Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

1962. február 8., csütörtök SCPCJSÍO •> Visszapillantás két év munkájára Ssekszervezdti bizottságot választottak a XEI-os akna bónrászai A választás előkészületei — * bizalmiak megválasztása, a jelölő bizottság véleményku­tatása — már hetekkel meg­előzték a szakszervezeti bi­zottság újraválasztó taggyűlést. A felolvasó-helyiségben nem­csak a XII-es akna bányászai foglaltak helyet, hanem a ps- tőfibányai területi bizottság­hoz tartozó üzemek is elküld­ték szakszervezeti titkáraikat, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzák a megye területén el­sőként megtartott szakszerve­zeti bizottság újraválasztását. Berta Tibor szb-titkár be­számolóját mintegy négyszáz jelenlevő szakszervezeti tag hallgatta — az első harmad és azok, akiket a többi harmadok jelöltek, brigádonként két sze­mélyt. Az elmúlt két évben a XII-es akna. termelése mintegy 40 százalékkal növekedett és ezt az ered­ményt a termelés és ter­melékenység növekedéssel érte eL Hogy ilyen sikerek születhet­tek, ebben tekintélyes része volt a szakszervezetnek is, hiszen a munkaversenyt és a felajánlásokat, az ezzel kap­csolatos munkákat a szakszer­vezeti bizottság irányította. Nagy munkát vállalt a norma­rendezés idején, de a brigá­dokban dolgozó kommunisták is tekintélyes segítséget nyúj­tottak, így szinte zökkenőmen­tesen zárta az üzem az új technológia bevezetésének időszakát. Nőtt a termelékeny ség és ezzel párhuzamosan a dolgozók bére. A versenymozgalomban az elmúlt két év során új szín­ként jelentkezett a szocialista brigádmozgalom. Jellemző a szakszervezet jó szervező munkájára, hogy amíg 1959- ben három brigád küzdött a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, addig 1962-re ez a szám már kilencre emelke­dett, és a brigádtagok létszá­ma eléri a 370-et. Ezen a té­ren adódtak kisebb fogyaté­kosságok is, az eredmények értékelésénél, de az is meg­történt, hogy a versenyfelelős megfeledkezett az oklevelek kiosztásáról. Sok szó esett a műszaki fej­lesztés kérdéséről is. Megálla­píthatjuk, hogy a XII-es akna sokat fejlődött ebben a tekin­tetben az utóbbi két év során. A szállítás tökéletes gépesíté­se, az F—4-es gyorsvágathajtó gépek, az Ursitz-féle acélpaj­zsok, mind hozzájárultak a dolgozók munkájának a meg­könnyítéséhez. Ehhez a kér­déshez kapcsolódik szorosan az újítómozgalom is, amely a szakszervezetnek egyik nagy fontossággal bíró munkaterü­lete. Bírálatként kell megemlí­tenünk, hogy itt adódtak hiá­nyosságok és ez a takarékos- sági szempontból fontos moz­galom nem fejlődött olyan mértékben, mint ahogy azt a VII. kongresszus és a Politikai Bizottság határozata megszab­ta. Hibát követett el a szak­szervezet, amikor az újítási felelősök személyét gyakran változtatta. Így egyik sem tu­dott tökéletes munkát nyúj­tani, új munkakörében. Nem népszerűsítették elég­gé a versenymozgalmat, de hibaként vethetnénk fel azt is, hogy még a műszaki vezetők sem ismerlek tö­kéletesen az újítási rende­leteket. Előfordult olyan eset is, ami­kor elfogadták ugyan az újí­tást, de az még egy év múltán sem került bevezetésre. A szakszervezeti munkának egyik sarkalatos pontja a munkavédelem és balesetel- hárltás. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a XII-es aknánál a biz­tonsági és balesetvédelmi be­rendezések tökéletesek. Ennek ellenére 1960-ban 69 baleset fordult elő, amely 1961-ben már 53 főre csökkent, de sú­lyosságát tekintve, vetélkedik az előző évivel, mert egy ha­lálos volt Ebből az szb-nek azt a következtetést kell le­vonni, hogy még fokozottab­ban foglalkozzon a baleseti források felderítésével és megszüntetésével. Szigorúan felelősségre kell vonni a biz­tonsági fegyelem megsértőit, de fejleszteni kell a munka- védelmi propagandát és az egészségügyi felvilágosító munkát. Tényként lehet megemlíte­nünk, hogy ott, ahol lelkiis­meretesen foglalkoznak a dol­gozók kulturális nevelésével, Tisztántermelés — jó 1962-ben trösztünknek egyik fő feladatát képezi a kitermelt szén múlt évhez viszonyított fűtőértékének 50-70 kl/kg-mal történő emelése, A tervelő­irányzatot, illetve az ebből adódó feladatot a fogyasztók, de elsősorban az Erőmű érde­kei tették szükségessé, mert m javított minőségi szénnel tudják berendezéseiket gazda­ságosan kihasználni. A fogyasz­tók érdekest biztosító népgaz­dasági tervfeladat teljesítésén kívül a trösztnek, illetve min­den egyes dolgozójának jól fel­fogott érdeke is a minőség megjavítása, mert a minőség­javulás nagyobb árbevételt eredményez, a nagyobb árbe­vétel pedig növeli a nyereség- részesedést és ezen felül na­gyobb erkölcsi megbecsülést is jelent. A minőség javítása igein fon­tos feladat. Jobb munkaszerve­zést igényel a munkahelyi tisztántermelés és az osztályo­zási munka is. Ennek megva­lósítása érdekében olyan jö- vesztési technológiai előirány­zatot és olyan munkahelyi normákat kell kidolgozni, amelyek a mennyiségi elő­irányzatok teljesítése mellett biztosítják a munkahelyi tisz- tán termelést is. Természete­sen, nem elég csak a műszaki Intézkedéseket megszigorítani, hanem biztosítani kell mind­azokat a műszaki feltételeket, amelyek a tisztántermelés fo­kozását elősegítik. Az osztályozási munkát en­nek a feladatnak megfelelően szerveztük át. A külfejtés ál­tal termelt szenet, mielőtt szállításra kerülne, megfelelő rostán engedjük át és a dara­bos meddőt is kiválogatjuk. (A petöfi bányai osztályozón tör ténő meddőválogatás haté­konyságát a meddőválogatási létszám növelésével hatéko­nyabbá tettük.) Ezek az intéz­kedések azonban nem zárják ki a munkahelyi tisztánterme­lés fontosságát. Ahhoz, hogy az egy tonna szénre eső árbevételünk egy forinttal emelkedjék, 0,1 szá­zalékkal kell csökkenteni a szén meddötartalmát. Ez azt jelenti, hogy minden tonna ki­termelt szénből legalább 25 kilogramm meddőt kell a munkahelyeken visszatartani, hogy a szénbe ne keveredjen és ezáltal ne rontsa a szén meddőtartalmát. A múlt héten lezajlott ter­mel-.'si tanácskozásokon az üzemek dolgozói megvitatták a tisztántermelés problémáit és elhatározták: mindent meg­tesznek a munkahelyi tisztán­termelés megszervezése és vég­rehajtása érdekében. Rózsa IX-es bányaüzem va­lamennyi frontfejtésén, a front adottságainak megfelelően, megszervezték a tisztánterme- lést. Az 5/a fronton kiréselik a meddőt a robbantás előtt és ha a rendelkezésre álló hely kevés ahhoz, hogy a meddőt hátra dobják, akkor azt külön kiszállítják a meghatározott meddőzési időszakokban. Kü­lönösen Hegedűs István, Csala István és Juhász Miklós vájá­rok, valamint Baranyi Antal segédvájár járnak elöl jó pél­dával, akik munkahelyükön maradéktalanul megvalósítot­ták a tisztántermelést. (Bara­nyi András csillésnek is azt ajánljuk, hogy kövesse társai jó példáját, mert jó munkájá­val növelheti azok eredmé­nyeit, illetve a közös eredmé­nyüket.) minőség! A 18-as fronton Menus And­rás és Fekete Sándor vájárok munkahelyén találtuk a leg­több kiválogatott meddőt. A bányászok mellett a ter­melő munkát irányító műsza­ki dolgozókra is fokozottabb feladat hárul, amelynek során elsődleges feladatuk a tisztán­termelés műszaki feltételeinek maradéktalan biztosítása, hogy azáltal segítséget nyújtsanak a bányászoknak tisztántermelési törekvéseik intenzívebb meg­valósításához, teljesítéséhez. Dénes Ottó jobban megy a munka, emel­kedik a termelékenység, hi­szen a művelt dolgozók rövi- debb idő alatt el tudják sajá­títani a szakmai ismereteket. Ezen a téren is nagy feladat hárul az szb-re. A beszámoló­ban megemlíti Berta Tibor titkár, hogy a kulturális neve­lőmunkához szükséges feltéte­lek biztosítva voltak és van­nak a XII-es aknánál. Ha az állami oktatás szempontjából vizsgáljuk a kultúrmunkát, igazat kell adnunk a beszá­molónak, mert az általános és középisko­lák 1961—62-es tanévének féléves beszámolójánál 110 fő <-ett vizsgát. Az ismeret • terjesztő, politikai, közgaz­dasági és történelmi elő­adásokat 1961-ben össze­sen 8680 fő hallgatta végig. De, ha a szakszervezet kezelé­sében levő bányászklub kultu­rális tevékenységét vizsgál­juk, ez már nem nyújt ilyen biztató képet. Ez gyakran fel­vetődő probléma a XII-es ak­nánál, mert nem azért nem működnek kultúrcsoportok a klub keretén belül, mintha ezt a jelentkezők hiánya okoz­ná, hanem azért, mert a cso­portok egészséges működésére ez a volt kocsmahelyiség, al­kalmatlan. Többet és jobbat érdemelnek ezen a téren a bányászok, mert termelési eredményeikkel megszolgálták ezt, s a kultúrigényük is egyre fokozódik. Hogy mennyire igaz ez, kitűnt a hozzászólá­sokból is, amikor többen eré­lyesen követelték az újonnan megválasztott szakszervezeti bizottságtól, hogy foganatosít­son intézkedéseket a klub- helyiség ügyében. összegezve a kétéves mun­kát, megállapíthatjuk, hogy a XII-es akna szakszervezeti bi­zottsága, kisebb hiányosságok­tól eltekintve, jó munkát vég­zett, tehát eleget tett a tagság bizalmának. A hibák nem any- nyira mélyrehatóak, hogy az új üzemi bizottság tagjai aka­rattal és körültekintéssel ne tudnák azt kijavítani. Ez szük­séges is, mert így kívánja a XII-es akna közel ezer dolgo­zója, de így kívánja életren­dünk is, hiszen a szakszerve­zet feladata, hogy foglalkoz­zon dolgozóink ügyes-bajos problémáival. Eac/.ik János Ipari tanulók sikerei Még a múlt évben épült fel a petőfibányai 215. sz. Ipari­tanuló Intézet új tanműhelye, jelentős beruházási költséggel. 170 fiatal szorgoskodik most e műhelyben, hogy minél tökéle­tesebben elsajátíthassa, meg­tanulhassa az elektrolakatos szakma fogásait. Kezdetben csak a legegyszerűbb munka­menetet, a szerszámok kezelé­sét, azok célszerű használatát tanulják, gyakorolják. Később már egyre nehezebb, bonyolul­tabb feladatok elvégzését bíz­zák rájuk. Dolgoznak a fiata­lok a bányában, s a különféle külszíni műhelyekben is, s az öreg munkások szeretettel ad­ják tovább ezeknek a fiatalok­nak tudásukat, hogy képzett szakemberekké váljanak. Tö­rődnek velük, türelmesen baj­lódnak gondjaikkal, átsegítik őket tapasztalatlanságuk eset­lenségein. S a fiatalok mind­ezt szorgalommal igyekeznek meghálálni. Ipari tanulók sikereit említi a cím. Milyen sikereket értek el a fiatalok, milyen ered­ményt tudnak felmutatni ed­digi tanulmányaik, gyakorlati munkáik során? — Nemrég bányaelektromos vetélkedő megrendezésére ke­rült sor a Munkaügyi Minisz­térium Módszertani Intézeté­nek védnöksége alatt — mond­ja Ágó Mihály elvtárs, a tan­műhely vezetője. — A részve­vő tanműhelyek közül a mi tanműhelyünknek sikerült megszerezni az első helye 4,5-es átlageredménnyel. Olyan munkákat is -'égeznek a fiatalok szakmai gyakorlatuk óráiban, amelyekért nagyobb pénzösszegeket kapnak. Példá­ul a trösztök részére készített fejtőgép modellekért 20 ezer forintot kaptak; a petőfibányai labdarúgó-pálya körülkeríté­séért 8 ezer forinttal jutalmaz­ták őket. Elektromos műszere két, mérőeszközöket, rádiót, magnetofonkészüléket és hang­szórókat vásároltak ezen a pénzen. — Harmadéves tanulóink most komoly munkákba kezd­tek — mondja befejezésül Ágó elvtárs —, a külfejtés részére készítenek működtető és jelző elosztót. Nagyon várjuk már a tavasz kezdetét is, akkor el­kezdjük a tanműhely környé­kének csinosítását. Kovács Imre A rozsai IX-es akna életéből: A „harmadok“ versenye Rózsai IX-es bányaüzemnél 1961. évben verseny indult a harmadak dolgozói közölt. Eb­ben a versenyben az üzem minden dolgozója részt vett. A verseny során éves viszonylat­ban 1 millió 373 ezer forint gazdasági megtakarítást értek el. A harmadok versenyében Bozsik Imre aknász harmadjá- nak dolgozói végezték a leg­jobb munkát; mennyiségi ter­vüket, a minőségi előirányza­tukat, a baleset csökkentését és a robbanóanyag felhaszná­lási tervüket éves viszonylat­ban igen jó eredménnyel zár­ták. A versenyben elért ered­mények alapján a további sor­rend: Varga József harmadja és a harmadik helyen, utolsó­ként Juhász Gyula harmadjá- ban dolgozók végeztek. A harmadok versenye igen helyes kezdeményezés volt, kár, hogy nem foglalkoztak vele év közben intenzívebben, akkor még jobb, nagyobb ered­ményt érhettek volna el. Minden esetre, az 196!. év már elmúlt, vonjuk le a ta­pasztalatokat és az 1962. év­ben ennek megfelelően szer­vezzük át a harmadok közt továbbra is fennálló versenyt. De az eredmények megfelelő publikálását sem hanyagolják el. Az 1962. évi harmadok ver­senyének feltételeit továbbra is a mennyiségi terv teljesítése, a minőségi előírások teljesítésé­nek fokozása, a balestek csök­kentése és a fajlagos anyagfel­használások csökkentésével járó feladatok képezik. A szocialista brigádok vetélkedést Rózsai IX-es bányaüzembe« 1961. első félévében 7 brigád harcolt a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért. A versenyben levő brigádok lét­száma összesen 150 fő volt. A 7 brigádból az első félév fo­lyamán az elért eredményeik alapján Balogh József elővá- jási brigádja, Teréki István villanyszerelő brigádja és Papp József szalaglakatos bri­gádja nyerték el a szocialista munkabrigád címet. A II. félévben már 8 bri­gád harcolt a büszke cím el­nyeréséért, azonban a brigá­dok összlétszáma csak 85 fő volt. A II. félévi eredmények alapján az I. félévben szocia­lista munkabrigád címet el­nyert brigádok újból az élre kerültek, s az oklevelet is el­nyerték. Rajtuk kívül a szo­cialista munkabrigád címet ér­demelték ki még Szászi András előváj ási brigádja — F4-es géppel és Juhász Máté lakatos­brigádja. Az említett szocialista mun­kabrigádok becsülettel teljesí­tették vállalásaikat. A IX. félévben elért jó ered­ményeik alapján 3 dolgozó a bányászat kiváló dolgozója jel­vény kitüntetésben és az eb­hez tartozó 2 heti fizetésének megfelelő pénzjutalomban ré­szesült, továbbá 21 dolgozó ugyancsak jó munkájának eredménye képpen kapott ki­váló dolgozó oklevelet, a hoz­zátartozó 1 heti fizetésének megfelelő pénzjutalommal. Czakó István „Piac-problémák" A lakótelepi bányászfelesé­gek szinte a nappali műszak kezdetekor indulnak el „piaci” vásárlásra. Elfoglalják helyü­ket a Selyp és Rózsa felől jö­vő útkereszteződésnél és vára­koznak. De miért éppen itt, s nem a piacon?! Mert csak egy­két kosaras asszony jön na­ponta, s ezek áruiból csak azoknak jut, akik a legfris­sebbek, akik lesben állva „csí­pik” el az árusokat. Valóban ilyen elkeserítő állapotok ural­kodnak Petőfibányán? Bizony, elkeserítő állapotok! Van ugyan egy zöldségboltunk, egy tsz elárusítóbolt — a zöldség­boltba mindig csal-c annyi árut hoznak, amit az ott várakozó 10—15 asszony egy-kettőre szétkapkod; a tsz elárusítóhely pedig a múlt nyár óta zárva van, ajtaján ott rozsdásodik a lakat. Sok, nagyon sok ígéretet kaptunk már a folyamatos zöldségellátás biztosítására. Legutóbb az egri MÉK ígértet hogy kezelésbe veszi a zöldség­boltot és változtat a helyzeten. Véleményünk szerint ez az Ígé­ret sem jelent többet, mint az eddigiek, hiszen még egy ter­melőszövetkezettel sem kötöt­tek szerződést az áruéllátáa biztosítására. Ha a helyzet marad, a telepieknek továbbra is Gyöngyösre, Hatvanba, Sál, gótarjánba kell utazni, megfe­lelő árukért. Vajon meddig?! Vagy talán olyan nehezére esik az illetékeseknek segíteni a petőfibányaiak kérését?! Csalogány Károly —I A Hgnitpor hasznosítása A máíravidéki bányákból kitermelt szénmennyiség mintegy 10 százaléka por. Ebből adódóan 1961. évben mint* egy 220 ezer tonna volt a lignitpor, amelynek az értékesítés« állandó gondot okozott. Az előző években csak a talajjavító vállalatok részéra szállítottunk évente 50—60 ezer tonna lignitport, több érté­kesítésre nem volt lehetőségünk és ezért a megmaradt több­letet a meddőhányóra kellett kiszállítani, ahol elégett. 1961. évben már a Téglagyári Egyesülés téglagyáraiban sikeresen használták fel a petőfibányai lignitport. 20 tégla­gyár összesen 28 000 tonna lignitport vásárolt, a Talajjavító Vállalatnak pedig 47 000 tonna lignitport szállítottunk. A megmaradt ligniípor mennyiségét szintén a meddőhányóra kellett kiszállítani. 1962. évben a Téglagyári Egyesülés 100 ezer tonna lig- nitport rendelt meg, amit azonban csak a II. és a ül. ne­gyedévben tudunk szállítani a téglagyártás sajátossága miatt. A Talajjavító Vállalat változatlanul 50 000 tonna igényt jelentett be. A megnövekedett igényeket figyelembe véve, különösen a II. és III. negyedév folyamán, lényeges feladat lesz részünkre, hogy a por teljes mennyisége levá­lasztásra kerüljön az osztályozókcn. A gondos porleválasztás érdekében igen fontos a rosták állandó tisztántartása. A porleválasztás 3 féle szempontból is jelentős feladat részünkre. Első szempont a minőség javítási hatása; máso­dik szempont a lignitpor szállítási kötelezettségünk teljesí­tése; harmadik szempont az értékesítésre kerülő lignitpor mennyiségével erősen csökkentjük a meddő-kötélpálya amúgyis leterhelt üzemeltetését. Robotka László Most olcsón vásárolhat! Február 5—17-ig 20—30—40 %-os árengedmény! az egri ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN Nyitva reggel 8-tól este 6-ig, szombaton is!

Next

/
Thumbnails
Contents