Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
1362. március 4., vasárnap NEPÜJSÄG 3 Uj módszerekkel... PÉLDÁS kezdeményezés született a gyöngyösi városi tanács igazgatási osztályán, amely megyei viszonylatban elsőként, országos viszonylatban pedig Szolnok város után, másodikként valósította meg a szabálysértési eljárások új módszerét. A városi tanács igazgatási osztályának feladatához tartozó szabálysértési eljárások eddig csupán az előadóra, Szö- gedi Dénesre tartoztak, a nemrég kialakított új forma szerint azonban a tárgyaláson most már két tanácstag — nyugodtan nevezhetjük őket népi ülnököknek — vesz részt. A bizottsági tagokat a városban működő üzemek, tsz-ek és intézmények javasolták, ennek a társadalmi munkakörnek az ellátására, összesen 3-1 népi ülnök neve szerepel az igazgatási osztály kimutatásában, akik a hetenként kétszer megtartandó tárgyalásokra felváltva jönnek el, hogy maguk is érdemben részt vegyenek a hivatalos eljárásban. Havonta egy-két esetben kerül sor mindannyiukra. Ahogy Szögedi Dénes szabálysértési előadó közölte, ennek az eljárásnak az a célja, hogy a tanács tömegkapcsolata tovább bővüljön, ugyanakkor pedig az eljárás erkölcsi hatása is megnőjön. A bizottság előtt való számonkérés, a bizottság által hozott döntés sokkal erőteljesebb lelki hatású, mintha csupán maga a szabálysértési előadó végezné mindezt el. Bár a kezdeményezés a szolnoki tanácsé, de a jó módszer átvétele, gyors megvalósítása dicséri a gyöngyösi városi tanácsot is. Először, a Tanácsok Lapjában szereztek hírt az újfajta eljárásról, s Holló Béla vb-tit- kár hívta fel arra a szakigazgatási szerv figyelmét. A szabálysértési előadó így utazott el Szolnokra, ahol több tárgyalást hallgatott végig, hogy minél elevenebb tapasztalatokat gyűjtsön, minél határozottabb véleményt alakíthasson a szabálysértési eljárás új követelményeiről. Kétségtelenül, célravezető ennek az új módszernek az alkalmazása. A népi ülnökök kiválasztása már azt a célt szolgálja, hogy erkölcsileg, nevelő módon tudjon a bizottság hatni a szabálysértőre, hiszen az ülnököket mindig a szabálysértést elkövetett egyén közvetlen környezetéből igyekeznek a tárgyalásra kijelölni, aminek az a haszna is megvan, hogy az ülnökök jól ismerik a szabálysértőt, nemcsak személyileg, hanem közvetlen környezetét és kapcsolatát illetően is. így a döntés megfelelő környezettanulmányra épül, realitása szinte NEHÉZ LÉLEGZET párázik a kórtermek folyosóra nyitott ajtaján. A toronyóra rég elkon- dította az este tízet, s az egri kórházak hatalmas tömbjében elcsitultak a zajok, megszűnt a mozgás, az ágyakban jótékony álom ringatja a beteg felnőtteket, gyerekeket. Még sincs igazi nyugalom. A csökkentett fényű folyosókon itt is, ott is feltűnik egy-egy nesztelen járású, kék köpenyes, fehér kötényes nővér, hal egy párnát igazít, lecsúszott takarót tesz a betegre, másutt gyógyszert ad a nyug- talankodóknak, vagy csak éppen körülnéz, hogy rendben van-e minden az osztályán. Éjszakai ügyeletesek, a kórház betegeinek éjszakai álmát őrzik. Júlia nővérrel, a megyei kórház főnővérével kelünk útra, hogy megnézzük, mit csinálnak ebben a két, soha le nem nyugvó kórházépületben az éjszakai ügyeletesek. — A portán soha nincs nyugalom — mutat Kun Józsi bácsi a mentősökre, akik éppen ebben a pillanatban csengettek be, egy balesetest hoztak. —■ Nem lehet és nem is érdemes lefeküdni, mert mire magamra húzom a takarót, máris jön valaki. — Kövessük hát a baleseti Sebészetre a mentősöket — ajánlja Júlia nővér. Negyed tizenegy, s Vincze Jánosné, és a kisnővér már a ezihalmi nénit helyezik az ágyba, azt, akivel a portán találkoztunk. Szén az osztályon biztosra vehető, aminek következtében nevelő értéke is bizonyos. A PÉNTEKI tárgyaláson az egyik ülnök Kiss Tivadamé volt, a Ruházati és Kárpitosipari Vallalat minőség-ellenőre. — Hogyan került ebbe a megbízatásba ? — Az igazgatóm és a párttitkárom keresett fel és közölték velem részletesen, hogy a vállalat nevében milyen feladattal akarnak megbízni. Érdekesnek és vonzónak tartottam mindjárt ezt a feladatot, hiszen általában közügyekben kell döntést hoznunk, de a szabálysértések engem, mint háziasszonyt is érintenek, hiszen nagyon sokszor a közellátás biztosítása ellen vétőkről kell ítéletet mondanunk. Gondolom, így érthetővé válik, ha azt mondom, hogy szigorú vagyok a bírságolás megállapításában. Haragszom a spekulánsokra, mivel élősködőknek tartom őket, akik abból igyekeznek hasznot hajtani, hogy a pillanatnyi nehézségeket akarják jogtalan és érdemtelen jövedelemszerzés céljára hasznosítani. — Hogyan vélekedtek új megbízatásáról munkatársai? — Még nem találkoztam velük tárgyalás után, ezért csak arra tudok hivatkozni, amit a megbízatásom után tapasztaltam. Munkatársaim sok mindent kérdeztek tőlem, hogy milyen feladatom lesz, hogyan kell ezt majd elvégeznem, tehát az érdeklődés, részükről kétségtelen. Annyi mindent tapasztaltam magam is ezen a tanácskozáson, hogy szinte belső kényszert érzek ezek közlésére. Feltétlenül részletesen fogam tájékoztatni munkatársaimat az itt folyó tárgyalásokról. A másik ülnök Horváth Jó- zsefné, az Üj Élet Tsz tagja. Öt a tsz elnöke, Pampuk Imre kereste fel, hogy közölje vele megbízatását. — Én már az első percekben tudtam nagyjából, hogy mi vár rám, mivel édesanyám a járás- bíróságon végez népi ülnöki teendőket. Mindig érdekelt ez a feladat, és érdeklődésem most is lankadatlan. Mór másodszor veszek részt ilyen tárgyalásban, és nagyon szívesen végzem ezt a munkát. Lehetőségem nyílik a szabálysértők megfigyelésére, ami áltál emberismeretem is gyarapodik. Szinte az első percekben meg tudom már állapítani, hogy a „vádlott” megbánta-e amit tett, vagy igyekszik majd fölényesen elutasítani a „vádat”. Bár őszintén meg kell mondanom azt is, hogy teljes megbánással a kétnapi tárgyalásokon csupán egy esetben találkoztam. Volt olyan szabálysértőnk is, aki fiának társadalmi helyzetére, beosztására való hivatkozással próbálta elutasítani magától az ügyet. Azt gondolta, hogy ezzel célt ér el. De sem befolyásolni, sem megtéveszteni nem tudott bennünket. A SZABÁLYSÉRTÉSI eljárás bizottsági formával való kibővítése nemcsak erkölcsileg jelent fejlődést, nemcsak morálisan hat a megtévedtekre, hanem a törvényesség biztosításának fokozottabb, mértékét is jelenti, mivel most már nem egy személy foglalkozik az ilyen ügyekkel és dönt azokban, hanem az ülnökök személyén keresztül a város közössége is részt vesz a rendeletek megtartásának biztosításában. (gmf) Nőgyűlések a tsz-ekben Mezőszemere termelőszövetkezeteiben szüivségesnek mutatkozott a nőbizottságok megerősítése, mert nem tudtak megfelelő segítséget adni a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megerősítéséhez. Éppen ezért, a legutóbbi tsz-nő- gyűléseken újra választották a nőbizottságokat. Az asszonyok elhatározták, hogy ezután szervezettebben, jobban végzik munkájukat, s nagyobb segítséget adnak a termelő- szövetkezetek vezetőségének a tavaszi munkák szervezésében és az egységes paraszti osztály kialakításában. Csábító illatok Amerikában egyre újabb trükköket találnak ki, hogy vásárlásra késztessék az embereket. Miután az áruházakban mindenütt bevezetett halk zeneszó már nem bizonyult eléggé hatásosnak, most azt találták ki, hogy különféle illatokkal csábítják a vásárlókat. Az élelmiszerüzletekben helyenként csokoládé-, banán-, vagy éppenséggel friss kenyérillatot terjesztenek, a női fehérnemű-osztályokon pedig fárfias dohány- és fűszerillattal kísérleteznek, hogy legyőzzék a vásárlók gátlásait”. Az egyik cég, amely forgalmának emelésére ehhez a „vegyi háborúhoz” folyamodott, most odáig fejlesztette módszerét, hogy a részvényesek . számára készült mérleget is illatosított nyomdafestékkel készíttette el. HrCJtVom FÉNY NÉLKÜLI LÁMPA Egyik este a következő párbeszédet hallottam: Rendőr: Álljon meg, kérem! Miért nincs lámpája? Kerékpáros: Már hogyne lenne — és a zsebéből előveszi zseblámpáját. Rendőr: Miért nem világít vele? Kerékpáros: Mert nincs benne elem. Ugyanis nem lehet kapni... Eddig a történet. A rendőrnek igaza volt, hiszen este nem lehet lámpa nélkül kerékpározni. De igaza volt a kerékpárosnak is, mert Hatvanban sokszor hetekig nem kapható zseblámpaelem. — Vajon miért? KIFLI HELYETT KEKSZ A minap uzsonnázni szerettem volna a hatvani új tejivóban. Finom, forró kakaót szolgáltak fel, de amikor péksüteményt is kértem, sajnálkozással közölték, hogy az nincsen Se kifli, se zsömle, de hiányzik a briós és a kenyér is. Azt ajánlották, hogy dobostortát, képviselőfánkot, vagy kekszet fogyasszak a kakaó mellé. És a keksz mellett maradtam, de... ... Nem lehetne segíteni ezen az egyáltalán nem nagy problémán? Nagyon gyakran előfordul ugyanis, hogy már délután nem lehet péksüteményt kapnj, sót, még kenyeret sem a tejivóban. Igaz, jó a dobostorta, meg a mignon, de a kakaóhoz, vagy kávéhoz mégiscsak péksütemény dukál. sár, sár, sár A Mező Imre utca lakói sokat panaszkodtak már amiatt, hogy mindig sáros lábbelivel kell kijutniök a főutcára. A múlt évben az új lakónegyed dolgozói társadalmi munkában csináltak egy kis utacskát, amely keskeny és nagyon sáros. Vajon miért ne küldhetné a Városgondozási Vállalat néhány kocsi salakot az út sár- talanítására? Mert egyelőre ez is segítene. (r) Vasárnapi jegyzetek Ahol a nyugalom idején is nyugtalan as éjszaka ... a százalékról... Igen, a százalékról, amely egykor isten volt és minden, amely nélkül egyetlen sort az újságban leírni nem lehetett, ha a munkaversenyről esett szó. Statisztikus lett mindenki, az is, aki már a számoktól idegbajt kap, az is, akinek az élettől elmegy a kedve, ha százalékot kell számítani, — de a százalék volt a fő a munkaversenyben. Változó életünket természetesen ma is jellemezzük • százalékos adatokkal, amelyek nélkül a tervek és teljesítések viszonyát bajos, vagy éppen lehetetlen lenne kimutatni. De éppen változó életünkre jellemző, hogy a százalék helyére a minőség, és újabban, ahogyan haladunk előre a szocializmus építésében, a minőség mellé a műveltség lépett, mint munka- versenymozgalmi „mutató”. A műveltség! Azok a szocialista brigádok, amelyek ország- és megye- szerte dolgoznak, versenypontjaikban már ott szerepeltetik a műveltséget, a szakmai és az általános tudást, a nyolc általánost, vagy a gépipari technikumot, egy másik szakma ismeretét, Solohovot és Mikszáthot, a filmet és a színházat. Mert a százalékokhoz nem a százalékokon keresztül vezet az út, hanem a tudáson, a műveltségen, a szakmai ismereteken keresztül. Ma már nincsenek mesterséges, vagy szerencsés négyszáz százalékok, ma reális teljesítések vannak, amelyek mögött nem az izom megfeszített ereje áll — vagy nemcsak az! —, s nem a műszaki vezető lelkes asszisztenciája, hanem a kibontakozó tudás, az egyre mélyülő műveltség, amely nélkül a munkásosztály nem lenne képes megfelelni történelmi feladatának. A „nyers" százalékbajhászástól a műveltség keresésig néhány esztendő telt csak el. De, ha valaha ez a négy esztendő bekerül egy történelemkönyvbe, az a javaslatom, adjuk legalábbis alcímnek az erről szóló fejezetnek a Következőt: ... a százaléktól a műveltségig! <gy ■ ■ ó) Évtizedes bizonyíték Robert Kennedynek, az amerikai elnök testvérének világkörüli útja során igen kellemetlen kérdéseket tettek fel a „szabad világ bástyájában uralkodó demokráciáról”. Többek között a japán diákok arról érdeklődtek, hogy miként lehet az, hogy a demokrácia „fellegvárában” nem engedélyezik a kommunista párt működését, üldözik annak vezetőjét, tagjait, nem teszik lehetővé számukra, hogy szabadon kifejthessék nézeteiket. Mit is válaszolhatott erre az igazságügyminiszter, aki tudvalevő, újból felélesztette az aktív kommunista üldözést az Egyesült Államokban? Újra per folyik a párt vezetői ellen, miként 10 évvel ezelőtt, amikor a Schmidt- törvény alapján, börtönbe vetették a kommunista párt 16 vezetőjét. Nagyon is érthető Robert Kennedy hallgatása ebben as tigyben, hiszen nem mondhatta, hogy a majd kétszáz- milliós nagyhatalom retteg a kommunista párt néhány ezer tagjától, akik a jobb, emberibb élet reményét hintik szét az USA-ban, s akiket nem tudott megtörni a börtön, az évtizedes üldöztetés, s akik ma is bátran hirdetik elveiket. A Schmidt-féle törvény gyalázatos paragrafusai ma is érvényben vannak, legnagyobb „dicsőségére” az imperializmusnak. De nincs az a Schmidt-törvény, nincs az a „tiszta demokrácia”, amely megtörné a kommunista pártok erejét. Ezt bizonyítja az eltelt 10 esztendő, s ez a bizonyíték mérhetetlenül dühíti a monopóliumok urait, akik most újabb perekkel akarják megtörni az Amerikai Kommunista Párt erejét. Önzetlenül a kultúráért csupa nehéz beteg fekszik, az ügyeletesek egy percre sem tudnak leülni, mert a baleset áldozatai nyugtalanok, s fájdalmaik enyhítését várják éjjel-nappal. A SEBÉSZETEN sem sokkal jobb a helyzet. Sok a pótágy, Pásztor Máriának nincs ideje ezen az éjszakán az ábrándozásra. Délutáni váltása meghagyta az orvos éjszakára vonatkozó utasításait, s bár ebben a pillanatban mindenki alszik, mire végigjárja a kórtermeket, mindig akad nyugtalankodó ápoltja. Még mindig az I-es kórházban vagyunk. Éjszaka van, de a belgyógyászati folyosón néhány csendben üldögélő beteggel találkozunk. Nem tudnak aludni. A kórtermek zsúfoltak, Mencsik Mária és Seres Klára hol felváltva, hol egyszerre járja végig, nesztelenül a betegek hosszú sorát. Sok a súlyos eset, s ha valahol, itt valóban, nagyon fontos az állandó éberség, a biztos tudás, az önálló intézkedés, és segítségnyújtás. Juhász Jutkával, az ideg- gyógyászat kellemesen, szépen berendezett folyosóján találkozunk. Minden beteg alszik, s mivel egyedül van, bizony, alaposan kell küzdenie a természetes álmosság ellem. — Szerencsére, egész éjjel etetnem kell a három kórtermet fűtő kis kazánt — mondja nevetve —, ez aztán ébren tart. A szemészet ápoltjai csendesek. A folyosón a meleg cserépkályha mellett olvasgat Mátyási Gáborné, s éberen figyel, nem szorul-e valaki a segítségére. Annál mozgalmasabb az éjszaka a gyermekosztályon. Nyugalom egy perc sem. Engi Dezsőné és Gyöngy Rózsa minden perce be van osztva. Közel 100 kisgyermek, csecsemő várja őket rácsos ágyacskájá- ban. Időben kell etetni, tisztába tenni, gyógyszerrel ellátni az apróságokat. Hol itt, hol ott sír fel egy-egy. Álmában édesanyját hívja egy nagyobbacska gyerek, s a nővér simoga- tására egyszeriben megnyugszik. AZ I-ES KÓRHÁZ egyik legszebb osztálya a gégészet. Modern külsejével, szőnyeges folyosóival kellemes környezetet biztosít a betegeknek. *Kozák Ilona éppen ellenőrző körútjáról tért vissza az üvegfalú ügyeletes fülkéjébe. — Három súlyos betegem és 10 új műtött mandulásom miatt nem tudok nyugodni. Legszívesebben egyszerre lennék mind mellett — mondja. Asztalán nyitott tankönyv, az új ápolás módszerét tanulmányozza. De már kigyulladt a jelzőcsengő, ő a beteghez siet, mi csendesen behúzzuk magunk után a folyosó ajtaját. Éjfél felé jár az idő, amikor a csendes nőgyógyászati folyosón keresztül felmegyünk a kórház egyetlen „egészséges” osztályára, ahol a kismamák pihennek. A szülőszobán is csend van. Pedig itt szinte nappali események zajlanak, a leendő édesanyák küzdenek sok-sok szeretettel és akaraterővel az új élet megteremtésén. Kitzbichler Sándorné, a szolgálatos szülésznő. Nem ér rá beszélgetni, a mentősök egyre fordulnak Bekölcéről, Kápolnáról, Poroszlóról, szinte egymás után hozzák az asszonyokat. Megható az a fegyelmezettség. amelyet ez a kis vékony asszony, a „madám” teremt az anyák között. Nem keltenek pánikot, betartják utasításait, amennyire lehet, nyugodtan várják a fejleményeket. Az ügyeletes orvosnak nem sok ideje van az alvásra, mire megszületik a kápolnai baba, a kis Kovács Erzsi, máris kopogtat a boconádi kisfiú, s ez így megy reggelig. Pontosan éjjel egy órát ütött a nagytemplom toronyórája, amikor becsengettünk a Il-es kórház portáján. Az építkezés miatt most még az alagsorban A hatvani kultúrházak hiányos technikai felszerelései lehetetlenné tették a múltban olyan darabok bemutatását, melyek valamilyen komolyabb technikai megoldást igényeltek. A hatvani MÁV Liszt Feis betegek vannak. Felvételes a kórház, hol egy bélgyógyászati, hol egy sebészeti esettel csengetnek be a mentők; A sebészet felső folyosóján, az egyik kórteremben találjuk Meleg Antalnét. Infúziót köt be, aztán leül egy kicsit beszélgetni ügyeletes szobájában. Ez a legrosszabb időszak az egyedül tevékenykedő nővéreknek. Éjfél után 1—2 óra körül nagyon álmos az ember. Magam is egyre nehezedő pillákkal, ólmos lábakkal kapaszkodom fel az emeletre, a belgyógyászatra. Lipcsei Erzsébet és Kati nővér — min-: denki így ismeri — egy percig sincs dolog nélkül. Ha nem érkezik jelzés, kívánság a betegektől, akkor is találnak tennivalót reggelig. AZ ÜGYELETES orvosokat; nem zavartam, számukra fontos a nyugalom, hiszen . 32 órás műszak nem üdülés, nem gyerekjáték! Messze még a hajnal, messze a váltás, s ahogy a Sándor Imre utca sarkán megállók, mind a két hatalmas épületre vetek egy pillantást. Hol itt, hol ott vil lan fel a fény az ablakban — valaki hívta a nővért. Néhány ablakból tompított, színes fény szűrődik a néptelen utcára. Nagyon sokat és nagyom lelkiismeretesen dolgoznak a; nővérek. Nemcsak munkája,: de hivatása, legtöbbjüknek ez; a szép, nemes küzdelem az; egészséges emberért. Cs. Ádám Éva renc Kultúrház technikai berendezése ma már lehetővé teszi technikai igényességgel bíró színdarabok bemutatását is. Különösen Mikes Zoltán és Erdész János nevét kell kiemelnünk azok közül a MÁV dolgozók közül, akik társadalmi munkában nagyon sokai tettek a kultúrház korszerűsítésére. Mikes Zoltán MÁV távirdamester és Erdész János Siemens-távírász korszerű villamosberendezést létesítettek a kultúrházban. A 72 kapcsolós színpadi világítóberendezés megvalósítása az ő nevükhöz fűződik. Most már a modern; színigényes darabok bemutat tása sem okoz nehézséget. Hat. banban. Szerkesztettek felhő- és vihargépet is, a színpadi berendezéseket irányító fülkében magnetofonszalagra veszik fel a műsort, házi telefont szereltek fel, s mind az öltözőkben, mind az irányító helyiségekben, hangszórók segítségével kísérhetik ügyeimmel a szereplők és a technikai berendezések kezelői mindazt, ami a színpadon történik. Megoldották a központi fűtést is a MÁV kultúrházban. A budapesti MÁV Igazgatóság mintegy 150 000 forint értékű kazánt adott az otthonnak, s a vasutas dolgozók szorgalmas munkájának eredményeként ma már nemcsak a nézőtér es az öltözők, de az összes mellékhelyiségek is tetszés szerint fűthetők. Ugyancsak a vasutas dolgozók építették ki a kultúrotthon vízvezetékháiózatát is, önzetlen, társadalmi munkában. (r)
