Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-09 / 33. szám

TARJAI, EGYESÜLJETEK! Kiváló dolgozó AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 33. szám ÁRA: 50 FILLER 1962. február 9., péntek Vissza] ő ttek A hír úgy szólt, hogy kö­rülbelül negyvenen vannak, s most már otthon is szán­dékoznak maradni Erdő­telken. Eddig a fővárosban, vagy vidéki ipari üzemek­ben keresték boldogulásu­kat, most visszatértek a földhöz. Mi hozta őket vissza? Kétségtelenül az is, hogy az erdőtelki termelőszövetke­zetek jók, erősek és jól fi­zetve zárták az 1961-es gaz­dasági évet. Az Üj Élet Tsz nagy hírnévre is szert tett az évek folyamán, s ha er­ről esik szó, nem meglepő az ilyen okoskodás: itt szí­vesen dolgozna bárki, mert ' a gazdasági fejlődés, szilár­dulóé, biztosítéka a megfe­lelő jövedelemnek minden esztendőben. De túl az anyagi érdeke­ken, van egy mélyebb oka az erdőtelkiek hazatérésé­nek. S ez az, hogy a ma­gyar parasztember, aki a föld közelében született, élt mindeddig, — az hozzá is ragadt a röghöz. Nem úgy, mint az egykoriak, akiket azért neveztek „földhöz­ragadtaknak”, mert szegény­ségükben nem voltak képe­sek előbbre lépni, — hanem ma már úgy, hogy nem tud­nak végleg megválni a szán­tóktól, rétektől, jószágtól. Sokan közülük akkor mentek el, amikor a terme­lőszövetkezet megalakult. Nem hittek az újban, nem hittek a közös gazdálkodás­ban, mások azt, ami eddig esak az övék volt, úgy si­ratták, hogy: most már nem is kell, — s elhagyták, mü­vei,je, aki akarja. A termelőszövetkezet azonban boldogult nélkülük is, mert bár hiányukat érez­ték, az itthon maradt tagok mégis minden évben egyet- kettőt előbbre léptek. És az eltávozottnak, aki gyökeré­vel még mindig a faluba, a földbe kapaszkodott — mert nem is lehet onnan könnyen szabadulni —, hallani kel­lett a mindig biztatóbb, elé­gedettebb híreket otthonról. Más már nem is nagyon kellett, csak egy mély visz- szaemlékezés, milyen is volt odahaza? — s a negyven ember visszajött. Biztosan nem ilyen egy­szerűen született meg elha­tározásuk, mint a leírás mondja. Sok vívódás után, kétség legyőzése végén vál­totta meg, ki-ki a maga vo­natjegyét, s fogta kézbe új­ra, költözéshez holmiját. De annál nagyobb öröm most számunkra, hogy a vissza­térés mellett döntöttek, s ismét itthon üdvözölhetjük mindannyiukat. Szívesen tesszük ezt, mert Erdőtelken is örülnek visz- szatértüknek, s akik már régebben a közös gazdasá­gok tagjai, minden bizony­nyal segítenek, hogy ők is mihamarabb megtalálják helyüket az új módon dol­gozó emberek nagy csoport­jában. De azért is van okunk szíves üdvözlésükre, mert ők negyvenen hazatértükkel elmondták szavak nélkül is az igazságot, amire rájöt­tek: jó, megfelelő életet tud biztosítani a termelőszövet­kezet is annak, aki akar és tud dolgozni. Ha pedig ez egyszerre negyven erdőtelki ember előtt is világossá vált — bizton reméljük —, más, ma még falujuktól távol élők között is megértésre ta­lál, s az erdőtelki példa nem marad követők nélkül. (W. L.) Öregek találkozója Rózsaszentmártonban A rózsaszentmártoni nőbd- zottság a napokban rendezte meg az öregek találkozóját, amelyen 120-an vettek részt. Az ünnepségen megható sza­vakkal köszöntötték a falu öregjeit, egész életükben vég­zett becsületes, szorgalmas munkájukért. Majd Juhász Miklós, termelőszövetkezeti el­nök és Nagy lMjos, a Hazafias Népfrontbizottság elnöke mél­tatta, milyen sokat javult az öregek helyzete az utóbbi idő­ben. Az ünnepélyes találkozón a? fiatalok képviselői is üdvözöl­ték az öregeket, amelyet a fa­lu idős férfiai és asszonyai meghatódva, könnyes szemek­kel köszönték meg. A baráti beszélgetés köze­pette, vidám hangulatban ért véget a falu öregjeinek tiszte­letére szervezett ünnepi talál­kozó. Dorner Lajosné ŰTTÖRÖHfRADÓ KETTŐBŐL AZ IGAZIT ★ az Árulkodó ISKOLÁN APLO ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ RADIO- és TELEVÍZIÓMKOR ★ HÍREK — SPORT Uf9 magyar munkásvédelmi berendezéss az oxigénre bányász-menekülőkészülék Egy éve annak, hogy a gáz- és tűzveszélyes bányák dolgo­zóit széndioxidszűrö-önmentő- készülékkei látták el; e készü­lékekből több ezer darabot ka­pott a Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt is. Az ide tartozó üzemeik bányászait kioktatták a készülékek kezelésére, s most már e készülékek nélkül sen­ki sem tartózkodhat a föld alatti munkahelyeken. A szén­dioxidszűrő berendezés nagy biztonságot adott az állandó veszélyek között dolgozó bá­nyászoknak. E berendezések azonban nem nyújtanak vé­delmet a metángáz ellen, így hát a metánveszélyes dunántú­li bányaüzemek dolgozói ré­szére másfajta védelmi beren­dezések gyártása vált szüksé­gessé. El is készítettelv egy olyan, nyakban hordható oxi­généi bányász-mentőkészülé­ket, amelynek oxigéntartalma metángáz kitörés esetén — há­romnegyed óráig képes friss levegővel ellátni a bányászt, aki ez idő alatt kimenekülhet a veszélyeztetett bányarészből. A készülékek kissorozatgyár- tását már elvégezték, a próbák is nagyszerűen sikerültek, f Művészbál Egerben Az egri Gárdonyi Géza Szín­ház sportköre február 17-én este 8 órai kezdettél bált ren­dez a Szakszervezeti Székház nagytermében. Az éjjel 11 órakor kezdődő műsorban fellépnek Mátyus Emilia, Olgyai Magda, Romvá­ri Gizi, Szegő Zsuzsa, Sztanics Ibolya, Antal László, Fábián József, Fekete Alajos, Füzessy Ottó, Horváth Ottó, Kakuk Jenő, Pallos Emil, Szoboszlai Sándor. Konferál: Csapó Já­nos, zongorán kísérnek: Antal Lászlóné, dr. Kiss Kajmán, dr. Valentin Kálmán. A zenét Szalkay Miklós és zenekara szolgáltatja. Az éj­szaka folyamán tombola, tár­sasjáték és szépségverseny is lesz. A Mátrai Erdőgazdaság dolgozói a műszaki fejlesztésről tanácskoztak Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság és a MEDOSZ He­ves megyei Bizottsága rende­zésében csütörtökön műszaki fejlesztési tanácskozást tartot­tak Recsken a bányász műve­lődési otthonban a Mátrai Er­dőgazdaság műszaki szakem­berei, műszaíki kérdésekkel foglalkozó dolgozói. A tanácskozást Füa József, a Mátrai Erdőgazdaság igazga­tója nyitotta meg, utána Ra- konczai Zoltán főmérnök fog­lalkozott a műszaki fejlesztés fontosságával. A beszámolót élénk vita kö­vette. Nagy Kálmán villanyszerelő 1957 óta dolgozik az Egercsehi-Bányaüzem javítóműhe­lyében. Itt, a bányánál tanulta meg a szakmát, s ittmaradt munkásnak is. 1961-ben eredmé­nyes munkája elismeréséül kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Most komoly terveket forgat fejében. Másodéves technikumi hallgató, s az a szán­déka, hogy a vizsgák letétele után mint technikus dolgozik majd az üzemnél. Fiatal még, a ezt a tervet biztosan sikerül valóra váltania. Képünk munka közben mutatja Nagy Kál­mánt, amint egy MC—0 kapcsoló javításán dolgozik. (Foto: Kiss Béla) £*/WVAA/>AAAA***AAA/VWW\AAAA**AA**AAM*^tAAAAAAAAA/\AA*AAAAAAAAA/V\AAAAAAAAAA/\AAAAAAA*<Vt*'\*AAAM« Hétmillió forint hitelelengedésben részesültek az idén az egri járás tsz-ei Nincs mérleghiányos tsz — Makiár, Eger, Balaton tsz-ei a legjobbak között — Milliókat tesz ki az államtól kapott kedvezmény Az egri járásban — ide ért­ve az egri tsz-eket is — 31 termelőszövetkezet készített zárszámadást. Ebből 26 tsz már túl is van a közgyűlé­sen, kiosztották a természet­beni, és. pénzbeni járadékokat is. A közeli napokban a nagy- visnyói, bélapátfalvi, bükk- szentmártoni, egerszóláti és tarnaszentmáriai tsz-ek zár- számadási közgyűlésére kerül sor. Előreláthatóan a jövő hét végére fejeződik be a zár- számadási közgyűlések meg­tartása az egri járásban isi A járás szövetkezetei közül jól gazdálkodott az elmúlt évben Makiár három tsz-e, az egri termelőszövetkezetek, és Balaton, valamint Bekölce kö­zös gazdasága. A makiári Üj Élet Tsz, amely versenyben Emeletráépítések és sortatarozások Egerben Hosszabb tárgyalások, alapos felmérések után az Egri In­gatlankezelő Vállalat elkészí­tette az idén végzendő mun­káinak tervezetét, amely —vé­leményünk szerint — igen gazdag, és valószínűleg, talál­kozni fog a város dolgozóinak azon szándékával, hogy váro­sunkat minél szebbé, az álla­mi házakat minél kulturáltab­bakká tegyük. A vállalat évi kerete 4,5 mil­lió forint, s e tekintélyes ösz- szegből a következő kiemelke­dőbb és közérdeklődésre szá­mot tartó munkálatokat vé­geznek el. Emeletráépítésre kerül sor a Telekessy utca 1. és 12., a Mártírok tere 4., a Vorosilov tér 1. és 5., Beloiannisz utca 5 (7.), Somogyi Béla utca 11. és Széchenyi utca 4A. «sánta uessrak, zaknál. Ezen emeletráépítések során tovább javítják a lakás­kérdés terén mutatkozó nehéz­séget. Az itt épülő lakások ré­vén ismét sok egri család jut modem, egészséges lakáshoz. Az idén is tovább folytatják a már bevált sortatarozásokai. Ezen munkák keretében tata­rozzák a Széchenyi utca 20. és 28., a Kossuth Lajos utca 4. és 6., a Tárkányi Béla utca 3., a Dobó tér 9. és Dobó utca 5. számú házakat. Ezekhez járul még két épület, a Balassa utca 2. és a Zalár József utca 1. szá­mú ház, amelyek tatarozása életveszélyességük miatt vált szükségessé. Végre, tekintélyes összeget biztosított a vállalat a város­szerte elromlott esőcsatornák javítására. Ezt annál nagyobb Népújság hasábjain már több­ször sürgettük ezen hiányosság felszámolásának elengedhe­tetlen szükségességét. Ezenkívül még a villany- hálózat korszerűsítésére is nagy összeget áldoz az Egri Ingatlankezelő Vállalat. Szeretnénk remélni, hogy az idei sortatarozások és emelet- ráépítések is a tavalyihoz ha­sonlóan, pontosan és lelkiis­meretesen készülnek el. A tervezett munkák nyomán tovább szépül, gazdagodik Eger. Az új ruhát egyre na­gyobb számban kapott állami kezelésben levő házak és a bő­vülő emeletráépítések azt bi­zonyítják, hogy a vállalat jó munkájával veszi ki részét a reá háruló feladatok megoldá­sából. áll a község másik két tsz-é- vel, egy munkaegységre 35,50 forintot, a makiári Rákóczi Tsz 35,20 forintot, míg a mak­iári Béke Tsz 35 forintot fi­zetett. A rosszul gazdálkodó tsz-ek • között . kell megemlíte­nünk a kerecsendi Aranyka­lász Tsz-t, az andornaktályai Petőfi Tsz-t, és a noszvaji Üj Élet Tsz-t, mert munkaegysé­genként még a 20 forintot sem tudták megfizetni. A járásban húszezer forint fölötti „keresetet” 140 szövet­kezeti tag ért el és 375 azok­nak a száma, akik 12—15 ezer forint között kaptak részese­dést. El kell azonban azt is mon­danunk,, hogy a járás területén egyetlenegy tsz sem mérleg­hiányos, sőt öt tsz jelentős összeget tartalékolt a követ­kező gazdasági évre. Szociális és kulturális alapra a járás szövetkezetei 529 ezer forin­tot tettek el, több tsz-nél töb­bet, mint a jövedelem két szá­zaléka, mert ezekben a tsz- ekben több a nyugdíjas tagok száma, s ezzel párhuzamosan állapították meg a tartaléko­lás összegét. Ha az államtól kapott ked­vezményeket vizsgáljuk az eg­ri járásban, megállapíthatjuk, hogy a járás termelőszövetke­zetei a saját erőből történő beruházások után hétmillió fo­rint hitelelengedésben része­sültek, de meghaladja a fél­millió forintot az az összeg is, amit az áruértékesítést, terv után kaptak , a tsz-ek. Ezenkívül közel egymillió fo­rintnyi az az összeg, álhit a szövetkezetek műtrágya- és növényvédőszerek vásárlásá­nál kaptak kedvezményt az államtól, s több millió forintot tesz ki a gépállomási, árreri- dezési és szakemberek útján kapott „nyereség” az egri já­rás közös gazdaságaiban. — f. i. — /z — A HATVANI Konzerv­gyár ebben az évben vásárol egy borsócséplöt, amelyet a hatvani termelőszövetkezetbe vontatnak és a helyszínen csépelik majd az új ter­A gyöngyössolymosiak bi­zonyára örültek, mikor el­készült a községben a busz­megálló. Nem kellett nap­sütésben, esőben, hóban a megállót jelző tábla mellett 5 toporogni, várva a buszt. De ‘ nem sokáig örülhettek, mert a megállónál „üzemegysé­get” létesített a Vendéglátó­ipari Vállalat, aminek elég furcsa a nyitvatartási ideje, ha figyelembe vesszük, ha egyúttal buszváró helyiség­ben is kellene lennie. Reg­gel ugyanis 7 órakor nyit­ják ki, mikor már 18 busz elment a megálló mellett. Délben is bezár, egészen öt óráig, ekkor 10 busz megy keresztül a községen. De délután sem tart sokáig nyitva, este fél 8 órakor „végleg bezárják”, s a fenn­maradó 9 busz utasai ismét a szabad ég alatt várakoz­hatnak. 35 busz utasai a vá­róhelyiségben tölthetik az időt, harminchété pedig előtte. Lehet, hogy ez tetszik a vendéglátóipari illetékesek­nek, de a solymosíaknak aligha. (— zár) tatom

Next

/
Thumbnails
Contents