Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

* A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Ünnepélyesen nyitónak meg a mezőgazdasági könyvhónapot Nagyrétjén A MEZŐGAZDASÁGI könyvhónap jelentős a falu, a mezőgazdasági dolgozók szá­mára. Ráirányítja a figyelmet a könyvekre, ezek között is a mezőgazdasági szakirodalomra, de szélesebb keretek között feltárja, kielégíti a mezőgazda­ságban dolgozók kulturális igé­nyeit is. Ennek jeles példája volt a nagyrédei mezőgazdasá­gi könyvnap. A rossz idő elle­nére is már a kezdéskor zsúfolt volt a kultúrház és az is ma­radt a több, mint ötórás kul­túrműsor és utána következő könyvbál alatt. A kora délutáni órákban Varga Ferenc, a Szőlőskert Ter­melőszövetkezet elnöke nyitot­ta meg az 1962. évi nagyrédei mezőgazdasági könyvnapot Be­szédében utalt a termelőszövet­kezetek rendkívüli fontosságá­ra a kultúra terjesztése terén. Példának hozta fel Nagyrédét, ahol a dolgozók jórésze tanul, mezőgazdasági akadémiákon, iskolákban, tanfolyamokon. Ezek mindannyian felismerték, hogy a tudás hatalom, ehhez a hatalomhoz pedig a könyvek útján juthat el mindenki. A mezőgazdasági könyvhónap megrendezése ezért kimagasló kulturális tett, segít a képzet­tebb nagyüzemi mezőgazdasági munkás kialakításában. A megnyitó után a nemrégi­ben megírt megyei helytörté­neti tanulmányokból olvastak fel részleteket. így többek kö­zött a „Verpeléti Földműves- szövetkezét 15 éve” című tanul­mányból is. E helytörténeti an- kétnak az volt a célja, hogy még jobban felkeltse a figyel­met a földművesszövetkezeti mozgalom iránt, múltját és je­lenét alaposabban ábrázolva és elemezve. Dr. Szántó Imre, az Egri Pe­dagógiai Főiskola igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy milyen rendkívüli jelen­tősége van a helytörténetírás­nak jelen helyzetünk megérté­sében. Nagy elvtárs, a gyön­gyösi Mátra Múzeum igazga­tója, a nagyrédei szövetkezeti múzeum felállításáról és a köz­ség monográfiájáról beszélt. Mint ezt Varga elvtárs össze­foglalójában is megállapította, a helytörténetírásnak van múltja Nagyrédén. A jeledről szólva, utalt is az elkövetke­zendő nagy gazdasági mun­kákra, amelyek néhány év alatt átalakítják itt a táj ar­culatát és amelyek feltétlenül bele fognak kerülni a történe­lembe. Az ankét után a nagyrédei közös termelőszövetkezeti— földművesszövetkezeti népi együttes mutatkozott be a szakemberek és a nézők előtt. Eredeti, rédei táncokból össze­állított lakodalmast mutattak be. A háromnegyedórás pro­dukciót nagy tapssal fogadta a nézőközönség. A rédei lakodalmas után a „Tamás bátya kunyhója” című drámát mutatták be a buda­pesti színjátszók. Amíg a nézők a drámát fi­gyelték, vagy a könyvek között válogattak a földművesszövet­kezeti könyvbizományosnál, a szakemberek, vendégek, egriek, gyöngyösiek, káliak, a Pedagó­giai Főiskola honismereti szak­köre a termelőszövetkezetbe lá­togatott el, ahol Varga elvtárs majdnem kétórás beszédben vázolta a termelőszövetkezet gazdasági és kulturális helyze­tét. Megtekintették a termelő- szövetkezet könyvállományát, megismerkedtek a mezőgazda- sági ismeretterjesztés helyzeté­vel. Varga Ferenc és dr. Szántó Imre elvtársak, nagy tapssal fogadott hozzászólása után a vendégek visszatértek a kul- túrházba, ahol a káli földmű­vesszövetkezeti zenekar közre­működésével könyvbál kezdő­dött, jutalomként a termelő­szövetkezeti tagoknak. A KÉSŐ ÉJSZAKÁBA nyú­ló műsor után azzal a jó érzés­sel hagytuk el Nagyrédét, hogy egy gazdag, virágzó termelő­szövetkezeti község kultúr- szomjas dolgozóival találkoz­tunk, ahol a termelőszövetke­zeti—földművesszövetkezeti összefogás eredményeként je­lentős kulturális esemény zaj­lott le. Követendő a példa a további könyvnapi rendezvé­nyek a földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti szerve­zők részére. Varga László Hagy sikerű műsoros est Kiskörén és Tíszanánáit Szombaton este a kiskörei földművesszövetkezet kisven­déglőjében és vasárnap pedig a tiszanánai kisvendéglőben, a lakosság kívánságára műsoros estet rendeztek. A műsoros esten Bársony Anikó és Bodolai György ének­és gitárművészek szórakoztat­ták a nagyszámú közönséget. A Kiskörén megrendezett műsoros est olyan ragy ér- deklődésnek örvendett, hogy a vendégek nem fértek be a kis­vendéglő nagytermébe. Más­nap a község lakossága kérte a földművesszövetkezet veze­tőségét, hogy az ének- és gi­tárművészeket többször hív­ják meg vendégszereplésre. J. K. Takarékos emberek Az előrelátó emberek nagy figyelemmel kísérik az abasári és a markazi eseményeket. Mindkét községben a termelő- szövetkezet egy éve működik és ez alatt a rövid idő alatt immár két esetben tettek ta­núbizonyságot a célszerű és he­lyes gazdálkodás tényéről. Mind a két gazdasági ese­ményre felfigyelt az ország. Figyelemre méltó esemény a jó kollektív munka, amellyel bebizonyították, hogy a közös­ben még jobban gazdálkodnak, mint korábban az egyéni gaz­daságokban. Erről tanúskodik Markazon az 53 forintos és Abasáron az 50 forintos mun­kaegység. Abasáron a termelőszövetke­zeti tagak összes bevétele kö­zel 15 millió forint volt. Ebből több, mint 8 millió forintot zár­számadáskor, s közel 7 millió forintot pedig év közben mun­kaegység-előlegként osztottak. Említésre méltó a pénzzel való jó gazdálkodás is. A ter­melőszövetkezet a helyi taka­rékszövetkezetet kérte meg, hogy segítse elő a termelőszö­vetkezet kifizetéseinek lebo­nyolítását. A takarékszövetke­zet vállalta, hogy a termelőszö­vetkezeti tagak részére járó minden készpénz kifizetést el­végez a termelőszövetkezet megbízásából. A termelőszövetkezet veze­tősége arra kérte a takarékszö­vetkezetet, hogy kifizetéskor csak 2000 forint készpénz-köl­tőpénzt fizessen a tagok részé­re és a többit betétkönyvben adja ki. Azon termelőszövet­kezeti tagok részére, akik igényt tartanak a teljes ösz- szegre, a bejelentést követően ki kell azt fizetni. A vezetőség a kővetkező­képpen gondolkodott: 15 millió forint kerül kifizetésre és ha ebből 6 millió forint bentma­a Számok, tények hatvani járásban Kiemelkedő eredményt értek el az utóbbi négy évben a hatvani járás földművesszö­vetkezetei, a tagszervezés és részjegybefizetés terén. ★ Az elmúlt évek alatt 1063 szövetkezeti taggal növekedett a létszám. Részjegyalapjuk pe­dig félmillió forinttal emelke­dett. ~k A járás területén nagy gon­dot fordítanak a szövetkezeti boltok és vendéglátó egységek korszerűsítésére. Az elmúlt években igen sok egységet ala­kítottak át, vagy tataroztak, mintegy 5 millió forint beru­házással. A földművesszövet­kezetekben most már 10 egy­ség dolgozik új, önkiszolgáló, vagy önkiválasztó formában. ★ A földművesszövetkezetek Választott vezetőségi tagjainak tevékenysége is igen sokat ja­vult az utóbbi négy év alatt. Gyakrabban látogatják az egy­ségeket és ellenőrzéseikkel se­gítik az üzleteket, felvásárló- telepek munkáját és a lakosság jobb áruellátását. Csupán az elmúlt évben mintegy 597 esetben tartottak vizsgálato­kat. ★ Munka verseny szervezésben is helyt állnak a szövetkezeti dolgozók. A forgalmi tervek teljesítése mellett egyik fő fel­adatuk a takarékossági mozga­lom kiszélesítése. Négy év alatt a hatvani földművesszövetke­zet négyszer nyerte el a „Ki­váló Földművesszövetkezet" kitüntetést, 1958-ban pedig Verői Vándorzászlóval tüntet­ték ki. A Lőrinci Földműves­szövetkezet két ízben lett ki­váló. Az elmúlt év folyamán 10 kereskedelmi egység nyerte el a „Kiváló Bolt" címet. ★ Az elmúlt énben 21 termelő­szövetkezettel kötöttek szer­ződést c földművesszövetkeze­tek, mintegy 1300 holdon tör­ténő zöldségtermelésre és 540 vagon áru átadására. Ezt a tér- melési és értékesítési kötele­zettségüket túltel jesitették a termelőszövetkezetek, mivel 1050 vagon árut adtak át a felvásárlótelepeken. Már ez évre is megkötötték a terme­lési és értékesítési szerződése­ket a járás termelőszövetkeze­teivel. Gondot fordítottak a háztájiban termelt áruk átvé­telére is. •k Emelkedett a könyvforga­lom a járás földművesszövet­kezeteiben. A községekben 32 bizományos működik, akik el­juttatják a könyvet a falvak dolgozóihoz. Két évvel ezelőtt hozták létre a faluellátó köny­vesboltot. Azóta több mint 6,75 ezer forint forgalmat bo­nyolítottak le és közel t00 ezer darab könyvet adtak el. Sokat javult a kereskedelmi dolgozók szakmai felkészültsé­ge. Négy évvel ezelőtt a dol­gozóknak csak 50 százaléka volt szakképzett kereskedő, ma már alig van olyan keres­kedelmi dolgozó, akinek ne lenne szakmunkás bizonyítvá­nya. Szakmunkás tanfolyamo­kon kívül évente mintegy 20— 25 kereskedelmi tanuló szer­ződtetésével biztosítják a szak­ember utánpótlást. Kulturáltabb körülmények között Az elmúlt években Heves központjában, a MÁVAUT megálló eléggé kultúrálatlan körülmények között fogadta az oda érkezőt. Nem sokkal jobb körülményekkel dicse­kedhetett a mellette levő ital­bolt sem, amely elsősorban hi­vatott volt az utazóközönség ellátását biztosítani. A föld­művesszövetkezet annyi sok szép egysége mellett ez az italbolt nem öregbítette a szö­vetkezet hírnevét. Inkább ha­sonlított egy füstös, faluvégi kocsmához, mint kulturált szó­rakozást biztosító vendéglátó­ipari egységhez. Pedig a forgalom eléggé nagy volt, mivel a községbe naponta sokan utaznak be a környező falvakból. A jobb ízlésű emberek inkább vára­koztak az utcán, mint a váró­teremben, vagy a büfében. Többszöri próbálkozás tör­tént a helyiség körül kialakult huzavona rendezésére, azon­ban véglegesen csak a múlt év végén tudták megoldani. A községi és járási szervek se­gítségével a két helyiséget, a helyi földművesszövetkezetnek adták, hogy ott megfelelő vá­rakozót és vendéglátóegységet hozzanak létre. A napokban adták át ren­deltetésének az átalakított he­lyiségeket. Eltűnt a régi, pisz­kos váróterem és helyén tisz­tán berendezett helyiség biz­tosítja a várakozó utasok ké­nyelmét. A büfében üdítő ita­lokkal, sült hurkával, kolbász- szál és lacipecsenyével bizto­sítják az ellátást. Az elmúlt években sok utas kifogásolta a MÁVAUT állomáson ural­kodó rendetlenséget. Most már kulturáltabb körülményeket biztosítottak, tehát szükséges, hogy az utasok és várakozók is vigyázzanak és óvják meg a kényelmüket szolgáló helyi­séget, K. U, Heves rád takarékbetétben, évi 5 szá­zalékos kamatláb mellett 300 ezer forint bevételre tesz szert a termelőszövetkezet tagsága, anélkül, hogy valamilyen mun­kát kifejtettek volna. Ugyan­akkor a termelőszövetkezet ad- minisztációs munkájában is je­lentős összeget takaríthatnak meg. A termelőszövetkezet mind­ezért jól felszerelt irodát adott át a takarékszövetkezetnek. Ez­zel megtették a jó együttműkö­dés megteremtésének első lé­péseit. A termelőszövetkezeti tagok által betétben elhelye­zett összeg január végén kö­zel 6 millió forint! A markazi termelőszövetke­zet több mint 7 millió forint készpénzt fizetett tagjai részé­re. A markazi termelőszövetke­zeti tagok is hasonlóképpen jártak el, melynek eredménye­ként közel 2 millió forintot helyeztek el takarékszövetke­zeti betétkönyvben. A takarékszövetkezetnél így elhelyezett takarékbetétekből a szövetkezet kölcsönt ad a rá­szorultak részére. Abasáron és Markazon van miből kielégí­teni a kölcsönkérők igényét. Nem lesz tehát akadálya an­nak, hogy a takarékszövetke­zethez kölcsönkérelemmel for­duló dolgozók igényét a taka­rékszövetkezet kielégítse. Ma­gán is és másokon is segít az, aki megtakarított pénzét nem otthon tartja, hanem takarék­szövetkezeti betétkönyvben helyezi el. így valósulnak meg a ter­melőszövetkezeti tagok és falu­si dolgozók tervei. Tamás András MlŐGAimÁGl Melegágyat többet, gyorsabban A korai zöldségtermelés alapja az időben végzett előké­születi munka. Így a szükséges felszerelések biztosítása — me­legágyi trágya, föld, fertőtlení­tő szerek, melegágyi ráma —, és nem utolsó sorban a szük­séges vetőmagvak beszerzése. A lehetőségekhez képest a melegágyi rámák zömét bizto­sítottuk a szerződéses zöldség- termeléshez és a szükséges ko­rai zöldségfélék vetőmagjai is megérkeztek a termelőszövet­kezetekhez. Az utóbbi időben végzett el­lenőrzéseink során azonban azt tapasztaltuk, hogy nem készül­nék megfelelő ütemben a me­legágyak, így szükséges néhány jelenlegi és soronkövetkező tennivalókra felhívni a zöld­ségtermelő termelőszövetkeze, tek vezetőinek figyelmét A melegágy-készítéshez szükséges trágya, valamint föld összegyűjtésének napjain­kig már meg kellett történnie. Most a melegágy készítésének gyorsaságával kell törődni hogy időben tudjuk elvetni a korai zöldségfélék magvait. Szükséges figyelembe venni a melegágy készítésénél azt a tényt, hogy sokkal kedvezőbb a süllyesztett melegágyak hő hatása, szemben a föld felszí­nén építettel. Több helyen ta­pasztaltunk olyan helytelen nézetet, hogy az elkészített me­legágyra a földet azonnal rá­rakják, tehát nem engednek időt a trágya begyulladására. Ez szakmai szempontból hely­telen. Itt kívánom megemlíte­ni azt a problémát is, amely jóformán minden évben meg­ismétlődik: a melegágyi taka­Több segítséget várnak NesgySügeden Ezekben a napokban tartot­ták megyénk termelőszövet­kezetei a zárszámadásokat. Az eredményes gazdasági év után nemcsak természetben, hanem készpénzben is jelentős jöve­delemhez jutottak a termelő­szövetkezeti tagok. így tehát a zárszámadást követő napok­ban nagymértékben megnö­vekszik a földművesszövetke­zeti boltok forgalma is. Nagyfügeden a Dózsa Ter­melőszövetkezetben is lezárták az eredményes gazdasági évet. A földművesszövetkezet fel­készült — azaz csak részben — a várható nagy forgalomra. Azért csak részben, mert a Vas és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat nem adta meg a kellő támogatást. A bolt­vezető Nyúl István hiába kül­dött megrendeléseket, sürge­téseket a zárszámadás előtt, árut csak nem kapott. Pedig szükség lett volna rá, mivel sok rádiót, csillárt, mo­sógépet és más háztartási fel­szerelést akartak vásárolni a község dolgozói. A bolt dolgozóinak áldoza­tos munkájáról tanúskodik az a tény, hogy egyetlen nap alatt, több mint 40 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Jobb áruellátással azonban en­nek a dupláját is elérhették volna. Sok vásárló azonban kénytelen volt a városba utaz­ni, hogy a számára szükséges árucikkeket megvásárolhassa. Több segítséget varnak te­hát a Vas és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalattól a földművesszövetkezet és a falu dolgozói is. Segítsék elő a szö­vetkezet azon törekvését, hogy a tagok helyben vásárolhas­sanak, hiszen erre minden le­hetőség megvan. róföldet több helyen nem fer­tőtlenítik, vagyis nem használ­ják a Fuklazin (F) fertőtlení­tőszert, amely tudvalevőleg, nagymértékben akadályozza a palántadőlést és a palántavész előfordulását. Javasoljuk te­hát a szokásos módon a taka­róföldbe négyzetméterenként 20—25 deka Fuklazin (F) be­keverését. Az elkészített és kellően begyulladt megfelelő hőmérsékletű melegágyba a korai káposztafélék — korai káposzta, korai karfiol, korai karalábé, korai kelkáposzta, stb. — magjait már el kellett vetni. Ezen túlmenően a korai primőr paradicsom termelésé­hez szükséges palánta-előállí­tás megkívánja, hogy a mag­vetés legkésőbb e hónap 20— 25-ig megtörténjen. A primőr paradicsom termelésénél szá­mítani kell arra, hogy a válto­zó időjárásból eredően fagyve­szélyt kapunk és a területet palántával pótolni kell, tehát úgy neveljünk palántát, hogy a pótlásokat el tudjuk végezni. Szükséges megemiíteni még,, hogy a zöldpaprikamag vetés egy részének feltétlenül meleg­ágyba kell kerülni e hónap vé­géig. Március 5-ig a paprika- és a nem primőrként termelt paradicsommagot is melegágy­ba kell tenni. Az elmondott melegágy- készítési és magvetési problé­mán kívül szükséges megemlí­teni a szabadföldi zöldségter­mesztés jelenlegi leendőit is. Legfontosabb, hogy elvégez­hessük az ősszel be nem feje­zett kertészeti területek szán­tását. Ezenkívül, ahol az őszi műtrágyakiszórás nem történt meg, azt most a kora tavasz folyamán kell elvégeznünk. Szükséges felhívni a figyel­met arra is, hogy a hevesi já­rásnak azokon a homokos te­rületein, amelyeken korai zöld­borsó termelésre is berendez­kedtek termelőszövetkezete­ink, ügyeljenek a talaj állapo­tára és alkalmas időben azon­nal el kell vetni az erre a cél­ra rendelkezésre bocsátott expresszborsó vetőmagot. Ez annál is inkább szükséges, mert a korán beérő zöldborsó minden esetben nagyobb érté­ket képvisel és ez a termelő­szövetkezeti zöldségtermesztés jövedelmezőségét előnyösen befolyásolja, másrészt az ellá­tást is könnyíti. Hont! Imre, föagronómti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents