Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJA!- EGYESÜLJETEK# A szocialista brigád címért AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 76. szám A KA: 50 FILLÉR 1962. március 31., szombat 5 Mért ne Sehetne j többet...? i Vitathatatlan, hogy jól j élünk, s nemcsak a szüksé­gesre, de a luxusra is egyre több jut. A dolgozókat meg­becsülik, betegségük idején, vagy a ledolgozott hónapok, évek után kijáró szabadság ideje alatt is fizetést kap­nak; s ha valaki már any- nyira megfáradt a munká­ban, hogy ereje is kevés, — nyugdíjat folyósítanak neki. Ez mind nagyon szép, hu­mánus társadalmunk humá­nus intézkedései. De honc- ráljuk-e mindezt a juttatá­sokat eléggé munkánk so­rán? Hadd idézzem fel egy „kanadás magyar” vélemé­nyét, aki turistaként haza­látogatva, egy-két ipari üze­münket is megtekintette... „Gyatra a munkatem­pó! Lassúak, kényelmesek az emberek. S mennyi az adminisztratív munkaerő? Lassan többen lesznek, mint akik termelnek. Ez a csoda ... elbírni ezt a magas im­produktív létszámot! Hogy csak egyet mondjak, odakint nincs semmilyen SZTK, és más, nálatok honos juttatá­sokat sem ismerünk, de a munkások valahogyan na­gyobb tempóval dolgoznak. És jóval kevesebb ember termeli meg ugyanazt, mint ti itt...” — Azért mi is azon az úton vagyunk, hogy terme­lékenyebb legyen a munka! A munkások által okozott veszteségidőket felmértük, s ehhez igazítottuk a normá­kat. — „Jó, de hát ez a legke­vesebb, amit tenni kellett volna. Amott és amott, meg itt, az emberek mért hagy­ják ott a gépeket?” — Elfogyott az anyagjuk... — „Nna! Ez az, hát ilyen mászkálások odakint ninr csenek. Mindenki megkapja munkaidő kezdete előtt az anyagot, a szerszámot, a rajzot, meg mindent. A munkásnak egy percig sem kell egyedül hagynia a gé­pét. A tőkésnek érdeke, hogy az a munkás dolgozzék. Itt nem fontos?!” Nagyonis fontos. Sok szó esett erről a legutóbbi, né­hány napja lezajlott iparve­zetők tanácskozásán is. A veszteségidők elenyésző ré­szét, amelyek a munkás hi­bájának tudhatok be, na­gyobbrészt megszüntettük. \ Most azon a sor, hogy a ter­melésben mutatkozó terv- ( szerütlenségeket. szerve- | zetlenségeket is felszámol­juk! Fel kell tárni a terme- , lés tartalékait — mondjuk 1 — jobban kell szervezni. Ezen a téren, a szervezés ! területén vannak iparveze- ’ tőinknek legbokrosabb teen­dői. Meg keli szüntetni az ! év végi hajrákat, a rengeteg túlórát, az év végi, hó végi „mindent bele” szemléletet. Ne abban mutatkozzék meg fölényünk a kapitalizmus fölött, hogy ilyen alacsony termelékenységgel is tu­dunk boldogulni. Sok még a felhasználatlan, energia, amit konstruktív hajtóerővé alakíthatunk. Mért ne le­hetne többet termelni ipar­ban, mezőgazdaságban? Mért ne lehetne jobban is élnünk azokkal a lehetősé­gekkel, amelyekkel rendel­! kezünk?! Jobban — és nemcsak jól! (patáky) ......................... , • ® Ü zemeink jelentik Az Egri Lakaíosárn^járbaii Korábban gyakran előfor­dult, hogy a helytelen kezelés következtében jelentős meny- nyiségü festékanyag kocsonyá­sodott meg és ment tönkre. A raktárból kivételezett, fel nem használt festékeket a műhely­ben tárolták nagy összevissza­ságban — mondatta Németh elvtárs, a gyár igazgatója. A március 8-án megtartott iparvezetők tanácskozásán részt vettek a Lakatosárugyár vezetői is, s az ott tapasztalt dolgokat most nagyszerű in­tézkedésekkel ültetik át a gya­korlatba. A KISZ-szervezet védnökséget vállalt afölött, hogy az anyaggazdálkodást ésszerűbben szervezik át. Ren­det teremtenek a műhelyben, s az egy-egy munkaszámra ki­vételezett, de fel nem használt festéket azonnal visszavétele­zik és a raktárban helyezik el. Más területen is érezni az ipari tanácskozás tapasztala­tainak hasznosságát... Néhány éve az üzembe is bevezették az egri dombok ér­tékes kincsét, a földgázt. A földgáz bevezetésével a tüze­lőanyagraktár helyisége fel­szabadult. Igazgatói intézke­désre teliét átszervezést hajta­nak végre az automatizálás és az acéllágyékok zárt ciklusban való gyártásának megoldása érdekében: á présműhely Vé­gében levő asztalosműhelyt át­költöztetik a volt tüzelőanyag­raktárba. az asztalosműhely­ben pedig' öt gépből álló cső-, portót helyeznek el — e gépe­ken végzik majd az acéllágyé- kok gyártását, s az itt elké­szült darabok útja egyenesen az edzőbe vezet. Ml lösz az ¥-ös ereszkel vasasSrosiffial ?! Az ligercsehi Bányaüzem V-ös ereszkei acéltámos front­ja fiatal még, akkor létesítet­ték, mikor a csehszlovák PL— 2. széngyalú kísérletei kevés gyakorlati eredménnyel vég­ződtek. A frontra „B”-típusú kaparót építettek be, s a front előrehaladási sebességének biztosítására rárobbantásos módszert vezettek be. Mindez meghozta a várt eredménye­ket, a sikert. Az üzem vezetői komoly összegű — 20 ezer fo­rintos — célprémiumot tűztek ki az itt dolgozók elé, ha a há­romtonnás kapacitást elérik. S hogy ezt a szénmennyiséget adni tudja a front, minden le- 1 hetőség megvan, gazdaságo­san, balesetmentesen végzik munkájukat az itt dolgozó bá- : nyászok. Mégis az foglalkoztatja most : az üzem vezetőit: mi lesz a ; fronttal? Az ácéltámokat : ugyanis el akarják vinni tőlük a Közép-Dunántúli Szénbányá­szati Tröszt dudari üzemébe, '■ oda, ahová a csehszlovák szén- ; gyalu is elkerült. Hogy az! acéltámok Egercsehiben ma- 1 radjanak — ez az üzemnek lét­kérdés! Fásfronttal megközelí­tőleg sem juthatnak olyan eredményekhez, mint az acél- • tárnok esetében. S az acéllá- ■ mok közül jelentős mennyiség ! van beépítve a szarvaskői ■ üzem vasasfrontján is. Tehát nemcsak Egercsehi, de: Szarvaskő is nagyon megérez­né az acéltámok hiányát. Remélhetőleg: a miniszté­rium talál majd olyan megöl- '■ dást, amely az Egercsehi Bá- '■ nyaüzem vezetőinek mostani '■ gondját teljes mértékben el- • oszlatja. Ax istenmexeji bentonitbányánál az elmúlt évben — 1960-hoz vi­szonyítva — csökkent az ezer műszakra eső baleseígyakori- ság. Hajnal Tibor, a, bentonitbá- nya üzemvezetője elmondotta: míg 1960-ban az 1000 műszak­ra eső balesetgyakoriság 35 százalékot mutatott, 1961-ben ez a szám már 22,3 százalékra csökkente Ez az adat így, ki­egészítések. magyarázatok nél­kül biztató. Ám nem szabad elhallgatni, hogy a balesetek súlyossága növekedett; 1960- hoz képest 16,2-ről 16,7-re ug­rott a súlyossági szám. Az j üzem vezetőinek erőfeszítései I most leginkább arra irányul- | nak, hogy az üzem munkavé­delmi helyzetét javítsák, foko­zottabban oktassák ki a bá­nyászokat a balesetvédelmi szabályok, előírások betartásá­ra, a baleseti veszélyforrások felismerésére és megszünteté­sére. — MA ZÁR a Heves me­gy« képzőmüvésznöknek az Egri Pedagógiai Főiskola dísz­termében rendezett kiállítása. A tárlatot eddig mintegy két­ezren nézték meg. A tavaszi munka hírei Év eleje óta a szocialista brigád címért küzd a petőfibányai gépüzemben Ágó János 12 tagú brigádja. Lőrinciből, Apcról, Rózsából és Ecsédről járnak munkahelyükre az embe­rek, de a fegyelemmel nincs baj. Közös erővel és akadályt nem ismerő tcttrekészséggel for­málják az új embertípust. A fényképezőgép Ágó János brigádvezetőt és Édes István eszter­gályos szakmunkást örökítette meg. (Kiss Béla felvételei Dolgoznak ,sD@b© unokái" Az egri Dobó István Általá­nos Gimnázium KlSZ-szerve- zete 10 hold megművelését vállalta el az egri Dobó Ist­ván Tsz í tenjletén. A tanulók a mezőgazdasági ^politechnikai oktatások keretében hetenként három napot töltenek kint a> földeken. Munkájukkal szépen haladnak, eddig négy holdon végezték el a metszést. Ezen­kívül egyholdnyi használhatat­lan szőlőterületet felszántanak és ezt cirokkal vetik majd be, ■ I Timii—i m-vmtcmrnm„ A LOTTÓ averészájnai A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatója sze­rint a 13. játékhétre 4 879 245 lottószelvény érkezett be, így egy nyerőosztályra 1 829 716 forint jut. Nyíregyházán, a Magyar Néphadsereg Helyőr­ségi Klubjában megtartott sor­soláson a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 1, 17. 36, S3, 76. Az áprilisi jutalomsorsolá­son a 13. hét szelvényei vesz­nek részt. (MTI) 25 hold mákot, 90 hold tavaszi árpát és 30 hold lent vetett el az egérfarmosi Aranykalász Tsz Egerfarmos négy volt terme­lőszövetkezete tavaly Aranyka. lász néven egyesült, s az így megnövekedett tsz az új gaz­dasági évben komoly munkák­nak néz élébe. Ezen a héten megkezdték a vetést a termelőszövetkezet tagjai, s eddig 25 hold mákot, 90 hold tavaszi árpát, 30 hold lent és hat hold borsót vetet­tek el. As egri járásban is megkezdődtek a tavaszi munkák A megye északi fekvésű egri járásában is megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák. A péntek reggelig beérkezett jelentések szerint a vetésben a 80 személyes munkásszálló és iroda épül Egerben Az EM Üt- cs Vasútépítő Vállalat dolgozói részére SO személyes munkásszállót c.pitenek Egerben, a kanadai fc- s-’ert Rt laknak majd. azok a dolgozok> akik Éger városfejlesztési tervét mintegy 10 millió forint értékben kivitelezik. (Foto- Kiss Belő) nagytályai Viharsarok Tsz jár az élen. Eddig a talajelókészítő munkákon kívül elvetett 25 hold mákot, 20 hold olajlent és 15 hold cukorrépát. A kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetkezet 30 hoK tavaszi árpát vetett él­Megkezdődött a szóló r at- szóse is. Legjobb erector -nyt ért él az ostorosi tsz, ahoi holdon végeztek ezzel a mun­kával Verpeléten és Demjé* nen is jó ütemben haladnak a tavaszi munkákkal. Horváth Ferenc Tegnap 70 hold árpát vetettek el Horton A hortí. Petőfi Termelőszö­vetkezetben tegnap reggel fog­tak hozzá 250 hold tervezett tavaszi árpájuk vetéséhez. Leg­újabb értesüléseink szerint es­tére már 70 holdat él is vetet­tek. Újság még a faluban, hogv csütörtök estére 18 hold mák vetésével végeztek, s a mai nap folyamán hozzákezdenek 45 hold borsó földbe juttatásáhoe is; Adócsőn 150 hold borsót és 120 hold árpát vetettek el Fokozott lendülettel fogott hozzá az adácsi Béke Tsz tag­sága a tavaszi vetéshez. Tegnap estig már 150 holdon került földbe a borsó és 120 holdon vetették el az árpát. Az Atkán Gépállomás kilenc erőgépe dol­gozik kint az adácsi határban. Éjjel a tailajelökészítést vég­zik, nappal pedig vetnek. Az erőgépek után lófogat takarja be az elvetett magot. Adácson is sürget a tavasai munka, mivel még április 7-ig 350 hold árpát, 250 hold borsót, 150 hold cukorrépáit, 50 hold zábosbükíkönyt és 40 hold nap­raforgót akarnak összesen el­vetni. Megkezdődött a munka a kö­zös gazdaságokban más terüle­ten Is: a melegágyaknál már hatvan tsz-tag dolgozik, hogy palántákban se legjaen friártjc.

Next

/
Thumbnails
Contents