Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-28 / 98. szám

1962. április 28., szombat NEPÜJ8AG O Sittek és emberek • • Látogatás a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett egri vasúti csomóponton Az egri vasútállomás sínéi között mozdonyok pihennek erőt gyűjtve a további útra, körülöttük mint szorgalmas ápolók, sürögnek a szerelők, vezetők, — a melegben izzadó homlokkal, s olajos kézzel „kopogtatják ki” a gépeket; nincs-e valami hiba? A vá­gányok szövevényében váltó­kezelők ellenőrzik, szabad-e az út a kifutni készülő szerel­vény előtt? Ezernyi, aprónak tetsző munka biztosítja, hogy zök­kenőmentesen, biztonságban utazhassunk állomástól állo­másig. S ezt nekik köszön­hetjük, a vasút dolgozóinak... ★ Erősen tűz a délelőtti nap. Baráz Péter művezetővel sétá­lunk a pöfögő, útrakész, vagy kísebb-nagyobb javításra váró mozdonyok között. Távolabb kocsirakodók dolgoznak fél­meztelenre vetkőzve, izmos, iz­zadt hátukon meg-megsiklik a napsugár, amint hajladoznak, s tolják a lapátot a szén alá. Szinte ritmusra lendül a kar­juk, s telik a kocsi minden egyes lapát szénnel. Mindez a szemlélő előtt meg­szokottnak, egyhangúnak lát­szik talán, de most nem tud­tam úgy nézni, hogy közben ne gondoljak arra: a mozdony kerekei előtt guggoló szerelők, csavarkulcsokkal „operáló” ve­zetők, a váltókezelők, a sípje­leket adó, olajos-piros zászló­val integető kocsirendezők, a kocsirakodók — a vasút dolgo­zóinak köszönhető, hogy az eg­ri vasúti csomópont elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Erre kell gondolnom, s biztos erre gondol az olvasó is, aki ezt a cikket olvassa, s követ a sínek mentén. Baráz Péter művezető lelke­sen magyaráz, egy-egy dolgo­zót szinte dicsekedve mutat be, s minden kérdésre készsé­ges, kimerítő választ ad, A fűtőház előtt 375, 606. szá­mú „beteg” mozdony áll. Két, könyökig olajos ember — Ká­dár Lajos csoportvezető, „vete­rán”, és Zimonyi Mihály laka­tos gyógyítgatják. A hiba talán nem is olyan nagy (a hajtórúd- ágy melegedését csökkentik), de ha nem orvosolják, köny- nyen okozhat balesetet. Hatal­mas kulccsal lazítják a csava­rokat, majd a kiemelt alkat­részt erős hümmögések köz­ben, alaposan megvizsgálják az árnyékban. A műhelyben Vízi László esztergályos dolgozik. Magas­latait sapkával a fején, hajol a munkadarab fölé. — ö tavaly kapta meg az Ifjú szakmester vizsgán az ezüst fokozatot — igyekszik túlkiabálni a zajt a művezető. — Most még keményebben dolgozik, hogy elérje az arany fokozatot is. — Vizi László végzi — az esztergályozás mel­lett — a csapágyöntést is, ja­vítja a mozdony armatúra-ré­szeit, végzi a csiszolásokat. Mikor kilépünk a műhely­ből, egy svájcisapkás, hegesz­tőszemüveges munkást pillan­tunk meg, amint siet az egyik vesztegelő mozdony felé: Orosz András, a fűtőház „mindene­se”. Szakmája sokrétű, — he­gesztő, gépészkovács, lakatos, de ért a sebességmérő órák ja­vításához is — szóval, szaktu­dása nélkülözhetetlen . .. Füzesabony felől szerelvény fut be. A beérkezés után a moz­donyt lekapcsolják, „ráfut” a fordítóra, majd lihegve, prüsz­kölve megpihen hátul, az egyik vágányon. Száma: 375,1023, ve­zetője: Bánhidi Ferenc. Fiata­losan ugrik le a vezető fülké­ből. Ötvenéves, friss, fiatalos mozgású, nem hinné az ember, hogy öt év múlva, bizony, nyugdíjba vonul. O nem szí­vesen gondol erre. — De, ha már így van, — mondja, — mit tehet az em­ber. Ez az élet rendje. Bánhidi Ferenc eddig is az az egyik legjobb dolgozója volt az egri vasúti csomópontnak. Balesetmentes utazásáért, gon­dos, pontos munkájáért kitün­tetésre terjesztették fel. — Hogy jó eredményeket ér­tünk el — mondja Baráz Péter művezető, azt a közös, lelkiis­meretes munkának köszönhet­jük. Szorosan együtt kell dol­goznunk az utazó személyzet­tel, a kocsirendezőkkel, a vál­tókezelőkkel. Hiszen az állo­más olyan, mint a szív. Lük­tetésére áramlanak ki a síne­ken a személy- és tehervona­tok, s ha a szív egyik billen­tyűje is rosszul dolgozik, már baj van. Az állomáson nem hiába közismert például Szabó Lajos forgalmi szolgálattevő kilenc­tagú brigádja, őket ismerik talán a legjobban, akik mun­kájukkal szinte példaképpé nőttek a többd dolgozó élé. Ta­valy kapcsolódtak be a szo­cialista brigádmozgalomba, s ahogy az eddigi eredményeik bizonyítják, nemsokára el is nyerik a „szocialista brigád” címet. Naplójuk ékesszólóan beszél: „Tavalyi, első félém tervün­ket 107,7 százalékra, a máso­dik félévet pedig 107,5 száza­lékra teljesítettük.” „A váltógondozás kielégítő”. „A brigádversenyben a máso­dik helyezést értük el.” A vál­lalásukból: „Az 1962. évi ter­vet 102,5 százalékra teljesít­jük”. Végül egy igen kedves bejegyzés: „Vállaljuk, Hortobá­gyi József elvtársat hozzáse­gítjük. hogy a kezelői vizsgát mielőbb letegye." A közös } munka, a közös cél eggyé for- f rasztotta a brigádot. 'j Most csak néhány dolgozó- <, ról emlékeztünk meg. De ah- > hoz, hogy részletesen beszá- < moljunk az egri vasúti cső- ; mópont munkájáról, terveiről, eredményeiről, regényt lehetne ; írni, ahol a fejezetek egy-egy élet munkájának, küzdelmének is csupán csak vázlata lenne... ★ Robog a szerelvény a síne­ken. Dübörgő kerekei a mész- sziségröl, távoli célokról me- \ sélnek. A mozdony hosszú : füstfelhőt hagy maga után, a kocsikból békés utazók te­kintenek az elsuhanó tájak ; felé. öértük, biztonságos uta-; zásukért küzdenek, dolgoz-; nak, a vasút munkásai. Kátai Gábor Megnyílik az egri strand Minden előkészület megtörtént, s április 30-án újra. megnyílik az országos T&mevú egri strandfürdő. Az elmúlt évben negyedmillió látogató hűsölt, napozott a kellemes kör­nyezetű strandon, s míg a fiatalok a normál hőmérsékletű vizet vették birtokukba, az idő­sebbek a mesterséges meleg víznek adtak előnyt. Nemcsak az egriek, nemcsak a megyéből idelátogató turisták keresik fel szívesen a strandot, de az ország bármely részéből érkezők is felüdülést találtak vizeiben, kényelmes heverőin. Egészséges, szórakoztató időtöltés a napfürdőzés. W>AA/WVtAAAAAA/WNAM/WVWWVV « Szocialista brigádvezetttk tanácskozása a Mátravidéki Erőműben Az üzemi pártbizottság kez­deményezésére tanácskozásra hívta meg a napokan a szak- szervezeti bizottság a szocia­lista brigádvezetőket. Rövi­desen benépesedett a KISZ klubhelyisége, ahol a fehér asztalok körül a brigádvezetők foglaltak helyet. A tanácskozá­son megjelentek az üzemi pártbizottság, gazdasági veze­tők, valamint a tömegszerve­zetek képviselői. A tanácsko­zást Szilágyi Antal, az üzemi pártbizottság titkára nyitotta meg. Megnyitójában méltatta a tanácskozás jelentőségét és célját, majd Molnár Gyula emelkedett szólásra, aki él­ménybeszámolót tartott az or­szágos szocialista brigádveze­tők tanácskozásáról. Egy né­hány gondolatban felemlítette Brutyó János és Kádár János elvtárs felszólalását, akik a brigádmozgalom fejlődéséről és eredményeiről fejezték ki elismerésüket. Majd ezt köve­tően ismerteti?, hogy 38 bri- ’ gádunk 413 fővel versenyez e ! megtisztelő címért, amelyből i már ez ideig nyolc oklevelet < szerzett és 10 a szocialista ’ brigád címet viseli. A vitában felszólalók elmon­dották, mintegy tapasztalat- ; csereként a jó és rossz mun- ; kamódszereket és eredményei- ; két. A vitában többek között; felszólalt az üzemi bizottság; titkára is, aki elmondotta,; hogy az elkövetkezendő időben ; a szakszervezet még nagyobb; támogatást nyújt a mozgalom; fejlődéséhez. Az értekezlet Szilágyi Antal; zárszavaival ért véget, aki; mintegy határozati javaslat- J ként mondotta el, minden elő-; fetlétele megvan, hogy üze-; műnkben meginduljon a szó-; cialista műhely, a szocialista! üzemrész címért folyó verseny.! Vigh Gyula \ HATÁSOS ELLENSZER Egy nagylabda, néhány barátnő, s máris jól a fiatalok. érzik magukat — Mit csinál, igazgató kartárs? — Fúrnak, Mancika, de én maradni akarok! (Gerő Sándor rajza) Női „kombinát“ Egerben Tizennégy munkahely, húsz bura, három kozmetikai ágy, presszógép Nőket érdeklő kérdésekkel fordultam Önody Antalhoz, az egri Fodrász Ktsz elnökéhez és Kulcsár Viktorhoz, a ktsz főkönyvelőjéhez, remélve, megnyugtató válaszokat ka­pok. Két éve már, hogy a nők között elterjedt a hír: megol­dódik a szombati várakozá­sok ügye. nem veszekednek többé a férjek a frizuráért, il­letve a fodrásznál haszontala­nul eltöltött időért, mialatt ők kénytelenek a neveletlen gye­rekek felügyeletét hetenként, vagy kéthetenként egyszer gyakorolni. Az alaphir így szól: a Dobó téren, Egerben olyan fodrászüzlet nyílik, ahol tetőtől talpig újjávarázsolják a nőket. Izgató kérdés, a mai asszony nem tekinti ünnepnek a fodrászt, a kozmetikát, ha­nem mindennapjaiban jól öltö­zött, s ehhez föltétlenül hoz­zátartozik a rendes hajviselet, az ápolt arc, s nem utolsó­során az ápolt láb. Mi hát a helyzet? Meggyőződtem, hogy amit mondanak, az már óriás lép­tekkel közeledik a valóság fe­lé. Az üzletben a mesterek so­kasága, vastagon csüngnek az új neonvilágítás drótjai, már csak rövid idő, és beállítják a presszógépet, a modem búto­rokat, a külön helyiségben elhelyezett szárítóburákat, a kozmetikához a há­rom fekhelyet. Elkészült a pe­dikűrös szalon helyisége is, s az első teremben egyszerre 14 munkahelyen készülnek majd a szép frizurák. Modem, min­den tekintetben megfelelőnek ígérkező, valóban „kombinát” lesz ez az üzlet, ahol arra tö­rekednek a tervezők és a ki­vitelezők, hogy a dolgozó nő ízlésének megfelelően, higi­énikus környezetben, a legmo­dernebb felszereléssel tegye­nek eleget a kívánságoknak. A második kérdésemre így hangzott a válasz: — Üzleteket nem szüntetünk meg, mert a ktsz-nek az a tö­rekvése, hogy éppen a zsúfolt­ságot szüntessük meg, hogy ne töltsenek annyi felesleges időt a nők a fodrászüzletben. A legjobb szakemberek kerülnek az új üzletbe, s úgy gondol­juk, ez reális elképzelés, mert a legmodernebb felszerelésű szaküzletet az ő munkájuk ré­vén kívánjuk tartalommal megtölteni. Minden üzletünk megmarad, az idén is szaba­dul hat jó képességű tanulónk, s ők pótolják majd azokat, akiket az egyes helyekről ki­emelünk. Mindhárom kérdésemre vá­laszt kapva még hadd fűzzem hozzá női szemmel a magam mondanivalóját Az üzletben egyszerre 40 nőt tudnak kiszolgálni. Azt hiszem ez a szám magában véve is el­mondja a kommentárt, hiszen a mostani legjobb átlag 8—10 fő. S ha ez is megmarad és még hozzájön az új, akkor el­mondhatjuk, hogy megoldó­dott a nők .fodrász ügye”. Azt az ötletet pedig, hogy egy kis presszó és ruhatár teszi ké­nyelmessé az ott-tartózkodást, csak üdvözölni lehet. Ügyes megoldás a fodrász, manikűr, pedikűr és kozmetika egy helyen való szolgáltatása nemcsak üzleti szempontból, hanem azért is, mert egy ilyen, nagyszabású üzletben a höl­gyek gyorsan, kényelmesein, pontos kiszolgálással kapják meg azt a szolgáltatást, amiért egyébként sok bosszankodással valósággal sorba álltak. Most már csak az a lényeg, hogy megígért határidőre meg­nyissák a négyszázezer forint beruházással készülő üzletet. A jelek szerint egy hónapon belül ez megtörténik, s a gya­korlat majd eldönti, hogy va­lóban szükség volt-e erre az üzletre?! A nők — meg vagyok róla győződve — igennel felelnek, s ami talán még lényegesebb — a férjek is! (Ái Divatos a barna bőr — „beszerezhető” az egri strandon. (x) Befejeződtek a pétervásári járásban az iijúságavató ünnepségek A Pétervásári Járási Rend­őrkapitányság, a tanács és a KISZ-bizottság rendezésében a járásban befejeződtek az if- júváavató ünnepségek, amely­nek során négyszáz 16 éves fiatalnak osztották ki a sze­mélyi igazolványt és a KISZ- emléklapot A járás négy községében, Recsken, Sírokban, Istenme­zején és Pétervásárán tartot­tak Kín von alas kultúrműso­rokkal egybekötött ünnepsége­ket, amelyeken a járási párt- és KISZ-bizottság tagjai kö­szöntötték a «megjelenteket. Az ünnepeiteket elkísérték a szülők és kedves ajándékok­kal köszöntötték a 16 évese­ket Az előkészítő munkáért dicséret illeti az istenmezeji, recski községi és ifjúsági ve­zetőket. Az ünnepségeken megemlékezést tartottak a Vi­lágifjúsági Találkozókról is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents