Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

1962. február 23., péntek NEPÜJSAG » Hanglemezlesen Magyar nóták és slágerek a polcokon - Kik a közönség kedvencei ? — Kérek egy szép magyar nótát — mondja Németh Jó­zsef, füzesabonyi vasutas, az égri Széchenyi utcai 59. számú árudában, vagy, ahogy népsze­rűén nevezik, KERAVILL- üzletben, a hanglemez osztá­lyon. Balogh Miklósné nagy hoz­záértéssel válogat ki néhány lemezt, s máris felhangzik a nóta: „Csak egy kislány van a világon”, utána pedig „Ha meg­halok, csillag leszek”. Hosszú válogatás következik. Ami tet­szik a férjnek, az nem az asz- szonynak. Végre, becsomagol- tatnak egyet, s már mennek is az üzlet másik részébe, ahol egy szép lemezjátszót vásárol­nak. — Nagy a kereslet a hang­lemezek után? — A lemezforgalomfa mi sem jellemzőbb — mondja Ba­logh Miklósné —, minthogy 1961-ben 400 000 forint értékű hanglemezt adtunk el. A no­vemberi forgalomban 45 ezer, de karácsony havában már 65 ezer forintért vásároltak ná­lunk hanglemezt. — Kik a lemezvásárlók? — Nem lehet ezt kérem meg­jelölni, mert az orvosok éppen úgy vásárolják, mint a falusi dolgozók. Sőt, ma már annyira „feljött” a vidék, hogy szinte többen keresik vidékről, mint városból. — A magnetofon nem „vetélytárs?’’ — Nem! Az a megfigyelé­sem, hogy bár szeretik az em­berek a magnót, de az nem tudja „elnyomni” sohasem a hanglemezt. Közben középkorú, bekötött- fejű parasztasszonyok érdek­lődnek lemezek után. Hossó Gáborék Hevesaranyosról. — Tavaly vettük a lemezját­szót, de már 25 lemezünk van — feleli kérdésemre. — Mikor van igazi szezon­ja a lemezeknek? — fordu­lok ismét Baloghné felé. — Talán akkor járok közel az igazsághoz, ha azt mondom, hogy csak a forró nyári hóna­pokban csökken a vásárlási kedv. Közben egy újabb vevő ér­kezik — Bellér József né. — Megkaphatom-e végre azt a német szövegű lemezt, me­lyen egy csecsemő sir? — A „Bébi bugi”-t? Sajnos, még nem érkezett meg... Bellérné elmondja, hogy már hetven lemezük van. — Szinte minden fizetéskor veszünk öt­hat lemezt. Sajnos, már régen keresem ezt a lemezt, mert na­gyon tetszik nekünk. Amikor elmegy az asszony, körülnézek a pultra kitett le­mezek között, no meg azok között, amik a polcokon sora­koznak, operák, tánczenei szá­mok, slágerek, operettek, ma­gyar nóták. Van köztük ma­gyar és külföldi gyártmány, vegyesen. A legtöbb már mik­robarázdás — a régi típusú, a normál lemezek gyártása ma már kisebb mértékű. — Milyen lemezeket keres ma leginkább a közönség? — Naponta igen*sokan kere­sik a „Bébi bugi”-t, az „O, Se- renella”-t és a „Micsoda nagy­szerű dolog” című slágert. Saj­nos, azonban nemcsak ezeket, de általában az úgynevezett slágereket, melyek a rádió és a szórakozóhelyek zenekarai ré­vén közkedveltté válnak, csak akkor tudjuk adni már a kö­zönségnek, amikor „elcsépel­ték” azokat. Általában az új slágerek hiánycikkek. Nem szállítja nekünk időben a nagykereskedelmi vállalat! — Kik a közönség kedven­cei a lemezeken? — A férfiak közül: Németh Lehel és Koós János, a nők kö­zül: Kovács Erzsi és Hollós Ilona. — Általában kialakult törzs­vevőközönsége van az üzlet­nek. Már ismerem szinte sze­mélyesen őket és igényeiket—, hogy melyik kíván operát, me­lyik slágert és melyik magyar nótát. Mi sajnáljuk a legjob­ban, amikor a nagykereskedel­mi vállalattól nem tudjuk megszerezni a vevőinket ér­deklő lemezeket. Később az­után, természetesen, már nem keresi a közönség a felfutott számokat oly mértékben. Pél­da erre a „Pancsoló kislány” lemezének az esete. 1960 kará­csonyára rendeltünk ezer da­rabot. El is tudtuk volna adni egy szálig, akkor karácsonyra. Sajnálatosan, csak 1961 janu­árjában kaptuk meg a lemeze­ket — akkor pedig csak már egy esztendő alatt tudtuk el­adni ... Az eladás érdekességei, spe­cialitásai iránt érdeklődöm Balogh Miklósnétól. — Azok, akik nem tudják a keresett szám címét, vagy szer­zőjét, azok vagy eldúdolják, vagy elfütyülik a dallamot... Én már azután tudom, hogy miről is van szó. Van azután olyan vevőnk is, aki se nem dúdolja, se nem fütyüli a dal­lamot, hanem hosszú magya- rázgatás révén írja körül a kí­vánt számot. Természetesen, nemegyszer nekem kell a vé­gén eldúdolni a jellemző ak­kordokat, hogy végül is célt érjünk és a keresett lemezt elő tudjam venni... Mikor kifelé ballagok, hó­nom alatt egy jó tánclemezze!, eszembe jut, hogy héj, valami­kor régen, de úri passzió is volt a hanglemez... Sugár István Gépemberkék Köln városában megnyílt a „gyermekfelszerelési nemzet közi vásár”. A kiállítók azt mutatják be itt, miként lehet a mamátlanított és nagyma mátlanított csecsemők gondo zását gépesíteni. E célból gé­pet szerkesztettek, amely automatikusan ringatja a böl­csőt. Egy másik gép azt a bizonyos edényt rakja a kicsi alá és addig csenget, amíg a csöppség — ha tetszik neki, ha nem — azt nem 'teszi, amit várnak tőle. ■ Van zsebben hordható edényke is utazások idejére. Igen szellemes masina az is, amely automatikusan váltja az előre púderezett tetra- pelenkát. A kicsinek „bőgnie” nem szabad. Cserébe — tűz­biztos pizsamát kap. Nyugod­tan játszhat a tűzzel, — a la­kást biztosítják. íme'- a nyu­gati mamák nyugodtan szül­hetik a leendő Bundeswehr- anyagot, minden gondjuktól megszabadítja a gépesített csecsemőgondozás. A techni­ka persze jó dolog. Nagyon jó. De csak addig, amíg nem akar gépembereket gyártani. Vajon megértik ezt a kölni kiállítás látogatói? — bot — Kovács Jóska hármasra felelt A Lőrinci Általános Iskola VI. osztályában mindenki örült, amikor megtudta, hogy Kovács Jóska történelemből közepes osztályzatot kapott. Végeredményben hármasra felelni nem valami nagy dicső­ség, ennek az osztályzatnak, amit Kovács Jóska kapott, mégis nagy története van, s ha megismerjük, megértjük, miért örültek annyira Jóska kis osz­tálytársai, éppúgy, mint a ta­nárnő. A múlt tanévben a mostani VI. oszíályt még úgy emleget­ték, mint ahol a válogatott lurkók, csintalan kölykök, fé- kezhetetlen kis kamaszok cso­portosultak közösségbe. És ha valaki megkérdezte, hogy a furfangos csínytevéseknek ki az irányítója, a válasz egybe­hangzó volt: Kovács Jóska! A fekete hajú és sötét szemű fiúcska szorgalmasan hordta haza az intőket, s tanulás he­lyet inkább azzal töltötte ide­jét, hogy újabb csínyek végre­hajtását tervezze ki. És ez az osztály, s benne ma­ga Kovács Jóska is, hogy meg­változott! ... Igazi osztályközösség alakult ki ebben a tanévben, s lám, az összefogás milyen hatalmas változások előidézésére képes. Három tanuló kivételével úttö­rők, öntudatos fegyelem jel­lemzi őket. Anélkül, hogy pe­dagógusaink javaslatba hozták volna, fogasfelelősöket válasz­tottak, s a kis kabátkák azóta katonás rendben sorakoznak a fogasokon. A virágfelelős szor­bői örült, gyermek és pedagó­gus egyaránt — mert Jóska életében bizonyára fordulópon­tot jelentett. És amióta megtudtuk, hogy félévkor semmiből sem bu­kott meg, ígérete, hogy megja­vul, valóban komoly fogada­lomtételnek bizonyult. És ez a kis fekete hajú gye­rek példa lehet sok kis Jóská­nak, azóta megváltozott az éle­te, szebb, nyugodtabb, boldo­gabb lett. Szorgalmasan tanul­ja a leckét, s azért játékra is jut idő bőven. Az osztályközösség .elvégezte munkáját. Dr. Rőczey Ödön Kétheti megfeszí­tett és szakadatlan munka után, sem pénzt, sem időt nem kímélve, elkészítettem a Szeptemberi dider­gés, avagy Csók a vízcsap alatt című nyolcrészes monstre filmemet. A | film­ben hatan csalnak meg másik tizenhat embert, s végül meg­csalják a nézőket is, mert a csaláson túl, úgy istenigazában nem lesznek egymá­séi. Csuda jókat rö­högtem a film készí­tése közben, mert ez a Kajevác olyan jó színészlélek, hogy el is hitte, amit csinálj s egyszer, amikor a briliáns-karkötőt be­leejtette a tízezer mé­teres artézi kútba, megijedt, mert a kar­kötő nagyon drága volt. Igazi színészié­lek, naív, fogalma sincs arról, hogy egy igazi filmnél a pénz éppenúgy nem szá­mít, mint a közönség, s a közönség éppen­úgy nem, mint a kri­tikus. Ügyesen gazdálkod­tam a filmre előirány­zott nyolcmillió fo­rinttal, mert már hu­szonnégyből megcsi­náltam, s a huszon­négy nem nyolcszor több a nyolcnál, ha­nem csak háromszor, s így tehát ötöt meg is takarítottam, amelyből újabb 40 millió forintért meg­csinálom a Márciusi olvadás című tizenkét részes monstre film­alkotásom, ahol az elő­irányzott 40 millióból ismét megtakarítha­tok annyit, hogy az­tán megcsinálhassam azt a filmet, amely­ből ugye ... értik már? Éppen ezen az okos terv- és filmszerű problémán töpreng­tem az önkiszolgáló Csemegeboltban, ami­kor elgondolkodva felvettem egy szem lyukas mogyo­rót, hogy megnézzem, hogyan néz ki film­szerűen a világ egy szem mogyorón ke­resztül. Meg kell mon­danom, nagyon érde­kes volt, így tehát meggondolatlanul zsebre tettem a lyu­kas mogyorót, s meg­indultam, ki az üzlet­ből, hogy a szabadban is meggyőződjem a lyukas mogyoró vi­lágnézeti segédeszkö- zi használatát ille­tően. — Maga tolvaj, ked­ves uram... Rendőr! — kiáltott egy terme­tes férfi a hátam mö­gött és máris a Pál­iamra csapott... — De, már megbo­csásson ... igaz, hogy feledékenységből ma­gamnál hagytam egy szem lyukas mogyo­rót, de végtére is, egy szem lyukas mogyoró ugye... — próbáltam mentegetőzni. — Kuss! — mondta választékos magyar­sággal a bolt vezető­je és máris átadott a rendőrnek. A bíróság nyolc hó­napra ítélt. Igazuk volt. A lyu­kas mogyoró is a nép tulajdona. De sebaj, a nyolc hónap alatt kidolgozom egy új, sőt, legújabb, har minckét részes monst­re filmalkotást... Azt hiszem, a következő ötéves terv beruházá­sa elegendő is lesz rá ... Sőt, talán még si kerül spórolnom is. (egri) Egri főorvos előadása az Ál lat orvostudományi Főiskolán A napokban tartott előadást a budapesti Állatorvostudomá- nyi Főiskolán dr. Varga Béla egri szemészfőorvos. Az egri orvos több bemutatót végzett háziállatokon, s ismertette azo­kat a sebészeti eljárásokat, módszereket, amelyek beválnak az állatok gyógyításában is. A sikeres előadás után dr. Varga Béia bemutatta egy há­lyogműtétről szóló filmjét. Tizdekás csomagolásban nagymennyiségű szárított hagyma kerül forgalomba Az elmúlt évben, az aszá­lyos időjárás miatt, a belföldi : szükséglethez mérten is kevés vöröshagyma termett. A keres­kedelem — bár időközben im­porttal is igyekezett enyhíteni |a hiányon — az új termés : megjelenéséig nem tudja ki- ; elégíteni a lakosság nyers- ! hagyma szükségletét. A prob- : léma megoldásaként most ’ nagymennyiségű szárított hagymát vásároltunk a Szov­jetuniótól. A kitűnő minőségű : szárított hagyma tizdekás csomagolásban már ezekben a Papokban az üzletekbe kerül. ;Mint az illetékes szakemberek közölték, egy-egy ilyen tíz- dekás csomag tartalma, ha az előírásoknak megfelelően hasz- 1 nálják fel, mSmyiségileg is, ; minőségileg is teljesen azonos | egy kiló nyershagymával. ; Használati utasítást minden csomaghoz mellékeltek. (MTI) Gleen — a harmadih Az „ATLAS” rakéta a kilövés pillanatában Ilyen elsüllyedhetetlen kabinban érkezett meg föld körüli útjáról az amerikai úrutas. A képen: az űrkabin kipróbálása« még a kilövés előtt. jmw' Őszinte részvéttel I és megdöbbenéssel halljuk, olvassuk a híreket: majd három­száz Saar-vidéki bá­nyász tragikus sze­rencsétlenségről ... majd háromszáz hamburgi vízbefúlt tragédiájáról, az ang­liai, nyugat-németor­szági megrongált há­zak ezreiről. Az em­ber nagy és hatalmas, de a természet, mint Rettenetes erejű pa­ripa, egyelőre nem hajlandó engedelmes lovacskaként szolgál­ni az embert. Mondom, őszinte részvéttel olvassuk a hírt és nem tudom, nem nagyfokú tapin­tatlanság-e a mégis bennem bujkáló gon­dolat kimondása. Most ezrek siratják halottaikat Nyugat- Németországban és ezrek siratták Chilé­ben is ... Egy újabb háború egyetlen nap­ján milliók siratnák az egyetlen csatában elesetteket... milliók, a tízmilliókat! Ha még a termé­szetet nem tudjuk megfékezni, nem tud­nánk már legalább magunkat? (—6) galmasan gondozza az üde nö­vényeket, amelyek kedvessé, otthonossá varázsolják az osz­tálytermet, s a kályhafelelős gondoskodik arról, hogy az órák alatt kellemes hőmérsék­let legyen. Ennek a kis osztályközösség­nek, és Papp Ilona osztályfő­nöknek köszönhető az is, hogy Kovács Jóska az utóbbi időben nagy változásokon ment át. Félévi bizonyítványosztás előtt történt. Az osztályban ta­nuló-brigádok alakultak. Jóska együtt tanult T ári Ottóval, Rácz Évával, meg Tóth Jóská­val, s az osztály legjobbjai: Kosztovics Mária, Virág Lász­ló és Szabó Lajos is segítették, hogy jobb tanulmányi eredmé­nyeket érhessen el. Az egyik napon, amikor az osztályfőnök, aki egyébként az úttörővezető is, bement az osz­tályba, a katedrán kis vitorlás- hajót pillantott meg. Kérdésé­re, hogy ki tette azt oda, senki sem válaszolt. — De később mégis... Egy kis, fekete hajú és sötét szemű fiúcska emelke­dett ki a pádból, szerényen lépdelt a katedra elé, s mint aki valamilyen nagyon fontos dolgot akar mondani, így szólt: — A hajót én tettem az asz­talra. Legkedvesebb játékom volt. A tanító néninek adom... Teltek a napok, s egyszer csak, egy történelem óra után, szájról szájra röpült a hír: Ko­vács Jóska történelemből hár­masra felelt! — És ennek a fe­leletnek mindenki igazán szív­A LYUKAS MOGYORÓ

Next

/
Thumbnails
Contents