Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

1962. február 16., péntek NÉPOJSAG 3 Két elnök — egy szövetkezet Megválasztották az első diák KISZ-bizottságot Küldöttértekezlet a Szilágyi gimnáziumban Nincs tévedés, mert me­gyénkben nem is egy olyan termelőszövetkezet van, amely­ben két, vagy több elnök te­vékenykedik. Természetesen, ma már nem mindegyik ezen a poszton, de néhány héttel ezelőtt még igen. Azokról a közös gazdaságokról van szó, amelyek az elmúlt évben ki­mondták, hogy egyesülnek, s 1962. januárjától egy tsz-ként dolgoznak. Két ilyen termelőszövetke­zet volt Nagykökényesen is, a Béke és a Rákóczi. Az elmúlt év utolsó napjáig még külön gazdálkodtak, de már a közös érdekek alapján végezték min­den őszi munkát, — azóta azonban minden egy közössé­gé, a munka és a vagyon is. Elnök azonban egy kell a gazdaság élére, eddig viszont kettő volt. Most, az egyesülés után mi lesz tehát a másik­kal, milyen beosztást kapott, nem keseríti-e a további mun­kát a volt és a maradt vezető között torzsalkodás, megnem- értés, „kenyérféltés”? Mind­ezek a kérdések ilyen alkal- -nakkor felvetődnek, beltag­ban, s kívülállóban egyaránt, s jó lenne megnyugtató választ kapni rájuk. A két nagykökényesi elnök felelt is. Az aggályoskodó kér­déseket mosolyogni valónak találták. Náluk ilyesmiről szó sem lehet. — Az elnök én lettem — mondja Koszora József, az ed­digi Rákóczi Tsz feje. — Kiss A dolgozók mindig érdek­lődéssel tekintenek a község- fejlesztési alap felhasználásá­ra. Éppen ezért fordultunk ér­deklődéssel azok felé a tervek felé, amelyek Eger városában is elkészültek a községfejlesz­tési alap keretében biztosított hitelek célszerű felhasználásá­ra. ­A város, az 1962. évi község- ■ fejlesztési alap keretében 3 670 000 fonttal számol. Néz­zük most sorjára, hogy mire kívánja a városi tanács ezt a jelentős összeget felhasználni. Tovább bővül az utóbbi évek során jelentősen fejlesz­tett vízvezetékhálózat is. Eb­ben az évben 304 ezer forint erejéig. De természetesen a szennyvízhálózat bővítésére is jelentős összeg nyert biztosí­tást: 200 000 forint. Mint arról már a közelmúlt­ban megemlékeztünk, további járdák épülnek a régi város és a felnémeti végrehajtó bizott­sági kirendeltség területén: az előbbi helyen 120 000, felné­meten pedig 100 000 forint ösz- szegben. Ezenkívül Felnéme­ten 250 000 forintot költenek ebben az esztendőben útépítés­re és útfelújításra. A világítás korszerűbb ki­építésére, újabb lámpahelyek létesítésére, a villanyhálózat bővítésére 120 000 forintot for­dít a városi tanács a község­fejlesztési alapból. Ebből a hitelből nyer kiépítést az ún. „rossztemplom”, azaz az új kisszínház előtti tér korszerű világítása is. A város keleti részén, az Al- magyar-dombon létesülő új városrészben, ahol már ebben az évben megkezdődik egy hatalmas pedagógiai főiskolai leánykollégium építése mellett egy egész házsor OTP családi­házsor létesítése is, új út épül. Az út építésének hatal­mas költségeihez a városi ta­nács 200 000 forinttal járul hozzá. De gondoltak a község­fejlesztési alap költségvetésé­nek készítői a határban levő utak karbantartására, javítá­sára is, erre 100 000 forintot biztosítottak az év folyamán. 400 000 forintot fordít a vá­rosi tanács az egészségügyi ál­lami ingatlanok korszerűsíté­sére és felújítására. Uj élelmiszer üzlet építésére pedig 70 000 forint kerül fel- használásra a peremkerületek­ben. Mint arról már többször hírt adtunk, a város északi részén, az egykori káposztásföldeken kerül kiépítésre Eger új sport­pályája, ahol teljesen korszerű sportlétesítmények szolgálják a Sándor, a Béke elnöke az egyik növénytermesztési bri­gád vezetését vállalta el. A tagság így látta jónak az el­nökséget rendezni, s ml is így fogadtuk el. Kiss Sándor helyesel: — Valóban így van jól. Mert mi az elnök? Nem tőle, sze­mélyétől függ csupán a tsz munkája, hanem az egész kö­zösségtől. Ha meg két elnök közül mindegyik megfelelően el tudja végezni a tisztségével járó feladatokat, akkor amúgy is teljesen mindegy, melyik marad meg posztján, ha az egyik felesleges. A két ember szinte egymás szavába vágva mondja el vé­leményét: számukra a közös­ségért való dolgozás nem a cím, a rang nagyságánál kez­dődik, — ezt igazolja minden mondatuk. Kiss Sándor különösen lel­kesen beszél további tevékeny­ségéről. — Az új, egyesült tsz-ben a közös szántó kétezer hold lesz., így tehát két növénytermesz­tési brigádot kell alakítani, — mondja. — Az egyiknek én le­szek a vezetője. Ezer holdat bíznak rám. Ez még 84 hold­dal több is, mint a Béke ösz- szes szántója volt, a felelőssel tehát nem kisebb, sőt. De lesz száz brigádíagom is erre a te­rületre, s biztosan minden munkát jól elvégzünk. — Ez kell nekem, ez a fel­adat — folytatja aztán. — A növénytermesztést ugyanis na­testedzés nemes ügyét. E te­rület szükséges kisajátítása már meg is történt, sőt, egy előzetes programot is megad­tak a városi illetékesek a ter­vezőknek, egy minden részlet­re kiterjedő programterv el­készítésére, melynek alapján azután a tervezés indul majd meg. E korszerű sportpálya tervezési és építési költségeire A Megyei Tanács V. B. mű­velődésügyi osztálya és a Pe­dagógus Szakszervezet Heves megyei Területi Bizottsága negyedévenként megjelenő fo­lyóiratot indított útjára „Tu­dósító” címmel. Az ízléses és tartalmas első szám beköszön­tőjében Papp Sándomé, a Me­gyei Tanács V. B. elnökhelyet­tese az alábbi mondattal ve­zeti be a hasznos munkát: „Azt akarjuk, hogy a legjobb tapasztalatok, a legjobb írá­sok jussanak el nevelőinkhez, mint önmagunk képzésének legközvetlenebb és legszeren­csésebb eszközei.” Az első négy írás más-más fokon, de ugyanazzal a szán­dékkal arról beszél, hogyan le­het a tanulók érdeklődését, aktivitását fokozni. Dr. Be- rencz János a pszichológus szemével néz szembe a prob­lémával, dr. Lendvai Vilmos- né ugyanezt a kérdést, iro­dalomtanítás közben vizsgálja a nyolcadik osztályos általá­nos iskolásoknál, míg dr. Ha- bis György ugyanezt a gya­korlati feladatot középiskolás irodalomóra keretében taglal­ja. Érdekes egybevetni az utóbb említett két cikk mód­szertani eltéréseit — éppen a két fokozat különbözősége miatt. Lóska Mihály az osz­tályfőnöki órák nevelési le­hetőségeinek kihasználásáról szól, gyakorlati szemmel, az életből kiemelt példákkal Il­lusztráltan. Dr. Honiért Rezső cikkéhez (Gondolatok történelemtanítá­sunk fejlődéséről és mai hely­zetéről) Sereg József szól hoz­zá. A cikk szerzője áttekintést nyújt a fejlődésről, mig a hozzászóló módszertani kérdé­seket elemez. Dr. Somos Lajos a kérdés, a kérdezés fontosságáról érte­kezik, Kovács Vendel az első osztályosok irányításáról, fi­gyelem felkeltési problémáiról ír, míg Balogh Viktória a ma­tematika és a gyakorlati élet kapcsolatáról értekezik. Az is­gyon szeretem, mert mielőtt a Békében tag lettem volna, tíz évig voltam vállalatnál nö­vénytermelési szerződtető. Ott láttam, ott éreztem meg, mi­lyen szép is ez a munka tu­lajdonképpen, s mennyi min­dent „ki lehet hozni” a föld­ből, hozzáértéssel, türelemmel, szeretettel. Most ilyen tapasz­talatok után jgazán megfelelő beosztást kaptam a növényter­mesztési brigád, vezetésével. Nem tudom, hogy az első év­ben sikerül-e mindjárt „csodát művelni”, de az biztos, hogy a ránk bízott 630 hold őszi ka­lászosra, a tavasziakra, a ku­koricára, borsóra, burgonyára, paradicsomra, paprikára, meg a többi növényre nagyon vi­gyázunk, mert jó termést aka­runk betakarítani. Ez a beszélgetés közvetlenül a Béke Tsz zárszámadási köz­gyűlése után zajlott le. A -no- ziterem, ahol az elmúlt év munkájára pontot tettek a tsz- tagok, még ki sem ürült, ami­kor Kiss Sándor az elnöksé­get már „letette”, s mint bri­gádvezető beszélt terveiről, nagy lelkesedéssel. Minden szavát érdemes volt megje­gyezni, de különösen azokat, amelyekkel az elnökségről mondott véleményt. Jó, hogy így megértették itt Nagykökényesen, hogy nem csak az elnök személyén mú­lik a munka, az eredmény. Ez az egész közösség javára vá­lik a továbbiakban. 1962-ben 300 000 forintot fog fordítani a város. A város elkészült, általáno-, rendezési terve szerint, a Pe­tőfi tértől egészen a Dobó té­rig egy útvonal fog húzódni. Ennek a megvalósítása első ütemeként, a községfejlesztési alap terhére, elkészítteti a vá­ros a tervezett útvonal patak­parti tervét. Sugár István kolareform egyik jelentős kér­dését veti fel illusztrált rövid tanulmányában Somos János, majd Hajdú Kálmán cikke következik az általános isko­lák politechnikai képzéséről. Az oktatási problémák után Brozmann János, a községi szakmaközi bizottságok jelen­tőségéről és feladatairól szól, majd Sehillinger Attila a ter­melőszövetkezeti kulturális alap felhasználásáról cikkezik. Mezei Sándor könyvajánlása és kulturális hírek zárják be az első számot. A kötetet Da- ragó Józsefné, Nagy Béla, Be- renezné Saár Zsuzsa müvei­nek reprodukciói díszítik. A kötet felelős szerkesztője Szabó Gábor. Az első szám­ról el kell mondanunk, hogy tudatosan és jól szerkesztetten csoportosította a tanulmányo­kat. Fő kérdésként az iskola- reformban oly hangsúlyossá tett aktivizálási problémát he­lyezte előtérbe, majd utána a politechnikai kérdésekkel fog­lalkozó írásokat jelentette meg. Nemcsak arról kapunk előnyös képet, hogy a megye pedagógusai komolyán veszik nevelési-oktatási feladatukat, hanem arról is, hogy bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek a további munka elmélyítésé­hez. A köteten és anyagán mintha az érződne, hogy a népművelés, a falusi kultúr­munka, vagy a szerkesztés, vagy más oknál fogva másod­rendű kérdés. Pedig a nép­művelés, a kultúrforradalom- nak ez a széles területe nem elhanyagolandó. Sem ma, sem holnap. Ilyen irányú írásokat, mozgósító ötleteket, elgondo­lásokat kellene a következő számokban közzé tenni, hogy javuljon, és eredményekben is gazdagodjék a népművelési munka a megyében. Őszinte reményünk, hogy a kitűnő kezdés kitűnő folyta­tással párosul, mindenki hasz­nára. A Heves megyei Nyom­dát is dicsérnünk kell ízléses munkájáért. ' (f, aj Nagy esemény színhelye volt szerda délután az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium egyik tanterme. Itt gyülekez­tek 16 diák KISZ-szervezet küldöttei, hogy új alapokra építsék az ifjúsági szervezetek vezetését, s megválasszák tit­kos szavazással a megye, sőt, talán az ország első diák KISZ-bizottságát. A majdnem félezer kiszistát képviselő küldöttek előtt Tol­nai Éva KISZ-titkár számolt be arról, hogy milyen eredmé­nyeket értek el a diák kiszds- ták, s mi akadályozta szerve­zeti tevékenységüket. őrömmel sorolta, hogy a KISZ-szervezet tagjai dicsé­retre méltó munkát végeztek a József Attila olvasómozgalom­ban, ahol másfélszázan gyara­pították irodalmi ismereteiket, hogy rendszeres filmankétokat tartottak, sikerrel vettek részt a Hámán Kató Kulturális Se­regszemléken. Jól működő ateista körükön elősegítették a diákok világnézeti nevelését, majdnem százan vettek részt a Igaz, a Meteorológiai Állo­más már órákkal korábban jelentette a viharos Szél ér­kezését, de hiába, az előadást már meghirdették, a hallga­tóság már gyülekezett, hogy meghallgassa szerény szemé­lyemet, aki az időjárás, a ter­mészet vad erői fölötti győze­lemről kívánta tájékoztatni a tudományra szomjas embe­reket. Mondom, már jelezték, hogy jön. Azt is hírül adták, hogy 85 kilométeres sebességgel száguld, háztetőket visz el, oszlopokat dönt ki, de aki szentül meg van győződve az ember hatalmáról a természet vad erői felett, ilyen kicsiség miatt csak nem mondhatja le az előadást. — Hát hadd jöjjön az a Szél! — kiáltottam, s kilép­tem a felkavart utcára. — Hiiijjjj ... Te! — sivalko- dott rám az első lépésnél. — Tűnsz vissza a vackodba, vagy...! — S fenyegetését megtoldva, egyik szél lábával úgy tunikán billentett, hogy a kirakatüvegek csörömpölve hullottak a nyakamba. — Dehát Szél úr... én? Hát mi bajunk van nekünk egy­mással? különböző sportbajnokságokon a középiskolások közötti ver­senyeken, a házibajnokságon pedig a kiszisták százai spor­toltak aktívan. A beszámolóból kitűnt, hogy a szilágyisták igen sok köz­hasznú társadalmi munkát vé­geztek. A nyári táborokban vég­zett munkával a termelőszö­vetkezetek megsegítésében több mint 36 000 óra társadal­mi munkát teljesítettek. Sikeresen fejlődött az iskola, az egri hajtóműgyár klszistái, valamint a honvédség fiataljai közötti kapcsolat, s a közössé­gi szellem kialakításában so­kat haladtak előre a KISZ- szervezet megalakulása óta. A kiszi6ta diákfiatalok nem­csak a tanulás alaposabb meg­szervezésével, a kulturális és sportmunka fejlesztésével tö­rődtek, de részt vettek a kü­lönböző táborozásokon, kultu­rális versenyeken, s még arra is gondoltak, hogy szebbé te­gyék a szociális otthonban el­helyezett idős emberek napjait, akiknek kultúrműsorral ked­veskedtek. — Sssssssssssz, hogy mi? Ki vállalta el, hogy előadást tart a természet vad erői feletti győzelemről? — Én, Szél uram, én, de azért nem kell igy az ember­re támadni. — Mit de? Adok én neked győzelmet! Ha vissza nem fordulsz, rád döntöm a líceum állványát. Tán nem is­mersz engem? — kérdezte fe­nyegetően. — Olvastam uraságodról. a Nyírségben fel tetszett borogatni mindent, máshol elsöpörte a házakat... Odébb felkorbácsolta n tengert... — nyögtem alázattal. — Azért mondom! — eny­hült meg, s barátságosan száj- bavágott egy jó adag porhó­val. Erre aztán én jöttem düh­be. Fenyegetőzve kiáltoztam felé, hogy szélmalmot hajta­tok vele, ha nem viseli magát úri szélhez méltóan. Mire se szó, se beszéd, neki­feszült egy földszinti ablak­nak és úgy orron teremtett az Az iskola több mint 450 ki- Szistája erélyesen fellépett a tanulást hanyagoló fiatalokkal szemben, azok ellen, akik íz­léstelenül, tiszteletlenül visel­kedtek, s az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalommal —. amelyben több mint félezer diák vállalta, hogy munkában, tanulásban, a kulturális és sportéletben tevékenyen vesz részt —, jó példát mutattak többi diáktársuknak. Ezekről beszélt Tolnai Évi, s a hozzászólók is ezt erősítették meg. Köztük Kiss Gábor, a Városi KISZ-bizottság titkára, aki a KISZ Központi Bizottsá­gának irányelveit ismertetve, kérte az új KISZ-bizottságot, hogy az eddigi eredményes munka nyomdokain haladva készítsék elő a szocializmus építésére az iskola diákjait. Üjváry Ottó, a gimnázium igazgatója elismerően szólt az iskola kiszistáinak határozott, nyílt állásfoglalásáról, majd azt bizonyította, hogy a meg­növekedett feladatok már túl­szárnyalták a régi vezetőség erejét, ezért van szükség a ve­zetés új módszerére, amely, re­mélhetőleg, nagyobb öntevé­kenységgel, sok hasznos elgon­dolással, nagyobb sikereket ér el a korábbi éveknél. A vita lezárása után míg a jelölőbizottság munkáját vé­gezte, a küldöttek vidám nó- lázással oldották fel a gyűlés kezdetén jelentkező feszültsé­get. Nemsokára nyilvánosságra került, kit miért javasolnak az iskola KISZ-bízottságába. A jelölőbizottság egymás után sorolta Árvái Judit, Langer Margit, Sándor Mária, s a töb­bi küldött érdemeit, akik jó tanulmányi előmenetelükkel, sokrétű társadalmi munkájuk­kal érdemelték ki, hogy fél­ezernyi kiszistát képviseljenek a bizottságban. Még akkor este a gyűlés után összeült a 25 tagú KlSZ-bizott- ság. hogy kijelölje, kik azok, akik a végrehajtó bizottságban végzik majd munkájukat. A javaslatok és a szavazás ered­ményeként Sándor Mária, Némedi Eszter, Moldoványi Mária, Kovács Katalin, Varga Gabriella, Gyergyák Mária, Halász Irén, Barlos Éva —, akit titkárnak választottak meg és Sömperger Mária ke­rült a megye első diák KISZ- végrehajtó bizottságába. Ezt a fontos eseményt mi­után a formalitásokat és a vá­lasztást befejezték, fehér asztal mellett ünnepelték meg az is­kola vezetői, a végrehajtó bi­zottság tagjai, akik már itt körvonalazták az együttműkö­dés formáit, s bizakodással be­széltek arról, hogy az új veze­tési módszerrel minden bi­zonnyal tovább javul a KISZ munkája a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. ablakrámával, hogy apró csil­lagoknak néztem a hópelyhe­ket, majd maréknyi tű szél­szilánkkal hasogatta az ar­com. — Ügy? — erélyeskedtem tovább. — Tudja meg, hogy a tudomány bilincset rak az ilyen garázda fickókra, az ilyen fuligánokra... az ilyen... Pár perc múlva locsoltak fel, miután kibontottak a tör­melék alól, amelyet egyetlen hanyag széllökéssel omlasz- tott rám. Már csak futásban keres­hettem menedéket, de mig az előadóteremhez értem, mint valami borospohárral, úgy koccintgatott a fejemmel — az előadás sikerére —, hol a szembejövőkhöz ütve, hol a falhoz kocogtatva tudásom becses tárházát. Mikor beléptem az ajtón, csonttá fagyva, megtépázva, a Szél úr kárörvendő sivítása közepette, csak ennyit tudtam kinyögni a tisztelt hallgató­ságnak'­— A természet vad erői el­leni győzelemről szóló elő­adás a legközelebbi szél­csendig ... elmarad. Kovács Endrt W. L. Mire fordítják Egerben a községiéilesztési alapot? „Tudósító“ a pedagógusok számára Televízió javítás m Hibás a televízió? A hang, vagy a kép nem jó? Sajnos, gyakran előfordul, különösen az új készülékekkel. A Gyön­gyös környékiek bíznak a Gelka-kirendeltségben. Azt mond­ják, szakszerűen, lelkiismeretesen megjavítják a készülékeket. Amikor fényképezőgéppel felszerelve, az üzletben jártunk, Gedei Imre műszerész a Komplex generátorral egy Munká- csy-készüléket hangolt be. A Gclka gyöngyösi kirendeltségén, a vezető irányítása mellett, három műszerész, két tanuló és egy adminisztrátor dolgozik. A garanciális javításokat nyolc napon belül végzik, de sokszor már 6 nap alatt is. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents