Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

WEP0J8AO ír ircius IS., vasárnap A kommunizmus szilárdun meggyökerezett u földön, « kommunizmusé u jövő, a kommunizmusé u győzelem! Hruscsov elvtárs beszédet mondott Moszkva Kalinyin kerületének választási gyűlésén N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, pénteken a Kreml palota kongresszusi termében találko­zott a moszkvai Kalinyin kerü­let választóival, akik őt jelöl­ték képviselőjükként a Legfel­sőbb Tanácsba. A nagygyűlé­sen a kerület dolgozói üdvözöl­ték Hruscsovot, majd a szovjet kormányfő beszédet mondott. Hruscsov elvtárs bevezetőben köszönetét fejezte ki, hogy Moszkva Kalinyin választóke­rületének dolgozói, — miként már több ízben — most is őt jelölték a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttévé, majd a kommunista tanítás térhódításáról beszélt. — A szocializmus ma már nem álom, nem távoli elvont eszme, — mondotta. A szocializmus életünk valóságává vált Nem a jövőben, hanem már napjainkban nagy anyagi és szellemi javakat ad a társada­lom fejlődésének új útján el­indult országok népeinek. N. Sz. Hruscsov ezután ar­ról beszélt, hogy a szocializ­mus győzelme a Szovjetunió­ban nemcsak a szovjet nép győ­zelmét jelenti. Ez a marxista- leninista tanítás győzelme, a világ valamennyi országában élő dolgozók győzelme, akik mindig testvéri támogatást nyújtottak és nyújtanak a Szovjetuniónak. A szovjet kormányfő ezután a szovjet haza fejlődésének új szakaszáról szólt. Beszélt a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusán el­fogadott kommunista építő­munka programjáról, amelyet a kor Kommunista Kiáltványá­nak neveznek. Marx és Engels Kommunista Kiáltványa meg­hirdette annak idején, hogy a kommunizmus kísértete járja be Európát és ez a „kísértet” ma már hatalmas erővé válto­zott, — a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország létében. Hozzátette, hogy ez a szocialis­ta világrendszer szüntelenül növekszik, rohamléptekkel fej­leszti gazdaságát, s olyan hata­lommá lett, hogy csak a vak nem látja: a kommunizmus szilárdan meggyökerezett a földön, a kommunizmusé a jövő, a kommunizmusé a győze­lem! N. Sz. Hruscsov ezután ösz- Bzehasonlítást tett a szovjet és ez amerikai választások között. Rámutatott, hogy az amerikai burzsoá életformában a két politikai párt között gyakorla­tilag nincs semmiféle különb­ség. Mindkettő a kizsákmányo­ló osztályok érdekeinek képvi­selője. A szovjet demokráciá­ról szólva ezután ezeket mon­dotta: — Mi szilárdan és következe­tesen megvalósítjuk a nagy Leninnek azt az útmutatását, hogy a polgári társadalom megvásárolható és rothadt parlamentarizmusát olyan in­tézményekkel kell felcserélni, amelyekben a szabad állásfog­lalás és a tanácskozás joga nem fajul csalássá, mert a képviselők maguk is kötelesek dolgozni, ellenőrizniök kell azt, ámi az életben történik, köz­vetlenül felelősek választóik­nak. — Amikor Lenin 1917-ben ki­tűzte ezt a feladatot, annak a halhatatlan Párizsi Kommün- nek tapasztalataira támaszko­dott, amelynek dicső évfordu­lóját a Legfelsőbb Tanács meg­választásának napján ünnepel­jük mi, és az egész világ dol­gozói. így március 18-án kettős ün­nepet ülünk. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke ezután mél­tatta a Párizsi Kommün jelen­tőségét, s megállapította, hogy amint az „dolgozó-törvényhozó és ’egyúttal törvény-végrehajtó testület is volt”, úgy a szovje­tek is ilyen dolgozó testületek, amelyeknek szerepe még in­kább nő ma a kommunizmus általánosan kibontakozó építé­sének időszakában. A későbbiek során a szovjet kormányfő a legfelsőbb taná­csi választásokkal foglalko­zott. Elmondotta, hogy leg­utóbb 1958. március 16-án vá­lasztott a szovjet nép képvise­lőket a Legfelsőbb Tanácsba. Arra az időszakra már úgy le­het emlékezni, hogy akkor is nagy léptekkel haladt előre az egész társadalom a Lenin meg­határozta cél felé, azóta pedig még gyorsabb az előrehaladás. Ezzel kapcsolatban néhány so­katmondó statisztikai adatot sorolt fel. —- Az Egyesült Államokban az utóbbi négy esztendőben át­lagosan 2,2 százalékkal növe­kedett évente az ipari terme­lés, a Szovjetunióban 10,1 szá­zalékkal. Acélgyártásunk ez időszakban 19,6 millió tonná­val — 38 százalékkal — nőtt, az Egyesült Államok acéltermelé­se pedig 14,3 millió tonnával — 14 százalékkal — csökkent. A Szovjetunió kőolajtermelése 1957—61 között 67,7 millió ton­nával — 69 százalékkal —, az Egyesült Államoké pedig csak egy százalékkal nőtt. Á munkások és alkalmazot­tak létszámával kapcsolatban a szovjet miniszterelnök az utóbbi négy év 12 900 000 fős növekedéséről, s a már régen megszűnt munkanélküliségről beszélt. Ezzel szemben meg­említette,- - hogy az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma ebben az időszakban 1,9 millióval nőtt, s ma már 4 700 000 főt számlál ez az óriási hadsereg. A részleges munkanélküliek száma is több millió. Büszkék vagyunk szocialista rendszerünkre, — mondotta N. Sz. Hruscsov -—, ha összehasonlítjuk ezeket az adatokat, amelyek tükör­ként mutatják országunk és a legfejlettebb tőkés ország gaz­dasági arculatát. Program- műnk ünnepélyesen kinyilat­koztatja, hogy már 1970-ben túlszárnyal­juk az Egyesült Államokat mind a bruttó ipari és me­zőgazdasági termelésben, mind az egy főre eső ter­melésben, 1980-ig pedig messze magunk mögött hagyjuk a jelenlegi ameri­kai színvonalat. Amikor mi kidolgoztuk a hét­éves tervet, Nyugaton ádáz­hangzavar tört* ki: „Fantaszti­kus terv!” „Propagandaterv!” Három év telt el azóta. És mit látunk? Három év alatt csupán terven felül körülbelül annyi ipari terméket állítottunk elő, amennyit 1937-ben az egész szovjet ipar termelt. Csupán az utolsó négy hónapban, 1961, novembere és 1962 feb­ruárja között, csaknem két- annyit termelt iparunk, mint az egész első ötéves terv folya­mán, s többet, mint 1950-ben. N. Sz. Hruscsov a továbbí­— Mint tudják, nemrég tel­jes ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottság. A plénum ala­posan megvizsgálta a m:zőgaz- daság helyzetét, konkrét uta­kat jelölt ki arra, hogy a kom­munizmus építésének nagy programja sikeresen valóra váljék a mezőgazdasági terme­lésben is. Ezért azonban mind­annyiunknak sokat kell tenni. N. Sz. Hruscsov a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a húszéves időszakban az iparban végzett munka ter­melékenységét 4—4,5-sze- resére és a mezőgazdasági termelés munkatermelé­kenységét öt—hatszorosára kell növelni. Megállapította, hogy ez telje­sen reális, mert megvalósítását biztosítja a tudomány és tech­nika hallatlan méretű fejlődé­se, a káderek szakképzettségé­nek jelentős növelése, és a tartalékok ésszerűbb felhasz­nálása. A továbbiakban Hruscsov megállapította, hogy négy év alatt a Szovjetunió nemzeti jövedelme 38 százalékkal, egy főre számítva 29 százalékkal emelkedett. Több mint negy­venmillió munkás és alkalma­zott fizetését rendezték, a hét­éves terv végére tovább eme - lik a bérminimumot, a kolhoz­parasztok jövedelme is szá­mottevően emelkedett az el­múlt években, s egyidejűleg nagymértékben növekedett a lakosságnak társadalmi ala­pokból származó, jövedelme — állapította meg Hruscsov. A munkások és alkalmazottak ebben az időszakban áttértek a hét-, a hatórás munkanapra, négy eredményeket értek el a közszükségleti cikkek termelé­sének növelésében és jelentős sikerek vannak a lakásépítés­ben. Csupán az utóbbi négy A nemzetközi helyzetről — Külpolitikánk fő ered­ménye, — s a szovjet embe­rek éppúgy örülnek ennek, mint népgazdasági terveink sikeres végrehajtásának —, a béke, az, hogy békében foly­tatjuk a kommunizmus álta­lánosan kibon taldbzó építését országunkban — mondotta. — Igaz, a nemzetközi hely­zet továbbra is bonyolult és feszült. Az imperialista hatalmak agresszív körei a szocialis­ta országok sikereitől meg­rettenve, nem hagynak fel azzal a gondolattal, hogy fegyverhez nyúlnak. Csakhogy régen elmúlt már az az idő, amikor gátlástalanul önkényeskedhettek a nemzet­közi porondon. Az imperialis­táknak most már körültekin­tően kell eljárni. Elveszítették a nukleáris fegyverek és más korszerű fegyverfajták mono­póliumát. A Szovjetuniónak elegendő ilyen fegyvere van s ráadásul jobb eszközei van­nak a nukleáris fegyverek cél­ba juttatására. Hatalmas in­terkontinentális rakéták áll­nak rendelkezésünkre. Ma csak az őrültek robbanthatnak ki háborút a szocialista orszá­gok ellen. Az imperialisták számára ez öngyilkosság lenne, mert mi elegendő eszközzel ren­delkezünk ahhoz, hogy bármilyen agresszort meg­semmisítsünk. Az imperialisták kénytelenek számot vetni a szocialista tá­bor erejével, a világ békeszere­tő embereinek hatalmával. A Szovjetunió és minden bé­keszerető nép kitartóan törek­Meg kell gyorsítani a — Teljes joggal a szovjet kormány aktív külpolitikai te­vékenységének javára írhatjuk azt a tényt, hogy az utóbbi években a Szovjetunió nem en­gedte ki kezéből a kezdemé­nyezést a leszerelés megoldá­sának kérdésében. Vajon lehetséges-e megálla­podás a leszerelésben? — tette fel a kérdést a Szovjetunió miniszterelnöke. — Igen, lehet­séges. A Szovjetunió álláspont­ját jól ismeri a világ közvéle­ménye, mi síkra szállunk á szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általá­nos és teljes leszerelésért. Ám­de, azok, akik meghatározzák a nyugati hatalmak és elsősor­ban az Egyesült Államok poli­tikáját, azok, akiktől a leszere­lési egyezmény függ, láthatóan nem ébredtek tudatára a fegy­verkezési verseny veszélyessé­gének, nem ébredtek tudatára an- 1 nak, hogy» milyen jelleget öltene a háború a mai vi­szonyok között. A jelenlegi körülmények kö­zött ugyanis az Egyesült Álla­mok éppen olyan sebezhető, mint a világ bármelyik orszá­ga. S tovább változik a helyzet. Tudósaink és mérnökeink glo­el fogják ítélni a népek, amelyek azt akarják, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok békés ver­senyt folytasson, ne pedig a mind borzalmasabb pusz­tító fegyverek gyártásában versenyezzék. a nyugati hatalmak nei a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról. A Szovjetunió őszintén törekszik a leszerelési egyezmény megvalósítására, állhatatosan harcol érte. Teljesen idegen számunk­ra az imperializmus em­bergyűlölő politikája, mert a kommunizmus a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, minden nép testvériségét, boldogságát honosítja meg a földön. — Az Imperializmus ideoló­gusai holmi taktikai csapdának tüntetik fel a leszerelésért foly­tatott harcunkat. Amikor az imperializmus ideológusai így beszélnek, szemmelláthatóan nem jut eszükbe, hogy ezzel a beismeréssel kemény ítéletet mondanak az imperializmus, az elaggott tőkés rendszer fe­lett, amely arra kényszeríti a néptömegeket, hogy elfecsérel­az imperialis kudarcra va Az imperializmus már nin­csen abban a helyzetben, hogy eldönthesse a népek sorsát. Minden kis és nagy ország népének joga van az ön­állóságra, joga van arra, hogy olyan társadalmi rendszert válasszon, ami­lyet óhajt. Ennélfogva semmivel sém in­dokolható az Egyesült Álla­mok Kuba-ellenes agresszív politikája. A telhetetlen mohó­ság ösztönzi bűnös kalandokra Kuba szabadságszerető népe ellen az Egyesült Államok mo­nopoltőkéseit, de bárhogy tombolnak is, a kubai nép győzni fog, mert szabadságát és függetlenségét védelmezi. Rokonszenvezik vele és támo­gatja valamennyi szocialista ország, valamennyi szabadság­szerető nép. A Szovjetunió minden támogatást megadott és meg fog adni a Kubai Köz­társaság igazságos harcához. A Szovjetunió egy sorban halad a többi szocialista or­szággal. Erős fegyverünk a szocialista ' országok barátsága és összeforrottsága. Ez a mi erőnk. Ez biztosítja sikeres eiőrehaladásunkat. Ez a békés élet fennmaradásának egyik fontos feltétele az egész föl­dön. Ez az egység a Szovjetunió erejének egyik hatalmas forrá­sa, a győztes kommunizmus országának egyik sikerforrása. Biztosra vehetjük, hogy a kommunisták ezeken a válasz­tásokon egyöntetűen szavaz­akban a szovjet mezőgazdaság helyzetéről beszélt. Rámuta­tott, hogy a mezőgazdaságban is komoly sikereket értek el ezekben az években. A kolhoz­tagok és szovhoz-munkások valamennyi mezőgazdasági dolgozó odaadó munkája nyo­mán jelentősen növekedett a mezőgazdasági termelés, gya­rapodott az állatállomány. A szemes termények terme­lése például tavaly 8 milliárd 380 millió pudnyi volt, vagyis 66 százalékkal nőtt az 1953. évihez képest. A hústermelés (vágósúlyban) 8 millió 800 ezer tonna volt, vagyis 50 százalék­kal nőtt. Az állati zsiradék termelése 894 ezer tonna volt — 80 százalékkal több, mint 1953-ban. A tejtermelés 62 millió 500 ezer tonna volt, vagyis 71 százalékkal több. mint 1953-ban volt. A .legutóbbi négy évben az állami húsfelvásárlás 45 szá­zalékkal, a tejfelvásárlás 38 százalékkal nőtt. Mindez, ter­mészetesen, jó dolog, de azért a mezőgazdaság fejlődésének üteme nem elégíthet ki ben­nünket — mondotta Hruscsov, majd így folytatta: szik a béke megszilárdítására, a sarkalatos nemzetközi prob­lémák megoldására. Ezek a népek figyelmének középpont­jában álló fegfőbb problémák: a német békeszerződés megkö­tése, az általános és teljes le­szerelés, a gyarmati uralom minden formájának és meg­nyilvánulásának felszámolása. N. Sz. Hruscsov ezután elő­ször a német békeszerződés megkötésével, s Nyugat-Berlin státusának ezen az alapon tör­ténő megoldásával foglalkozott. Kifejtette, hogy a Szovjet­unió a Német Demokratikus Köztársaság, s a közép-európai helyzet rendezésére törekvő más szocialista országok állás­pontja teljesen világos. A hit­leri Németország szétzúzása után ténylegesen kialakult helyzetből a háború után meg­állapított határokból kell kiin­dulni, vagyis abból, hogy a há­ború után két független német állam alakultí* A Szovjetunió és a szocialista országok töké­letesen megértik és tevéke­nyen támogatják a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi helyzetének erősítésé^ ért és függetlensége megszilár­dításáért folytatott harcát. A szovjet kormányfő ezután megállapította, hogy az NDK e megfeszített harcban már ko­moly sikereket ért el, amely­nek eredményeként még szi­lárdabb pozícióról folytathatta harcát az egész szocialista tá­bor békeszerződéséért. A to­vábbiakban a német kérdés megoldásának lehetőségéről, a Szovjetunió kezdeményezései­ről szólt a szovjet kormányfő, majd a leszerelés leggyorsabb megoldásának követeléséről beszélt. leszerelés megoldását bálisnak nevezett új interkon­tinentális rakétát alkottak meg. Ezt a rakétát rakétaelhárító fegyverek nem semmisíthetik meg! Az új globális rakéták bármilyen irányban megkerül­hetik a földgömböt és csapást mérhetnek bármely megadott célra. A Vosztok I. és a Vosz- tok II. űrhajó megmutatta, milyen pontosak a mi számí­tásaink. A szovjet kormányfő ezután a Genfben munkához látott 18 hatalmi leszerelési bizott­ság tevékenységéről, majd az Egyesült Államok elnökének, a bizottság összehívásának kü­szöbén, a légköri nukleáris kí­sérleti robbantás-sorozat fel­újításának elhatározásáról tett bejelentéséről szól. Érthető, hogy a Szovjetunió, amennyiben az Egyesült Álla­mok újabb légköri kísérleti robbantás-sorozatot hajt végre — földalatti robbantásokat máris végrehajt —, kénytelen lesz válaszul szintén új kísér­leteket végrehajtani. Az Egye­sült Állarhok kormánya ilyen­formán semmiféle katonai előnyhöz nem jut a nukleáris fegyverkísérletekkel. , Valójá­ban csak azt éri el, hogy meg­kezdődik a fegyverkezési haj­sza új szakasza. Emiatt pedig esztendőben , a városokban és a munkás lakótelepeken 315 millió négyzetméternyi lakó­területet építettek, körülbelül kilencmillió kényelmes lakást. Ez csaknem duplája a cári Oroszország 1913-as ^ egész vá­rosi lakásállományának. A legutóbbi öt évben ötven­millió szovjet ember — az egész lakosságnak csaknem egyne­gyede — avatott új lakást. A Szovjetunió Miniszterta- íácsának elnöke ezután részle­tesen foglalkozott a szovjet tu­domány és technika alkotó eredményeivel, amelyeket tör­ténelmi vívmányok tetőztek be: a világ első műholdjának felbocsátása, az első mestersé­ges emberalkotta bolygópályá­jára juttatása és J. A. Gagarin, valamint G. Sz. Tyitov űrre­pülése. N. Sz. Hruscsov ezután át­tért a nemzetközi kérdések tárgyalására. — A szovjet kormány jó ala­pot javasolt a nukleáris kísér­letek eltiltásáról szóló meg­állapodásban. Javasoltuk, hogy a nukleáris robbantások észle­lésére olyan nemzeti eszközö­ket használjanak fel, amelyek ma már rendelkezésre állnak. A nyugati hatalmak képviselői azt mondják, hogy ezek az esz­közök nem elegendők az atom­fegyverkísérletek eltiltása fö­lötti ellenőrzés biztosításához. Ez azonban ellentmond az ál­talánosan ismert tényeknek. Az Egyesült Államokban végre­hajtott nukleáris robbantáso­kat észlelték a Szovjetunióban és míg az Egyesült Államok atomerőbizottságainak jelenté­seiből ítélni lehet, a Szovjet­unióban végrehajtott robban­tásokat rögzítették az ameri­kai ellenőrző eszközök. Követ­kezésképpen miféle titkos nuk­leáris kísérletekről lehet szó, amikor gyakorlatilag minden egyes robbantást nemcsak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, hanem más álla­mokban is ellenőriznek, a sem­leges országokban is, amelyek közül sok szintén rendelkezik nukleáris robbantások felfede­zését szolgáló berendezéssel. — Ez újra azt mutatja, hogy a nukleáris fegyverkísérletek betiltása nem az ellenőrzés rendszerének kidolgozásán akad el, hanem azon, hogy n kívánnak megegyezni jék erejüket, s óriási anyagi eszközöket az emberiség kárá­ra, ne pedig fejlődésének javára alkalmazzanak. Az általános ás teljes leszerelés programját mi a szovjet nép utasításaként ér­telmezzük. N. Sz. Hruscsov a továbbiak­ban a kialakult „feszültség! gócokról” beszélt. A portugál gyarmatosítók angolai véreng­zéseivel, a kongói helyzettel,, Nyugat-Irián felszabadításá­val, az Egyesült Államok DéJ- Vietnam-i beavatkozásáról foglalkozott, majd megjegyez­te: — S még hány ilyen góc­pont, a feszültség és a nyug­talanság hány gócpontja kelet­kezik amiatt, hogy az imperia­listák megkísérlik keresztezni a nemzeti függetlenségükért harcoló népek útját. — De nem kételkedhetünk abban, hogy ták ármányai nnak ítélve. nak majd. mind a párttag, mind a párton kívüli jelöltex- re, miként az előző választáso­kon is tették. S a pártonkívüli- ek ugyanígy egyöntetűen adják majd szavazatukat mind a pár- tonkívüli, mind a kommunista jelöltekre. Továbbra is erősítenünk és mindenképpen óvnunk kell né­peink testvéri barátságát. Szentül emlékezetünkben kell tartani, hogy ez a barátság leg­nagyobb vívmányaink közé tartozik, ez szocialista hazánk erejének és legyőzhetetlensé­gének hatalmas forrása. A Szovjetunió Kommunista Pártja abban látja felada­tát, bogy tovább erősíti kapcsolatait a néppel, kife­jezésre juttatja a nép lét­érdekeit és érvényt szerez ezeknek az érdekeknek, s mindenkor a szovjet nép barci élcsapata marad. így is volt ez mindig, mert pártunk a népért van és a né­pet szolgálja. A szovjet embe­rek kipróbált harci élcsapa­tuknak tekintik a kommunista pártot. Éljen nagy hazánk, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége! Éljen a kommunizmust építő szovjet nép! Előre a békéért, a munkáért, a szabadságért, az egyenlősé­gért, a testvériségért és a bol­dogságért! Lenin zászlaja alatt a lenini párt vezetésével előre, a kommunizmus győzelme fe­lé!

Next

/
Thumbnails
Contents