Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

VTLÄO PROI FTÄRJA1, EGYESÜLJETEK! Szerdán szabad délután AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 95. szám ÁRA: 50 FILLER 1962. április 25., szerda A Szovjetunióban felbocsátották a „Kosmoss—S“-at MOSZKVA (MTI): A magas légkör és űrkutatási program keretében április 24-én, a Szov­jetunióban Föld körüli pályára vezérelték a „Kozmosz 3” mes­terséges holdat. A mesterséges holdon tudományos műszere­ket helyeztek el a kozmikus térség vizsgálatára. A tudományos berendezésen kívül helyet kapott az új szput- nyikban egy többcsatornás rá- diótávmérő-rendszer, valamint különböző rádiótechnikai esz­közök a pálya mérésére. Az új szputnyik egy teljes fordulatának ideje 93,8 pere, pályasíkjának az egyenlítő sík­jával bezárt szöge 48 fok 59 perc, a szputnyik legnagyobb . távolsága a Föld felszínétől 720 ! kilométer, legkisebb távolsága ! pedig 229 kilométer. A moszkvai rádió közlése! szerint az új szputnyik rádió- ; jeleiből ítélve, minden bérén-! dezése kifogástalanul műkö­dik. (MTI) Felmondta a szolgálatot a Ranger-4 amerikai holdrakéta telemetrikus berendezése CAPE CANAVERAL (MTI): Az Egyesült Államok Cape Canaveral-i rakétakilövő köz­pontjából hétfőn, magyar idő szerint 21 óra 50 perckor At- las-Agena típusú, hordozóra­kétával felbocsátották a Ran­ger—4 holdrakétát. Ez a kilen­cedik amerikai kísérlet a Hold elérésére.’ Az Egyesült Álla­mokban azért is nagy várako­zással tekintettek elébe, mert ezekben a napokban a Nemzet­közi Űrkutatási Bizottság ülé­sével kapcsolatban 20 ország vezető űrkutatási szakemberei tartózkodnak az Egyesült Ál­lamokban. Hírügynökségi jelentések szerint az űrhajót sikerült i tervezett pályára juttatni. Ez­úttal a kísérlet programja az volt, hogy az arany-ezüst színű, 330 kilogramm súlyú berende­zés mintegy 4000 kilométer tá­volságból először televíziós fel­vételeket készít a Hold felszí­néről, majd fékező-rákéták se­gítségével leereszkedik a Hold felszínére, s onnan tovább su­gározza jelentéseit a „hold- rengésekről” és a Holdra érke­ző meteorokról. Mintegy két órával a sike­resnek tűnő felbocsátás után azonban William H. Pickering, a Ranger—4 kísérletének irá­nyítója közölte az újságírók­kal, hogy elromlott a holdra­kéta telemetrikus berendezése, amely biztosítja a föld irányí­tó- és észlelő-állomások, illet­ve a rakéta közötti kapcsolatot. Egy dél-afrikai megfigyelő-ál­lomás jelentette, hogy nem tudja rendesen venni a Ran­ger—4 jelzéseit, s az érkező jelek arra utalnak, hogy a be­rendezés minden négy percben bukfencezik egyet. Azt jelenti, hogy az űrhajó ..nem állt rá” a Napra, már­pedig a kísérlet sikeréhez el­engedhetetlen, hogy a Ran­ger—4 egyik antennája állan­dóan a Nap felé nézzen és így biztosítsa az űrhajó Stabilitá­sát. Ez szükséges ahhoz is, Vándorzászlóval tüntették ki az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatot és az egri vasúti csomópontot A Minisztertanács és a SZOT elnöksége 1961. évi eredményei alapján 65 válla­latnak adományozott vörös vándorzászlót. A kitüntetett üzemek és vál­lalatok között szerepelt az Északmagyarországi Áramszol- gátató Vállalat és az egri Vas­úti csomópont is. A jó munka eredményét, a vörös vándorzászlót a napok­ban ünnepélyes keretek között Veszik át a vállalatok. hogy a napelemek, amelyek­nek feladata az elektromos be­rendezések árammal való ellá­tása, betölthessék szerepüket. A hiba forrása valószínűleg az űrhajó elektromos agyában van. Telemetrikus berendezé­sek csődje az egész kísérlet ku­darcát jelentheti. Lehetetlenné vált a pálya helyesbítése, amelyre a terveik szerint 16 órával a felbocsátás után ke­rült volna sor, s ugyancsak ki­vi hetetlenné vált a műszerek sértetlen eljuttatása a Holdra, mivel a fékezőrakétákat sem lehet bekapcsolni földi utasí­tásra. így csakis arról lehet szó, hogy ha a felbocsátásnál sikerült biztosítani a megfelelő pontosságot, akikor csütörtökön a holdrakéta a Hold felszíné­re jut. Mivel a napelemek nem működnek, addigra az űrhajó elektromos berendezései áram hiányában előreláthatólag be­szüntetik működésüket és nem kerülhet sor a Hold felszínéről készítendő televíziós felvételek továbbítására sem. Amikor dr. Pickeringet megkérdeztek, nem szűnhet-e meg magától a Ran­ger—4 bukdácsolása, így vála­szolt: „Történnek néha külö­nös dolgok az űrhajókkal, de annak lehetősége, hogy önma­gát javítja ki, igazán elenyé­sző”. Az amerikai tudósok hétfőn este számos kísérletet tettek a Ranger—4. berendezéseinek megjavítására, ezek azonban sorra kudarcot vallottak, s így már a tudósok egyedüli remé­nye az, hogy az űrhajó esetleg mégis eléri a Holdat, anélkül azonban, hogy a műszerek ál­tal összegyűjtött tudományos adatok valaha is ismertté vál­nának. A Ranger—4 két adója jelenleg még működik és így követni lehet útját, de a jelzé­sekre nem feleL (Reuter, AP, AFP.) Mint az AFP jelenti, Cape Canaveralban elhatároztál-:, hogy nem sugároznak több he­lyesbítő jelzést a Ranger—4 , félé, mivel attól félnek, hogy ez csak növelné a sebességet, amely különösen most megfe­lelőnek látszik a Hold elérésé­re. „Ez .az egyedül; lehetséges eredmény — írja a francia hír- ügynökség —, amelyet Cape Canaveralban távolról sem te­kintenek sikernek, mivel a cél­kitűzések sokkal nagyobb program megvalósítását írták élő, legalább vigasztalásul szol­gál a kudarcra”. A hírügynök­ség hozzáfűzi: „Cape Canave­ralban nagy a csalódás, mivel a kísérlet jól kezdődött és re­mélni engedte, hogy az Egye­sült Államok ezúttal elérheti a Szovjetunió 1959. januári telje­sítményét”. (MTI) A selyp-vörösmajori vájárintézetben 107 fiatal él, tanul, ide térnek meg a bányá­ból munka után, itt töltik kétéves tanulóidejük sok-sok óráját. A szerda délutáni szabad időben is szívesen járkálnák a tantermekben, mert a szemlélt ető eszközök érdekesek, hozzá­tartozik a szakismeretekhez és mindig van valami, amit újna k fedeznek fel rajtuk. Hornyait György, Tótok Sándor és Bodor István elektrolakatosok, amint az egyik szemléltető eszközt „hozzák rendbe”. (Riport a 3. oldalon) Eredeti ötlet juttatta döntőbe as egri Gárdonyi Gimnázium két fiatalját A hútvét -hétfői -.,Kä mit tud?” tv-műsórban ismerősök­kel találkozott az egri közön­ség. Csont István és Bíró Zol­tán nevét mondta be a ripor­ter, akik az egri Gárdonyi Gé­za Gimnázium növendékei. A közönség és zsűri arcát kutató kamera híven tükrözte, hogy tetszett a fiúk műsora min­denkinek. Valóban, eredeti módon küzdenek azért, hogy a VIT-vonatra kerüljenek: a la­punkból ismert fiatal karika­Százezer forintért kölni, egy vagon sonka, kétezer torta Betekintés a húsvéti fogyasztásba Ha valamikor, akkor most igazán el lehet mondani: ezen a húsvéton jól ünnepeltünk! Miben is állt ez az ünneplés? Nehéz lenne elmondani. Van, aki sokat evett, áld sokat ivott, sokat locsolkodott, egy biztos — a háziasszonyok sehol sem vallottak szégyent. Mert néz­zünk csak szét az egri szürke számok világában! A fodrászok elmondották, hogy azon a héten közel 5000 női fejet „tettek rendbe”. Te­hát az asszonyok megtalálták a módját annak, hogy a sonka­főzés, a káposzta betöltése és a sütés között elmenjenek csi- nosodni is. Mert mire való az étel-ital, ha a háziasszony megjelenése nem olyan, mint azt a locsolkodók elvárnák? Pedig nagyon sokan vásároltak kölnit erre az alkalomra. Eger­ben csak az Illatszerboltban és az ünnepre kiállított árusí­tóhelyen 110 ezer forint értékű szagos víz talált gazdára. Ám a viszonzás is szíves volt! A cukrászműhely veze­tője, Tancsa István elmondot­ta, hogy milyen nagy mennyi­ségű tortát és süteményt ren­deltek az asszonyok. Jó is, könnyebb is elvinni, mint 'megcsinálni, időt takarít mej vele zsúfolt programjából, így érthető, hogy 2000 félkész és 500 kész torta talált gazdá­ra, de az ötezer darab krémes, a hatezer mignon, a 60 kiló beigli (!), a 2000 habrolló és a 3000 mandulás kifli is azt bi­zonyítja, hogy nem panasz­kodhattak a locsolkodók. A húsipar is kitett magáért, időt nem sajnálva dolgoztak, így 200 mázsa tőkehúst, 80 má­zsa töltelékárut, egy vagon sonkát és füstölt húst mértek szét alig három nap alatt. Mi­vel a kapacitás nem tudta kö­vetni a kívánalmakat, Buda­pest is „besegített”, s még kö­rülbelül annyit, ha nem többet szállítottak Egernek a közfo­gyasztásra. Egy nappal az ün­nep után még nem lehet fel­mérni, hogy mi fogyott el a fűszerüzletekben, de a két édességboltban több mint 200 ezer forintért vásároltak az egriek húsvéti nyuszit meg to­jást. Aztán még az a kérdés is felvetődhet, hogy hol is jártak ezekben a forró napokban az egriek? Természetesen a nők és lányok legnagyobb része otthon volt, a férfiak és fiaik — rokonoknál, ismerősöknél — kwsoHcodtak. Akikhez nem mentek, vagy aki nem ment sehová, az megnézte, hogy va­jon nyitva van-e a fagylalt­kert? Nem volt nyitva. A má­jus elsejei nyitáshoz kalkulál­tak ugyanis a vállalatok, s így sem a fagylaltgép, sem a presszógép, sem az asztalok nem készülték el időre, illetve a korábban beköszöntő kániku­lára. Az az egy vigasztaló, hogy a Park Szálló legalább a teraszon megkezdte a vendég­látást, s így a hűsölni vágyók kellemesen, nyári környezet­ben fogyaszthatták el ebédjü­ket, vacsorájukat. S ha már kritikai húrokat is pengetünk, szóvá tesszük azt is, hogy a kétnapos ünnep alatt nem rendeztek Egerben egyetlenegy említésre métó kultúrrendezvényt, de nélkü­lözték az egriek a nagyobbsza- bású sporteseményt is. Befeje­zésül megemlítjük még, hogy a kellemes ünnepeket még kel­lemesebbé tehette volna Eger­ben a Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat azzal, hogy figyelembe véve a meleg időt, a 30 Cel­sius felé törő higanyszálat, a betervezett idő előtt megnyi­totta volna az egri strandfür­dőt. Hasznos és jó dolog a terv, de hát idő előtt jött a jó idő is! turista: Csont István "és a jó pantomim figurás Síró Zoltán közös műsorban mutatta meg, hogy lehet a "mozgásművésze­tet párosítani a rajzolással. A négyperces műsor lényege: Bíró Zoltán öt sportolót utánoz, közben a „mester” — Csont István — rajzolja. Az öntelt sportolónak nem tetszik a rajz, s egymás után új és új válto­zatot követel. Végül mindket­ten „megunják” egymást, s öt kitűnő rajz után — vége mű­soruknak. Most már itthon vannak, telve izgalmakkal és új tervek­kel, hiszen három válogatás után bekerültek a június köze­pén megrendezésre kerülő döntőbe. Attól függ, hogy ki- jutnak-e a VIT-re. Beszélgeté­sünk során elmondották: — Két éve dolgozunk együtt iskolai műsorokon, s úgy ösz- szeszoktunk, hogy vállakozni mertünk a „Ki mit tud” műso­rának egyszer négy percére — így Bíró Zoltán. — Magunk talán nem is ha­ladtunk volna ennyire, hisz az ötlet kivitelezést kívánt. Eb­ben nagyon nagy segítséget kaptunk Abkorovics Endre ta­nárunktól, aki nemcsak a szám kidolgozásában segített, de ő tartotta bennünk a lelket is, mert mi egyáltalán nem mertünk remélni — . mondja Csont István. — De segített Kanalas László, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze is nekem. Tudtam én mi az a pantomim, de mivel az időnk is meg volt szabva, az ötleteink is amolyan „szabadon futók” voltak, el­kelt a lelkiismeretes gyakorlás. — Mi aztán azóta is gyakor­lunk, s bár érettségire készü­lünk és a döntő júniusban lesz, mégsem akarunk most már szégyent vallani. Hogy mi lesz a számunk, most még... — Nem, nem titok — neveti el magát a két fiú — csak ép­pen nem tudjuk mi lesz, mert annyi energiát fektettünk eb­be a számunkba, hogy mtíst, még eddig nem jutott eszünk­be az új. Majd kialakul az is, reméljük, magunk és az isko­lánk dicsőségére... (á) UT Két nagy teljesítményű ipari erőművet szállítunk Romániának A Román Népköztársaság néhány évvel ezelőtt kis tel­jesítményű ipari erőművet vá­sárolt Magyarországon. Ro­mán barátaink most újabb ipari erőműveket rendeltek. Ezúttal két nagy teljesítményű erőmű szállításáról van szó. Az egyiket Nagyváradon épí­tik, a másikat Iasiban. A meg­állapodás értelmében 1964-ben sor kerül a kivitelezésre. 1965- ben pedig üzembe kerülnek az első gépegysegek. . (MTI) Valami van... Mert az elmúlt napokban piros, fe­hér botok és fekete, fehér zászlók, valamint hosszú acélmérőszalagok segítségé­vel néhány, erre hivatott szakember kora reggeltől késő délutánig szinte lépés­ről lépésre végigmérte az egri fő utca úttestét. Amint megtudtuk, a gázvezeték lefektetéséhez szükséges méréseket végezték eL Itt, a fő utca aszfaltburkolata alatt fut majd a leendő gáz­vezeték, hogy a földgáz gaz­daságosabbá tegye az üze­mek, intézmények munká­ját, s könnyítse a háziasz- szonyok gondjait. Most, egyelőre mérték a vezeték helyét... tehát valami van. De valami eddig is volt, úgy. hogy ez még nem az igazi.., ítu)

Next

/
Thumbnails
Contents