Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

* A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Feladataink az V. megyei küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásában A földmüvesszövetkezetek ■e* Heves megyei Központ­jának V. küldöttgyűlése ér­tékelte a földművesszövetke­zeti szervek négyéves munká­ját. Megállapította, hogy tevé­kenyen részt vettek földmű­vesszövetkezeteink a termelő- szövetkezetek megszilárdításá­ban, a felvásárlási, kereskedel­mi, vagyonvédelmi és tömeg­szervezeti munkának, a párt és kormány határozata szelle­mében történő végrehajtásá­ban. Az elmúlt négy év alatt igen szép eredményeket értünk el. Többék között a kereskedelmi forgalom, a felvásárolt áru- mennyiség 32—32 százalékkal nőtt az 1957. évihez viszonyít­va. A részjegyalap több mint kétszeresére emelkedett, amely jelentős mértékben hozzájárul a földmüvesszövetkezetek sa­ját vagyonának gyarapításá­hoz. A küldöttgyűlés megállapí­totta, hogy ezt a fejlődést a földművesszövetkezeti válasz­tott vezetőségi tagok és dolgo­zók becsületes munkája nyo­mán érhettük el. Munkánkat nagymértékben segítette a párt- és tanácsi szervek, vala­mint egyéb tömegszervezetek támogatása A küldöttgyűlés a megye földművesszövetkezeti szer­veinek határozatában utat mutatott az egységes szocia­lista parasztság és az épülő szocialista falu kialakítására. Felhívta a földművesszövetke­zeti szervek figyelmét, hogy számolják fel azokat a hiá­nyosságokat, amelyek gátolják egységes fejlődésünket, ered­ményeink növelését Őrködje­nek a közös vagyon felett és harcoljanak azok megkárosítói ellen. A hiányosságok felszá- ** molására a megyei kül­döttközgyűlés számos határo­zatot hozott. A határozatok kö­zött a szövetkezet-politikai munkában mutatkozó hiányos­ságok megszüntetésére vonat­kozókat kell elsősorban ki­emelnünk, de fontosnak tart­juk azt is, hogy tovább kell szélesíteni a tömeg kapcsolato­kat ... A földművesszövetkezetek munkájának minden területén arra kell törekedni, hogy a szövetkezeti taglétszám növe­lésével mind több kívül álló dolgozót vonjanak be a szövet­kezeti munkába, elsősorban is a fiatalokat és a nőket kell be­szervezni. A jó tömegkapcsola­tot csak úgy tudjuk megterem­teni, ha közelebb kerülünk a községek dolgozóihoz, a szo­cialista falu építőihez. A tag- szervezéssel egy időben növel­ni kell az egy főre eső rész­jegyalapot, mert ezzel a saját- erőnövekedést, a tervek, beru­házások megvalósítását segít­jük elő. A tömegkapcsolat kiszélesí­tésének másik fontos eszköze, a társadalmi munka szervezé­se. A szövetkezeti tagok köré­ben szervezzék meg egy-egy boltegység, vagy felvásárló­telep korszerűsítését, társadal­mi munkával, mert így a szö­vetkezeti tagok még jobban magukénak érzik a földműves- szövetkezetet. A tag-, köz- és küldöttgyű­léseken igen sok szövetkezeti tag szólalt fel és mondotta el véleményét a szövetkezet mun­kájáról. Sokkal több volt a fel­szólalók száma, mint az elmúlt években. Ebből is láthatjuk, hogy a megváltozott falu szö­vetkezeti tagsága mennyire szem előtt tartja és segíti a földművesszövetkezetek mun­káját A jobb eredmények elérését segítette elő már az elmúlt éveikben is a szövetkezetekben kialakult munkaverseny és a „kiváló” cím elnyeréséért in­dult nemes küzdelem. Az el­következendő években foko­zott gondot kell fordítani a munkaverseny széleskörű szer­vezésére és el kell érni, hogy a munkaverseny mozgalmon be­lül, a tervfeladatok túlteljesí­tésére mozgósítsuk a dolgozó­kat és a választott szerveket. ti eves és Csőn gr ád me­11 gyék közötti verseny rendszeres értékelésével, ezen­kívül a kiváló egység címért folyó versennyel segítsék elő a munkaversenyben részt vevő dolgozók aktivitását, mert ez­zel hozzájárulhatnak a kiadott tervfeladatok túlteljesítéséhez. A termelőszövetkezetekkel történő együttműködéssel nem­csak a község életének meg­változtatásához járulhatnak hozzá, hanem nagyban előse­gíthetik a terméseredmények növekedését, a városok és ipar­vidékek zöldséggel való ellátá­sát. Ahol szükséges, a földmű­vesszövetkezetek segítsék elő a számviteli munkát, a termelés­hez szükséges anyagok és esz­közök beszerzését. A lehetősé­gekhez képest növeljék a ter­melőszövetkezeti és földmű­vesszövetkezeti közös üzemek számát. Elsősorban a baromfi- állomány növekedését elősegí­tő baromfikeltető létesítését, annak üzemeltetését, stb. Me­gyénkben nagy lehetőségek vannak a szeszfőzdék közös üzemeltetésére, mert ezzel nemcsak a háztáji, szórvány gyümölcsösökből származó anyagokat, hanem a termelő- szövetkezet közös területéről lekerülő gyümölcsösöket is fel tudják dolgozni és értékesíthe­tik. A fiatalok körében végzen­dő munkában elsősorban a KISZ- és úttörőszervezetekkel együttműködve, a mezőgazda- sági termelést és a szövetkezés gyakorlati ismereteinek ter­jesztését elősegítő falusi ifjú­sági szövetkezetek megalakí­tását kell kezdeményezni. Cé­lul tűzte ki a küldöttgyűlés, hogy megyénk minden közsé­gében el kell érni a falusi if­júsági szövetkezetek létrehozá­sát, és működtetését. 'Támogassák a falusi taka- rékossági mozgalom ki- szélesedését, a takarékszövet­kezetek és kirendeltségek munkáját, azokon a helye­ken, ahol ilyen nem működik, legyenek kezdeményezők, ezek megalakításában. Az új falusi bankok alakítása mellett nagy feladat hárul azonban a meg­levők gazdasági megerősítésé­re és működésük jövedelmező­vé tételére is. Azon kell fára­dozni, hogy a takarékszövetke­zetek is éppen olyan részesei legyenek a falu életének, mint ma a földmüvesszövetkezetek. Ezzel segíthetik elő, a takaré­kosabb élet megteremtését minden faluban. (Folytatjuk.) Az idén lesz-e vasbolt Lőrinciben ? A földművesszövetkezeti ta­gok régi kérését tűzték napi­rendre ezekben a napokban Lőrinciben. Már évekkel ez­előtt számos közgyűlésen és összejöveteleken felvetették a község régi, megoldatlan prob­lémáját. a vasbolt-építést. Az elmúlt évben részjegyeket je­gyeztek, társadalmi munkával is elő kívánták segíteni a bolt megépítését. A nehéz anyagi körülmények azonban nem tet­ték lehetővé, hogy a község kérését teljesíthessék. A felsőbb szervek támogatá­sa azonban nem maradt el, hi­szen ebben az évben lehetővé tették számukra, hogy házvá­sárlással megoldják a község problémáját. Van is ház eladó bőven a fa­luban, amelyik alkalmas lenne arra, hogy átalakítással korsze­rű vasboltot létesítsenek. Ed­dig négy házat tekintettek meg, egyezség azonban nem jött lét­re. A szövetkezet dolgozói és a választott vezetőségi tagok azon munkálkodnak, hogy tel­jesítsék a tagság jogos kérését, megoldják a régi problémát. Amint hallottuk, a községi szervek részéről azonban nem kapnak kellő támogatást és így még a mai napig sem tudták megoldani a házvásárlást. A különböző akadályok megszün­tetése csak a község szerveinek összefogásával és a földműves­szövetkezeti vezetőségi tagok munkájával oldható meg. Sür­gős intézkedésre van szükség, hogy az állam által adott tá­mogatásból és a szövetkezeti tagság segítségéből minél előbb vasbolt legyen Lőrinciben. Szükséges ez azért is, mert a régi bolt már elavult, a va­gyonvédelem sincs kellően biz­tosítva, de nem utolsósorban igényli az új boltot a község lakossága. Legfontosabb teendő tehát, hogy a községi és járási szervek segítségével lebonyolít­sák a házvásárlásokat, hogy még a tavasz beköszöntésével megindulhasson az átépítés, és mielőbb teljesedjék a lőrin­ciek kérése. Sz. A könyvbarát-mozgalom hírei Mint február hónapban min­den héten, úgy március 4-én is a megye nyolc községében a földművesszövetkezeti kultúr- csoportok félnapos és egész na­pos könyvnapi műsort állítot­tak össze. Ezeknek a műsorok­nak célja a mezőgazdasági könyvek megszerettetése és az olvasótábor növelése volt. Si­keres rendezvények zajlottak le Viszneken, és Novajon. Jól sikerült a Verpeléten rendezett könyvnapi műsor is, ahol Ka­tona Ferenc a gombatermelés­ről, nagyüzemi borjúnevelés­ről, zöldségtermelésről írott műveket ismertette. A honvéd­ség segítségével ingyenes film­vetítést, kultúrműsort rendez­tek és az est betetőzéseként könyvbált tartottak. A könyv­nap megszervezéséből példa­mutatóan vette ki részét a földművesszövetkezet igazga­tóságának elnöke, Dudás Já­nosáé, de az egész vezetőség is, valamint Feuer Zoltán, a szövetkezet kultúrfelelőse. Bél­apátfalván Ficzere Sándor me­zőgazdasági mérnök tartott szakelőadást a könyvnap kere­tében. Pétervásári siker Ez évben a megyei mezőgaz­dasági könyvhónapot földmű- vesszövetkezetednk jelentős kulturális megmozdulásokkal kötötték össze. A rendezvények közül kimagasló eredményt ér­tek el Pétervásárán, ahol a földművesszövetkezeti énekkar nagy sikerrel mutatkozott be a község dolgozói előtt. A könyvbarát-mozgalom je­gyében szervezett egész napos műsort délelőtt mezőgazdasági filmvetítés nyitotta meg, a já­rási kultúrházban tartott könyvvásárral egybekötve. Mi­vel a járási kultúrház nagyter­me kicsinynek bizonyult, az esti hangversenyt a katonai alakulat kultúrtermében ren­dezték meg. A zsúfolásig meg­telt nézőtér közönsége előtt Farkas József, a járási köz­pont elnöke tartott ismertetőt. Beszédében elemezte a járás földművesszövetkezeteinek gaz­dasági és kulturális tevékeny­ségét és azokat az eredménye­ket, amelyet eddig elértek. Ezek után került sor a hang­versenyre. Az általános iskola úttörő énekkarának és a zene­iskola szimfonikus zenekará­nak bevezető számai után a földművesszövetkezeti énekkar lépett színpadra. Az első szá­mok elhangzása után a jelen­levő nézők és a szakértők is megállapították, hogy a meg­alakulástól eltelt öt hónap alatt jól felkészültek és eggyéková- csolódtak az énekkar tagjai. Műsorukon a klasszikusok művei, a magyar népdalok és a munkásmozgalom dalai sze­repeltek. A hangverseny sike­rét sokban elősegítette az út« törő kórüs szereplése, vala­mint az egri zeneiskola szim­fonikus zenekara, a hangszeres szólisták és nem utolsósorban a zongorakísérők. A szereplő csoportok között meg kell még említeni a péter­vásári földművesszövetkezeti népi zenekart, akik a részve­vők részére kellemes csalódást okoztak. Liszt II. rapszódiáját olyan mély átérzéssel játszot­ták, hogy a közönség is meg­érezte: Puporka János, és a ze­nekarának tagjai nem egyszer rűen „zeneipari szakmunká­sok”, hanem művész szívű és ambíciójú emberek, akikre Pétervására kulturális életé­ben a jövőben az énekkar mel­lett komolyan is lehet számí­tani. Az előadott Liszt-rapszó­diát egyébként a közönség vastapssal jutalmazta. Hasonló­képpen a Papp Mária által elő­adott operettrészletet is. A műsor végén a lelkes kö­zönség együtt énekelte a föld­művesszövetkezeti kórussal az „Erdő, erdő’’ című népdalt. Csongor József karnagy áldo­zatos munkája meghozta gyü­mölcsét, hiszen Pétervásárán ilyen sikert még alig ért el kultúrcsoport. A hangverseny végeztével a vendégek és az énekkar tag­jai baráti beszélgetésen vettek Több volt mint formaság A pártunk által folytatott politikai irányvonal helye's al­kalmazásának kifejezője volt az a kis, bensőséges ünnepség, amelyet az elmúlt hónap végén a MESZÖV-ben tartottak abból az alkalomból, hogy az Országos Földművesszövetke­zeti Tanács és a SZÖVOSZ tíz földművesszvetkezeti dolgozó­nak a kiváló földművesszövetkezeti dolgozó kitüntetést ado­mányozta. Mindenki örül annak, ha megkapja a végzett munkája után az erkölcsi megbecsülést, kiváltképpen, ha az anyagi megbecsüléssel is párosul. Ez fontos dolog. Itt azonban több­ről van szó, ami mellett az anyagi kissé háttérbe szorul. Kaptam kitüntetést 1954-ben is amelynek átadása ugyancsak ünnepélyes keretek között történt. Ügy éreztem, hogy akkor hiányzott az az őszinte nyíltság, az a légkör, ami most tapasztalható volt. Hiányzott, ami most kifejezte a vezetők és beosztottak őszinte, elvtársias és emberséges viszonyát. Ragyogó kifejezője annak, hogy egy célért dolgo­zunk: a társadalmi haladásért. Ebben a céltudatos tevékeny­ségben ma az emberi érték fokmérője, az eredményesen és becsületesen végzett munka. Az elhangzott szavakból mindannyian megértettük, hogy lehet és kell is a munkának több, nemesebb tartalmat adni. Életünknek igazi eélja és értelme abban van, hogy dolgoz­hatunk a leghaladóbb és legemberibb társadalom építésé­ért, ahol megteremtődik a bőség, a társadalmi egyenlőség, ahol a munka mindenki számára életszükségletté válik. Megértettük azt, hogy türelmetlennek csak a hibákkal szemben szabad lennünk. Megtanultuk, hogy a vezetést soha nem szabad összetéveszteni az uralkodással. Ha az emberek bizalmat kapnak, igyekeznek arra bizalommal válaszolni. Ma minden ember látja az élet különböző megnyilvánu­lásaiból. milyen hatalmasat léptünk előre életmódban és kulturális fejlődésben. Ennek alapvető forrása pártunk által folytatott helyes politika és irányvonal, amit megtanultunk jól alkalmazni. Ez teremti meg annak feltételét, hogy a tö­megek alkotó kezdeményezése kibontakozhasson, széles lég körben tevékeny és önzetlen részvevői legyenek a szocia­lizmust építő munkának. (H. M., Szihalom) Mezőigaxdasáigi tanácsadó Védekezzünk a melegágyi palántabetegségek ellen A melegágyi nevelés során többfajta palántabetegség for­dul elő. Itt fertőződnek a csí­ranövények sok esetben oly vírusokkal és kórokozókkal, amelyek később, a termés ide­jén okoznak betegségeket. A védekezésnek leghatásosabb formája a megelőzés, vagyis olyan intézkedés foganatosítá­sa, amelyek csökkentik a fer­tőzés lehetőségét és ellenállóé­ba teszik a csíranövényeket. Ilyen intézkedések a követ­kezők: A melegágyi ablakkereteket, oldaldetszkákat és idomokat mossuk le 5 százalékos rézgá- licos oldattal, vagy 10 százalé­kos szódás lúggal, Ezzel elér­jük, hogy az elmúlt évről visz- szamaradt kórokozók, gombák nagy részét elpusztítjuk. A melegágyi földbe kever­jünk köbméterenként 1 kg kálisót, és 1,5 kilogramm szu- perfoszfátot. Ezzel nemcsak a palánták egyenletesen történő növekedését biztosítjuk, ha­nem emeljük a sejtek sűrűsé­gét, vastag!tjük a növény bőr­szövetét és ezáltal megnehe­zítjük a betegségokozó csírák behatolását a növény testébe, egyúttal növeljük a növény I betegségekkel szembeni ellen- I állóképességét is. A palán taeldűlést, gyökér­fekélyt okozó,gombák hatásos ellenszere a Fuklasin „F”, amelyből a melegágy terüle­tének megfelelően négyzetmé­terenként 20—25 dekagrammot használjunk. Helyes, ha az anyag a/a-át vetés előtt a me­legágyi földbe, Va-át pedig a magfakaró földbe keverjük. Nem ajánlatos a fent jelzett mennyiségnél több Fuklasin „F” használata, mert bizonyos mértékben a palánta növeke­dését csökkenti, illetve vissza­tartja. Űjabb szer az Olpisan, ame­lyet a Fuklasinhoz hasonlóan használunk, négyzetméteren­ként 50 grammot számít­va. Ez a szer igen jó védel­met nyújt a paprikapalánta vésze ellen is. Feltétlenül védekezzünk ve- tőmagcsávázással a dinnye és az uborka fekélyesedése ellen. Ez a betegség némely eszten­dőben (pl. 1955-, 1960-ban) a megye termésének 70—80 szá­zalékát tette tönkre. A csává­zási a gabonféléknél már is­mert Higosan 2 ezrelékes ol­datával végezzük. Ennek meg­felelően 10 liter vizhez 2 dekagramm Higosant hasz­nálunk fel és ebben a vászon- zacskóval együtt 10 percig áz­tatjuk a dinnyemagot. Ezt kö­vetően a magot tiszta vízben lemossuk és szétterítve, meg­szárítjuk. Az egyéb zöldségfélék mag- vainak csávázására a kereske­delemben kapható 40 százalé­kos formalin, 1 százalékos hí­gításban szolgál. Ebben az előzőkhöz hasonlóan, paradi­csom kivételével, az egyéb zöldségfélék magvait 10 per­cig áztatjuk, majd utána, zsákban letakarva füllesztjük, mintegy két óráig. Kerüljük a sűrű vetést, túl- öntözést és az időjárástól füg­gően, gyakori szellőztetéssel biztosítsuk palántáink egész­séges fejlődését. Amint pa­lántáink két-három leveles fejlettséget érnek el, levélzet- re ártalmas gombák ellen permetezzünk 10—14 napon­ként 0,5 százalékos bordói lé­vel. Az időben végzett növény- védelem kevés költséggel nagy terméskieséstől óvja meg a kertészeti üzemet és az egész­séges termény jobb minőség­ben, megfelelő áron értékesít­hető. Honti Imre, főagronómus részt, majd a hajnalig tartó könyvtoálon szórakoztak. Varga László A Hámán Kató kulturális seregszemlére készülnek A földművesszövetkezeti kul- túrcsoportok részére a kultu­rális évad legnagyobb megmoz­dulása a Hámán Kató kulturá­lis seregszemle. A seregszemlé­re színjátszó és tánccsoport- jaink, szakköreink már az év eleje óta készülnek. A helyi bemutatókat még ja­nuár hónapban mindenütt megtartották. Ezeken a bemu­tatókon néhány kimagasló eredmény is született. Ilyen volt a hevesi színjátszó csoport, zenekar, tánccsoport bemutató, ja különböző földművesszövet- kezeti rendezvényeken. Szép eredményeket értek el a mezó- tárkányiak, de kivétel nélkül minden egyes benevezett cso­portunk is. Már folynak a kör­zeti bemutatók, több csoportot továbbítottak járási bemuta­tókra is, és remélhetőleg jó szerepléssel bizonyítják majd be, hogy a földművesszövetke­zeti kulturális mozgalom fel­lendülőben van. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents