Népújság, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-20 / 92. szám
NÉPÚJSÁG 1962. április 20. 'lifüsll Jutalom: 200 forint Drahos Gábor KISZ-fiatal mz ősszel vonult be Tófaluból tényleges katonai szolgálatra. Bevonulásáig a Béke Tsz-ben dolgozott. Szorgalmas munkáját mi sem bizonyítja jobban, minthogy az őszi zárszámadáskor 341 munkaegységgel számolt. A gazdaság vezetőinek, a tagságnak most eszébe jutott a szorgalmas fiatalember, és a március 8-i közgyűlés 200 forint jutalmat szavazott meg neki, amelyet el is küldtek címére. Bizonyos, hogy a 200 forint jól jött a fiatal katonának ... t (sz.. .y) — A VÁJÁR és bánya- eiektrolakatos ipari tanulók országos versenyét az idén Perecesen tartották meg, de az eredményeket Budapesten hirdették ki. Nagy János, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt elektrolakatcs tanulója 4. helyezést ért el. ★ — A MÉSZÖV dolgozóinak szerdai ünnepélyes termelési tanácskozásán Berecz Miklóst, a Földművesszövetkezetek Egri Járási Központjának elnökét Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki. A tanácskozáson ezenkívül két kiváló dolgozó jelvényt, négy kiváló dolgozó oklevelet és mintegy 35 ezer forint pénzjutáimat osztottak ki. ★ — A GYÖNGYÖSI MÁV Kitérőgyártó Vállalatnál a darukezelők, anyagmozgatók, kötözők és forgácskihordók részére az eddigi sima órabér helyett órabér, plusz prémiumrendszert vezettek be. Április eleje óta így dolgoznak, jobban megy a munka és bíznak benne, hogy a kereset is több lesz. ★ — EGEH és Vidéke Körzeti Földművé sszövetkezet dolgozói ma délelőtt 10 órai kezdettel Egerben, a Ráckapu téri IV. számú MSZMP-helyiségben küldöttgyűlést tartanak. ★ — HEVES és Jászberény községeket hat méter széles aszfaltos útburkolattal kötik össze. Csaknem ötmillió forintot költenek a munkálatokra, de áz év. végétől már modem jó úton közlekedhetünk Eger—Heves és Szolnok között. ★ — A TALAJJAVÍTÓ Vállalat füzesabonyi kirendeltsége ebben az évben a hevesi járás területén 2009 h,oldon végez talajjavítást. A munkák elvégzésére előreláthatóan kétmillió 231 ezer forintot fordítanák. A l§z-akadémia néhány tapasztalata interjú Juhász Tamással, a megyei tanács ismeretterjesztő előadójával Befejeződtek a termelőszövetkezeti akadémiák előadás- sorozatai. Heves megye 41 köz. ségében, 45 termelőszövetkezeti akadémiát szerveztek az elmúlt évben a községek vezetői és kultúrmunkásai. A most befejezett előadássorozatok kísérleti jellegűek voltak. Az elmúlt év tapasztalatait felhasználják majd a jövőben is, legelőször már most az ősszel, mikor ismét sor kerül a tsz- akadémiák szervezésére. Ezek felől a tapasztalatok felől érdeklődtünk Juhász Tamástól, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ismeretterjesztési előadójától. — Megyénk népművelői felismerték a tsz-akadémiáfcban rejlő lehetőségeket — mondotta Juhász Tamás —, és a vártnál sokkal nagyobb lelkesedéssel, s meg kell mondani: hozzáértéssel is, fogtak hozzá a szervező munkához, önálló munkára, önálló elképzelésekre volt itt szükség, hiszen nem követhették mások példáját, az elődök tapasztalatait, mert nem voltak ilyen elődök és példák. — Mi jelentett legnagyobb problémát? — Gondot okozott minden községben a tematika összeállítása. Ismeretes ugyan egy központi tematika, de ahol ezt alkalmazták, anélkül, hogy figyelembe vették volna a helyi viszonyokat, a helyi adottságokat, nem értek el különösebb sikert. Az első év jó eredményeihez feltétlenül az kellett, hogy a központi tematikát csak általános irányelvként fogadják el a művelődési vezetők, s minden faluban saját maguk határozzák meg, állítsák össze az előadássorozatokat. — Milyen előadások után érdeklődtek leginkább a hallgatók? — Az érdeklődés községenként, sőt, néha egy községen belül, termelőszövetkezetenként változott. Ostoroson 158- an iratkoztak be az akadémiára, de a szőlőművelésről és olt- ványkészílésről szóló előadást 240-en hallgatták meg. Erdőtelken 130-an ültek a kultúrott- honban, amikor megtartották a tsz-dolgozók társadalombi- aottságairól szóló előadást, pedig csak 49-en jelentkeztek az akadémiára. Általában megállapíthatjuk, hogy a mező- gazdasági jellegű témák iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Nem mondhatjuk el ugyanezt az úgynevezett közismereti előadásokról. Néhány példa erre is: Atkáron az akadémiára beiratkozott 74 hallgató közül, csak 18-an voltak kíváncsiak „A művészet szerepe életünkben” című előadásra, Kálban csak 14-en hallgatták meg a munkáról és a pihenésről, Kerecsenden pedig 32-en a jobbágyfelszabadításról széiló előadást. A mezőgazdasági előadások iránt is változó az érdeklődés, a községek lakód leginkább a saját határukban termelt termények, növényfajták problémáira kiváncsiak. — Hányán kaptak látogatási bizonyítványt az akadémiák hallgatói közül? — Végleges eredményről most még nem számolhatok be. Rendszeresen hallgatták az előadásokat a gyöngyösi tsz- akadémda részvevői: 254-en meg is kapták a látogatási bizonyítványt. Ugyancsak szép számmal fejezték be az első évfolyamot Karácsondon (130), Ostoroson (156), általában azokban a községekben jártak lelkiismeretesen előadásra a hallgatók, ahol az akadémiákon a mezőgazdasági előadások domináltak, azok voltak túlsúlyban. — Hogyan sikerült bevonni az akadémiák irányításába a helyi vezetőlcet? — A megyében mintegy 16 helyen társadalmi vezetőség irányította a termelőszövetkezeti akadémiát. Ezekben a vezetőségekben helyet kaptak a tanácsi és tömegszervezeti vezetők, a termelőszövetkezeti brigád- és munkacsapatvezetők, s a falu kulturális életének irányítód. Ahol jól dolgozott a társadalmi vezetőség, kevesebb volt a lemorzsolódás, többen megkapták az első évfolyamról szóló" végbizonyítványt, s nagyobb volt az egy előadáson részt vevő hallgatók száma (76, még a társadalmi vezetéssel nem rendelkező akadémiákon 37.) EGRI VÖRÖS CSILLAG Keresztesek (I.—n. rész) EGRI BRODY Jövő tavaszig GYÖNGYÖSI PUSKIN A szép amerikai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A torpedó visszalő HATVANI VÖRÖS CSILLAG Májusi fagy HATVANI KOSSUTH A fehér csat FÜZESABONY Katonazene HEVES Az énekesnő hazatér — Mennyiben segítette az akadémiák sikerét az anyagi érdekeltség érvényesítése ? — Általában nem kaptak munkaegység-jóváírást az akadémiák hallgatói. Mi is helyesebbnek tartjuk azt, hogy a tsz úgy fejezi ki megbecsülését akadémiára járó tagjai iránt, hogy a szociális és a kulturális alap terhére, kirándulásra, tapasztalatcserére viszi őket, esetleg jutalmazza szellemi vetélkedőiket. — Mi a kísérleti év legfőbb tanulsága? — A siker feltétele a helyi körülményekhez, a termelés szükségleteihez, a hallgatók képzettségéhez rugalmasan alkalmazkodó tematika és a társadalmi vezetőségek megszilárdítása. Csak így lehet a tsz- akadémia az egész falut érdeklő társadalmi ügy — mondotta Juhász Tamás, s befejezésül hangoztatta, hogy az 1961—62-es „kísérleti tanév” tapasztalatait alaposan kell tanulmányozni mindenkinek, aki a legcsekélyebb mértékben is beleszól majd az akadémiák szervezésébe, tehát községi és járási vezetőknek egyaránt. K. I. LEONHARD EULER 1962. ÁPRILIS 20., PÉNTEK TIVADAR 255 évvel ezelőtt, 1707 áprilisában született LEONHARD EULER német matematikús, a világ egyik legnagyobb matematikusa. 70 kötetnyi munkájában a matematika úgyszólván minden területét átfogta. Fő műve a Bevezetés az algebrába (1770) című. Tőle származik a matematika számos tétele és megjelölési rendszere. Élete utolsó 17 évében vakon dolgozott; életének ezt az időszakát Péter- várott töltötte. 470 éve, 1492-ben e napon született PIETRO ARETINO olasz költő. Nagy verselési könnyedségű, a gondolat szabadságát hirdető költeményeivel a reneszánsz képviselője. Nevét leginkább a Beszélgetések című erotikus munkája tette ismertté. 105 éve, 1857-ben e napon született HERMANN BANG dán író, a múlt századvég dekadens, világfájdalmas regényírásának egyik képviselője. Regényei közül a Reményvesztett nemzedék, A fehér ház (életrajzi regény) és a Négy ördög magyarul is megjelentek. 90 éve, 1872-ben e napon halt meg ONDREI SLADKOVICS szlovák költő. Marina és Detvan című elbeszélő költeményei, amelyekben szülőföldje egyszerű emberei életét rajzolta meg, a szlovák romantika legnagyobb költőjévé teszik. 30 éve, 1932-ben halt meg GUSTAV HEGI svájci botanikus, áld 13 kötetben megírta Közép-Európa képes flórája (1908—1931) című művét. 25 éve, 1937-ben e napon halt meg JOSEF MARATKA csehszlovák szobrász, leghíresebb alkotása a Sebesült csehszlovák (1918) című bronzszobor. 45 évvel ezelőtt, 1917-ben e napon jelent meg Leninnek A proletariátus feladatai a polgári demokratikus forradalomban című műve. „ 40 éve, 1922. április 20-án alakult meg a Szovjetunióban a Dél- Oszét autonóm terület. lEPERiLa A negyedéves építész egyetemi hallgató, Éva, s az ötödéves mémökjelölt Géza között a Balaton-parti nyárban szerelem szövődik. Vörös izzású szerelem, amely nem elégszik meg a sétahajózással, amely nem elégül ki a csókváltásban, ölelésben — többet követel. Ám Éva, aki a legtöbbet is odaadta önmagából, egy napon hátat fordít mindennek, mert jön érte az autótulajdonos vőlegény. Feleségül megy a biztosabb 1 egzisztenciáiú férfihoz, megtagadva, lealázva azt a másikat, az igazábbat. Géza szereti továbbra is Évát, szereti, bár tudja, méltatlanra pazarolta érzelmeit, szereti, ha tudja is, hogy már késő, hogy a kifejlett érzéseket már nem lehet elnyomni. Két esztendő múlik el, s ő nem néz másra, nem nősül meg, az új szerelemhez szükséges érzelmi fogékonyság hiányzik nála. Olyan, mint az a termőtalaj, amelyet az aszály kiszikkasztott, de amelyet továbbra is elborítanak a legutolsó termés halott magvai. Ezeket a halott magvakat szeretné életre kelteni, újra elhinteni Géza, mikor, két év után, feltárcsázza Éva telefonszámát, s találkozásukkor megtudja, hogy férjétől elváltán él. Találkozásuk, amely elindíthatna szép és tökéletes útján két életet, torz és fájdalmas kiábrándultságba fullad el. Elölről kezdeni valamit — többnyire nehéz. Különösen, ha az a valami régebben szerelem volt. Éva nem vállalkozik a szerelem, az élet újrakezdésére — ehelyett a kihűlt vágyakat melegíti csak fel... Elvált asszony, aki nem adja fel szabadságát a szerelemben sem. Nem vonzódik a mély és tartalmas élethéz, a mély és tartalmas szerelemhez. A pillanatnyi örömök az ő világa, s ezt könnyebben elérheti mások „oldalán”. Sándor Iván tv-játéka, a Két üres pohár, sekély darab. A poharakból a borral együtt valahogyan a gondolatokat is „kiitták”. A két’ pohár valahol megrepedt, s elfolyt belőle az érték és maradandóság „nedűje”. Mennyi minden fért volna pedig abba a két üres pohárba? Annyi bizonyos, hogy a szokványos, szürke történetnél sokkal több! Kedves Sándor Iván: Két üres pohár tv-játék és bájos a tv-játék indítása, mondhatnám: sokat ígérő (gondoltam, itt először is a válások társadalmi jelenségének megmagyarázására, az okok és okozatok felderítésére, nő és férfi, férj és feleség kapcsolatában az ellentétek merész szembeállítására, igazi konfliktusra, érzelmi vagy értelmi konfliktusra, amely nélkül nem dráma a dráma), ám a folytatás mindezzel adós maradt, az ígéretekből, a felébresztett kevés gondolatból nem vált valóra semmi. A kezdeti kedves, bájos hangulatot is merő polgári hangulat váltotta fel. S nem tűnhetett igaznak az elválás fájdalma, nem hatott fájdalmasnak az újbóli — most már nagyobb térre és időre, egy egész életre szóló — búcsúzás. Seregi Lászlót nem állította különösebb rendezői feladat elé Sándor Iván tv-játéka, ámbár sokat segíthetett volna az összhatás javításában a darab súlyozásával, ellenpontozásával egyes részleteknél (Géza, azaz Sinkovits Imre hanghordozásában, „szöveg- mondásában”). A színészek Ruttkai Éva és Sinkovits Imre — játékának „szürkesége” Sándor Iván tv-játékának alapvető hibáival magyarázható. Hiányzott a darabból a konfliktus, a jellemek igazi próbaköve, amely teljesebb erőkifejtésre sarkallta volna a két tehetséges, kitűnő képességű színészt, (pataky) Ismét színdarabot próbálnak a hatvani ipari tanulók A hatvani Iparitanuló Intézet KISZ színjátszó szakköre Allessandro Cassona A fák állva halnak meg című szűn- művének bemutatására készül. A fiatat, műkedvelőket a hatvani irodalmi színpad színjátszói patronálják és segítik ki a felnőtt szerepekben. A színre kerülő előadást Szívós József, az irodalmi színpad vezetője, az iparitanuló-intézet tanára rendezi. Szerepet vállaltak az előadásban Bogáti Klári, Fülöp Katalin és dr. Ripka Kálmán is. Az előadás bemutatására május végén kerül sor. A színjátszó szakkör egy- időben készül a MŰM és a KISZ közös területi seregszemléjére is, amely május elején, Gyöngyösön kerül megrendezésre. m kint és biztos, nincs neki ennivalója. Azért tettem, zsebre ezt a pénzt abból a csomagból, amit Wegner bácsi küldött a szakértő bácsinak, hogyha találkozom anyukával, odaadjam neki. Wladyslaw, a vörös hajú balti matróz remegő szájjal fordította a lengyel szavakat. Az őrnagy arca rebbenéste- len maradt. Kötelességszerűen lendítette ki öklét, egyenesen a norvég arcába. A partizán fejét egy pillanat alatt elöntötte a vér, de meg sem ingott. Kruger intett, a gyereket az irodába vitték. Mögöttük Wegner főhadnagy bicegett — kráko- gott egy sort, aztán megkérdezte: — Hm. -.. őrnagy úr .. . Nem lehetne elkerülni, hogy ezt a gyereket.;; — Nem — hangzott halkan, rendíthetetlenül a parancsnok válasza. — Talán én is sajnálom ezt a kölyköt. De nem cselekedhetünk személyes érzelmeink szerint. Kötelességünk példát statuálni. Ha most nem tesszük, ezerszer megbánhatjuk. __ Dávid Jendrichowski 12 év es lengyel állampolgárt soha senki nem látta többé. ★ — Alszol, norvég? — suttogta Krebs takarodó után a priccsen. (Folytatjuk),, kapott sípjába, a munka leállt. Bejött az őrnagy is, parancsára Wegner sorakoztatta a nagyteremben valamennyi foglyot. Berhardsen, a norvég partizán került Dávidka jobboldalára. A sor hirtelen végighullámzott, a norvég jókora keze- feje Dávidka csíkos rabruhájához préselődött, de azonnal visszahúzta, mintha sav marta volna meg. A gyerek zsebében különleges papír jellegzetes zi- zegését, zörgését hallotta, tapintotta. Eléggé megismerte ezt a tapintást, ezt a hangot a 19-es barakkban a. — Nyolc tízfontos bankjegy eltűnt — szólalt meg szárazon, majdnem közömbösen Kruger. Nem nagy összeg, de a tény életveszélyes. Nem árulok zsákbamacskát, bárki tette, meg kell halnia. Meghalni azonban sokféleképpen lehet, és ha a tettes most előlép, ezt meg- könnyítjük neki. A pénzt úgyis megtaláljuk, — ha a bűnöst nem, megtizedeltetem a barakkot. Ezt én sajnálnám a legjobban, újabb munkások betanításával idő vész kárba. A norvég gyors mozdulattal Dávidka zsebébe nyúlt. Kivette a fontokat és kilépett: — Én vettem el a pénzt... — kezdte, de a kisfiú már mellette is volt. — Add vissza, bácsi — -zokogta —, könyörgöm, add visz- sza. Anyukám itt van vártából naponta többször is kezembe nyom valamit, hol egy klisét, hol egy bankjegyet, hol egy ollót, hogy szaladjak vele a nagyterem egyik végéből a másikba, valakihez, vagy egy másik műhelybe akar ezt-azt küldeni. Hát tudja, őrnagy úr, a lábam miatt nálam szaladás- ról szó sincs, arról nem is beszélve, hogy amíg viszem, mégsem tudom úgy szemmel tartani a társaságot, mint kellene. Tudom: a munkásokra szükség van, és nem akarjuk bővíteni a létszámot De nem lehetne, mondjuk egy gyereket beállítani erre a célra? — Rendben — bólintott Kruger és Wegner másnap behozta Dávidkát. Vagy másfél hete lehetett ott, amikor Petrich észrevette, hogy a szokásos napi mintacsomagban, amelyben 50 darab bankónak kellett lennie, ezúttal csak 42 van. Azonnal betefű-jt Krugortól vágódott el. A feje a teste után koppant a deszkán. A géppisztolyos kölyök harsányan nevetett Petrich zavaros tekintettel nézte, hogyan rohan a támolyogva feltápász- kodó törpe segítségére egy óriás: Leo Krebs. Igen, a szakértő úr még elviselhetetlenebbé tette az amúgy is elviselhetetlent, üvöltött és ártott, ahol tudott. Aztán este hazament és papucsban tanulmányozta nyomdája könyvelését. Ö buktatta le a szerencsétlen Dávidkát is. Dávidka nagy, fekete szemű, 12 éves kreol kisfiú volt. A varsói gettóból került ide. Az apja a barikádokon esett el, anyját Sachsenhausenben azonnal elválasztották tőle. Neki is gázkamra lett volna a sorsa, ha Wegner főhadnagy akkoriban nem javasolja Krugernek: — Őrnagy úr, a szakértő úr 34. ■— Hát tessék intézkedni, hogy kiirtsanak. Nagyon jót tetszene tenni vele nekem. — Visszapofázunk, törpe úr?! — sziszegte a majdnem törpe —, hát akkor gyerünk, csak csináld, amire születtél! Ugord át ezt a botot. És vízszintesen elé tax-totta a botját. Akkor már ott állt mellette az egyik géppisztolyos SS-őr, tagbaszakadt, barna rostocki fiú. Majd szétpattan fajta a rúha. Biztatóan, derűsen mosolygott, látszott rajta, milyen kedves, mókás embernek tartja a szakértő urat. — Ugorj! — bökte meg a fegyvere csövével csaknem jóindulatúan Gütiget —, hallottad, mit mondott Petrich úr? És Gütig ugrott. Sokkal alacsonyabbat, mint a bot szintje, »fjcsontja beleakadt, csattanva