Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

4 NEPUJSAG HXJ2. március 25., vasárnap liinclí Becsapnak A naptárt már hiába nézzük. Megtette a magáét: jelezte a tavasz hivatalos megérkezését. S hogy az időjárás mindezt nem vette figye­lembe, azt a gyakori havazás, szél­vihar meggyőzően bizonyítja. Ám az emberek javíthatatlanok. Állandóan keresik a tavasz érkezé­sének jeleit. S Örülnek egy-egy ki- bomló hóvirágnak, fakadó rügynek, a vándormadarak érkezésének, mert mindebben a tavasz gyors megérkezését vélik felfedezni. A napokban is ilyen „csalhatat­lan” jelét láthattuk a tavasz érke­zésének. Az egri líceum előtt fel­hajtott gallérral, a faggyal, hóval dacolva, fiatal pár üldögélt a ligeti pádon. Az emberek szinte felmelegedtek e látványtól, s azzal a meggyőző­déssel tértek nyugovóra, most már végérvényesen itt a tavasz. S reggelre megint hó borította a ligeti padot. Így higgyen az ember a „csalha­tatlan•* jeleknek. (K. E.) — ÖTEZREN nézték meg eddig Egerben a Gárdonyi Géza Színház új műsorát, Abrahám Pál Bál a Savoy ban című nagyoperettjét.- NEGYVENÖT egri járási termelőszövetkezeti asszony lá­togat el kedden Gödöllőre. Az egynapos tapasztalatcsere láto­gatáson a Gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutató Intézetbe is ellátogatnak az egri járás asz- szonyai. — A RECSK és környéke Földművesszövetkezet nagy­szabású divatbemutatót ren­dezett Mátráderecskén a szö­vetkezet kultúrtermében. Az ötletesen összeválogatott ru­haújdonságokat a községi ru­házati szaküzlct bocsátotta rendelkezésére. (Zám) KÖZLEMÉNY Értesítem a lakosságot, hogy a Heves megyei Rendőrfőkapitány­ság rendörorvosa 1962. március 27-én orvosi vizsgálatot nem tart. A legközelebbi orvosi vizsgálat 1962. március 30-án lesz. Heves megyei Rendőrfőkapitányság. — Simon Imre, Eger — Berva: Levelét megkaptuk, várjuk to­vábbi ^írásait. — Zám Intván, Mátraderecske: Híradását köszönjük, felhasznál­juk. Kérjük, írjon máskor is. Csala Károly, Poroszló: Mindkét levelét megkaptuk, egyi­ket lapunkban felhasználjuk, a MAV-val kapcsolatosat kivizsgál­juk, addig kérjük, várjon türe­lemmel. Négygyermekes családanyának üzenjük, Egerbe: Névtelen levelét megkaptuk. Szeretnénk segíteni, ezért nagyon kérjük, személyesen keresse szer­kesztőségünket. Mit tervez az idei évadra az egri pedagógusok és az egri kisiparosok dalköre ? Két egri dalkört mutatunk be az olvasóknak abból az al­kalomból, hogy az ő közremű­ködésükkel az egri zenekar alakulását bizonyítva, március 26-án, hétfőn adja első hang­versenyét A Pedagógus Dalkör 1959. novemberében alakult. A dalkör jelenlegi létszáma öt­venkét fő, — húsz szoprán, ti­zenhárom alt, hat tenor és ti­zenhárom basszus. Karnagyuk Áuer Gyula. A dalkör gazdája a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a Pedagógus Szakszervezet. Elnöke dr. Csi- csay József. A kórusban különböző fog­lalkozású és műveltségű em­berek ötvöződnek együttessé. Egy héten egyszer, hétfőn jön­nek össze kétórás próbákra. Ez alatt az idő alatt baráti kap­csolatok szövődnek, s ennek fő oka, hogy a dalkör tagjai sze­retnek énekelni. A tagok lel­kesedése, különösen a nőké dicsérendő, hiszen olyan Is akadt, aki vidékről járt be a télen, bizony, eléggé terhes utazási viszonyok között, pró­bákra. «= Hogyan lehet és kell ilyen együttest összehozni és együtt tartani? — Az első időkben nem volt meg a jelenlegi létszám, de a munka fegyelmezetten megin­dult — mondja Auer Gyula. — Serényen dolgoztunk, s néhány hónapos felkészülés után már az Egri Pedagógiai Főiskola Lenin-ünnepségén felléptünk. Ezt követte 1960. májusában a gyöngyösi szereplés — női kar madrigálokkal, vegyeskar régi mesterek műveivel. 1960 októ­berében a televízióban kapott háromperces szereplést a dal­kör, majd 1961 májusában Szé­kesfehérvárott bemutathatta a teljes Karai-művet (Hevesi népdalok). Nyáron részt vet­tünk a debreceni nemzetközi kórusversenyen, ahol a záró­kórusban szerepeltünk. — Milyen terveik vannak a jövőt illetően? — Március 26-án mutatkozik be az egri vonószenekar, ba­rokk műsorral a barokk város­ban. Néhány számmal mi is fellépünk. Áprilisban a főisko­la Lenin-ünnepségét kívánjuk színesebbé tenni szereplésünk­kel, de komoly programot kell megvalósítanunk a főiskolai napok alkalmából is. Nyáron előreláthatólag elrándulunk az együttessel a Balaton környé­kére, vendégszerepelni. Kisipari Szövetkezetek Egri Dalköre mélyebb hagyományokra tá­maszkodik. Ez az újformátumú dalkör 1958-ban alakult újjá a hetvenöt éves Egri Dalkör tagjaiból. Annak idején a ve- gyesikórust Huszthy Zoltán ve­zette, később Nyíri József fej­lődött fel melléje és most ket­ten irányítják a csaknem száz­főnyi kórust. A dalkör megerősítéséhez az ipari tanulók jelentős csoport­ja járult hozzá. Az alakulás után mintegy másfél eszten­deig nem alakulhatott ki a ko­moly munka légköre. A rend­szeres gyakorlás és felkészülés 1960 decemberében indult meg. 1961 júniusában már Csongrádon, novemberben pe­dig Miskolcon adtak formás műsort, jelentős sikerrel. — Milyen műsortervet dol­goztak ki 1962-re? — Az egri zenekar bemutat­kozó műsorában mi is részt vállaltunk — mondja Huszthy Zoltán. Bach- és Vecchi-mű- veket adunk elő az egri szín­házban. Hetek múlva kerül sor a MÉSZÖV énekkarával együtt közös fellépésünkre. Nyáron háromnapos pécsi utat tervezünk és vendégként a pé­csi KISZÖV-kórust hívnánk vissza. Vagy a nyár végére, vagy az ősz elejére. — Külön kiemelkedő zenei eseménynek ígérkezik Eger­ben — mondja Nyiry József karnagy — a vár diadalának négy-száztíz esztendős évfordu­lójára rendezendő ünnepség. A műsor esetleg a Dobó téren, vagy a Vármúzeum udvarán, illő történelmi környezetben folyna le. A kórus idősebb részét évti­zedes dalköri múlt és barát­ság kapcsolja egybe. Magatar­tásukkal az idősebbek példát kívánnak adni a fiataloknak arra, hogyan lehet az éneklés nemes szenvedélyét egy együt­tesnek célratörően ápolni. Mindkét karnagy reméli, hogy a fiatalok a meglettebbektől a komoly munkát tanulják el elsősorban és ragaszkodni fog­nak a dalkörhöz később is. Annyi máris bizonyos, hogy az ipari tanulókból álló kórus­rész nagy kedvvel készül a gyöngyösi kulturális sereg­szemlére, hogy ottani sikeres szereplésükkel kivívhassák az országos döntőbe jutást. Az egri közönség figyelem­mel várja a két dalkörnek és a most alakult egri zenekarnak jövő hétfői bemutatkozását az egri színházban. (f. a.) 1962. MARICUS 25., VASÁRNAP ÍREN 135 évvel ezelőtt, 1827 már­ciusában született LUDWIG VAN BEETHOVEN, a zenetör­ténet egyik legnagyobb alakja. Müveivel az addigi hagyomá­nyos formákat túllépő keret­ben a francia forradalom hu­manista eszményeit fejezte ki. Legnagyszerűbb müvei a szim­fóniái. Többi művel közül a Prometheus- és a Coriolanus- nyitányát, szonátái közül a Kreutzer és a Tavaszi szonátát és egyetlen operáját, a Fi- delio-t idézzük. Magyarorszá­gon Is járt, István király és az Athene romjainál című müveit a pesti színház megnyitására írta, C—dur mlsé-jét pedig Kis­martonban mutatta be először. 120 éve, 1842-ben e napon született ANTONIO FOGAZZARO olasz Író és költő. Kora két ellentétes Irányzata, az Idealizmus és a szabadelvűség közti vívódás vonul végig regényein. A kis­emberek régi világa a nemzeti felszabadító mozgalomról szól, Leila című regényét az egyház indexre helyezte. Magyarra le­fordították még a Malombra és a Miranda című verses regényét. 55 éve, 1907-ben e napon halt meg ERNST BERGMANN né­met orvos, az aszeptikus sebészet egyik megalapozója. 50 éve. 1912-ben e napon halt meg ANTONIO PACINOTTI olasz feltaláló. A vlllamosgépek forgó részénél (armatúra) a gyű- rütekercselést ő alkalmazta először, megszerkesztette a kollek­tort (áram irányváltoztató készülék). Ezek beépítésével szerkesz­tette meg, 1863-ban, a milánói múzeumban Őrzött elektromos gé­pét. LUDWIG VAN BEETHOVEN —WVW'U' -9 ■filmfórum Halászlegény frakkban Hallókészülék a fogsorban Az angliai Norwichban kí­sérletek folynak, amelyeknek célja apró hallókészüléket be­építeni a fogsorba. Francis Bertrand, az angol légierő fog­orvosa szerint a foghoz erősí­tett apró hangszóró lehetővé teszi, hogy a nagyothallók fo­gyatékosságát teljesen ki le­hessen küszöbölni. A fogorvos most engedélyt kapott a köz­oktatási hatóságoktól, hogy kí­sérletét nagyothalló gyerekek­kel folytassa. Hollywood ismét adott ne­künk egy szirupos, másfél óráig tartó, hihetetlenül naiv és émelygősen ostoba mesét arról, hogyan lesz egy halász- falucska fiatal legényéből té- norista, sztár és a kitűnő éne­kesnő férje. Elkoptatott kli­sékből összeállított kép ez, amelyből nem hiányzanak a rikító túlzások, a mindenáron hatniakarás, a giccs. S min­den, állítólag, azért történik, mert Mario Lanzának, akit a magyar közönség és annak ra- jongóbb természetű része a „Nagy Caruso” című filmből ismert meg, igen előnyösen, kitűnő hangja betölti a filmet és élményt nyújt a nézők- hallgatók számára. Mario Lan­za kétségtelenül kivételes ké­pességekkel »rendelkezik: kitű­nően énekel, megnyerő férfi­arc, jól játszik. Ám mindez a sok rokonszenves adottság el­sikkad, vagy legalábbis hosszú percekre színét veszti a film­ben, mert a mese és a fordula­tok olyan szokványosán unal­masak. az amerikai fülnék ta­lán hízelgő, de a mi ízlésünk­Szines amerikai film nek limonádé-ízű dallamok annyira laposak és tartalom nélküliek, hogy a happy end- del végződő film után csaló­dottan hagyjuk el a mozit. Pedig milyen jól indul a film! A kis halászfaluban, Bayouban, a halászflotta meg- áldására, amolyan sátoros ün­nepre készülnek. Sürgés-forgás mindenütt, vendégek érkeznek. Nagyképű polgármester és a szókimondó nép a falu főterén gyülekeznek, énekelnek, tán­colnak, áll a lacikonyha és a vigalom. Pepe, a halászlegény, hetvenkedik, táncba viszi Ti­nát, szerelmesét. Forró ünnepi kavalkád az egész falu, nagy­szerű ritmusú balettet látunk, színes és elragadó forgatagot, aztán jön a karrier-gyártás majonézzel ä la Hollyood. Mario Lanza és partnemője az átlag-amerikainak bizonyára fülbemászó köznapi melódiá­kat énekelgetik unos-untalan, s csak itt-ott hangzik fel ope­rarészlet, igényes ária. Képte­lenül suta helyzetek, erőltetett és hatásra számító kiszólások tarkítják ezt a mesét, amely­i ............................................................ 13 . Schellenberg abbahagyja a malmozást. örült — gondolja, de esküszöm, figyelemre méltó őrült. Lange már valósággal transz­ban van. Üvölt. — És újabb hangok, uram, hallgassa csak őket. „Mi lesz ebből, Mary? A Cityben már tömegverekedés van. A sor- banállók áttörték a rendőr- kordont és megrohanták a pénztárakat. A bobbyk nem bírnak velük. Leállt a tőzsde. A részvények rn,ár egy pennyt sem érnek. Mi lesz ebúői Mííry?” — Űjabb óra telik el. A járó­kelők megostromolják a nyom- daszagú újságokkal rohanó rik­kancsokat: „Különkiadás! Meg­jelent a Daily Mirror! Hamis fontokkal árasztották el Ang­liát a németek!” — Egy overallos szerelő a megszokott hat pennyt nyújtja lapjáért. A rikkancs visszahúz­za az újságot: „Megőrült? Tíz schilling az ára.” A szerelő visszahúzza a pénzt: „Maga őrült meg.” „Az is ajándék, ha annyiért adom — ordít a rikkancs. — Lehet, hogy a mai keresetemből már egy doboz gyufát sem vehetek.” ^4 A másik most már kö­nyökére támasztja a fejét és .. s figyel, feszülten figyel. Aszta­lán azóta újabb három piros lámpa gyulladt ki. A pontos idő már háromnegyed tizen­kettő, de Schellenberg nem szakítja félbe Langet. A tanár­nak közben minden vér kiszö­kött az arcából. Most halál­sápadt. Elvitte erejét a láto­más. A lába remeg, a székbe roskad. Halkan, sziszegve fe­jezi be: — Igen! Káoszt nekik! Az én bask jegy-katonáim drága német vér nélkül Toppantják meg a brit oroszlán gerincét. A tanár elkínzottan, de dia­dalmasan mered Schellen berg- re. Érzi, látja: győzött. Meg­kérdezi : — Nos, érdemes volt önhöz utaznom, Herr Obersturm­bannführer? > . . És most Schellénberg áil fel, hogy fel-alá sétáljon. Aztán szembefordul a tanárral: — Meglátjuk, kérem, meg­látjuk. Holnapután ilyenkor várom..: Nem is ilyenkor, jöhet már reggel.. t Mondjuk nyolcra. A két férfi kezet fogott, halk berregés, az ajtó már kinyílt, de a tanár hirtelen visszafor­dult. — Bocssánatj apróbb, kül­földi természetű bejelentések­kel hol foglalkoznak? — Forduljon a tltkámőmhöz. ★ Aznap este megzörgették az ajtót Vaclav Nősek plseni la­kásán. Bőrkabátos férfiak vet­ték körül az ajtót nyitó gép­kocsivezetőt. Egyikük jelvényt villantott meg a gallérja alatt és közölte: — Gestapo. Öltözzék; ★ Ahogy Lange távozott, Schel­lenberg becsöngette titkárnőjét. — Küldjön el mindenkit és jelentsen be Kaltenbrunnernél. Igen, azonnalra; Az asztalon kialudtak a pi­ros lámpácskák. Kaltenbrunner tábornok — ahogy már akkor nevezték: a Mészáros —, a Birodalmi Tit­kos Szolgálat vezetője kedélye­sen fogadta a külföldi osztály vezetőjét — Üdvözlégy, Walter, ma­iasz ttai teljes..) — Heil Hitler, Főnök — kö­szönt Schellenberg. — Érdekes ügyben zavarlak. ★ Ahogy Schellenberg mögött becsukódott az ajtó, Kalten- bnwner * kocsiját kérette, — SS-központ — mondta a sofőrnek.' .;; Himmler, az SS birodalmi vezetője így búcsúzott a Mé­szárostól: — Pontosan ez az a szellem, amire nagy szükségünk van. Az új eszközök széles skálája, ötletek ezrei..; Fantázia! És ebben az ügyben van fantázia. A Mészáros könnyedén meg­hajolt: — Magam is így gondoltam, Herr Reichsführer. ★ — A miniszterelnököt. A sürgős vonalon — utasította Himmler a belépő fekete­egyenruhás szárnysegédet^ Félóra múlva Hermann Gö- ring marsall, birodalmi kor­mányfő azt mondta a vonal túlsó végén: — Azonnal továbbítom Berchtesgadenbe. Azt hiszem, a Führer elismerése nem ma­rad el... — Walter Schellenberg va­gyok — nyújtotta kezét a kü­lönleges alkalmakra fenntar­tott elsőosztályú mosolyával Lángénak a külföldi osztály vezetője. — Igen, most már nemcsak lehetséges, hanem el­kerülhetetlen is a viszont-be- mutatkozás. Hiszen együtt kell dolgoznunk, professzor úr. A tanár arca felragyogott — Igazán — hebegte —, na­gyon .., — Közlöm az első feladatait — szakította félbe Schellen­berg és nagyon komoly volt az arca. Először: a bécsi egye­temet írásban értesíti, hogy a berlini Hum- boldt-egyetem nagyszabású fi­lozófiai munka megírásával bíz­ta meg. Ön el­vállalta és leg­alább egy esz­tendőre Német­országban ma­rad. Parancsol­jon, itt a Hum- boldt-egyetem rektorának ez­zel kapcsolatos igazolása, ezt szíveskedjék mellékelni. — Másodszor: lemegy a II. emelet 11-es számú szobába, megmondja a nevét és felvesz egy összeget, amelyet tetszés szerint, személyi kiadásaira fordít. Például arra, hogy sür­gősen otthagyja azt az utálatos kültelki garnisszállót és be- i költözik a Reichstag mellé, a Hotel Adlon ba. (Folytatjuk) ben mindenki és minden a he­lyére kerül a végén. Pedig az alapötlet és a művészek adott­sága kínálja a jó film minden lehetőségét. Norman Taurog rendezte ezt az igénytelen filmet. Tömeg­mozgatása kitűnő, a halász­falu jelenetei forgatagszerűen érvényesül, a városi utcák életrekeltése is színes még, de a műtermi beállítások, az ott elhangzó párbeszédek a jelle-' mek megcsillantósát sem igényid. Suzettet, a New Orleans-i énekesnőt Kathryn Grayson alakítja. Bájos jelenség, fiatal­sága és szopránja olykor áttör a film sablonjain. Pépét, a ha­lászlegényt Mario Lanza ének­li és játssza. Az együgyű me­sével és a nem rászabott, csak ráöntött mesével és dalla- mocskákkal ő sem tudott mit kezdeni. Az operaigazgató sze­repében David Nivent láttuk: most is kitűnően alakított. Pepe nagybácsiját, a várost soha meg nem szokó faragat­lan tengerészt Carrol Nash ját­szotta. Csak úgy és annyit túl­zott, ahol és amennyire rende­zője szemmel láthatóan biz­tatta. William Snyder kitűnő ope­ratőri munkát végzett: színes képei gyönyörködtettek. Ezt a Lanza-fiimet a Paster- nak-produkció nyilván csak Amerikának szánta és ezt a szándékot tiszteletben kellett volna tartani. Farkas András EGRI VÖRÖS CSILLAG 25—26: Halászlegény frakkban EGRI BRODY 25—26: Nincs előadás EGRI BEKE 25—26: Jó utat, autóbusz GYÖNGYÖSI PUSKIN 25—26: Májusi fagy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25- én: soha többé 26- án: Emberek a hídon HATVANI VÖRÖS CSILLAG 25—2«: Házasságból elégséges HATVANI KOSSUTH 25- én: Ludas Matyi 26- án: Nincs előadás HEVES 25- én: Tiszta égbolt 26- án: Feltámadás FÜZESABONY 25- én: Napfény a jégen 26- án: Békét az érkezőnek PÉTERVASARA 25- én: Pedro kapitány vidám hadjárata 26- án: Nincs előadás műsora t Egerben du. fél 4 és este 8 órákon bal a SAVOYBAN (Bérletszünet) Hevesen este 7 órakor: Gyertyafénykeringö Szederkénypusztán este 7 órakot* Egy pohár víz

Next

/
Thumbnails
Contents