Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

VILÍO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A VANDORZÁSZLÓ előtt KISS BÉLA felvételei AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ‘TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 93. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. április 21., szombat A proletariátus béketörekvései, eszméi Lenin tanításában fejeződnek ki legragyogóbban Emlékünnepség és hangverseny Egerben Lenin születésének 92. évfordulója alkalmából Tegnap este az egri Gárdonyi Géza Színházban gyüleke- ett a város ünneplő közönsége, hogy megemlékezzék a nagy orradalmár és államférfi; Vlagyimir Iljics Lenin születésé­nek 92. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelentek a megye, a város párt-, tö- megszervezeti és állami vezetői, az üzemek, termelőszövet­kezetek, hivatalok, iskolák küldöttei. Az emlékünnepséget Kocsmár János, az Egri Városi Ta­nács elnöke nyitotta meg. Az ünnepi beszédet dr. Szántó Imre, a Pedagógiai Főis­kola igazgatója mondta el. Dr. Szántó Imre ünnepi beszéde: Lenin születésének 92. év­fordulójára emlékezünk... Vlagyimir Iljics Uljanov (Le­nin) 1870. április 10-én (22-én) született a nagy Volga folyó partján fekvő Szimbirszk (most Uljanovsz) városában. A hala­dó emberiség százmilliói zár­ták szívükbe Lenin nevét és az ünneplők száma az idő hala­dásával egyre növekszik. Ma már nincsen a földke­rekség legtávolabb pontján sem olyan hely, ahova el ne jutott volna Lenin neve és tanítása. Lenin eszméi valósulnak meg a szocializmus országainak ál­landóan szélesedő táborában, az ő neve és eszméi lelkesítik, vezérlik a világ dolgozóit a békéért és a szocializmusért, az emberiség jobb jövőjéért vívott ^arcukban. Lenin sok­oldalú elméleti és gyakorlati tevékenységéből, mint kiapad­hatatlan forrásából merít erőt és tanulságot a nemzetközi munkásmozgalom a ma felada­tainak megoldásához. „A pártot és Lenint > mint ikerpárt' — történelmi — anyánk egyformán kedveli. Azt mondjuk: Lenin — azt értjük: a párt. Azt mondjuk: a párt azt értjük: Lenin" — írja Majakovszkij. Lenin je­lentőségét nem lehet eléggé felbecsülni a nemzetközi mun­kásmozgalom számára. Martin Andersen Nexő szavaival szól­va: „Lenin lángesze egyesítette magában a tervezőt és megva­lósítót, új célokat mutat a kul­túra képviselőinek: a passzív szemlélet világából a cselek­vés, a tettek világába vezeti őket. A proletariátus harca új lendületet kapott, a mozgalmat nem lehet többé visszafordíta­ni. Lenin életet lehelt azokba az erőkbe, amelyek az emberi­ség haladásáért harcolnak”, Lenin kora ifjúságától kezd­ve a forradalom ügyének, a munkásosztály ügyének szen­telte életét. Egész élete egyet­len nagy célt — a dolgozók boldogságáért vívott harcot szolgálta, nap nap után ismét­lődő hőstettek szüntelen soro­zata. A költő szavaival el­mondhatjuk: „...csak a gondolat hatalmát tisztelte — csak a lángoló szenvedélyt ismerte”. Lenin lángoló szenvedélye a nép érdekeinek önzetlen szol­gálata volt A lenini életmű legjellemzőbb vonása az alkotó elméleti gondolkodás és a gya­korlati átalakító tevékenység szoros egysége. Lenin nemcsak követője, hanem továbbfejlesz­tője és folytatója Marx tanítá­sainak. Lenin tanításaiban és gya­korlati munkájában vá­laszt adott korának, az im­perializmusnak új kérdé­seire, amelyeket a nemzetközi mun­kásmozgalomnak meg kellett oldania, hogy történelmi hiva­tását teljesítse. A munkásmoz­galom harcának politikai, gya­korlati szükségletei határozták meg Lenin elméleti és gyakor­lati tevékenységét. Az új prob­lémák elemzéséből és megol­dásából fejlődött ki a leniniz- mus, mint a marxizmus alkotó alkalmazása és továbbfejlesz­tése az imperializmus korsza­kára. A marxizmus—leniniz- mus elnevezés pontosan kifeje­zi, hogy Lenin milyen óriási mértékben járult hozzá a mar­xizmus továbbfejlesztéséhez. Leninnek mindenekelőtt meg kellett küzdenie a marxizmus forradalmi lényegét meghami­sító különféle reformista és revizionista nézetekkel, és ezzel egyidejűleg harcolnia kellett a marxizmusnak az élettől, gya­korlattól elszakadt, merev for­mákká változtatása ellen. Le- nin megvédte a marxizmus el- ■ méletének tisztaságát, a nyílt revizionizmussal szemben. Emellett kora szükségletei, az új főtételek, amelyek között Oroszországban a munkásmoz­galom a XX. század elején fej­lődött, új következtetések le­vonását: a marxizmus tovább­fejlesztését követelték meg. A mensevikek opportunista néze­teivel és dogmatikus szemléle­tével szemben Lenin alkotóan mutatta ki, hogy az imperia­lizmus egészében érlelődnek a proletár forradalom feltételei, és hogy a világimperializmus frontját át lehet törni annak egyes leggyengébb szakaszain és lehetséges a szocializmus győzelme eleinte akár egy vagy több országban is. Lenin elméleti megállapítá­sait immár nemcsak a Szovjet­unió szocialista fejlődésének végleges és teljes győzelme, hanem a szocialista világrend- szer kialakulása és fejlődése is igazolja. A lenini életmű ma is teljes értékű. A mai világban végbemenő változások — a szocialista vi­Az elmúlt napokban adták át a KPVDSZ és a SZÖVOSZ vörös vándorzászlaját a Markazi Földművesszövetkezetnek. Az ünnepségen több kitüntetést adtak át a szövetkezet dolgozóinak a jó munka jutalmául. Képünkön Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Nagy László, a KPVDSZ. országos központjának titkára és Csemyánszky Tamás, a kitünte- [ tett földművesszövetkezet elnöke. ► WWWVWSAA/WW^^WWWVWWN, • lágrendszer kifejlődése, < megerősödése, s ennek < alapján ’ a haladó demok- < ratikus és szocialista erők moz-i galmának szélesedése világ-< szerte, az imepiralizmus gyar-< mati rendszerének szétesése és< az általános válság elmélyülő-< sénefc új szakasza, stb. — mu­tatják azokat az új, a koráb-< biakhoz képest kedvezőbb’ kö- < rülményekét és feltételeket,; amelyek között a nemzetközi; kommunista mozgalom vívj a < ma küzdelmét. E megváltozott t körülmények és feltételek < számbavétele és elemzése, a marxizmus—leninizmus alkalmazása és további gazdagítása új megállapí­tásokkal, — a szocialista forradalom további fejlő­désének nélkülözhetetlen alapja. A kapitalizmus végleges és 3 teljes felszámolása és a kom-s munizmus győzelmének Lenins által előrelátott, győzedelmes $ útja mindig újabb és újabb, elő- ? re nem látható problémákat, < nehézségeket állít a munkás-? mozgalom elé, amelyeket a ie-< (Folytatása a 2. oldalon)> VWVAAA/NAAAA/SAAA/vVWVVWVVAAAAJ 5 Havellant Fe­renc, a MÉSZÖV elnöke, rövid beszédben kö­szönte meg a kitüntető, nagy elismerést je­lentő vándor­zászlót. A me­gye minden földművesszö­vetkezeti tagja és dolgozója nevében ígéretet tett arra, hogy 1962-ben úgy folytatják to­vább munkájukat, hogy a vándorzászló továbbra is az orszá­gos versenyt elindító Heves megyeiek birtokában maradjon. A napokban adták át a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vörös vándorzászlaját a megy« MESZÖV-ök között folyó országos versenyben, az elmúlt évben első helyezést elért Heves megyei , MESZÖV-nek. Képeink erről az eseményről készültek. 9a ünnepélyes termelési tanácskozás részvevői nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke és Nagy László, a KPVDSZ titkára átadja a vörös van­és a hozzászólásokat. dorzászlót a Heves megyei MÉSZÖV vezetőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents