Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

2 NEPÜJSAG 1982. február 3., szombat BOLYGOPARADE ovagy „itt a világvége if Merkur Venus Föld Mars Jupiter Saturnus Uránus Neptunus Pluto Naptól való középtávolság, egység Nap—Föld táv. =150 mill, km 0,38 0,72 1,00 1,52 5,00 (ktkerekitve) 13,0 10.00 (kilterekitve) 9,6 20.00 (kilterekitve) 6,8 30.00 (kikerekítve) 5,4 40 00 (kikerekítve) 4,7 Keringési sebesség km/mp 48,8 35,0 29,7 24,3 Napkörüli kerin­gés tartama földi időben 88 nap 225 nap 385 nap 1 ív 322 nap 11 év 315 nap 29 év 167 nap 84 év 8 nap 164 év 282 nap 248 év 157 nap Groskov tengernagy válaszai a Pravda tudósítójának kérdéseire MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda pénteki száma közli Groskov tengernagynak, a Szovjetunió haditengerészeti flottája főparancsnokának vá­laszait a lap tudósítójának kér­déseire. A szovjet rakéta-nukleáris fegyvereknek már az első csa­pása sem fogja elkerülni azo­kat az országokat, amelyek a nyugati hatalmak katonai tömbjeihez csatlakozva, terüle­tüket idegen katonai támasz­pontok létesítésére engedik át, mint például Törökország — jelentette ki Groskov admirá­lis, Douglas Eric Holland-Mar­tin angol tengernagy legutóbbi isztanbuli nyilatkozatát kom­mentálva. A Földközi-tengeri angol ha­diflotta parancsnokának nyi­latkozata rövidesen így foglal­ható össze: a háború kitörése esetén Törökországot éri majd az első csapás, de azonnal se­gítséget fognak nyújtani neki, mihelyt megkapták a riasztó- jelzést. Amennyiben az agresszorok Törökország részvételével há­borút robbantanának ki a Szovjetunió és a vele baráti kapcsolatban álló szocialista országok ellen — jegyezte meg Groskov tengernagy —, akkor Törökországra természetesen rakéta-nukleáris csapást fog­nak mérni. Ezután arra a „se­gítségre” — amelyet Holland- Martin tengernagy oly nagy­lelkűen ajánl fel Törökország­nak — minden bizonnyal már nem lesz szükség, mivel nem lesz, aki igénybe vegye. mok valamennyi ipari és köz- igazgatási központját és egé­szükben megsemmisíthet olyan országokat, amelyek területü­ket adták amerikai katonai tá­maszpontok létesítéséhez. „Az angol tengernagy és azok, akik mögötte állanak, jóvátehetetlen hibát követné­nek el, ha úgy vélnék, hogy ez a figyelmeztetés nem érinti őket" — mutatott rá a szovjet tengernagy. Az angol tengernagynak azt az állítását kommentálva, hogy a „Fekete-tengerre loka­lizáljuk és megsemmisítjük az orosz flottát” — Groskov a következőket mondotta: „Ne­héz megmondani, hogy ebben a nyilatkozatban a hencegés, vagy a felelőtlenség több-e”. Az angol tengernagy leg­alább negyedszázaddal elma­radt a modern hadviselési eszközök, mai lehetőségek ismeretében — folytatta Gros­kov tengernagy — a Föld­közi-tengeri angol haditenge­részet parancsnokának tudnia kellene, hogy a rakétanukleá- lis háború körülményei között értelmetlen és irreális az olyan fogalom, mint a blo­kád. A továbbiakban Groskov tengernagy megjegyezte, hogy Törökország állítólagos támo­gatása érdekében tették ezt a kijelentést. Különös — mondotta Gros­kov tengernagy —, hogy a tö­rök vezetők gátlástalan lehető­séget nyújtanak buzgó külföl­di tengernagyoknak arra, hogy Törökország területén hangoz­tassanak provokációs kijelen­téseket és játszanak Törökor­szág sorsával. „Jó lenne remélni, hogy azok, akik felelősek Törökor­szág politikájáért — amely or­szág népének a szovjet embe­rek csak jót kívánnak és amellyel a Szovjetunió igazi jószomszédi kapcsolatokat kí­ván fenntartani, és erre válto­zatlanul törekszik — levonják a helyes következtetéseket és nern engedik, hogy vesrép-bf sodorják az országot, egész lé­tét”. Holland-Martin nyilatkozata — hangsúlyozta a szovjet ten­gernagy — nem tekinthető egyéni álláspontnak. Ezt a nyi­latkozatot kétségtelenül a NATO agresszív politikája diktálta. Az effajta nyilatkoza­tok nyilvánvaló célja: felbáto­rítani az Egyesült Államok és Anglia kisebb NATO-vnrtnc- reít. még inkább ösztökélni őket a háborús készülődésre és a hadikiadások növelésére. A nyugati katonai vezetők efféle nyilatkozataikkal látha­tólag a Szovjetunióra is hatást akarnak gyakorolni. „Ami a dolgoknak ezt a részét illeti, teljes határozottsággal meg kell mondanunk, hogy célt té­vesztenek” — fűzte hozzá Gros­kov. Az angol tengernagy nemré­giben tett kijelentéseihez ha­sonló megnyilatkozások ..csak provokációnak tekinthetők” — mondta a szovjet tengernagy. (MTI) Az amerikai külügyminiszterek értekezlete a súlyos problémák megoldása helyett csak Huba kiközösítésével foglalkozott — mondotta Raul Castro A szovjet tengernagy kije­lentette: „Mint a szovjet hadi­tengerészeti flotta főparancs­noka, teljes felelősséggel je­lenthetem ki, hogy a NATO gyakorlótereivé vált Fekete­tenger melléki országok lerom­bolásához még az a rakéta­nukleáris erő is bőségesen ele­gendő, amellyel Fekete-tengeri flottánk rendelkezik.” HAVANNA (MTI): Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere, csütörtökön beszé­det mondott az Oriente tartó­sén alapultak — mondotta, A miniszter figyelmeztette a kubai forradalom ellenségeit, ha továbbra is folytatják Ku­ba megszállására irányuló mesterkedéseiket és a gr«-- M- kat, alckor azokra a keV: fő­pontban fegyverrel fog. vá­laszolni. A latin-amerika! or­szágok munkásosztályuk támo­gatásával előbb, vagy utóbb el fogják temetni az Amerikai Államok Szervezetét, ezt a re­akciós, alávaló és szolgai szer­vezetet. A kubai forradalom egy nap eltemeti majd a kö­zös ellenséget, a jenki impe­rializmust is — mondotta Raul Castro. (MTI) Groskov rámutatott, hogy megsemmisítő csapás vár mindazokra, akik a Szovjet­unióra, vagy vele baráti kap­csolatban álló államokra tá­madnak. Ezzel kapcsolatban a szovjet tengernagy emlékezte­tett Malinovszkij marsall, hon­védelmi miniszter, néhány nap­pal ezelőtt elhangzott figyel­meztetésére. Malinovszkij mar­sall kijelentette, hogy a Szov­jetunió egyetlen rakétanukleá­ris csapással eltüntethet a Föld színéről bármiféle objektumot, az Egyesült Álla­mánybeli szakszervezetek ér­tekezletén. Beszédében hang­súlyozta, hogy az amerikai kül­ügyminiszterek nem azért ta­lálkoztak Punta del Esté-ben, hogy megoldják a kizsákmá­nyolt latin-amerikai országok súlyos problémáit, hanem azért, hogy elítéljék a kubai népet és forradalmát, továbbá hogy kizárják Kubát az Ame­rikai Államok Szervezetéből. A Kuba ellen hozott határoza­tok rágalmakon és cselszövé­A Bratíszlavai Televízió műsora február 3-11-ig Hétfő: 1808: Gyermekmű­sor. 18,30: Technikai adás. — 19,00: Tv-hiradó. 19,30: Kon- sztantyin Szimonov: A negye­dik. Tv-játék. 21,30: Tánczene. 22,00: Tv-híradó. Kedd: 17,30: Tanuljunk oro­szul. 17,55: A prágai konzer­vatórium, kisfilm. 18,10: Ifjú­sági adás. 19,00: Tv-híradó. 19,30: Mezőgazdasági adás. — 19,40: Filmműsor. 20,40: Ifjú­sági adás. 21,40: A nap vissz­hangja. Szerda: 15,00: Diákklubok műsora. 16,00: Óvodások mű­sora. 18,30: Tanuljunk oro­szul. 19,00: Tv-híradó. 19,30: A HESZ (honvédelmi sport- szövetség) életéből. — 19,45: Sportközvetítés. 21,15: Táncis­kola. 22,05: A nap visszhangja. Csütörtök: 9,30: Tv-érdekes- ségek. 10,00: Brych polgár, cseh film. 17,30: Etűdök. 18,30: Beszélgessünk oroszul! 19,00: Idő járás jelen tés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás szombat estig: Felhős, párás, csendes idő. Több helyen gyenge havazás, ködképző­dés. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1—mínusz 3 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5—mínusz 10 fok között. (MTI) Tv-híradó. 19,30: A jövő part­jai felé. 20,00: Blanda—Shak- ley: Kémek, tv-vígjáték. 21,00: Szárnyaló dallamok. 21,10: Teodor Pistek filmszínész arc­éle. 21,40: A nap visszhangja. Péntek: 15,00: A napközi otthonok műsora. 18,30: Be­szélgessünk oroszul! 19,00: Tv- híradó. 19,45: Irodalmi adás. 20,15: Népzene. 20,45: Az im­perializmus gyarmati rendsze­rének kialakulása és válsága. 21,15: A megszegett ígéret, szovjet film. 22,25: A nap visszhangja. Szombat: 15,00: Bratislava— Praha női judo-mérkőzés köz­vetítése. 18,00: Gyermekmű­sor. 19,00: Tv-híradó. 19,30: Külpolitikai kommentár. 19,50: Új dalok. 20,00: A jégpálya emberei, cseh film. 21,30: A nap visszhangja. 21,45: Eszt- rádműsor. Vasárnap: 9 30: Katonák műsora. 10,00: Gyermekműsor. 11,00: Daniel, egy cigányfiú története. 11,30: Mezőgazdasá­gi adás. 15,00: Népzene hang­verseny, közvetítése Moszkvá­ból. 16,45: 1961. sporesetmé- nyei. 18,00: Ifjúsági adás. 19,00 Tv-híradó. 19.30: Sportered­mények. 19,50: Puskin ver­seiből. 20,00: Ahol az alibi nem elég, cseh detektivfilm. 21,30: Zenei lexikon. 22,00: A nap visszhangja. Gyöngyös Város Tanácsa V. B. PÄLVAZATOT HIRDET a megüresedett iparügyi előadói állásra A pályázni óhajtók a városi tanács vb ipar-műszaki osz­tály vezetőjéhez nyújtsák be kérelmüket, melyhez csa­tolni kell önéletrajzot, és a végzettségről szóló bizonyít­ványt. Az állás betöltéséhez közgazdasági egyetemi vég­zettség szükséges. Fizetés: 116/1960. (XII. 12.) Mü. M sz rendelet, V. bércsop., 1533. kulcs szerint. válaszolnunk: mi tartja össze a naprendszert? Newton, a ki­tűnő fizikus oldotta rneg a problémát, a kérdésre így fé­léiéit: a kölcsönös tömegvon­zás. Bármely két test vonzza egymást, mégpedig minél na­gyobb két test tömege, tnnál- nagyobb, s minél messzebb vannak egymástól a testPK, an­nál kisebb a közöttük fellépő vonzóerő. Ez jelentkezik, ha egy testet leejtünk, de kimu­tatható a Föld és Hold, a Nap és a bolygók kapcsolatából is. Ez tartja össze a naprendszert. A Föld és a Hold közölt meglevő vonzóerők nagyságát Lebegyinszkij, a neves szovjet tudós érdekes adattal szemlél­teti. Ha a Föld és a Hold kö­zött a vonzóerőt helyettesíteni kellene, ahhoz 100 billió darab, 6 cm átmérőjű acélkötélre len­ne szükség. Ha nem létezne tömegvonzás, a nagy bolygók egyenesvonaiű pályán, egyen­letes sebességgel mozognának tovább. A Nap vonzóereje kényszeríti azokat görbe alakú pályára. A közvélemény úgy tudja, a bolygók a Nap körül keringenek. Ez a megállapítás általában helyes. Szűkítsük le a keringés közepét egy pontra. I.ássunk ehhez egy példát. A játszótereken gyakran megfi­gyelhetjük, hogy 2—2 kislány egymás kezét összekulcsolva, seregnek-forognak. A két lány közel egyenlő súlyú. Az ösz- szekulcsolt kezük az a pont, úgynevezett közös súlypont amely körül keringenek. Ha egy felnőtt és egy gyermek akarja ugyanezt a keringést elvégezni, a közös súlypont a felnőtt felé módosul. Ez a helyzet fedezhető fel a Föld és a Hold, valamint a Nap és a bolygók viszonyában is. A Hold sem pontosan a Föld mértani középpontja, hanem a két test közös súlypontja kö­rül kering. Lé­vén a Föld töme­ge 81-szer na­gyobb, mint a Holdé, a kö­zös súlypont ál- szer közeleob kerül a Föld Kö­zéppontjához, ami a Föld tes­tén belül talál­ható. Ebből kö­vetkezik, hogy a bolygók sem a Nap mértani középpontja, ha­nem a közös súlypont körül keringenek. Mivel a naprend­szerben 9 nagybolygó kering, a bonyolult vonzóhatás miatt a közös súlypont is állandóan el­mozdul. Nos, a naprendszer tagjainak e különleges együtt­állása a közös súlypont ván­dorlására. a tömegközpontjá­tól való kitérésre szükségsze­rűen befolyással lesz. Ez a mó­dosítás azonban olyan minimá­lis lehet, amit esetleg csak igen pontos műszerekkel, vagy csupán bonyolult számítással lehet kimutatni. Megérthető ez annál is inkább, ha figyelembe vesszük a Nap és a bolygók tömegének arányát. Ha a nap­rendszer egész tömegét 1000 egységnek vesszük, akkor a nagybolygókra csupán egy egy­ség jut. Tehát a közös súly­pont elmozdulása is igen cse­kély lehet, hogyan befolyá­solná, akkor Földünk pályá­ját, amikor a bolygók nagyjai éppen földtávolban vannak. Tudjuk azt is, hogy a tenge­rek vizének dagályjelensége a Hold (kevéssé a Nap, és a forgás következtében fellépő centrifugális erő) vonzásának a következménye. Mivel a Hold február 5-én együttállásban lesz a Nappal, akkor erőtelje­sebb dagály várható, a két égitest vonzóereje összegező- dik, úgynevezett szökőár ta­pasztalható a nyílt tengerpar­ton. Ha ebben az időszakban orkánszerű szél is jelentkezne, pl. Nyugat-Európában, akkor az angol és holland partokon veszélyes ár, a vihardagály magasra duzzasztaná a tenger vizét. Ez a helyzet azonban minden holdegyüttállás vagy szembenálláskor bekövetkez­ne! Ehhez nem szükséges a bolygók egy vonalba kerülése. Özönvíz azonban ebben az eset­ben sem következik be. Dr. Zétényi Endre, a TIT egri csillagászati szakosztályán ak munkatárs« a Hold is „glédába áll”, mert február 5-én a Föld és Nap közé, azokkal egy vonalba kerül, árnyéka a Földre esik, napfogyatkozás figyelhető meg a Föld túlsó oldalán. A köznyelv így fejezi ki e jelenséget: egy vonalba kerül­nek a bolygók a Nappal. Ho­gyan állhatott elő ez a ritka bolygóhelyzet? A Nap, a bolygók, üstökö­sök, hullócsillagok, s az úgy­nevezett kisbolygók együtt a naprendszert alkotják. A Nap nem az egész világmindenség*- nek, csupán e rendszernek a középpontja, amit a máglyaha­lált halt Giordano Bruno is megállapított a XVI. század­ban. A naprendszer tagjai a Nap körül keringenek azon tör­vényszerűség szerint, amelyet Kepler, a híres csillagász meg­állapított, aki leszögez­te, hogy a bolygók pályája megnyúlt kör (elip- szis). Napközeiben gyorsabban, naptávolban lassabban halad­nak a bolygók a pályájukon. Kepler összefüggést talált a Naptól való távolság és a ke­ringési idő között is. Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, keringési sebessége annál kisebb. A Naptól való távolság sorrendjében a boly­gók távolságát és a keringési időre vonatkozó adatokat, a könnyebb eligazodás kedvéért az alábbi táblázatban állíthat­juk össze: i.Jön a világvége!”, beszél­getik hetek óta úton-útfélen. Ez a gyerekek témája az is- kölai szünetben, a takarítást végző asszonyok is erről cse­vegnek munka közben, de az autóbuszállomáson is ez a be­széd tárgya. Lássuk tehát, mi­re virradunk február 5-én? Február első napjaiban olyan ritka jelenségnek leszünk élő tanúi, amely évszázadonként négyszer-ötször fordul elő, legutóbb 1941-ben. A hajnali szürkület után. egy órán belül emelkednek a látóhatár fölé a nagybolygók: a Satumus, a csillogó gyűrű­jével, a vöröslő Mais, a kicsi Merkur. Ezután az izzó Nap csaknem egy időben a Jupi­terrel, pár perc múlva a Ve­nus követi azokat. Sajnos, a Nap közelsége és erős fénye miatt e parádéban nem gyö­nyörködhetünk. Az elmúlt ősz­szel a Jupiter és a Satumus közel egy irányban tartózkod­tak, este a nyugati égbolton meg lehetett figyelni. Ha a bolygók este emelkednének a látóhatár fölé, amikor a Nap éppen lenyugszik, akkor a bolygók parádés felsorakozá- sában minden érdeklődő gyö­nyörködhetne. Most azonban a Merkur, Venus, Mars, Ju­piter és a Saturnus a Nap irányához közel tartózkodnak, így különösebb látványosság­ban nem lehet részünk. Hogy teljesebb legyen a sorakozás, Bolygók neve Naptól való pal szemben helyezkedik el, ez a szembenállás. Most, február első napjaiban a különösen jellemző esetek közül az együttállás ritka al­kalmával találkozunk. Együtt­állásban van a Hold, Nap és 5 nagybolygó, szembenállásban az Uranus és a Pluto. Pár nap múiva a „csatarend” megbom­lik, a külső bolygók lemarad­nak, mivel lassabban keringe­nek. Azon a pályán, amelyen egy év alatt a Föld végighalad, egy sík fektethető keresztül, ez -a sík az úgynevezett „ekliptika”. Ha a bolygó állását egy síkba vetítve (papírlap síkja) rajzol­juk, akkor „felülnézetben” kapjuk a konfigurációt. De ha a naprendszer tagjait az eklip­tika síkjának irányában, tehát oldalról képzeljük el, így is egy vonalban tűnnek fel az említett égitestek. Ennek pe­dig az az egyszerű magyaráza­ta, hogy az egyes bolygók ke­ringési pályasíkja alig tér el az ekliptika síkjától. (Neveze­tesen a Mars pályasíkja 1 fok, a Jupiteré 1 fok, a Satumusé 3 fok, a Venusé 3 fok, a Mer­kúré 7 fok eltérést mutat.) Láttuk, milyen mozgási kö­rülmények idézik elő e külön­leges helyzetet. Vizsgáljuk meg, milyen következményei várhatók *■ ritka együttállás­nak? Arra kérdésre kell étibb A nagyobb távolság s a las­súbb mozgás eredményezi azt a helyzetet, hogy míg a Pluto csak egyszer, a Föld ugyan­azon idő alatt 248-szor kerüli meg a Napot. A Népstadion futópályáján a külső pályák nagyobb gör­bületéből származó hátrányt úgy küszöbölik ki, hogy ará­nyosan hátrább jelölik meg a stafétaváltó starthelyét. A fu­tók közel egyenlő sebeséggel futnak, hosszútáv esetén még­is szétszóródnak. A bolygók is saját pályán haladnak, de igen eltérő sebességgel. Az ered­mény méginkább olyan lesz, hogy a Naphoz képest bárme­lyik irányban előfordulhatnak. Mindennap más és más képet adnak. — A bolygóknak a Naphoz viszonyított minden­kori helyzetét konfigurációnak nevezzük. Hasonló képet kap­nánk, ha a stafétafutókat ma­gasból, pl. tribüntoronyból fi­gyelnénk. A konfiguráció számtalan változata közül vannak külö­nösen jellemzőek. Minket ezek érdekelnek. Ha egy bolygó a Földről nézve a Nappal egy irányban tartózkodik, ezt a helyzetet együttállásnak neve­zik a csillagászok. De ha a Földhöz képest egy bolygó nern a Nap irányában, hanem : zal ellentétes oldalon, a Nap-

Next

/
Thumbnails
Contents