Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

Ahol a minőség eldől «LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETBM AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 49. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. február 28., szerda Iléke lesz a Maghreb földjén Nyugati újságírók gyak­ran megszámolják, hogy egy országról, eseményről, problémáról hány sor je­lent meg a világsajtóban. Nem hiszem, hogy az algé­riai háború mérlegét valaha is a róla megjelent sorok számával akarnák megvon­ni, de bizonyára lesznek, j akik ismét fellapozzák az újságok feledésbe ment ré­gi számait, hogy emlékezze­nek. Hogy emlékezzenek a háború borzalmaira, a vér­fürdőkre, a megpróbáltatá­sokra, a tengernyi szenve­désre, — amelyet ez a nyolcéves küzdelem Algéria és Franciaország népének okozott. Letörlik a feledés porát emlékeikről az algíri anyák, akik elveszítették gyerme­keiket. Emlékeznek az arab asszonyok, akik végignézték gyermekeik kivégzését, a lincselek garázdálkodását. Emlékeik közt lapozgatnak a hosszú háború hősei, akik a bevetésről soha vissza nem tért bajtársaikat gyá­szolják. Algéria ma, a béke előtt áll, — de a háborúra emlé­kezik. A háborúra, amely még a mai napon sem vált emlékké. De nemcsak az Atlasz he­gyei közt, s az arab nyo­mornegyedekben emlékez­nek. Nem tudnak szabadul­ni emlékeiktől azok a fran­cia katonák sem, akik lát­ták a párák, az idegenlégió- sok, az ultrák — az emberi­ség Algériára zúdult söpre­dékének — garázdálkodá­sát, s lábhoz tett fegyverrel statisztáltak a lincspribé- keknek. A katonák, akik parancsszóra lángszórókkal és tankokkal támadtak a védtelen falvak népére. A katonák, akiket kínoz a lel­kiismeret, s otthon nem mernek a lányok szemébe nézni, mert a szerelem tű­zönéi is elevenebb bennük a szégyenérzet, hogy részt vettek a francia történelem legbecstelenebb játékában, amelyben ez a szó: francia, azt jelentette: pusztulás, ha­lál, bestialitás. Messze van még a halot­tak napja: de bizonyosan útra kelnek a francia nők, férfiak, hogy Algéria kato­natemetőiben az emlékezés koszorúit tegyék szeretteik sírjára. Virágok kerülnek a tömegsírokra: százhetven­ezer francia férfi árvái, öz­vegyei, szülei viszik őket. A közeli napokban Algé­riában elhallgatnak a fegy­verek. Béke lesz. A köz­épületekre a félárbocra en- l gedett nemzeti lobogók mel­lé az emlékezés, a gyász fe­kete selymét tűzik. — s a 1 béke, az élet fehér zászla­ját. Mert emlékezni kell — a Renault gyárak szerelő- csarnokaiban, Bretagne pa- rasztfalvaiban, Párizs kor­mányhivatalaiban csakúgy, mint Constantine sikátorai- | ban, s a mediterrán ültetvé­nyeken. Emlékezni kell, .hogy az utolsó felvonás felé közelgő tragédia soha meg ne ismétlődhessék. A halot­takra, a pusztulásra kell | 'emlékezni — az élet, a jövő érdekében. Algéria — nemzeti gyász- szál kezdi önálló életét. ^Gyászolja azokat, akik meg­utaltak a függetlenségért. A ófrancia nép is gyászol. De ugyanakkor győzelmet ün­nepel majd: sikerült veze­tőire kényszerítenie béke- akaratát. (K. I.) Három megye művelődésügyi vezetői tárgyaltak Egerben az iskolavezetés színvonaláról és feladatairól A Művelődésügyi Miniszté­rium szervezésében Heves me­gye művelődésügyi osztályának rendezésében Egerben tartot­ták értekezletüket: Heves, Nóg- rád és Borsod megye művelő­désügyi osztályainak vezetői, iskolacsoport-vezetői és Mis­kolc város művelődésügyi osz­tályának vezetői. Az értekezleten megjelent a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Szajber Sán- dorné, az alsófokú oktatási főosztály nevelési osztályának vezetője. Az értekezlet megtárgyalta az általános iskolák igazgatói munkájának helyzetét, a veze­tés színvonalát és az iskola­reform követelményeinek meg­felelő soron következő felada­tait, valamint a szocialista is­kola szellemének kialakítását magában foglaló teendőket. NEM LEHET SZABAD AZ AZ ORSZÁG, AMELYBEN AZ EMBER RABSZOLGA ★ A KISIPARI SZÖVETKEZETEK K ÜLDÖTTKÖZGYÜLÉSE ★ W. Shurawlewa: A SKORPIÓ-AKCEÓ ★ HELYESBÍTÉS HELYETT ★ ASSZONYOKNAK ★ VÉGÖSSZEG: 190 MILLIÓ FORINT Vidám, furfangos vetélkedő a sportról Az Országos Rendező Iroda műsora Egerben Március 5-én az egri műve­lődési ház rendezésében a Gárdonyi Géza Színházban ke­rül sor az ŐRI műsorára, amelynek címe: Zenés rang­adó. Ezen a vidám, furfangos vetélkedőn a sporthoz értő em­berek versenyezhetnek Pálos Miklós és Zoltán Pál játékve­zetők segítségével á kitűzött díjakért. Már az egri fordulón lehet nyerni bérletet a Népsta­dionba, jegyeket az Uruguay- Magyarország labdarúgó-mér­kőzésre. Akik elérik a megálla­pított pontezámot, azok a Bu­dapesten megrendezett orszá­gos döntőre utazva mérhetik össze tudásukat a legj óbbak­kal, s a nagy dijakat — utazás a tokiói olimpiára, a helsinki VIT-re — nyerhetik meg. Eljön a vetélkedőre Kárpáty Rudolf olimpiai bajnok is, s a kísérő műsorban fellépnek Toldy Mária, Fóngy Márta, Zsolnay Hédi, Majláth Jenő és Holéczy Ákos tánczenekara. Még néhány nap a felkészü­lésre és indulhat a vetélkedő, remélhetőleg — egri sikerek­kel. I kisiparosok ügyéről tárgyait a Hazafias Népfront városi bizottsága és a kisiparosok helyi csoportiának vezetősége Hétfőn délután a kisiparo­sok helyi csoportjának klub­jában összegyűltek Eger város kisiparosai, hogy megbeszél­jék az ötéves népgazdasági terv problémáit, s megismer­jék, mit vár tőlük a gazdasági élet a tervidőszakban. Mint is­meretes, a következő években sem csökken a magánkisipar szerepe, hiszen a kisiparoso­kon múlik sok esetben a szol­gáltatások színvonalának eme­lése: Patócs Sándor 14 éves kora óta a szakmában dolgozik. Jelenlegi munkahelyén, a gyöngyösi Ruházati és Kárpitosipari Vállalatnál négy éve dolgozik. A szabászgépet kezeli^ pontosan és jól. Sok ember munkáját végzik ők ketten: a vágószabász és a gép. Nátraderecskén is megalakult az ifjúsági termelőszövetkezet ■ Az elmúlt napokban 'Mátra- derecskén is megalakult az iskola úttörőcsapata keretében az ifjúsági termelőszövetkezet, 93 taggal. A Rákóczi Termelő- szövetkezet hathatós anyagi támogatásban részesítette a kezdő gyerekeket, akik a 3 kh földterületre szántást kapnak a tsz-től, művelésre alkalmassá teszik, és palántákat is bizto­sítanak saját kertészetükből. Ennyi segítség láttán az ifjú­sági szövetkezet tagjai megfo­gadták, hogy nem vall velük szégyent az „anyaszövetkezet”. Magyar—görög árucsereforgalmi jegyzőkönyvet írtak alá ATHÉN (MTI): A Magyaror­szág és Görögország között ér­vényben levő hároméves ke­reskedelmi megállapodás ke­retében Athénben aláírták az 1962. évre szóló árucserefor- galmd jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet „magyar részről Török István, a Külke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője, görög részről, Anastas Triantaphilis, a görög kereskedelmi minisztérium ve­zérigazgatója írta alá. (MTI) az Hétfőn Pétervásárán szerepelt Állami Operaház művészegyüttese A pétervásári honvédségi alakulat katonáinak és a meg­hívott vendégeknek hétfőn es­te ajándékműsort adták az Ál­lami Operaház művészed. Az aperaház és az alakulat pa­rancsnoksága között szocialista szerződés jött létre, amelyet az előadás szünetében a jelenle­vők nagy tapsa közepette, a színpadon írtak alá. Ennek ér­telmében havonta egy előadást tart az Állami Operaház a pé- tervásári honvédségi alaku­latnál. (Kovács J.) — HEVES megye termelő­szövetkezetei ebben az évben háromezer hold napraforgót, hét és félezer hold cukorré­pát, valamint 9—10 ezer hold hüvelyest ültetnek. Húsz villanymeghajtásos varrógép zümmög a műhelyben. Tíz jobbról, tíz balról. Két szalag dolgozik a gyöngyösi Ruházati és Kárpitosipari Vállalat üzemében. Szekendi Ferencné a brigádvezetőjük. A cérnatartón sebesen forog a fel- spulnizott cérna, gyors ujjakkal a nadrág zsebét varja be egy szőke asszonyka. Egy mozdulat és a következő műveletre továbbították a nadrágot. Odébb egész halom nadrágot látunk. Női nadrágból 110 darabot, férfi csizmanadrágból naponta 75 darabot varrnak a műhelyben. Kik a megrendelők? Nagykereskedelmi vállalatok, az ország különböző részéből, s fo­gyasztó: a lakosság. Nos, ezért fontos követelmény « minőség■ . ....... . íKits.-Hal* Joiactoted Az ország, a megye lakos­ságának jelentékeny része — nő. Rájuk is gondolnak a könyvtárosok, amikor nö­velni akarják az olvasók számát. A megyei könyvtár ízléses, kis röplappal ked­veskedik a megye lányai­nak és asszonyainak, ame­lyen felsorolja az őket leg­inkább érdeklő könyveket. Mintegy félszáz munkára hívja fel a figyelmüket; ezekben háztartásról, lak- berendezésről, kézimunká- zásról, gyermeknevelésről, kertészkedésről, szakács- művészetről olvashatnak. És a leg fontosabbról, amit majdnem kifelejtettem, pe­dig bizonyára ezeknek a könyveknek lesz a legna­gyobb sikerük: a kozmeti­káról és a szépségápolásról szóló műveket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents