Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
4 nepojsag 1963. február 25., vasárnap Bunkócska Fontos tanácskozásra gyűltek össze a diáklányok az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. Lévén a tanácskozáson egynéhány magasrangú'’ vendég is, ugyancsak feszélyezett volt a hangulat. A lányok dermedten üldögéltek, mire egyiküknek jó ötlete támadt. Szóltak a vezérénekesnek, máris szólt a dal: „Hej, te bunkócska, te drága ... segíts most!" S a bunkócska segített. A zárkózott, feszélyezett hangulat pillanatok alatt elröppent, s igazi diáktanácskozás lett a feszélyezett hangulatú értekezletből. (cs . . . e) — A HORTI Petőfi Tsz ax idén 400 holdon folytat kertészkedést. E területen dinnyét, paradicsomot, paprikát. főzőtököt, uborkát, s más kertészeti növényeket termelnek "- A MÁTRADERECSKEI Állami Általános Iskola úttörő- csapata az elmúlt napokban farsangi jelmezes karnevált rendezett, amelyen 82 különböző jelmezt mutattak be a pajtások. A jelmezversenyt Ivicz Pál VII. osztályos tanuló nyerte, űrutas öltözékével. Ezenkívül még 32 jelmejj került díjazásra. — EBBEN az évben a hatvani piactér bővítésére és burkolására is sor kerül. A megyei tanács 150 ezer forintot tervezett a munkák elvégzésére.- HÉTFŐN délelőtt 11 órakor a Vöröskereszt megyei egészségügyi propaganda munkacsoportja megbeszélést tart, amelyen Hangay László az 1962. évi programot terjeszti elő. — AZ QSTOROSI Rákóczi Tsz-ben ebben az évben 120 férőhelyes süldöszállást építenek, ezenkívül több, régebbi istálló felújítási munkáit is elvégzik. Tervbe vették továbbá egy láncta'pas, egy R—09-es traktor, és több más erőgép vásárlását is.- A HATVANI gomnázium- ban rendszeres előadást tartanak a szülők akadémiáján, amelyet úgy rendeznek meg, hogy azon a vidéki szülők is meg tudjanak jelenni. Az utolsó előadás után a tanulók által készített munkadarabokat tekinthetik meg majd a szülők. A következő előadást dr. Rőczey Ödön járásbíró tartja, a mai családi élet problémáiról. (JFehér István.) or um Nagy nevek fémjelzik ezt a filmalkotást: Carmen Sev.Ua, Raf Valloné, Jorge Mistral és mindenekelőtt — Bardem. Érthető tehát, hogy az ember fokozott érdeklődéssel ül be a mozi nézőterére. Művészi, tökéletes, értékes filmet vár a világhírű színészektől, a kiváló rendezőtől. S megkapjuk-e mindezt? Nem. Nagyszerű indítás után a film ellaposodik, elnyúlik, epikussá válik. S ez az epikusság, amely drámai műnél erény lehet — itt az unalom szülője. Egy fiatal spanyol paraszt falujába tart, letöltötte a tízévi börtönt, amit ártatlanul szabtak ki rá emberölés vádja miatt. Üj életet akar kezdeni. Elfelejteni és megbocsátani mindent. Húga, a felnőtté serdült, szépséges Andrea azonban felébreszti benne a bosszú tüzét, s a börtönből szabadult Juan esküvel fogadja: megöli Louis-t, akiben az igazi gyilkost látja. Meg akar győződni először a férfi bűnösségéről, egy aratócsapatba szegődik vele, együtt járják a forró, végtelen kasztíliai mezőket. A végső leszámolás azonban mégis elmarad; a két férfi szívében a gyűlölet és ellenségeskedés helyét a barátság foglalja el, Andrea érzései is megváltoznak, s míg előbb még a gyűlöletes férfi halálát akarta, a váratlanul megszülető szerelemmel a szívében már tiltakozik később Bosszú Spanyol filmdráma a gyilkosság gondolata ellen is. Bardem előző filmjeivel már bebizonyította ritka rendezői képességeit („Egy kerékpáros halála”, „Főutca”). A Bosszú nem emelkedik fel azonban előbbi filmjeinek művészi értékeihez. Bardem filmje nem éri el a kívánt hatást, s a történet képi, kompozíciós megoldása is kifogásolható. Szokványos históriát dolgoz fel a film — előre sejthető, kiszámítható befejezéssel. Hiba ez? Feltétlenül. Még akkor is, ha a befejező kockákon olyan látványos mozdulatot tesz Raf Valloné (t. i. mikor a végső leszámolás elmaradása után földhöz vágja rettenetes nagypengéjű bicskáját!), mintha szerelmét, Andreát akarná szíven döfni. Ez semmi más. mint hatástvadászó ötlet! S ilyen akad még több is a filmben: a sarlós jelenetek például. A film témája tulajdonképpen az: hogyan halványul el Juan szívében a bosszúvágy. Ez lélektani folyamat! Bardem azonban a lélektani indokolás, a belső ábrázolásmód helyett külsődleges eszközökhöz nyúl, s a történetet a film egészébe bele nem illő epizódokkal tarkítja (pl. találkozás a komédiásokkal). S ebből az okból következően érthetetlen a film végén: miért akarja még mindig Juan a vérbosszút, amikor már semmi T ekeprobléma Magam is azt hittem, hogy csak egy pillanatképet látok, amikor a kislányom a szám- tankönyve fölé hajolva. megnézte a példát. Odapillantottam és gondoltam, azonnal a füzetébe írja majd a megoldást. Nem igy történt. — Anyukám! Nem értem a példát. — Ugyan, fiam, hiszen ez egyszerű! — néztem végig a három sor szövegen. — Tehát, a játékgyárbarf tekekészleteket csomagolnak és az a kérdés, hány figurát kell becsomagolni, ha öt készletet akarnak továbbítani. Nos? Ezt nem tudod? — De hát hány figura van egy készletben? — nézett rám bánatosam — Hány figura, hány figura...Tényleg. Hány figura van egy tekekészletben? — mentem be a nagy kérdéssel a férjemhez. — Egyéb okos kérdésed nincs? Azt se tudom, mi az a teke. — Hát — kugli. — így se tudom. Három telefon jobbra-balra, végül felhívtam a TST-t és ők tájékoztattak, hogy kilenc bábu a kérdéses szám.. Hamarosan nyélbe ütöttük a példát, mert ugyebár, 5X9 az 45. Ennyi volt az egész. Tehát valóban egy pillanat, No. de mire megtudtuk?! Most még csak arra vagyok kíváncsi, hogy a másodikos számtankönyvben milyen sportágak szerepelnek, hogy előre beszerezhessem az alaptény- számokat. Még egy dolgon töptengek. Mi van, ha a családban senki nem ért a tekéhez és még telefon sincs?!... (ádám) 1. A rakéta nem vált le Hirtelen úgy tűnt, mintha az ördög kerítette volna hatalmába a bombázót. A műszerfalon szabálytalan összevisszaságban gyulladtak ki és aludtak el az ellenőrző lámpák. A „Skorpió” mindenen áthatoló, szirénázó zúgása elnyomta a négy hajtómű motorját. A műszerek mutatói hatalmas kilengéseket végeztek, mintha sohasem akarnának megállapodni. A kormány fogantyúja ide-oda ugrált. John Hayly kapitány tehetetlen volt. Először fel sem tudta fogni, hogy mi történt vele. Egy perccel ezelőtt a B—97-es típusú, „Atlanta” elnevezésű bombázó még nyugodtan repült a bemért irányba, a robotpilóta fennakadás nélkül irányította a gyakorlótér fölé. Az elektromos számológép jelezte az időpontot, mikor kell a „Skorpió” típusú rakétalövedéket kilövésre elő- késziteni. Ekkor-történt a baj. A „Skorpió” nem vált le a gép testéről. Ezért bőg a sziréna, jelezve, hogy a töltetet robbanásra élesítette az automataszerkezet. Az önműködő pilótát nem lehetett eltávolítani a B-27-estől. Ez volt a legnagyobb veszély! John Hayly kapitány nem tudta a gépét saját maga irányítani. A robotpilóta uralta az egész hidraulikus berendezést és irányította a kormányszerkezetet. Hayly ereje végső megfeszítésével megkísérelte a kormányt saját irányítása alá vonni, de a gép zuhanni kezdett. A kapitány nem látta a magasság- mérőt, szemei előtt színes karikák táncoltak. Egy dologgal tisztában volt: ha 350 méter alá ereszkedik, az atomtöltésű „Skorpió” önműködően robbanni fog. Haylynek eszébe sem jutott, hogy „Atlantájával” együtt ő is a földbe fog fúródni. Tudatában lázasan kalapált a gondolat; „Mindjárt beáll a robbanási veszély, fel fogunk robbíwlíB'^ : • Veszélyben a bombázó Fájdalmasan sóhajtva próbálta meg, hogy maga felé húzza a kormányt. A szeme előtt ugráló karikák lila foltot képeztek. Egész teste remegett, olyan hevesen dobogott a szíve. Görcs szorította torkát. Agyának idegszálaival érezte, hogy ez a vég ... Ebben a pillanatban, mintha villamos áram futott volna keresztül testén: a hajtóművek dübörgésén és a sziréna zúgásán áthatolva megszólalt egy nyugodt, kimért hang: „Ne őrüljön meg, Hayly! Ne rángassa a kormányt, nincs semmi értelme!” Hayly gépiesen felkapta a fejét. A rendszertelenül felvillanó és kialvó ellenőrző lámpák között fehéren fénylett a képernyő. Kidomborodó, zöldes üvegéről Herter tekintete figyelte a kapitányt. „Viselkedjék normálisan, John! Hagyja-: békében a kor19<>2. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP: GÉZA 255 évvel ezelőtt, 1707. február 25-én született CARLO GOLDONI olasz író. Színdarabjai gyökeres változást hoztak az olasz színpadokon, korábban csupán a helyzetkomikumon alapuló „commediadeirarte”-vkkal szemben. Mintegy 250 színmüvet írt, egy részüket franciául; ezek közül jellemábrázolásuk realizmusával, nyelvezetükkel és játékos könnyedségükkel A hazug, A kiváncsi asszonyok, Két úr szolgája címűek tűnnek ki. 120 évvel ezelőtt, 1842-ben e napon született KARL MAY német író, a maga idejében igen elterjedt ifjúsági regényeket írt az indiánokról és a keleti tájakról, összegyűjtött munkái magyarul 55 kötetben jelentek meg. (Winnetou, A szkipetárok földjén, A Csendes-óceánon. (Kalandos életét 1910-ben, regény formájában megírta. 110 éve, 1852-ben halt meg THOMAS MOORE ír költő és író. Romantikus, szentimentális verseiben az angol uralom alatt levő hazája sorsát ábrázolta. Verseihez zenét is szerzett és az ír melódiák című gyűjteményével az írek nemzeti költőjévé lett. Megírta barátjának, Byronnak az életrajzát is. Költeményeiből Petőfi, Arany és Vörösmarty fordított. A tudás : hatalom ! — sem külső, sem belső — körülmények nem kényszerítik erre. Bardem „kicentizte” filmjét (Bardem egy személyben a film rendezője és a forgatókönyv írója!): megvoltak az egyenlethez a különböző ismeretlenek, ismert volt a megoldás is, a végeredmény! — csak a megfelelő értékeket kellett behelyettesíteni. Az élet nem produkál ennyire kiszámítható konfliktusokat! Carmen Sevilla — Andreát alakította — csak a szerelmi jelenetekben tudott igazán művészi teljesítményt nyújtani. Sokat tudott elmondani szemével gyűlöletéről, szerelmének érzéseiről. Jorge Mistral csak az illusztratív jellemzés színvonalán maradt. Különös, feledhetetlen játékot nyújt abban a jelenetben, mikor lőtt sebével az orvpshoz tart kötözésre, s a sztrájkoló parasztok rátámadnak. Ez a film egyik legértékesebb része is! Raf Valloné tisztesen oldotta meg feladatát. Az ő játékára is leginkább az illusztrálás jellemző, mintsem a szereppel való azonosulás. Bardem rendezését már részletesen elemeztük; róla még csak annyit: a nehézkes, és fárasztóan hosszú aratási jeleneteket megrövidíthette volna, hogy az érdeklődés megmaradjon. Mario Pecheco operatőr képei szépek, kifejezőek. De a különböző plánok alkalmazásával szűkmarkúbban is bánhatott volna. Pataky Dezső Az oktatás helyzete nemzetközi viszonylatban a következőképpen alakul: A tanulók száma a Szovjetunióban a legnagyobb; az elmúlt oktatási évben tízezer lakosra 111 diák jutott. A második helyen az Egyesült Államok áll, ahol minden tízezer lakos közül 106 a tanuló. Az európai államok sorrendje a következő: Belgiumban 52, Finnországban és Dánjában 48, Franciaországban 41, a Német Szövetségi Köztársaságban pedig 34 diák jut tízezer lakosra. Az európai szocialista örszá- gokban lényegesen magasabb az átlag. Az elmúlt oktatási évben Bulgáriában 70, Csehszlovákiában 63. a Német Demokratikus Köztársaságban 59, Lengyelországban pedig 54 diák jutott tízezer lakosra. A tudományos káder-utánpótlásban is a szocialista államok vezetnek. A Szovjetunióban az elmúlt tíz év alatt a végzett mérnökök száma évenként 37 ezerről 120 ezerre emelkedett, míg az Egyesült Államokban ugyanezen idő alatt évi 53 ezerről 38 ezerre csökkent. Kennedy elnök január 15-i sajtókonferenciáján megállapította, hogy a természettudományi fakultáson végzettek száma az 1951. évi 19 600-ról 1960-ban 17100-ra esett vissza. Hogyan lehet elkerülni a kopaszodást? A 76 éves Sandy Kitt, egész Skócia „legdúsabb hajú polgára”, most elárulta, hogyan sikerült megőriznie hajkoronáját. Pontosan betartotta, amit hatvan esztendővel ezelőtt egy öreg tengeri medve ajánlott neki. Mozik műsora EGEI VÖRÖS CSILLAG 25: A bosszú 26— 28: Afrikai képeskönyv EGRI BRODY 27— 28: A kilencedik kör EGRI BEKE ^5—26 A szultán fogságában GYÖNGYÖSI PUSKIN 25— 28: Én és a tábornok (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25: Utazik a cirkusz 26— 27: Az utolsó és az első nan HATVANI VÖRÖS CSILLAG 25: Dr. Faustot elvitte az. ördög 26— 27: Napjainkban történt HATVANI KOSSUTH 25: Emberek a hídon 27— 28: Katonazene HEVES 25: Therese Raquin 26— 28: A riksakuli (széles) pétervasara 25: A gleiwitzi eset 27— 28: Májusi fagy (széles) FÜZESABONY 25: Szeptemberi szerelem 26—28: Csutak és a szürke ló Egerben du. 15,30 órakor: A világ legszebb szerelme (Szelvénybérlet) Este 7 órakor: A világ legszebb szerelme (Bérletszünet) Kálban este 7 órakor: Párizsi vendég Nagyvlsnyón este 7 órakor: Dódi „A fejbőrt naponta wiskyvel kell bedörzsölni: a hajat három hónapig jobbra, majd három hónapig balra és három hónapig hátra felé kell kefélni és fésülni, utána három hónapig középen elválasztva hordani. Minden este, elatv&s előtt, a hajat előre kell kefélni. Ezt az eljárást mindig újra kell kezdeni." Felhívás előfizetőinkhez! A zavartalan díjbeszedés biztosítása érdekében kérjük előfizetőinket, hogy az esedékes előfizetési díjakat az első megjelenés alkalmával szíveskedjenek rendezni a kézbesítőnél, mivel a február hónap 28 napos. A posta csak így tudja a lap zavartalan kézbesítését biztosítani március hónapban. A parancsnak engedelmeskedve, Hayly visszarántotta kezét. Mintha őt akarná gúnyolni, a kormány magától helyére csúszott. A gyorsulás hátranyomta a pilótát. Az „Atlanta” ismét emelkedni kezdett. „Kísérelje meg a gázkart átállítani!))... szólalt meg újból Herter. Hayly engedelmesen átfogta a vörösszínű fogantyút, megpróbálta maga felé húzni, de a kar nem mozdult. „Nem megy” — rázta meg a fejét. „Szedje már össze magát!” csendült fel ismét Herter fenyegető hangja a hangszóróból. A nyugodt hang hipnotikus hatással volt a kapitányra. Herter az I. számú tudós volt a ballisztikus lövedékek kutatása területén, legalábbis így nevezték őt a lapok. A legtöbb rakétát ő tervezte a nyugati kormányok számára. Hayly reménykedve tekintett a képernyőre. Herter gondolkozott. Mindössze néhány pillanatig tartott, de a berepülő pilóta azt hitte, hogy a várakozás felér az örökkévalósággal. Hayly kétségbeesik Hayly kapitány egyáltalán nem volt gyáva. Négy évet szolgált már berepülő pilótaként és ez jelentett valamit! De életében először most fogta el a halálfélelem. Kezei reszkettek, szíve kalapált, gondolatai mintha a higanycseppek volnának, úgy futottak szét. Az „Atlanta” törzse alatt néhány méterre kabinjától, függött- a „Skorpió” hidrogén- bomba-töltettel! A rakéta élesre volt töltve! Nem volt olyan erő, amely meg tudta volna akadályozni a robbanást. Ha a bombázógép valamelyik műszere felmondja a szolgálatot, azonnal bekövetkezik a robbanás. Pillanatnyilag teljes erővel működtek a hajtóművek, a robotpilóta automatikus kapcsolására másodpercenként fogyott az értékes üzemanyag. ..Mindiárt robban! En is a hatóságában. Az évek óta olvasott újságcikkek, filmek, csak a tisztek részére készült titkos tájékoztatók szilárdan meggyőzték erről. A robbanás rádiusza, a pusztulás foka, az optimális detonációs magasság, — az adatok százai, elfe- ledhetetlenül belevésődtek az agyába. Ezek a számok most minden mást kitöröltek gondolataiból. Minden remény elveszett „Figyeljen csak Hayly” — riasztotta fel Herter hangja a kapitányt tépelődéséből. „Vegye le a robotpilóta védőburkolatát. Mindjárt Petersen jön a képernyőhöz és megmondja, mit kell csinálnia.” Hayly a robotpilóta fölé hajolt. Vezetékek, félvezetők, ellenállások és kondenzátorok kaotikus zűrzavarát pillantotta meg. Számára teljesen új berendezés volt. Nem hason Ütött a szokott robotpilótákhoz. Ügy látszik, az „Atlanta” felszerelése teljesen új berendezést követelt meg. „Semmi értelme sincs — kiáltott fel éles hangon. „Nincs nálam szerszám.” (Folytatjuk^ vargott Hayly fejében a gondolat. Robbanni fog vakító, színes fénygolyóként, még a napot is élsötétíti, de Hayly kapitány számára ez a fényesség az örök sötétséget, a pusztulást jelenti. Hayly hitt a bomba minden.
