Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A mezőgazdasági nagyak ti va-ülésről AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 54. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. március 6.. kedd Mint erről már beszámoltunk, a megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági nagyaktiva-ülést rendezett Egerben, amelyen a meghívottak értékelték az 1961-es ép eredményeit, s tanácskoztak az 1962. évi feladatokról. A képen: Biró József elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság titkára, a nagyaktíoa-ülés beszámolóját mondja. tAOAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/W\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWVVSAAAAAAAAA/V\/VsAAAAAAAA*a cializmus előnyeit, és újabb hatalmas csapást mér a kapitalizmusra. Nem 'véletlen, hogy az amerikai imperialistákat légim, kább,' ᣠhyugtaíanítja, hogy a program á Kommunista bőség megteremtései; ’tűzi; 'lő feladatul. Az amerikai imperialisták természetesen, tisztában ■ vannak ázzál; hogyha a Szovjet-1 unió és a többi szocialista ország gazdasági vonatkozásban , megelőzi a legfejlettebb tőkés országokat is, akkor már az imperialisták semmilyen erővel sem tudják megállítani a kommunista eszmék győzelmi menetét. A szocializmus, a kommunizmus példájának ereje különösen jelentőssé válik azért is, mert a korszakunkban az önálló fejlődés útjára léptek emberek százmilliói az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban, miután lerázták, vagy lerázzák a gyarmati rendszer igáját. Ezeknek az. országoknak a népei előtt teljes nagyságában felvetődik a kérdés: milyen úton haladnak tovább, á kapitalista, vagy a nem kapitalista fejlődés útján”. •■.Minél nagyobb ’ srkferékef arát haZánk ~és aratnák a szpr cíálisjá országok gazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésében, népeik éíetszín vonal ápak emelésében, i annál könnyebben döntenek a fiatal nemzeti államok népei a szocializmus felett, nyenformán világos, hogy minden szocialista ország, amely reális sikereket vív ki gazdasága fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében, nemzetközi síkon mozdítja elő a marxizmus—lenin izmus eszméinek diadalát és ezzel közelebb hozza a kommunizmus világméretű győzelmét. „Ismét hangsúlyozni szeretném — folytatta a továbbiakban az előadó —, mennyire rva gy jelentőségű a kommunizmus építése szempontjából az anyagi érdekeltség lenini elve. Alapjában véve helytelen lenne ebben az elvben valamiféle ,enged mély t’ látni a burzsoá ideológia számára. A szocializmusnak ez az elve egyáltalán nem hasonlítható a kapitalista haszonhajhászáshoz. Hatalmas szakadék tátong a munka alapján megvalósuló szocialista elosztás és a burzsoá aranyborjú-kultusz között, a kapitalista nyereséghajhászás és azon szocialista elv között, amelynek értelmében az eredményesebb munkáért magasabb bér jár. Ugyanígy teljesen helytelen szembeállítani az anyagi ösztönző erőket az erkölcsiekkel, az anyagi érdekeltséget az ideológiai nevelőmunkával. Az ideológiai nevelőmunka, az erkölcsi ösztönző erők fejlesztése és az anyagi ösztönző erők, az anyagi érdekeltség fokozása elválaszthatatlanul ösz- szefügg egymással. Az erkölcsi és az anyagi ösztönző erők kölcsönösen fokozzák egymást és ugyanarra a célra irányulnak. Mindennemű szembeállításuk csak ártalmas lehet az ügyre nézve;” Hruscsov ezután rámutatott, hogy a XXIL kongresszus után az SZKP Központi Bizottságának plénuma első ízben ült össze a kommunista építés konkrét feladatainak. megvitatására. A napireneP a párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában. A plénum előtt a mezőgazdaság dolgozói területi értekezleteket tartottak. Ezeknek az értekezleteknek az volt a céljuk, hogy feltárják azokat a folyamatokat, amelyek ma a falvakban tapasztalhatók és helyes következtetéseket vonjanak le a szocialista mezőgazdaság további fejlesztéséről. „Mi a múltban is hangsúlyoztuk, hogy a népgazdaság fellendítése az egész nép ügye. Most azonban, amikor kidolgoztuk e fellendülés távlati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elérnünk a mezőgazdaság fejlesztésében, a párt újra az egész néphez fordul a felhívással: a szovjet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket a magaslatokat.“ A mezőgazdaság a szó szoros érielmében mipden ember érdekeit érinti. A mezőgazdaság fejlettségének színvonala .jelentősen meghatározza a nép jólétét. *" „Ezért a mezőgazdaság további fellendítését, az élelmiszereit termelésének nör velését az egész párt, áz egész nép ügyének kell tekintenünk.” Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csökkentjük az iparral szemben támasztott követelményeket. Bár az ipar munkájában is mutatkozik számos hiányosság, az ipar egészében mégis sikeresen fejlődik, tartja a hétéves tervben kitűzött ütemet. Az előadó adatokkal jellemezte a szovjet ipar fejlődését.. Az ipar teljes termelése a hétéves terv eddig eltelt három éve alatt 33 százalékkal növekedett, a hétéves tervben előirányzott 27 százalék helyett. Az ipari termelés tényleges nő- vekedése évente átlag 10,1 százalék volt, a kitűzött .8,3 százalékkal szemben. A Szovjetunió a mezőgazdaság fejlesztésében is jelentékeny sikereket ért ei. A párt az egész nép támogatásával megszervezte a szűzföldek megművelését — mondotta Hruscsov —, hazánkban rövid idő alatt 42 millió hektárnyi új földet műveltek meg. Százával jöttek létre az új szovhozok, — a szemestermények és az egyéb mezőgazda- sági termékek hatalmas „gyárai”. A mezőgazdaság területén ugyanilyen forradalmi intézkedés volt a gép- és traktorállomások újjászervezése, a kolhozoknak és szovhozoknak nyújtott anyagi és műszaki segítség fokozása, a kolhozok és szovhozok megerősítése szervezőkkel és szakemberekkel. • „A Szovjetuniónak ma szilárd és megbízható bázisa van ahhoz, hogy ellássa a lakosságot hússal, tejjel és más termékekkel. Ez a bázis a kolhozok és szovhozok közös állattenyésztése.* (<Folytatás a 2. oldalamé abban a megállapításban, hogy a pártmunka célja: a ncp egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Erről megfeledkezni egyértelmű lenne a kérdés materialista felvetésétől való eltéréssel, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek meg nem értésével, a szubjektivista, idealista álláspontra való süllyedéssel. Az SZKP programja éppen tanítóink nézeteivel teljes összhangban — nem olyan társadalomnak mutatja a kommunizmust, ahol a szegények egyenlősége alakul ki, hanem olyannak, amelyben megvalósul a társadalom valamennyi tagjának anyagi bősége és szellemi jóléte, biztosítottá válik a személyiség sokoldalú fejlődése. Az SZKP programját áthatja a kommunizmus nagy és nemes eszméje: mindent az emberért, az ember javára. Ugyanakkor Hruscsov hangsúlyozta „magától értetődik, hogy nincs1 hifeáisabb dolog, mint a marxistáknak—leninistáknak olyan elképzeléseket tulajdonítani a kommunizmusról, hogy az a semmittevés és a jóllakott tétlenség eldorádója. Az SZKP programja, a XXII. pártkongresz- szus dokumentumai teljes erővel és határozottsággal hangsúlyozók, hogy s és a munka ilaszthatatlan, egész szocialista világrendszer termelőerői gigászi fejlődésének köszönhetjük, hogy a jelenkori imperializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializmus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó elismerése szerint a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak ez a hatalma jelenti a legfőbb akadályt az imperialista agresszió, az új világháború kirobbantásának útjában. Az imperializmus elleni sikeres harchoz nem elég a jelszó, a harc győzelmes viteléhez reális lehetőségek kellenek. Ezek között a lehetőségek között a győztes szocializmus anyagi erői döntő, és egyre növekvő szerepet játszanak”. „A mai viszonyok között — folytatta az előadó — épül és már fel is épült a tényleges szocialista társadalom. Ma már nem csupán az osztályöntudatra vonatkozó forradalmi felhívások, hanem elsősorban a szocialista országokban élő nagy tömegek gyorsan növekvő életszínvonalának példája hat a kapitalista országok dolgozóira. Ezekben az országokban még elég széles rétegek rabjai a burzsoá és a reformista ideológiának. Ha a szocialista világ a kapitalizmushoz viszonyítva magasabb életszínvonalat ér el, ezzel ismét meggyőzően bizonyítja a nem szocialista országokban élő emberek millióinak a tzoprogramja, a kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társadalmi viszonyok kialakulásáról és az új ember neveléséről benne kifejtett tervek, világszerte óriási hatást gyakoroltak az emberek millióira.” Hruscsov a továbbiakban megállapította, hogy az SZKP programja „a tudományos kommunizmus elméleti alapján kidolgozott kommunista társadalom felépítésének sokoldalú tervét tartalmazza. A szovjet nép lelkesen, forró helyesléssel fogadta a kommunista párt új programját, mint saját, legfontosabb érdekeinek kifejezőjét. pítését valamennyi it ügyének tekinti amely szerint a kommunista társadalom magasabb szakaszában az egyének sokoldalú fejlődésével együtt kifejlődnek a, termelő erők- is és teljes erővel buzognak a társadalmi javak összes forrásai.” Csák ekkor válik lehetővé annak az elvnek a megvalósítása, hogy mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint. „A kommunizmusnak ez a marxista—leninista értelmezése képezi az SZKP programjának alapját, s kifejezésre jut a kommunizmus egymástól elvá hogy éppen a társadalom ösz- szes tagjainak öntudatos, önfeláldozó munkája a kommunizmus építésének alapja és hogy e társadalom javára végzett munkát a kommunizmus nagy ideáljai hatják át. A kommunista társadalom megteremtése során alakul ki a magas fokú, kommunista öntudatú és erkölcsiségü ember. „A kommunizmus anyagi- technikai bázisa megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelentősége varr — mondotta a továbbiakban Hruscsov. A két társadalmi rendszer versenyének és harcának jelenlegi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocializmus anyagi erőit az imperializmus fölötti győzelem mielőbbi kivívása és megszi- lárditása érdekében az élet valamennyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tudományos-technikai vonatkozásban egyaránt. Bármiféle eltérés ettől az irányvonaltól azt eredményezné, hogy megszűnne a szocializmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt okozna a szocialista tábornak, az egész világ forradalmi és felszabadító erőinek. A termelőerők olyan nagymértékű fellendülését kell elérnünk, úgy kell megerősítenünk a szocialista országok gazdasági és védelmi erejét, hogy a szocializmus erői mind megbízhatóbban és teljesebben védve legyenek az imperialista agressziótól”. „Éppen a Szovjetunió és az *A kommunizmus építése hazánkban nemzetközi kötelességünk teljesítése a világ összes forradalmi erői iránt. A lenini irányvonalat követjük és ezt az irányvonalat támogatja a világot átfogó kommunista mozgalom, az egész haladó emberiség” — jelentette ki Hruscsov az SZPK Központi Bizottságának hétfőn megnyílt plénumán, a kommunista társadalom építésének jelenlegi szakaszáról és a mezőgazdaság irányításának megjavításában a pártra váró feladatokról tartott beszámolójában. „Teljes joggal elmondhatjuk. — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az SZKP új A kommunizmus éj szovjet ember sajá A párt és a nép erőfeszítései most a legfontosabb gazdasági feladat gyakorlati megvalósítására — a kommunizmus anyagi-technikai bázisainak megteremtésére Összpontosulnak. A Központi Bizottság jelen plénuma is ezért vitatja meg a mezőgazdaság fellendítésének kérdését, amely az egyik legfontosabb az új programban és az SZKP XXII. kongresszusának határozataiban felvetett kérdések között.” „Az SZKP új programjának gazdag külföldi visszhangja között találkozhatunk olyanokkal Is, amelyekben kételkedés nyilvánul meg az iránt, helyesen teszi-e a program, hogy a népnek szükséges anyagi javak termelésére helyez különös súlyt. Pártprogramunk egyes bírálói a szovjet kommunistákat szinte olyan embereknek próbálják feltüntetni, akik hajlamosak a kommunizmust valamiféle „terülj asztalkám”- nak beállítani” — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Számunkra, minden marxista- leninista számára a kommunista társadalom: a társadalom összes tagjainak teljes szociális egyenlősége, valamennyi állampolgár magas fokú öntudatossága és eszmeisége, az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. A tudományos kommunizmus számára idegen az olyanfajta egyenlőség, mint aminőt az első keresztény gyülekezetek hirdettek a maguk alacsony életszínvonalával, aszkétizmu- sávál. A kommunizmust nem lehet elképzelni olyan asztalnak, ahol üres tányérok előtt „magasan fejlett öntudatú és teljesen egyenjogú” emberek ülnek. Ilyen „kommunizmust” hirdetni annyi lenne, mintna arra hívnák meg az embereket, hogy pálcikával „kanalazzák” a tejet. Ez a kommunizmus torz képe lenne”. Hruscsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Marx, Engels, és Lenin kidolgozta a leendő kommunista társadalom alapelveit. „Ismeretes 'Marx klasszikus formulája, Ult USCSO V BESZÁMOLÓJA as SZKP Központi Bizottságának plénumám a kommunistatársadalom építésének jelenlegi szakaszáról és a mezőgazdaság irányításának megjavításában a pártra váró feladatokról
