Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

* A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * fi MÉK közgyűlése elé Csaknem négy éve annak, hogy a SZŐ VOSZ IV. kong­resszusának határozata alap­ján — amely kimondta a MÉK-ek átszervezését — köz­pontunk megtartotta első ala­kuló közgyűlését. Azóta a köz­pont gazdasági tevékenységé­ben mindjobban érezhető a szövetkezeti jelleg és ennek hatása a kapcsolatok kialakí­tásában. Az eltelt négy év alatt a mezőgazdaságban is forradal­mi változások történtek. A párt helyes politikai irányvo­nalának gyakorlati végrehajtá­sa kedvező feltételeket jelen­tett a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének meggyor­sítására, illetve befejezésére. Az átszervezés új helyzet elé állította az egész felvásárlási apparátust. Évről évre növeke­dett az árumennyiség, amelyet a termelőszövetkezetek biztosí­tottak a népgazdaság számára. Ma már elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink biztos bázisai a felvásárlási terveink teljesítésének, a lakosság ellá­tásának, az export és ipari szükségletek biztosításának. Amíg a SZÖVOSZ IV. kongresszusa időszakában a felvásárolt áruk 92,6 százalékát az egyéni gazdálkodó parasz­tok adták, addig az elmúlt év­ben az összesen felvásárolt árumennyiség 72,6 százaléka a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból lett felvásárol­va. A termelőszövetkezetek­kel való jó kapcsolatunk az élmúlt négy-év alatt fokozato­sán alakult ki. Segítséget nyújtottunk a felvásárlásra kerülő cikkek termelésének szervezéséhez, a jó termelési módszerek széleskörű elter­jesztéséhez. A termelés szervezése terén jelentkező feladataink növe­kedését hűen szemlélteti a ter­melési és értékesítési szerző­dések által lekötött területek növekedése. Amíg 1958-ban 3034 hold zöldségterületből a termelőszövetkezetek mind­össze csak 354 holdra szerződ­tek, addig az elmúlt évben 7689 hold volt a termelőszövet­kezetek szerződése. Ugyanígy növekedett az ér­tékesítésre lekötött gyümölcs­szerződés is. Míg 1958-ban 430 vagon volt, addig 1961-ben 1130 vagonra kötöttek értéke­sítési szerződést. A szerződéses területek nö­vekedése kedvező feltételekét jelentett a zöldség-, gyümölcs­ös burgonyafelvásárlás állan­dó növekedésére. A kedvezőt­len időjárás azonban az utób­bi években hol kisebb, hol na­gyobb mértékben korlátokat szabott a felvásárlás nagyobb mérvű növekedésének. Az 1957-es évben felvásárolt 4158 vagon burgonyával, zöldség­gel szemben 1961-ben 5515 va­gon árut vásároltunk fel. A felvásárlásra kerülő áriiroeny- nyiség növelését nagymér­tékben elősegítette a párt- és a tanácsi szervek fokozott tá­mogatása. Segítségük nyomán különösen az elmúlt évben, sikerült elérni a munkaigényes cikkek időbeni leszedését és felvásárlását. A termelőszö­vetkezeteknél bevezetett anya­gi ösztönzések különösen ked­vező hatást gyakoroltak a munkaigényes zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlásának fokozására. A megyei sajátosságok fi­gyelembevételével az utóbbi évek tapasztalatai alapján, szervezeti változásokat hajtot­tunk végre a felvásárlási háló­zatban. így az értékesítők nagy részével igen szoros kap­csolat alakult ki. Az elmúlt évben 57 termelőszövetkezet- tő! vettük át közvetlenül az árut. Ez évben mintegy 90-re kívánjuk az ilyen termelőszö­vetkezetek számát növelni. Hatvan városban új kirendelt­séget állítunk fel, a járás pasz- szív területeinek zöldség-, gyü­mölcs-, burgonya áruval törté­nő ellátásának megjavítása, a felvásárlás meggyorsítása ér­dekében. A vegyescikkek felvásárlásá­ban is örvendetes változások történtek. Amíg 1957-ben csak 20 vagon baromfit tud­tunk felvásárolni, addig az el­múlt évben az iparral együtt 63 vagonnal vásároltunk fel A növekvő naposbaromfi-igé • nyék kielégítése érdekében csatlakoztunk az Egerben épü­lő keltetőállomás létesítéséhez. Ez az állomás a megyénkben meglevőkkel együtt a termelő- szövetkezetek és háztáji gaz­daságok igényeit teljes mér­tékben kielégíti. A tojásfelvásárlás terén is nagy fejlődés mutatkozik. A négy évvel ezelőtt felvásároit- hoz képest 200 ezer darabbal növekedett a felvásárolt meny­nyi ség. Az elmúlt négy év alatt ér­tékesítésben is jelentős válto­zások történtek. Nagyobb mennyiséget értékesítettünk szükségleteink kielégítésére. Az 1958. évi forgalomhoz vi­szonyítva, mintegy 153,4 szá­zalékos volt az elmúlt évben a megyén belüli értékesítés, több olyan községbe szállítot­tunk árut, ahol korábban zöldség-, gyümölcsárusítás nem történt. A mátrai üdülő­helyek és az iparvidékek ellá­tásának megjavítására új áru­sítóhelyeket létesítettünk Mát­raházán, Galyatetőn, Egercse- hiben és a napokban fejeződik be a mátrafüredi zöldség-gyü- mölcs-pavilon építkezése is. A megyén belüli forgalom nagy­mérvű emelkedése ellenére sem tudtuk a lakosság szük­ségleteit teljes mértékben ki­elégíteni. Különösen nem volt megfelelően megold­va a hevesi és füzes­abonyi járások zöldség-gyü­mölccsel való ellátása. Az elért eredmények mellett számos negatív vonás is jelent­kezett a múlt évek során. Még mindig nem sikerült érvény- rejuttatni a szerződéses fegye­lem mindkét részről való be­tartását. Előfordult, hogy egyes áruféleségek felvásárlá­sát a pillanatnyi elhelyezés miatt korlátoztuk, egyes ese­tekben le is állítottuk. Ugyan­akkor termelőszövetkezeteink egy része, főleg a hatvani és egri járásban, árujának egv részét — főleg a primőr idő­szakban — szabadpiacon érté­kesítette, ugyanakkor a szer­ződéses kötelezettségének nem tett eleget. Az ilyen termelő- szövetkezetek száma azonban az utóbbi években lényegesen csökkent. Bár árpolitikánk az elmúlt évek során lényegesen fejlő­dött, még mindig nem mond­hatjuk. hogy minden rendben van. Sok esetben merev és nem hangolja össze a kialakí­tott árakon keresztül a ter­melői és fogyasztói érdekeket. Komoly problémaként jelent­kezik évről évre a göngyöleg- ellátás is. Nem áll megfelelő göngyölegmennyiség rendelke­zésünkre és különösen a bel­földi rendel tetésűek gyenge minőségűek. így az áru szállí­tás közben, jelentős romlásnak van kitéve. Központunk célul tűzte ki. hogy a jövőben a meglevő hiányosságokat felszámoljuk. A termelőszövetkezetek zöld­ségtermeléséhez fokozottabb segítséget nyújtunk, de ezzel együtt elvárjuk, hogy a ter- melőézövetkezeíek is igyekez­zenek eleget tenni kötelezett­ségeiknek, mert csak így tud­juk biztosítani az export-ipa­ri tervek teljesítését, a la­kosság zavartalan áruellátását. Kollár Lajos REVÍZIÓ A MENNYORSZÁGBAN Kulturális szemle Dr. Tatár Kiss Lajos elvtárs. a SZÖVOSZ Igazgatóságának elnöke, a napokban interjút adott a Népszabadság tudósító­jának, amelyben kijelentette, hogy a földművesszövetkeze- tekre az elkövetkezendő évek­ben nagy feladat vár a falu dolgozóinak tudatformálásá­ban, kulturális ellátottságának biztosításában. Ha ennek je­gyében nézzük meg az elmúlt néhány hét munkáját, akkor olyan kimagasló kulturális ese­ményről számolhatunk be, mint a hatvani Lenin Termelő­szövetkezettel kötött kulturá­lis szerződés. Ennek keretében Hatvanban közösen hozzuk helyre a gazdakör helyiségét, s ott egy közös színjátszó- és lánccsoportot szervezünk. Most került átadásra a boldogi ter­melőszövetkezeti és földmű- vesszövetkezeti közös klub- helyiség is. Kisvendéglőinkben igen fon­tos kezdeményezés a kultúr- sarkok megteremtése. A kul- túrsarkokban könyv- és folyó­iratszekrényt helyezünk el, amiben az érdeklődő fogyasz­tók érdekes folyóiratokat, no­vellas köteteket és reproduk­ciókat találnak. Kimagasló kulturális tevé­kenységet folytattak az elmúlt hetekben Mezötárkányban, Mezőszemerén. Füzesabonyban volt a járási kultúrfelelösök értekezlete és több kultúr- csoport szakmai bemutatója. Jelentős feladatuk pan a dol­gozók tudatformálásában a színházi előadásoknak. A szín­házzal együtt közös értesítőt adunk ki, amelyben színházi híreket és a színház egész havi műsorát közöljük. Február hónapban minden kultúrcsoport bekapcsolódik a könyvvásárba. Egésznapos mű­sorokat rendeznek, amelyek­ben iró-olvasó találkozó, TIT- előadás, ingyenes filmvetítés, kultúrcsoportok fellépése sze­repel. Az első jelentősebb könyvvásár február 4-én Me- zőtárkányban lesz. V, — Vegye tudomásul, hogy magara is vonatkozik a két­kulcsos zárás. A haszonegyedik Ma este szakszervezeti bál Egerben A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága ma este a Szakszerve­zeti Székházban farsangi bált tart. A szakszervezeti bizottsá­gok már jó előre megkapták a meghívókat. A bál alkalmával táncbemu­tatót tartanak és tombolasor­solás is lesz. A jó hangulatról az Üzemi Vendéglátóipari Vállalat gondoskodik, a tánc­zenét pedig Szálkái Miklós és tánczenekara szolgáltatja. Tiszanánán hétfőn ünnepé­lyes keretek között nyitották meg megyénk huszonegyedik takarékszövetkezetetét. Részt vettek az ünnepségen a ta­nács-, párt- és a termelőszö­vetkezetek vezetői. Az ünne­pélyes megnyitó után a jelen­levők megígérték, hogy támo­gatni, segíteni fogják az új fa­lusi bankot. Különösen a helyi termelő­szövetkezetek adnak hathatós segítséget. A Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke ígéretet tett arra, hogy a zárszámadáskor esedékes kétmillió forintos ré­szesedést a takarékszövetke­zeten keresztül fizetik ki a ter­melőszövetkezeti tagoknak. Az új falusi banknak már 210 tagja van és a megindulásnál mintegy félmilliós betétállo­mányra számítanak. Járási küldöttgyűlés Hatvanban SZERDÁN REGGEL ünnep­lőbe öltözött, idősebb férfiak és nők, vonaton és autóbuszon érkeztek Hatvanba, hogy részt vegyenek a járás földműves­szövetkezeteinek küldöttgyűlé­sén. Bár az értekezlet csak 9 órakor kezdődött, a városi kul- túrház már a reggeli órákban a méhkashoz hasonlított. Nagy volt a sürgés-forgás, hogy méltóképpen fogadhassák a járás szövetkezeti tagjainak képviselőit. Az összegyűltek előtt Bocsi László, a járási központ elnö­ke számolt be a hatvani já­rás földművesszövetkezeteinek négyéves munkájáról és a küldöttgyűlés elé terjesztette a következő négy év program­ját. Beszámolójában, többek között elmondotta, hogy a kiskereskedelmi forgalom négy év alatt 26 százalékkal növekedett. Kulturáltabbá vált a falusi bolt- és vendéglátó­ipari hálózat, örvendetes ered­mény, hogy a legutóbbi kül­döttgyűlés óta tíz új, önkiszol­gáló, illetve önkiválasztó egy­ség működik. Ezek az egysé­gek minden szempontból fel­veszik a versenyt a városi szaküzletekkel. A taglétszámban is jelentős növekedés történt a négy év során. A falvak dolgozói meg­ismerték a földművesszövetke­zetek munkáját és egyre töb­ben léptek a szövetkezeti ta­gok sorába. Így az elmúlt években a hatvani járásban 1063 fővel nőtt a földműves­szövetkezeti tagok száma. Ez­zel egyidejűleg majdnem két­szeresére emelkedőt a rész­jegyalap is. A szövetkezeti ta­gok részjegybefizetéssel és tár­sadalmi munkával segítették a megvalósuló beruházásokat. Az eltelt időszak alatt közel félmillió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek az építkezéseknél. A POLITIKAI és gazdasági téren mutatkozó eredmények­hez hozzájárult a vezetés szín­vonalának javulása is. Külö­nösen nagy fejlődést mutat az igazgatóságok munkája. Rend­szeresebben tartják üléseiket és ellenőrzéseik is jobbak. Csupán az elmúlt évben 184 esetben végeztek kisebb-na- gyobb ellenőrzést. Ugyanez mondható el a felügyelő bi­zottságról is. örvendetesen fellendült a versenymozgalom is. Különösen a Heves és Csongrád megye között folyó párosversenyben születnek jó eredmények. A hatvani földművesszövet­kezet négy év alatt négy alka­lommal nyerte el a kiváló földművesszövetkezeti címet, 1958-ban pedig vörös vándor­zászlóval tüntették ki. A lő­rinci földművesszövetkezet ugyancsak kétszer lett kiváló, a horti, ecsédi földművesszö­vetkezetek pedig dicséretben részesültek eredményes mun­kájukért. A továbbiakban Bocsi elv­társ a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és a földművesszövetkezetek segít­ségéről beszélt. Kiemelte azo­kat az intézkedéseket és konk­rét munkákat, amelyekkel földművesszövetkezeteink elő­segítették a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás megvaló­sítását. A szervezés és meg­erősítés mellett különösen a szakemberek segítségét mél­tatta. A szövetkezeti agronó- musok állandó segítséget nyújtanak a zöldség- és gyü­mölcstermelésben, a zárszám­adási munkálatok elvégzésé­ben is, valamint a termelés­hez szükséges növényvédősze­rek és műtrágyák beszerzésé­ben adtak hathatós támoga­tást. A járás területén ezenkí­vül három darálót és két szeszfőzdét is átadtak a közös gazdaságoknak. Különösen jó kapcsolat alakult ki a zöldség­termeltetésben. Így többek kö­zött az elmúlt évben 21 ter­melőszövetkezettel mintegy 1300 holdra kötöttek szerző­dést. E szerződések alapján mintegy 1050 vagon árut vá­sároltak fel. A múlt év folya­mán csupán gyümölcsből 60 vagonnal vettek át. Az ellátás megjavításához azonban az szükséges, hogy a termelőszö­vetkezetek még több, minősé­gileg is megfelelő áruval se­gítsék elő a falvak és városok ellátását. GYARAPODOTT az üzlet- hálózat is, hiszen az elmúlt négy év alatt közel ötmillió forintot fordítottak a kereske­delmi és vendéglátóipari egy­ségek korszerűsítésére. A kor­szerű egységekben a forgalom is emelkedett. Az 1957, évi forgalomnak több mint négy­szeresét bonyolítják le ma a földművesszövetkezetek a tar­lós fogyasztási cikkekből. A beszámoló után terjesz­tette elő a járási központ el­nöke a négyéves programot. A program tartalmazza mind­azokat a feladatokat, amelye­ket a II. ötéves terv a föld­művesszövetkezetekre ró az elkövetkező négy évben. Ez különösen a gazdálkodás meg­javítására és a vagyonvédelem területén mutatkozó kisebb hiányosságok felszámolására irányul. Üj programként jelentkezik a szolgáltatási tevékenység be­vezetése. A járás területén a közeljövőben négy község­ben vezetik be a különböző szolgáltatásokat. Ezenkívül Csányban, Horton, és Ecséden zöldségboltot létesítenek. A hálózatfejlesztés terén is igen sok a tennivaló, a négyéves fejlesztési program megvaló­sításáért. A BESZÁMOLÓ UTÁN élénk vita alakult ki. Nagy Já­nos rózsaszentmártoni küldött a bányászlakta vidék zöldség­ellátásának hiányosságait ve­tette fel. Ezenkívül elmondot­ta, hogy szükséges lenne már a végérvényes területelhatáro­lás, hiszen a község kereske­delmi és vendéglátóipari há­lózatára még ma is a kettősség jellemző. Vágvölgyi Vilmos, csányi küldött, az üzletek bő­vítését és a meglevő árukész­letek fejlesztését vetette fel. Elmondotta, hogy községükben az élelmiszercikkek fogyasztása megnövekedett és a szövetke­zeti boltokban sokszor hiány mutatkozik a napi fogyasztási cikkekből. Elítélte a szövet­kezeti vagyon megkárosítóit és kérte, hogy büntessék meg azokat az embereket, akik hozzányúlnak a közös vagyon­hoz. Lőrinciből Kiss Sándor kül­dött az áruátvételnél és főleg a zöldségfélék minősítésénél mutatkozó szabálytalanságokat tárta fel. Elmondotta, hogy az elmúlt évben igen sok esetben előfordult, hogy a termelőszö­vetkezetektől átvett árukat nem a helyszínen minősítet­ték, hanem két-három nappal utána értesítették őket az áru minőségéről. A továbbiakban a termelőszövetkezet és a földműveszövetkezet között ki­alakult jó kapcsolatról szá­molt be. Részt vett és felszólalt Ha­béra László elvtárs, az MSZMP járási bizottságának munkatársa is. Ismertette azt a segítséget, amelyet a föld­művesszövetkezetek adtak a mezőgazdaság átszervezésében. Helyeselte a programterveze­tet, amely utat mutat a to­vábbi négyéves munkához. Kollár Lajos elvtárs, a MÉK elnöke, főleg a felvásárlásban mutatkozó problémákat tárta a küldöttgyűlés elé. Ezután még számos felszó­laló mondotta el véleményét és javaslatát a küldöttgyűlé­sen, majd a választásokra ke­rült a sor. A jelölő bizottság jelölése alapján megválasztot­ták a ■'•ás vezetőségét és a megyei küldöttgyűlés küldöt­teit. Szabó Lajoa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents