Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-14 / 61. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Látogatás a megyei gyermekkönyvtárban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA Xin. évfolyam, 61. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. március 14., szerda Munka és műveltség Annál értékesebb egy ember, minél nagyobb a szaktudása, minél nagyobb az általános műveltsége. Ma már nem elég az, ha valaki csak szűkebb, szakmai területéről rendelkezik ismeretekkel, de nem tudja azt, hogy mi történik a mező- gazdaságban, politikai kérdésekben analfabéta, nem olvas szépirodalmi műveket, ritkán néz meg színházi előadásokat, s még ritkábban filmeket.. Akit nem érdekel más, csak az, hogy a meddő ágyazásból miképpen lehet kiréselni a szenet, hogy melyik hegesztési mód ad finomabb varratokat, az autogenes, vagy az ívfényes, hogy helyes üzemanyagadagolás mellett miért tö- mődik el a karburátor — aki nem figyel más jelenségekre, a fejlődésben mérhetetlenül lemarad. Az élet parancsa, hogy ismereteinket bővítsük, hogy látókörünket tágítsuk, szélesítsük. Az emberek többsége szükségét érzi a tanulásnak.' A bányász már nem akar megrekedni a pislákoló karbidlámpa homályában — a szellem éltetőbb világossága felé törekszik. Rohamosan fejlődik, változik korunk. Szédületes iramot diktál a tudomány és a technika fejlődése. Sokan azt tartják, hogy ebben a sietős világban az embernek csak arra jut idő, hogy az újságokat sebtiben átfussa. Igaz, mindenféle ismeret megszerzésére kevés egy emberélet. Nem is az a végcél, hogy tökéletes lexikális ismeretanyagra tegyen szert egy munkás, egy paraszt, vagy egy mérnök, hanem az, hogy összefüggéseiben, hatásaiban legyünk tájékozottak a legfontosabb kérdésekben. A bányász tudja, hogy milyen geológiai viszonyok, tektonikus erők között alakulhatott ki a szén, képződhetett az ásvány, az élet, a bentonit, s tudja, hogy mindezt mire használják. De tudja azt is, milyen helyet foglal el a bányászat a műszaki tudományok kategóriáiban, a többi szakmák között. Megnőtt feladatok teljesítése vár ránk naponta, egyre magasabb követelményeknek kell megfelelnünk. S másképp ezekkel a követelményekkel nem birkózhatunk meg, csak ha tanulunk, ha képezzük, műveljük magunkat minden téren. Rousseau azt tanítja: térjünk vissza a természethez! Ó az emberiséget féltette a technikai előrehaladottságtól, mondván, hogy ez csak bűnt és bajt hoz mindenkire, igazságtalansa- gokat, ellentéteket szül a kibontakozó civilizáció helyett, az idillikus paraszti élethez való visszatérést hirdette. Mi is hirdetjük, hogy térjünk vissza a természethez, de ezt azért tesszük, hogy a termeszét titkait megismerjük, kikutassuk s hogy mindenki szolgálatába állíthassuk a megismert erőket. A munka máról holnapra megváltozik — megváltozik tartalma és értelme — s nemcsak egyszerűen műszakilag válik könnyebbé, hanem társadalmilag megnemesített munka lesz, átgondoltabb, a magasfokú öntudat kifejezője, szokás és élvezet. Ez azonban csak a művelt és tanult emberfők mellett .lehetséges ♦ , Uj típusú traktorok érkeztek a megyébe Jó előre gondoskodtak erő- és munkagépekről A megye termelőszövetkezetei készülnek a tavaszi munkákra, s hogy ezt eredményesen el tudják végezni, egyre több gépre van szükségük. A Heves megyei AGROKER Vállalat ezért már jó előre gondoskodott az erő- és munkagépekről, úgy, hogy a tsz-ek ezeket idejében meg tudják vásárolni. A napokban 20 új típusú traktor érkezett, amelyekhez a talajművelő munkagépek mellett alkalmazható a műtrágyaszóró-, vető-, a permetezőgép és a fűkasza is. A termelőszövetkezetek eddig 12 magyar gyártmányú UR 28-as -és román gyártmányú UTOS traktort vásároltak az ezekhez szükséges munkagépekkel együtt. A városfejlesztés és a cigánykérdés a Hazafias Népfront egri városi elnökségi ülésének napirendjén A községfejlesztési munkákról és a cigánykérdésről tárgyaltak hétfőn Egerben a városi tanács állandó bizottságainak elnökei és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az összevont ülés azt mutatja, hogy az 1962-es év feladatait a tanácsnak és a dolgozó lakosságnak együtt kell megoldania. Kocsmár János, Eger város tanácsának vb-elnöke beszélt Eger városfejlesztési problémáiról. Elmondotta, hogy állandóan nőnek a városfejlesztés lehetőségei — ez ugyanakkor a feladatok megnövekedését is jelenti. — 1957 óta évente 46 millió forintot biztosít az állam városunk rendezésére, csinosítására, építésére — mondotta többek között —, s az idén ehhez még 8 millió forint költségvetésen kívüli összeg is járul. A tanács végrehajtó bizottsága „egyedül”, a társadalom segítsége nélkül nem dönthet az összeg felhasználásáról, annál is inkább, mivel az állami támogatást, „illik” megtoldani a lakosság társadalmi munkájával is. Ezt pedig a Hazafias Népfrontnak, az állandó bizottságoknak, a tömegszervezeteknek kell meg- szervezniök, biztosítaniok — mondotta többek között, majd arról beszélt, hogy az idén új lakások épülnek a városban, kibővítik a gázhálózatot, a villanyhálózatot, s új parkot is létesítenek Egerben. A tanács elnöke után Varjai Lajos, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője tartott beszámolót Eger cigánylakosainak helyzetéről. Számokkal, adatokkal illusztrálta, hogy a cigányok szociális viszonyai sokkal lassabban változnak, mint a lakosság többi rétegéé. Ennek az az oka, hogy a cigányság nagyon lassan asszimilálódik. Nem is csoda, hiszen elutasítják őket, amikor mimikát kémek, amikor lakást igényelnek. — Városunkban 697 cigány él, s közülük 1945 óta csak hatan házasodtak össze „magyarokkal”. Négyszázhatan .dáknak” a cigánytelepen, közülük csak 110-en házban, 16-an putriban, ketten pedig földkunyhóban. A felszabadulás óta csak öt család 1 jutott lakóházhoz — mondotta, majd arról beszélt, hogy a cigányság között nagyon sok még az analfabéta is, s számukra tanfolyamokat kellene szervezni. Hangoztatta, hogy a cigánykérdés megoldásához nem alkalmi szociális segélyek szükségesek, hanem a szemlélet megváltozása. Ha el akarjuk érni, hogy rövid időn belül ne legyen cigány- probléma, akkor törődnünk kell ezzel a réteggel, s minél előbb fel kell emelni őket az ország többi lakójának színvonalára. Az egri gyermekkönyvtárban nemcsak olvasnak a gyermekek, hanem egy héten egyszer közös foglalkozáson ismerkednek a könyvekkel, azok íróival, de bőven van itt alkalom játékra, szórakozásra, mesélésre is. A nagyobbak kedvenc szórakozása a magnetofon. Érdekes és hasznos „játék” ez, hiszen amint látogatásunkkor meghallgattam egy-két felvett* maguk összeállította riportot, bizony nyugodtan összehasonlíthattam itt-ott a rádió gyermekadásaival. Csak ötletes gyerekek kellenek hozzá! (Riport a 3. oldalon.) A*^VWV\AAAAAAAAAAAAAAAAAAA/>AAAAAAAAAAAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/W\AA/VA* Szerződést kőinek a községi KISZ- szervezetek a termelő- '{ >■ szövetkezetekkel Az-egri • járás -községednek KISZ-alapszervezetei figyelemreméltó szerződéseket kötnek a helybeli termelőszövetkezetekkel. A nagytályai alapszervezet például vállalta, hogy a Viharsarok Tsz-ben 10 holdon begyűjti a lucernát és segítséget nyújt a kertészeti munkákban is. Egerszalók KlSZ-alapszerve- zete nyolc hold kukorica megművelésére kötött szerződést a tsz-szel, míg a verpeléti Dózsa Tsz-ben a község kiszista fiataljai egy fogatos és egy növénytermesztő brigádot alakítottak. Az NDK berlini államhatáránál normalizálódott a határforgalom BERLIN (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság berlini államhatáránál levő átkelőhelyeknél néhány nap óta már teljesen azonos az útlevél- vizsgálat és a vámkezelés,mint az NDK körüli államhatár határállomásain. A külföldiek ré_ szére nyitott Fridrichstrassei átkelőhelynél nemrégiben földszintes épületet emeltek, s néhány nap óta már a követelményeknek megfelelő helyiségekben folytatják le a határállomásokon szokásos vizsgálatokat. Az átkelő személyeknek szombat óta közölniök kell az NDK vámőreivel, milyen pénznem, mennyi keleti márka és külföldi valuta van náluk, be kell mondaniuk a náluk levő értéktárgyakat is, és erről szabályszerűen kiállított vámcédulát kapnak. Ez az eljárás berlini viszonylatban nehézkesnek tűnik, hiszen hosszabb ideig tart az eddiginél, azonban semmiben sem különbözik a rendes határállomásokon tapasztalható, normális eljárástól. Nemcsak a nagyok számára találtak ki közös foglalkozásokat a megyei gyermekkönyvtár vezetői. Az alsó tagozatos kis olvasók látott szájjal, elmerülve hallgatják a. szép meselemezt, amelyhez a gazdag filmtárbol Mária néni le is vetíti a kévéket. (Eota: Kiss Bélái — És még mit? — válaszol az egri Líceum mögötti újságárus, mikor az egyik utas Ludas Matyit kér. Hiába tartja azt a kétforintost, az elárusító várja a további rendelést. — Akkor még egy Nép- szabadságot, meg egy Magyar Nemzetet! —. Nincs. Mást tessék. Például Esti Hírlapot! Az Esti már tegnap esti, persze nem kell. — Akkor valami mást. De azt olyan hangsúllyal mondja, hogy a vevő biztos lehet benne: itt csak Ludast nem lehet venni. De az makacs, s egykedvűen tartja o pénzt, — s várja a lapot. Még akkor sem szól semmit, mikor az újságos néni kioktatja a „jó modorról”, s elmondja, hogy ő megnevelte embereit, mindenki más sajtóterméket” is vesz. Csak őt nem tudta megnevelni __ Az utas nem kérdezett semmit. Nem kérdezte,, hogy az újságárus honnan veszi a bátorságot a „nevelgetés- hez”, arról sem érdeklődött: a posta mikor intézkedett arról, hogy a Ludas Matyit tegnapi Esti Hírlap és múlt heti Filmvilág „kíséretében” kell eladni. —zár