Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

* A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÄMÄK HETI HÍRADÓJA Jfc Járási küldöttgyűlés Gyöngyösön A lakosság lofofe ellátásáért Kedden tartották meg a gyöngyösi járás földművesszö- vetkezet tagjainak küldöttgyű­lését a járási székhelyen. A megválasztott száz küldöttből mindenki részt vett a gyűlésen és elhozták a járás több mint 10 600 szövetkezeti tagjának véleményét a szövetkezeti te­vékenységről. A megnyitó és az elnökség megválasztása után Széles Já­nos, a járási központ elnöke tartott beszámolót. Ismertette a szövetkezetek négyéves mun­káját. Volt miről beszámolni, hiszen a járásban az utóbbi négy év alatt nagy fejlődést értek el az üzletek korszerűsí­tésében, a kulturált kereskede­lem alapjainak lerakásában és a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Egyre több faluban tüntetik el, alakítják át a régi szatócs­boltokat, füstös kocsmákat és helyükbe önkiszolgáló, önkivá­lasztó szaküzleteket, cukrász­dákat, vendéglőket, eszpresszó­kat létesítenek. A járási kül­döttgyűlés a szövetkezeti ta­gok értekezlete, a községi kül­döttgyűlések előzték meg. A helyi szervekben tartott tagér­tekezleteken megmutatkozott a szövetkezeti tagok aktív mun­kája. Felvetették mindazokat a problémákat, amelyek még fennállnak a szövetkezetek munkájában, és sürgős intézke­déseket kívánnak. Karácson- don elmondották a szövetkezeti tagok, hogy a jégellátás évek óta nincs megoldva és ez a most beterjesztett programban sem szerepel. Sok helyen új beruházáso­kat kértek, amelyekhez a szö­vetkezeti tagok anyagi támoga­tásukat is felajánlották. Luda­son az italbolthoz kerthelyisé­get kívánnak építeni, amely­hez társadalmi munkát is ad­nak. Gyöngyöspatán az épülő új italbolthoz a szövetkezet: tagok még egy részjegyet je­gyeznek, hogy ezzel is elősegít­sék régi kérésük minél előbbi megvalósítását. A választott vezetőségek munkáját értékelve Széles elv- társ elmondotta, hogy a múlt évben az igazgatósági, felügye­lő. bizottsági és a tagbizottsági tagok mintegy 1534 esetben tartottak ellenőrzéseket a szö­vetkezeti egységekben. Ezzel segítették a vagyonvédelmet. A szövetkezeti dolgozók munkaverseny kezdeményezé­se is dicséretre méltó. Csupán az elmúlt évben mint­egy 150 szövetkezeti egység 258 dolgozója vett részt a szo­cialista munkaversenyben. A megalakult szocialista brigá­dokból egy elnyerte a szocia­lista címet. Tizenhárom egy­ség kiváló egység címet kapott, 28 dolgozó pedig kiváló föld­művesszövetkezeti dolgozó ki­tüntetésben részesült. Ezen­kívül még számos dolgozót ok­levéllel tüntettek ki és pénzju­talomban részesítettek, a mun­kaversenyben elért eredmé­nyeikért. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséből és a termelő­szövetkezetek megszilárdításá­ból is kivették részüket a szö­vetkezeti dolgozók. Nagyobb feladat azonban a termelési szerződések megkötésében há­rult a szövetkezeti dolgozókra. Az elmúlt évben mintegy 1908 holdra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel. Ezzel növekedett a leszerződött te­rületek nagysága és a szerző­déses növényféleségek terme­lése is bővült. Amíg 1957-ben egy-kétszáz ölre kötöttek szer­ződést az egyéni termelőkkel, ma már kettő-három holdnál kisebb terület nincs. A járás területén a múlt évben mint­egy 1661 vagon árut vásárol­tak fel. Csupán csemegeszőlő­ből több, mint ezer vagont vet­tek át. Ilyen jó felvásárlás ellenére, a járás területén mégis mutat­kozott némi hiányosság a zöld­ség- és gyümölcsellátásban, nagyrészt azért, mert a közsél gek zöldségfogyasztása megnö­vekedett. Csupán egy községet, Markazt figyelmbe véve, lát­hatjuk, hogy amíg a múlt évek­ben a szövetkezeti boltokban nem volt zöldségforgalom, az elmúlt évben több mint 400 ezer forint értékű ilyen áru kelt el. A tojás- és baromfi- felvásárlásnál is emelkedés mutatkozik. Az 1961. évben to­jásból közel 885 ezer darabox, baromfiból pedig 1034 mázsát vásároltak fel. Ezek után Széles elvtárs a járásban elért kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom­mal ismertette meg a küldöt­teket. Elmondotta, hogy a négy év alatt a forgalom igen na­gyot emelkedett. Elősegítették ezt a járásban épített új, kor­szerű egységek is. Abasáron, Nagyrédén, Gyöngyöstar ján­ban, Markazon és még számos helyen építettek új boltokat, áruházakat, vagy korszerűsítet­ték a meglevőket. Ma már mintegy harminc boltegység dolgozik új önkiszolgáló, vagy önkiválasztó formában. Ugyan­ilyen nagy a vendéglátóipari egységek fejlődése is. A beszámoló végén Széles elvtárs számadatokkal ismer­tette a járás területén előfor­duló vagyonvédelmi vissza­éléseket. A beszámoló után Patinszki Alajos, a felügyelő bizottság elnöke tett jelentést a kül­döttgyűlésnek, majd a hozzá­szólásokra került sor. A vitá­ban felszólaló küldöttek ismer­tették a szövetkezeteik ered­ményét, vagy feltárták azokat a hiányosságokat, amelyek még előfordulnak. A termelő- szövetkezetek és a földműves- szövetkezetek kapcsolatáról be­szélt Dér József markazi ter­melőszövetkezeti elnök. El­mondotta, hogy a múlt évben kialakult jó kapcsolatukat ez évben még jobban megerősí­tik. Továbbra is a földműves- szövetkezeteken keresztül ér­tékesítik az árukat, hiszen eb­ből a földművesszövetkezetnek is és a szövetkezeti tagságnak is haszna van. Befejeződtek a járási küldöttgyűlések A földművesszövetkezeti tag­értekezletek és küldöttgyűlé­sek után valamennyi járási székhelyen járási küldöttgyű­lésen tárgyalták meg a föld­mű vesszövetkezetek négyéves munkáját. Ezen a héten vala­mennyi járásban befejeződtek a küldöttgyűlések. Csütörtökön Egerben és Hevesen, pénteken pedig Füzesabonyban tartották meg a küldöttgyűléseket. A járási küldöttgyűléseken megtárgyalták a szövetkezetek négyéves munkáját és az elkö­vetkezendő négy év program­ját. Különösen élénk vita ala­kult ki' a beruházások és a korszerűsítések programjának vitájában. A küldöttek nem­csak az eredményekről szóltak, hanem bírálták mindazokat a hiányosságokat, amelyek egyes földművesszövetkezetek mun­kájában megtalálhatók. A járási küldöttgyűlések után február 20. és 21-én Egerben tartják meg a me­gyei küldöttgyűlést. A kétna­pos gyűlésen ismertetik a me­gye eredményeit és itt kerül sor a kongresszusi küldöttek megválasztására. ■ ■ —■—————■ Román vendégek megyénkben Számos küldött az egységek korszerűsítését, illetve újak építését kérte. így többek kö­zött Bolla Antalné adácsi kül­dött vetette fel a szövetkezeti egységek korszerűsítésének szükségességét. A vagyonvéde­lemről Molnár Ferenc, a MÉSZÖV főkönyvelője beszélt. Elmondotta mindazokat a hiá­nyosságokat, amelyek ma is tapasztalhatók a járás szövet­kezeteinek munkájában. Fel­hívta a figyelmet a választott vezetőségi tagok ellenőrzésé- nek fontosságára, különösen a felvásárlási jegyek esetében. Majd a felvételi bizottságok formális működését bírálta. Részt vett és felszólalt a küldöttgyűlésen Szabó Imre, az MSZMP járási bizottságá­nak titkára. Felszólalásában méltatta azt a segítséget, ame­lyet a termelőszövetkezetek fejlesztésénél és megszilárdí­tásánál adtak a szövetkezeti dolgozók. A fáradságos munka meghozta a kellő eredményt, hiszen ma már a járás teljesen áttért a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra. Ezzel egy idő­ben a szövetkezeti mozgalom is új szakaszhoz érkezett. Elő­térbe helyeződött az értékesí­tés. Megnőtt a felvásárlási munka szerepe és új feladat­ként jelentkezik a, szolgáltatá­sok megszervezése. Bírálta a járás szövetkezeteinek munká­ját és elmondotta, mindazokat a hiányosságokat, amelyek még ma is megtalálhatók egyes he­lyeken. A vita után került sor a já­rási központ vezetőségének megválasztására. A jelenlevő küldöttek titkos szavazás út­ján választották meg az igaz­gatóságot, felügyelő bizottsá­got és a megyei küldöttgyűlés küldötteit. Kedden Egerben meg küldöttgyűlését a Szövet­kezetek Értékesítő Központja. A küldöttgyűlésen megjelentek a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a különböző szervek képviselői. Patkó József megnyitó szavai után megválasztották az el­nökséget, amelyben helyet fog­lallak a megyei szervek kép­viselői. Kollár Lajos, a MÉK Igazgatóságának elnöke tartott beszámolót a MÉK négyéves munkájáról és az elért ered­ményekről. Beszámolója első részében ismertette azokat az eredményeket és változásokat, amelyek tapasztalhatók a me­zőgazdasági termelésben. El­mondotta, hogy 1958-ban, a le­szerződött 3000 hold zöldség­féléből több mint 2600 hold egyéni termelőé volt, 1961-ben viszont ez az arány jelentősen eltolódott a termelőszövetkeze­tek javára. Emelkedett is a szerződéses terület, hiszen a múlt évben közel 7800 holdra kötöttek szerződést, amelyből mindössze csak 80 hold volt egyéni termelőké. A nagyüzemi termeléshez a központ dolgozói minden se­gítséget megadtak. Szaktanács­csal látták el a termelőszövet­kezeteket a területek kijelölé­sénél. Több esetben tartottak tapasztalatcseréket, bemutató­kat, amelyeken a nagyüzemi zöldségtermeléssel, és öntözé­ses gazdálkodással ismerked­hettek meg a termelőszövetke­zetek dolgozói. Ám az erőfe­szítések ellenére sem tudták megoldani egyes termelőszö­vetkezetek problémáját. így például hiány mutatkozik a melegágy: ablakkeretek tekin­tetében. A zöldségtermeléshez hason­lóan évről évre emelkedett a gyümölcsértékesítési szerző­déssel lekötött áruk mennyi­sége is. Amíg 1958-ban mind­össze 430, addig a múlt évben 1130 vagon gyümölcs értéke­sítésére kötöttek szerződést A továbbiakban Kollár La­jos a primőráruk termeléséről, illetve azok jövedelmezőségé­ről beszélt, majd áttért az exporttervek teljesítésének ér­tékelésére. A megyei sajátos­ságok figyelembevételével az utóbbi évek tapasztalatai alapján szervezeti változtatá­sokat hajtottak végre a fel- vásárlási hálózatban. Az át­szervezés végrehajtásánál fő­leg a termelőszövetkezetek ér­tékesítésének segítését tartot­ták szem előtt. Az elmúlt év­ben 57 termelőszövetkezettől vették át közvetlenül az árut, míg a többi a földművessző' vetkezeteken keresztül bonyo­lította le forgalmát. Ez év fo­lyamán újabb termelőszövet­kezetek értékesíthetik közvet­lenül áruikat. A munkából megállapítható, hogy a központ tevékenysége az elmúlt években lényegesen javult. Hibaként jelentkezik azonban, hogy a termelőszö­vetkezetek előjelentései nem minden esetben megbízhatók. Egyes esetekben a szabvány­tól eltérő minőségben igye­keznek az árut átadni. Ebből vita keletkezik. Legnagyobb eredménynek kell tekinteni a baromfifelvá­sárlás területén történt előre­haladást. A baromfitörzsállo­mány növelése mellett jelen­tősen nőtt az árubaromfiállo­mány is. Ezt bizonyítja a múlt évben felvásárolt 75 vagon baromfi értékesítése is. Ezt azonban még fokozni lehet, hiszen a feltételeket a terme­lőszövetkezetek mindjobban megteremtik. A továbbiakban Kollár La­jos foglalkozott a csomagolás­nál mutatkozó hibák ismerte­tésével, majd a vagyonvédel­mi munkában mutatkozó hiá­nyosságok feltárásával fejezte be beszámolóját. A beszámoló után élénk vi­ta alakult ki, amelyben a je­lenlevő küldöttek elmondották véleményükét és tapasztalatai­kat a MÉK munkájáról. Scffer Géza, az atkári Üj Élet Termelőszövetkezet elnö­ke felszólalásában elmondotta, hogy az elmúlt években nem sok segítséget kaptak a MEK szakembereitől. Kérte, hogy gyakrabban támogassák ter­melőszövetkezetüket, hiszen a szakmai segítség náluk is szükséges. Fejes Márton, a fü­zesabonyi földmúvesszövetke- zet elnöke, a baromi szerző­désben mutatkozó hiányossá­gokról beszélt. Ezenkívül az áruk szállításánál mutatkozó szervezetlenségre hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a Füzesabonyi Állami Gazdaság­ból behozták Egerbe az al­mát, majd három nap múlva a földművesszövetkezet zöld­ségüzletébe szállították ki. Ilyen és ehhez hasonló több­letkiadások elkerülésére hív­ta fel a figyelmet. Igen sok felszólaló felve­tette a zöldségtermelésben passzív területek ellátását. Szarka István, makiári terme­lőszövetkezeti elnök elmon­dotta, hogyan biztosítják a helyi lakosság igényeinek ki­elégítését. Bírálta a kocsikísé­rők munkáját és helyeselte a MÉK új programtervezetét, amelyben az öntözéses terüle­tek növelését irányozták elő. Bartolák Mihály, a MÉSZÖV elnöke, négy igen fontos prob­lémát vetett fel a küldött- gyűlésen. Többek között a mi­nősítés körül mutatkozó hiá­nyosságok kijavítására hívta fel a figyelmet. Ezek után a szerződéses fegyelem betartá­sát ismertette a jelenlevőkkel. Elmondotta, hogy még az el­múlt évben is mindkét rész­ről akadt elég sok vita a szer­ződéses előírások betartásá­nál. — Nagyobb mértékben kell kihasználni az öntözéses lehe­tőségeket — mondotta — és a termelőszövetkezeteknek törekedniük kell az árumeny- nyiség biztosítására. — Ezek után a háztáji gazdaságokból történő áruk felvásárlására hívta fel a földművesszövet­kezetek figyelmét. A felszólalások és viták után választották meg a MÉK igazgatósági és felügyelő bi­zottsági tagjait. Sx. Szabó Lajos Képek a hatvani küldöttgyűlésről Mint már azt előző számunkban hírül adtuk, megtartotta küldöttgyűlését a hatvani járási központ. Értékelték a négy év munkáját és a küldöttgyűlés megválasztotta az új vezetőséget. Megtartotta küldöttgyűlését a Mü tartotta A Román Szövetkezeti Központ, „CERNTOCOOP" felvá­sárlási elnökhelyettese, Czapos Ferenc szabadságát Magyar- országon tölti. Egy hete megyénkben, Galyatetőn üdül. Üdü­lése alátt meglátogatta az abasári Rákóczi Termelőszövetke­zetet és elbeszélgetett annak vezetőivel. Utána a parádi és hevesi földmüvesszövetkezet egységeiben lett látogatást. Itt találkozott a szövetkezet dolgozóival, meglátogatta a korszerű egységeket. Különösen megdicsérte a hevesi kisvendéglő dol­gozóinak figyelmességét és munkáját. Bocsi László, a járási központ elnöke beszámolójában a küldöttgyűlés elé terjeszti a kővetkező négy év programját. A horti földmüvetszöveíkezet küldöttei nagy figyelem- i mel hallgatják az előadót, hiszen rájuk is hárul feladat az cl- I következendő években. (Szabó Lajos felvételei) j Képünkön a vend.g a heve::: földmüvesszövetkezet veze­tőivel és a kisvendéglő dolgozóival a látogatás után. —-—------------------- . (Foto: Bartolák)

Next

/
Thumbnails
Contents