségű határozat, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésén hozott a mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról. E nagy fontosságú dokumentum olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek mérföldkövet jelentenek szocialista fejlődésünk utján. Az a tény, hogy hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, hogy az ország szántóterületének 95 százalékán állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgoznak, lezár egy fejlődési szakaszt és új, nagyszerű távlatokat nyit meg. Röviden szólva, elmondhatjuk, hogy azt az energiát, időt és munkát, amelyet eddig a korszerű, szocialista nagyüzemek szervezésére, kialakítására fordítottunk, a jövőben a már meglevő és szakadatlanul fejlődő állami és szövetkezeti gazdaságaink terméshozamainak növeléséért, a termelés gyors ütemű fejlesztéséért vethetjük latba. A párt határozata ez utóbbi gondolatot egyben, mint célt is, jelöli meg számunkra. Mezőgazdasági fejlődésünk most induló új fejezetében a terméshozamok, a termelékenység növelésével kell országvilág előtt bebizonyítanunk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényét a kapitalista és a kisárutermelö mezőgazdaság fölött. A határozat, amikor megállapítja az eddigi eredményeket, ugyanakkor leszögezi azt is, hogy mezőgazdasági termelésünk növeléséhez még sohasem voltak a jelenlegihez hasonló kedvező feltételek, noha nagyok a feladatok is. Ha meggondoljuk, hogy a második ötéves népgazdasági tervünk valóra válása nagy mértékben függ a mezőgazdasági termelés minden ágban történő szakadatlan fejlődésétől, akkor megértjük, miért fontos minden ember, minden szövetkezeti gazda — legyen vezető vagy nem vezető —, minden állami gazdasági dolgozó lelki- ismeretes, szorgalmas munkája. E határozat széles körű és távlati perspektívát nyújt, S ki-ki megtalálja benne tennivalóit, feladatait. A mező- gazdasági tudományok njűvelői a határozat fényében világosabban értik meg, miért kell szüntelenül íáradoz- niok a tudományos kutatómunka és az élet, a gyakorlat összekapcsolásán, megértik, hogy minden kutatásra szánt idő, idevonatkozó terv annyit ér, amennyit ebből a termelés szolgálatába lehet állítani. Mezőgazdasági programunk nemcsak megkívánja, de egyenesen megköveteli a szakemberképzés meggyorsítását, a szakoktatás tömegméretűvé tételét. A határozatból kicsendül, hogy pártunk azt akarja, hogy minden mezőgazdasággal foglalkozó ember — tehát nemcsak az agronőmus — értsen szakmájához, tudatosan, és eredményesen dolgozzék az új típusú nagyüzemi gazdaságban. Igen fontos az állami gazdaságok szerepe mezőgazdasági fejlődésünk új szakaszában. Valóságos „úttörő feladat” vár rájuk. Ök próbálják ki elsőnek a korszerű, új módszereket, eljárásokat, segítik, tanítják, patronálják a környékükben levő termelőszövetkezeteket és természetesen évről évre több kenyérgabonával, tejjel, hússal, tojással dokumentálják fölényüket a kapitalista gazdálkodási mód fölött. Hazánk szántóterületének nagyobbik részén termelőszövetkezeti gazdaságok alakultak ki. Termelőszövetkezeteink — megyénkben is — egyre erősödnek, gyarapodnak, bár a fejlődés különböző szakaszán állnak. A Központi Bizottság határozata elsőrendű feladatként állítja a termelőszövetkezetek elé, hogy tovább erősödjenek és mindinkább korszerű nagyüzemekké fejlődjenek. Az élet igazolta, hogy a tagság jövedelme, egyéni boldogulása a közös vagyon állandó gyarapításától, erősítésétől függ. Továbbra is fáradhatatlanul keli dolgozni, hogy szövetkezeti gazdaságainkban az alapszabálynak megfelelően éljen és dolgozzék a tagság, hogy ki-ki munkája után érvényesüljön és aszerint is becsüljék, értékeljék az embereket. Az egységes szövetkezeti parasztság kialakítását nagy mértékben segíthetik elő pártszervezeteink, termelőszövetkezeti vezetőink, ugyanakkor az ellentétek szitása egyenesen bűnnek bizonyul. A határozatból világosan kitűnik az is. hogy a mezőgazdaság további szocialista fejlődése, a termelés szakadatlan növelése nem csupán paraszti feladat. Gondoljuk csak el: növelhetnénk-e évről évre a terméshozamot újabb és újabb mezőgazdasági gépek, traktorok, kombájnok nélkül? Mi lenne akkor, ha az ipar nem adna mind több és több műtrágyát, növényvédőszert? E kérdésekre a választ ki-ki könnyen eldöntheti és megértheti, hogy; a mezőgazdasági termelés növelése, ötéves népgazdasági tervünk mezőgazdasági vonatkozásainak valóra válása ipari feladat is. A Központi Bizottság márciusi határozata jelentős figyelmet szentel a falusi párt- és tanácsi szervek munkájának. A határozat kimondja: „A szocializmus falun aratott győzelme után a párt- és tanácsi szervek, a tömegszervezetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének, mindenekelőtt a termelés tervszerű és gyors fejlesztésére, a nagyüzemi lehetőségek kihasználására kell irányulnia.” A határozat ugyanakkor a falun dolgozó kommunisták feladatául tűzi ki, hogy harcoljanak azért, hogy termelőszövetkezeteinkben a tagság megbecsülését, bizalmát élvező, irányításra alkalmas emberek kerüljenek a vezetésbe, és a párt-, a termelőszövetkezeti vezetők szívügye legyen a tagság mindennapi problémáival való rendszeres foglalkozás. A fentiekben csupán néhány gondolatot ragadtunk ki e határozatból, s máris eljuthattunk arra a következtetésre, hogy e határozat valóra váltásáért ebben az országban — Heves megyében is — ezreknek és tízezreknek kell újból csatasorba állniok. Szaiay István CSEHSZLOVÁK PEDAGÓGUSOK EGERBEN ★ BÄNYÄSZHIRADO ★ A HISZÉKENYSÉG ÉS FELEDÉKENYSÉG Áldozatai ★ A MEGYEI LABDARUGÓ- BAJNOKSÁGÉRT ★ Harmat—Réti: A TOPLITZ-TŐ TITKA ÜNNEPI ŰSZÓVERSENY ÉS VÍZILABDA-TORNA EGERBEN Hazánk felszabadulásának T7. évfordulója tiszteletére megyénk KISZ alapszervezetei békestafétát indítottak az ország legmagasabb csúcsára, a Kékestetőre. A szalagokkal teli stafétabotot a hálatűznél Misi Sándor elvtárs, a KISZ Heves megyei titkára adta át Taraszov elvtársnak, a DÍVSZ szovjet képviselőjének. AAAAAAAAAAZVVSAZVVNAAZNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAZSAAAAAAAAAZVVSAAAAAZNAAAAAAAAAAAAA>^ Bensőséges ünnepségek keretében emlékeztek meg Heves megye dolgozói a felszabadulás 17. évfordulójáról Szerte a megyében, járási székhelyeken, községekben, üzemekben, bensőséges ünnepségek keretében emlékeztek meg hazáink felszabadulásának 17. évfordulójáról. A lelkes ünnepségek tartalmukban, külsőségeikben egyaránt méltóak voltak a nagy naphoz, felszabadulásunk emlékéhez. Most ezekről az ünnepségekről számolunk be olvasóinknak írásban és képekben is, A kegyelet és hála virágai Egerben Az ünnepi díszbe öltözött várost zenés ébresztő köszöntötte április 4-e reggelén. Nem sokkal később benépesültek az utcák, a város üzemeinek, intézményeinek, iskoláinak dolgozói, diákjai siettek a gyülekezőhelyekre, hogy onnan együtt induljanak el a szovjet hősi emlékműhöz. Mire elérkezett délelőtt tíz óra, több ezres tömeg állt fegyelmezett sorokban, koszorúkkal, virágcsokrokkal, várva, hogy megkezÓAWWV'AW'VV'AAA/W/'.V dödjék a koszorúzás: ünnepség. Pontban tíz órakor Szabó Géza őrnagy fogadta a felsorakozott díszszázad üdvözlését, majd felcsendül a magyar és a szovjet himnusz és lassan megindultak a sorok, hogy az emlékmű talapzatára helyezzék Eger város dolgozó népe nevében a kegyelet és hála virágait. Elsőnek a Heves megyei Párt- bizottság nevében Bíró József elvtárs, a pártbizottság titkára, Kacsor J&nosné, a városi párt- bizottság első titkára és Gubán Dezső elvtárs, az Egri Járási Pártbizottság első .titkára, a megyei pártvégrehajtó i bizottság tagjai helyérték él koszorújukat, majd a megyei tanács nevében dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács elnöke, Nagy Dezső, a járási tanács megbízott vezetője és Kocsmát János, az Egri Városi Tanács elnöke helyezte el a megemlé- kezéskoszorúját, ezt követően pártszervezetek, a Hazafias Népfront, á különböző társadalmi szervek, üzemek, hivatalok* iskolák rakták' az emlékmű talapzatára virágaikat. 110 dolgozót tűntettek ki és jntalmaztak meg az Egri Lakaíosárugyár felszabadulási ünnepségen Kedden, április 3-án, délután kettőkor került sor hazánk felszabadulása 17, évfordulójának megünneplésére az Egri Lakatosárugyárban. Az ünnepséget Pogonyi József, a pártszervezet titkára nyitotta meg, majd Németh Tibor, a Lakatosáragyár igazgatója tartott beszédet. Méltatta a. 17 esztendővel ezelőtti . áprilisi napot, amikor a legutolsó fasisztát is kiűzték országunk földjéről, s arról a fáradságos, hősies, eredményes munkáról beszélt, amelyet népünk végzett 1945-től napjainkig. Az (Folytatása a 3. oldalon) A felszabadulásunk 17, évfordulójára rendezett ünnepség díszelnöksége az egri Gá rdonyi Géza Színházban,
