Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-27 / 72. szám

1982. március 27., kedd NEFÜJSAG „Hosszul öltözött magyarok" Átány községben 1845 óta ez év februárjáig nem voltak „hi­vatalos” külföldi vendégek. Az idén érkezett egy a Mali Köztár­saságból, a Művelődésügyi Mi­nisztérium meghívására. A vendég Á lányban is ..múzeum­ügyben” járt: érkezése napján nyitották meg a faluban a Magyar Néprajzi Múzeum ki­állítását. Az átányiak meglepődtek a mali tisztviselő (minisztériumi főosztályvezető) szerény öltö­zékén: egy ballonnal bevont, eléggé kopott bunda volt raj­ta, ami láthatólag nem méret után készült. — Itt adták ne­ki, mert a saját ruhájában megfagyna — mondja a tol­mács. Igaz, hozott európai ru­hát is, de keveset. Most ép­ben egy egysoros, sötét öltöny volt rajta, alatta piroscsíkoa ing, és a 30-as évek „nigger” tárgyú filmjeiből emlékezetes elképesztően rikító nyakkendő. Az asztalnál, ahol ült, többen halk megjegyzést tettek a kül­sejére. Nem sértettek ezek senkit, csak csodálkozásról árulkodtak. Megint a tolmács magyarázta meg a helyzetet: Oumár Sy — ez a neve — úgy értesült a külföldi sajtóból, hogy Magyarországon nyomor­ban élnek az emberek, ron­gyokban járnak. — Nem akart túlöltözni bennünket — tette hozzá —, s azért bizony elég viseletes ruhákat hozott magá­val. A mali hivatalnok néhány hétig tartózkodott Magyaror­szágon és napról napra ta­pasztalnia kellett, hogy rosszul tájékoztatták. Honnan merítette az infor­mációkat Oumar Sy? Hazája francia gyarmat volt, 6 is perfekt francia, bizonyéra először a párizsi lapokat üti feL A Paris Soire-ben disszi- tíensek írnak egykori hazá­jukról, az Express-ben inkább a magyar—francia kulturális kapcsolatokról olvashatna, s a Combat-ban is alig talál ma­gyar tárgyú írást De Oumar fey miniszteri osztályvezető, s él jutnak hozzá az amerikai, fcvájci, német ‘olasz és más külföldi újságok is. A Basler Nachtrichten-ben már többet talál. A kelet-euró­pai útra induló tudósító át­utazik a hajnali fővároson, s érdekes felfedezésekről számol ke. „Négy óra. Az emberek gyalog mennek munkahelyük­be, mert Magyarországon évek éta nem gyártanak kerékpárt”, — sajnálkozik a riporter, aki nem vette magának azt a fá­radságot, hogy jobban körül­nézzen, kik is lehettek azok á hajnalban bandukoló embe­réit, de nem nézett meg egy Statisztikai kiadványt sem, Amelyből (kiderült volna, hogy ''Csepelről évente negyedmillió kerékpár kerül ki, s ebből két­százezer a magyar piacon kel M. De arról sem győződött meg, hogy ebben az országban a kerékpár már nem fő köz­lekedési eszköz. Még a motor- kerékpár sem, amelyből 30 ez­ret vásárolnak évenkint a ma­gyarok. Való igaz, hogy gond­jaink vannak a közlekedéssel, de ezek egészen más termé­szetűek. Erről Oumar Sy is megbizonyosodhatott, ha «dél­utáni órákban kiment a Nagy­korúira ... De maradjunk csak uz öltöz­ködésnél. A Corrierc Della Sera így kesereg: „Nyugati szemmel nézve a budapesti ut­cákon közlekedő tömeg látvá­nya elszomorító. A nők durva szövetruhákba öltözve, vastag­talpú cipőben bizonyos szá­nalmat ébresztenek”. A lap ri­porterének felesleges lenne azt ajánlani, hogy jobban nézzen körül, milyen cipőben járnak a nők a pesti utcán, hiszen úgyse hisz a szemének. Inkább a megfontolt, és tekintélyes Timeshez forduljon, ha a pesti ruházati viszonyokról akar tá­jékozódni. De rábízhatja ma­gát az említett frankfurti lap­ra is, amely ugyan nem. mu­laszt el egy-egy megjegyzést a Magyarországon uralkodó „szerény viszonyokról”, lehe­tőségekről, de azért megálla­pítja, hogy „a nők nagyon jól értik a módját, hogy csinosak és sikkesek legyenek”. Elgon­dolkoztató viszont a következő mondat: „A színházakban és a közkedvelt szórakozóhelye­ken láthatjuk a jómódú kö­zépréteg hölgyeit, akik nyugati fogalmak szerint Is jól, sőt ele­gánsan öltözködnek". A mi fü­lünknek kissé furcsán hangzik a szó: középréteg. Mit ért ez­alatt az újságíró? Nyilvánva­lóan nem a középburzsoáziát, — annyira nem tájékozatlan. Talán jól kereső orvost, kisipa­rost, vagy kivételesen magas fizetésű tisztviselőt? Erre nem tudunk választ adni, legfel­jebb azt jegyezhetjük meg: Magyarországon évente mint­egy hat és fél millió színház­jegyet adnak el. — Elég szép létszámú lehet a középréteg — a vásárlóközönség! Oumar Sy lelkiismeretesen tanulmányozta a külföldi saj­tót, mielőtt Magyarországra utazott, meg akart ismerni bennünket, de a lapokban nem talált annyi megbízható és „használható” adatot sem, mintha egy Mali felől érdek­lődő hazánkfia az Üj Magyar Lexikonhoz fordul. Az afrikai tisztviselő egy napig volt Átányban, s ezalatt további meglepetések érték. Egy hó­nappal ezelőtt azt olvasta a Timesben, hogy Magyarorszá­gon nagyon kevés járművet talál az utakon, s nincs egyet­len traktor sem a földeken. — Inkább a jól ápolt lovak hív­ják fel magukra a figyelmet. A földeken Oumar Sy sem lá­tott traktort, de az átányi ha­tárban a tsz-brigádszállás mel­lett meglepődött, amikor meg­látta a négy tucat erőgépet. Moussa Oumar Sy, mikor felült a Budapest felé tartó repülőgépre, azt hitte, nagy­jából Ismeri az országot, aho­va indul. Bizonyára meglepő­dött az emberek csodálkozó pilantásain, hiszen ő kezdet­ben úgy viselkedett, beszélt, mozgott, mint ahogy az leg­jobb tudása szerint is helyes volt. Louis Teisier, a Combat tudósítója is meglepődött, amikor a magyar légitársaság gépébe szállt, s nem érezte, hogy „átlépte a vasfüggönyt”. A mali vendég a gépen talán még nem gyanakodott, de Ma­gyarországon igen, s ez a gya­nú itt bizonyossággá is lett. meggyőződött róla, hogy be­csapták. De hány külföldinek adatik meg, hogy személyesen is meg­győződjék? Krajczár Imre Egyre jobban tel ■ szik nekem ez a hip­nózis. Most, hogy o!- j vasom egy japán ta­nár nagyszerű kézié- '| ményezését — még jobban tetszik. A ta­nár ráparancsol a ta­nítványaira: „Ismé­• teljétek — a szám­tanára a legérdeke­sebb dolog a vilá­gon"... és a tanítvá­nyok máris élnek-hal- nnlc a matematikáért. Van alkalmazott matematika, lám, lesz alkalmazott hipnózis Is. En máris alkalma­zom. Megyek egy ér- j telxzleíre, és mormo- Í ■i ■ lom magamban, még az értekezlet meg­nyitása után is: ..Az értekezlet a legérde­kesebb dolog a vilá­gon”... Szuggerálom, hipnotizálom magam, még mindig... még mindig ... még min­dig és aztán csendben clszendc- redem. Azazhogy transzba estem. Mér a huszadik értekezle­tet transzólom végig, egyre jobban megy a dolog, pihent és ki­aludt vagyok, hiába, csodálatos dolog ez a hipnózis. (—6) ? Tanácskozó asszonyok > Az elmúlt hét csütörtökén az ^ egri városi nötanáes rendezá­i síben tanácskozásra jöttek ösz- <sze a megyeszékhely termelő­> szövetkezeteiben dolgozd asz- ; szonyok. A rajzok — Benevez­né Saár Zsuzsa munkái — ez ; alkr-lommai késiültek. Munkára késsen állnak a Füzesabonyi Gépállomás traktorosai\ Ötletekkel és újításokkal gyorsítják a munkát A FÜZESABONYI Gépállo­máson befejezték a téli nagy­javításokat. A téli nagyjavítói történetéhez tartozik, hogy a javítás idejére át kellett szer­vezni az egész munkamenetet. Zelei László vezetésével 22 fő­ből álló erőgép-javító brigád alakult, s mindennap bejártak dolgozni a traktorosok is. Egy- egy téli napon átlag 65—70 sze­relő és traktoros szorgoskodott itt. Természetesem, a gépjavítás, amint később megtudtuk, nem haladt mindig könnyen és zökkenőmentesen. A gépjaví­tóknak számos nehézséggel kellett megküzdeniök, és ezek között is igen gátolta a mun­kájukat az alkatrészhiány. A gépállomás szakemberei úgy segítettek magukon, ahogyan tudtak. ÖLletességükre jellem­ző, hogy újításokkal, házilag kidolgozott eljárásokkal pró­báltak úrrá lenni a nehézsége­ken. Igyekeztek az elhasznált alkatrészeket házilag felújí­tani. Ezt a célt szolgálta Ko­vács Benedek gépműhelyvezetö újítása, aki az MTZ UTOS gé­pek elhasználódott szeleperr.e- lő támbakjait varázsolta újjá ötletes módon. Újításának si­kerére jellemző, hogy más gép­állomás is igényelt tőlük ilyen sikeresen felújított alkatré­szeket. Megtörtént már az erőgépek elosztása, s a gépállomás ki­lenc brigádja megkapta a szükséges gépeket. Egy-egy brigád 15—16 erőgépet kapott, sőt, a jelentések már arról is beszámolnak, hogy Kál köz­ségben és környékén közel ezer holdon végezték el a ta­vaszi szántást a gépállomás traktoristái. A TAVASZI MUNKÁK si­kerét szolgálta az a termelési értekezlet, amely az elmúlt napokban zajlott le a gépál­lomáson. Ezen a tanácskozáson nagyszabású versenymozgalom indult el a kilenc brigád kö­zött a tavaszi munkák elvég­zésére. A termelési értekezleten ar­ról is szó esett, hogy az idén a gépállomás traktorosainak 140 ezer normólhcld teljesít­ményt kell felmutatniuk, s ebből mintegy 70 ezer hold talajmunka vár rájuk. Hozzá kell hát látniuk idejében a ta­vaszi munkához, s a rendelke­zésükre álló 102 kijavított gé­pet azonnal el kell indítani, ha a szükség úgy kívánja. Az érdekesség kedvéért el kell mondani azt is, hogy a gépállomás dolgozói a munka­gépeken jelentős újítással se­gítik a tavaszi munkák sikeres elvégzését. íme, az egyik: trak­toristák rájöttek arra, hogy a gyárilag elkészített talajsimí- tók túl nehezeit, és elég gyak­ran eltöredeznek. Házi konst­rukciókkal kísérleteztek, s ed­dig már tíz maguk tervezte slmitót állítottak Össze. Ezek könnyebbek és szilárdabbak az előzőknél. A közeljövőben még két ilyen simítót készíte­nek. A traktoristák úgy próbálják csökkenteni a tavaszi munkált önköltségét, hogy főbb gépet összekapcsolnak egy erőgép után. így a gépkapacitás jobb kihasználása természetesen ol­csóbbá teszi a munkát. Éppen ezért, univerzális vontatószer­kezeteket készítettek, amelyek alkalmasak a több munkagép összekapcsolására. AZ IDŐJÁRÁS most már ta­lán javul. A felkészülés meg­történt. A füzesabonyiak most már csak az alkalmas pillana­tot várják és teljes erővel kez­dik a tavaszi munkát... Császár István Vitaminőrület az USA-ban Amerikában a vacsoraven­dégek az elfogyasztott vacsora után úgy kinálgatják és cserél­getik egymással a vitamin­Talpra álltak Vécsen »* * AZ ELMÚLT években talpra _____________álltak a vé­csiek. A Rákóczi Tsz tagsága, amely az lÖG0-as esztendő utón 16,70 forintot osztott egy mun­kaegységre, most a zárszám­adáskor kétszer olyan vastag pénztárcával tért haza, mert munkaegységenként 30,15 fo­rm tot kapott. E gy év alatt jött ez a válto­zás, a olyan feltűnő, hogy meg kellett kérdezni, hogyan történt. — Dolgoztunk, — mondja válaszként az elnök, s szűk­szavúságából az derül ki, ta­lán még nem is gondolkodtak el azon a tsz-ben, mi a sikerük „titka.” Később mégis, az elmondott apró részletekből kiformáló­dott az egy év története. Az elnök az első év utáni elkeseredésről beszél. — Ilyen jövedelem nem is hozhatott jó hangulatot, — jegyzi meg, s hozzáteszi: — még a tavaszi munkák kezde­tekor is érződött a rossz ered­mény hatása. Szinte minden­kivel külön kellett beszélni a jövő terveiről. Nekem példáid szinte szokásommá vált, hogy mindennap kimenjek az ebé­delő emberek közé, s elbeszél­gessek velük: csak rajtunk múlik, jobb eredménnyel zár­juk-e a második évet AZ ELNÖKNEK t*I™ósze­_ ... - lesen se­gítőtársai is akadtak. Azok, akik leghamarabb értették meg: beléptek a tsz-be, így az ott végzett munka határozza meg, hogyan élnek a jövőben. Könnyen ment megértetni ezt mindenkivel? Az időt, ame­lyet beszélgetésekkel, vitákkal töltöttek, a napi munka után a vécsiek, senki sem számoltó. Máskülönben is, a végered­mény volt a fontos: mire jut­nak a tsz-tógok, s milyen vál­tozást hoz töprengésük a jö­vőt illetően? Ez az eredmény: a 30,15 fo­rintos munkaegység év végére, pedig itt sem volt jó idő min­den növényre. A mákot elvit­te a szélvihar, s a cukorrépa is 27 mázsát adott mindössze, holdanként. Mégis ... — Tudja, itt mégis az volt a fő eredmény — mondja tovább az elnök —, hogy amikor a többség megértette, mit kell csinálni, úgy nekilendültek a munkának, a közös gyarapítá­sának, hogy a vezetőség alig győzte a tagsággal együtt tar­tani a haladás tempóját. Uj épületeket húztak fel jó­szágnak, terménynek egyaránt, 25 hold szőlőt telepítettek, há­rom traktort vásároltak, 23 holdon málnát ültettek, — s ami a legnagyobb merészség­nek számított; mert itt eddig még sohasem próbálkoztak ve­le —, 12 holdon paradicsomot termeltek. A kiültetett, jól ápolt pa­lánták hálásak voltaic. Talán azért is, nehogy elmenjen a vécsiek kedve nevezetesüktől, vagy 30 vagonnyi termést hoz­tak. — Ez olyan nagf kedvet adott, hogy az idén tovább próbálkozunk. Igaz, hogy mindössze három holdon, de termesztünk sárgarépát, gyö­keret, hagymát is — mondja Molnár Nándor. — Aztán, ha- erőnkből futja, annyi szőlöolt- ványt is nevelünk, amennyi a magunk számára szükséges, mert az ötéves terv végéig 125 hold új szőlőt akarunk telepí­teni. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS legyen az alap, — az idén meg itt is tovább lépnek. — Minőségi cseréket terve­zünk, s azt, hogy hízott sertést nemcsak év végén, hanem év­közben is adunk. Az első szál­lítmányt a napokban viszik el... Talpra álltak, lerázták az el­ső nehéz év emlékeit a vécsi­ek. Csak azért, mert bíztak magukban, s megtanultak bíz­ni az újban, a tsz-ben is. És az idén? Erre hadd le­gyen válasz Tóth Györgynó munkacsapatvezető néhány szava. Beszélgetésünk vége felé lépett az elnökhöz és azt mondta: — Kimentünk reggel a trá­gyát szórni és addig dolgoz­tunk itt, amíg a sár féllábszá- rig nem ért. Délben azonban haza kellett jönnünk, mert már lépni sem tudtunk ... Ennyi volt az egész, amit kö­zölt. A világ legtermészete­sebb dolgaként vette, hogy még akkor is készülnek a ta­vaszra, ha féllábszárig ér a sár. De ezzel többet mondott — az egész tagság erejéről, aka­ratáról nyilatkozott. sem maradhatott ki a felsoro­lásból, — ez természetes. Ta­valy vásároltak sertést, és szarvasmarhát is, hogy meg­MERT EZ A „TITKUK” a vécsieknek — a munka, a szorgalom és semmi más ... Weidinger László SZARVAS JANOSNÉ, a Rákóczi Tsz tagja. KELEMEN a Petőfi ÖZV. MEZEI MIKLÜSNE, a Petőfi Tsz tagja. tablettákat, ahogyan a kisfiúk golyókat szoktak cserélgetni. New York egyik legnagyobb áruháza, a Macy áruház, vas­tag vitaminkatálógust adott ki, amelyből mindenki önmaga állapíthatja meg, hogy milyen „elsőrendű minőségű és haté­konyságú” tablettákat kell be­szednie. Egy elegáns férfidivatüzlet New Yorkban speciális bőrtár­cákat hoz forgalomba, ame­lyekre aranybetükkel „házi­patika” van ráírva és többféle tc’sakot tartalmaz, más-mas tabletták elhelyezésére. Dr. John Caffey, az Utah-, egyetem professzora szerint :< „Amerikában rendkívül gya-< koriak a túladagolt vitamin-< fogyasztásból eredő, néhai rendkívül súlyos megbetegedé- < sck. Az aljas sarlatán-tcvé-f kenységért, az amerikai gyógy- ’, szeripar tűséit a felelősséget”} — állapította meg az egyetemi? tanár. jj Átlátszó abroncsok \ Egy nagy amerikai autó-s abroncsgyártő vállalat átlátszó5 abroncsokat készített, amely®- f két beépített izzólámpákkal j belülről különféle színekben 1 meg lehet világítani. Az úji; abroncsok egyetlen munkafo- ;> lyamattal, egy darabból ké- 5 szülnek, nincsen rajtuk sem-í miféle hegesztés, vagy szövet-? betét. | fii NAGY BEI,ANS, a Nagy József Tsz tagja. JAKA B A A BOHNE, a Petőfi Tsz tagja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents