Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

4 NEPÜJS AG 1962. február 82., csütörtök ’111 net Portugál „farsang“ A farsang Európa-szerte a vigalom., a tánc ideje. Európa viharsarkában, Salazar Portu­gáliájában azonban betiltották a táncot, a mulatságot, a far­sangolást. Hogy miért? — A portugál belügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a jelenlegi „rendkívüli körülmé­nyek” nem indokolják, hogy az emberek mulassanak. E köntörfalazó indokolást pontosabban így fogalmazhat­nánk meg: a portugáloknak farsangolni azért nincs okuk, mert van egy diktátoruk. De táncolni, ujjongani bőven lesz okuk, ha egyszer elbukik gyű­lölt diktátoruk. (M. B.) — AZ EGRI Petőfi Tsz- ben elkészültek a meleg­ágyak. A tsz-ben 90 holdon termelnek az idén zöldség­félét. Megkezdték az öntözé­ses terület fejlesztését is: a hét végén két kút fúrásához fognak hozzá. — „FELADATAINK a tava­szi mezőgazdasági munkák megindításában” címmel tart előadást hétfőn este 6 órakor Cseh Ferenc az Egri Városi Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a tsz-ákadémia utolsó előadásán az egri Városi Művelődési Házban. Az akadé­mia hallgatói március 5-én kapják majd meg látogatási bizonyítványukat. — TEGNAP ülést tartott a Heves megyei Népi Ellenőr­ző Bizottság Egerben. Az ülésen a megyei bizottság tagjain kívül részt vettek a járási NEB-elnökök is. Cse- pelyi Károly, a NEB megyei elnöke ismertette az 1961-es évi eredményeket és az ez évi feladatokat. AZ EGRI Gépállomáson gyors ütemben halad, a munka. A munkások most az univer­zális traktorok javításán dol­goznak és ezt a hét végére be is fejezik. A gépjavítás mellett hozzákezdtek a szántáshoz és a kalászosok fejtrágyázásához is. Az egri járás területén 40 gépük szánt, tizenkét géppel pedig a műtrágya szórását végzik. *— EBBEN a népművelési évadban fellendült az isme­retterjesztő munka az egri járásban. A járás területén a mai napig 41333 hallga­tója volt a 298 ismeretterjesztő előadásnak. — AZ EGRI termelőszövet­kezetek területén 168 holdon végezték el eddig a fejtrágyá­zást. Nemrég a vetőmagvakat is megrendelték: 430 mázsa tavaszi árpát és 80 mázsa hib­rid kukoricát. A vetőmagvak kiszállítása folyamatban van. — AZ ELMÚLT évben több mint hat és félezer könyvet kölcsönöztek ki a recski községi könyvtár olva­sói. Ez a szám közel tízsze­rese a két év előttinek. — VASÁRNAP rendezte far­sangi bálját a hatvani föld­művesszövetkezet KlSZ-szer- vezete. Több mint százan szórakoztak ezen az éjszakán a Rózsa Cukrászdában, ahol a hatvani Szabados—Szabó duón kívül fővárosi énekesek és ze­nészek is felléptek. — A PETERVÄSÄRI já­rás fiataljai között igen nagy az érdeklődés a külföldi utak iránt. Eddig 16 fiatal jelent­kezett az Expressz Utazási Irodánál, hogy Csehszlová­kiába, az NDK-ba és a Szov­jetunióba utazzanak. — TÖBB MINT félmillió fo­rint kedvezményben és hitel­elengedésben részesült az egri Nagy József Tsz az elmúlt évi jó munkája nyomán. Csak a saját erőből történt beruházá­sok után 378 210 forint hitel­elengedést kavtak, de jelentős a növényvédőszerek használa­ta utáni 39 231 forint hitelel­engedés is. Helyesbítés Tegnapi lapunkban tévesen közöltük az Egri Filmbarátok Köre í'ilmelőadásának időpont­ját. Ugyanis a Kaméliás höl­gyet nem tegnap vetítették a kor tagjai számára, hanem ma kerül műsorra. Több mint ezer ember nézte meg az egri Kelemen László Irodalmi Színpad ez évi első műsorát im évvel ezelőtt, 1857. február 22-én született HEINRICH HERTZ, az egyik legnagyobb német fizi­kus. Kísérleteivel az elektromos hullámok létezését igazolta és ki­mutatta, hogy azok ugyanúgy vi­selkednek, mint a fényhullámok. Kísérleteihez a Hertz-féle oszcillá­tort és rezonátort használta, amely műszerek a modem hír­adástechnika alapvető eszközeivé lettek. 230 évvel ezelőtt, 1732-ben e na­pon született GEORGE WASHING­TON, az USA első elnöke. 1775-ben az Anglia ellen toborzott hadsereg főparancsnokává választották, az 1775—1783-as függetlenségi harc ra­gyogó hadvezére volt, aki politikai éleslátással, 1788-ban a szervezett angol haderő ellen a franciák­kal szövetkezett. 1789-ben egyhangúlag választották meg az új ál­lam elnökévé. Washingtont az önzetlen hazaszeretet, a jellem­nagyság és a kiváló politikai érzék jellemezte. Budapesten levő szobra Bezerédi Gyula alkotása (1906). 250 évvel ezelőtt, 1712-ben e napon született BŐD PÉTER iro­dalomtörténész. ö irta az első magyar nyelvű irodalomtörténeti munkát a bibliafordításokról és a 485 író életrajzi adatait tartal­mazó Magyar athénás-t (1766). E munkája olyan adatokat közöl, amelyek nélküle feledésbe merültek volna. Bőd Péter nagy ér­deme, hogy az addigi latin nyelv helyett a tudományos iroda­lomba a magyar nyelvet vezette be. HEINRICH HERTZ A Kelemen László Irodalmi Színpad hétfőn mutatta be a „Különös tárgyalás” című összeállítást, amelyben Mik­száth Kálmán regényeinek egy-egy részlete kelt életre. Az irodalmi est az egri szín­házban zajlott le. A fiatalság kétszer töltötte meg a színhá­zat és az esti közönség is ko­moly érdeklődést mutatott a produkció iránt. Most nem­csak udvarias szavakban nyugtázhatjuk a sikert, ha­nem azt is megállapíthatjuk, hogy veszni indult erkölcsi sikerét és egykori lelkes kö­zönségét jórészben is vissza­hódította az egri irodalmi színpad. Azzal, hogy művé­szetet adott a pódium keretei között és elmélyült, alapos színészi-rendezői munkát nyugtázhatott a közönség. Mi is a „Különös tárgya­lás”? Három jótollú, élessze- , mű író .és dramaturg — Kár- páthy Gyula, Karinthy Ferenc és Király István — kitűnő öt­letet valósítottak meg a „Kü­lönös tárgyalásban”. A mai irodalmi szemlélet, a szocia­lista gondolkodás és ízlés ol­daláról vizsgálat alá kell ven­ni a maga korában igen nép­szerű, de azóta is sokszor fél­reértett, félremagyarázott írót, Mikszáth Kálmánt. Meg keli figyelni, elemezni kell mai szemmel, hogyan is alkotta meg hőseit, a pöfékelő urak­kal cimboráié, szatírát és jó- 1 kedvet egyaránt. felharsantó ’ palóc, az annekdoták és a fel- 1 vidéki elbeszélések, történetek ' ízes nyelvű, huncutkás atya- 1 mestere. Boncolni kell, mi ’ volt a fontos közlendő Mik- 1 száthnál, mit és miért értett ’ úgy, ahogyan. Hogyan fejlő- 5 dött, mint író azzá, akivé lett, hol van a romantika és a sza- i tíra határa nála. Mikor és mi­■ ben ellentmondásos ez a kitű­■ nő elbeszélő, hogyan látta az- urakat és a parasztokat, a ■ dzsentrit és a felvidéki szo- í cialistát, a lényeget és Cor- i mát. A „Különös tárgyalást” . vezető bíró, az ügyész és a vé- ) dő három oldalról indulnak a l feltett kérdés irányába, vitáz- í naik egymással. Az ügyész tá­mad, felsorolja Mikszáithnak i ma is megfogható hibáit, a vé­- dő — szerepéhez méltóan — i védeni igyekszik Mikszáthot i míg a bírónak az a kötelessé­- ge, hogy a vitázó felek által 5 szolgáltatott bizonyítékok alap­ján döntsön Mikszáth értéke felől, nagysága és hibái fel­j tárása után. A bizonyítékod' után a bíró csak azt a megál- t lapítást teszi, hogy Mikszáth 1 kitűnő író volt, korának em­bere. c Mik itt a bizonyítékok, eb ben a kései, de nem szükség­telen perben? Maguk a mik- 1 száthi alkotások. A „Gavallé r rokban” oldalszám szerint idé- * zik a legfontosabb jelenetet a " regény szereplői: egy dzsentri - " esküvőn vagyunk, ahol min­denki nagyvonalú, nagylelkű, ÓNODY GYÖRGY: EGRI VÖRÖS CSILLAG 22— 28: Afrikai képeskönyv EGRI BRÖDY 23— 24: A kilencedik kör EGRI BÉKE 25—26: A szultán fogságában GYÖNGYÖSI PUSKIN 22—28: Én és a tábornok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 22—25: Utazik a cirkusz HATVANI VÖRÖS CSILLAG 22—25: A bosszú HATVANI KOSSUTH 22— 23: Próbaút 24— 25: Emberek a hídon HEVES 23— 25: Therese Raguin PETERVASÄRA 24—25: A gleiwitzi eset FÜZESABONY 23—25: Szeptemberi szerelem műsorai Egerben este 7 órakor: A világ legszebb szerelme Gyöngyösön este 7 órakor: Párizsi vendég Tarnamérán este 7 órakor: Dodi SZŐ SZERINT — Látod, komám, hogy előreveti a tábla az árnyékát! III. Az NDK rendőrsége kiderítet­te, hogy Nyugat-Berlinből származnak, a CIA ottani le­ányvállalatától. A Kölcsönös Biztonsági Tör­vény 100 millió dolláros ösz- szegéből természetesen sok egyéb módszer „finanszírozá­sára” is jut. Érdemes megem­líteni például a következő esetet. 1954. január-februárjá­ban négyhatalmi értekezletet tartottak Berlinben. Röviddel e tanácskozás előtt a nyugat- berlini szenátus úgynevezett Ost-bürójában összejöttek az amerikai és a helyi kémszer­vezet vezetői. A tanácskozás eredményeképpen arra a meg­állapodásra jutottak, hogy ha­mis dokumentumokat készíte­nek, mely szerint a Német Szocialista Egységpárt nem kívánja az ország egységét, s az NDK polgárai a nyugati hatalmaktól kérik az ország felszabadítását. Az ügynökök egy hét alatt 10—12 ezer ilyen levelet gyártottak.« Érdemes idézni azt az inter­jút is, amelyet Allan Dulles 1954. márciusában adott az „U.S. News and World Reports” című amerikai lap munkatár­sának arról, hogy milyen tevé­kenységet fejtenek ki a Köz­ponti Hírszerző Hivatal embe­rei a „vasfüggöny” mögött: „Kérdés: Az önök funkciói közé tartozik-e, hogy forradal­makat szervezzenek a szocia­lista országokban? Dulles: Ostobán cseleked­nénk, ha nem működnénk együtt külföldi barátainkkal annak érdekében, hogy segít­sünk nekik minden lehetőt megtenni a felforgató kommu­nista tevékenység leleplezésére és ellensúlyozására.” Nos. éppen egy másik ameri­kai, Fred Cook a „Nation” cí­mű folyóiratban vall erről az tion” a nagy magasságokban repülő U—2. típusú kémrepülő­gép megtervezésére és gyártá­sára. A légi kémkedés célját Richard S. Leghorn fejtette ki az „U. S. News and World Re­ports” 1955. augusztus 5-i szá­mában: „A Szovjetunió feletti légi kémkedést — írta az ame­rikai repülőezredes — termé­szetesen titokban és a Szovjet­unió engedélye nélkül, kis vesz­teségi aránnyal lehetne foly­tatni és ez nagy nyereség len­ne a Nyugat számára.” Ami az akció „sikerét” illeti, az U—2-es kémrepülések azzal végződtek, hogy a szovjet ra­kétatüzérség lelőtte Powers hadnagy gépét. Emlékezetes Eisenhower ijedt mentegető­zése, azt akarta elhitetni a vi­lággal, hogy semmit sem tu­dott az U—2-es gépek akciói­ról. A szovjet diplomácia a napnál fényesebben cáfolta meg az amerikai elnök szavait. De ha már a kémrepülések­nél tartunk, meg kell említeni az úgynevezett Isis-botrányt is. Két oxfordi egyetemi hall­gató részt vett a haditengeré­szet titkos hírszerzési hadmű­veleteiben és élményeiket meg­írták az „Isis” című diáklap­ban. (Folytatjuk) „áldozatos” segítőkészségről: „A titkosszolgálat ügynökeinek titka, hogy milyen szerepet játszott a CIA a tragikus ma­gyarországi események serken­tésében és felbujtásában. Azon­ban szinte teljes joggal állít­hatjuk, hogy vagy a Központi Hírszerző Hivatal ügynökei, vagy a Gehlen-szervezetben működő társaik csempészték a fegyverek jó részét Magyaror­szágra ...” Az amerikai kémszervezet részvétele a magyarországi el­lenforradalomban közismert, nem is akarunk hosszasabban időzni ennél a kérdésnél, in­kább azokról a kémkedési mód­szerekről szólunk, amelyek ré­vén a CIA a népi demokrati­kus országokból és a Szovjet­unió területéről 'gyűjti infor­mációit. Emlékezhetünk még az úgynevezett propaganda- és kémballonokra. A kisebb, 1,5— 3 méter átmérőjű léggömbök vészei közül elsősorban Ko- < vács Máriáról kell szólnunk. I Élményszámba ment az a fris- 5 sc-ség, ahogyan az egyes jele- ( netekben mozgott. Ismerjük j ábrázoló készségét és tudjuk, ; hogyan tud váltani egyik han- < gulatról a másikra, hogyan alakul a játék izzásában, de | most külön meglepett vitatko- ] zó kedve és az a mélyről jövő és finom líra, amit a „Bede ] Annában” nyújtott. Lenkei Edit a dzsentri-asz- i szonyt alakította néhány jele- I netben. A bomló úri világ jel­legzetes női alakját láttuk tő­le. Ebben a „Különös tárgya­lásban” a férfiaké a vezérszó­lam, mert az akkori, a „bol­dog” millenniumi világban a férfiak huncutsága irányította a köz életét és erről a köz­életről volt 'sok-sok monda­nivalója Mikszáthnak. Csapó Jánosnak inkább a paraszti figurája és Hlavecsekje volt igazibb, Paláncz Ferenc meg­győzőbb volt a Gavallérokban, mint az Űj Zrínyiászban, ke­délyessége és ravaszsága hite­les volt Borcsánszky evikkere megett. Varga Tibor tehetsége elsősorban a Demokratákban nyert bizonyítást. A szemfüles és jól helyezkedő helyi fir- kászt, annak jellemét és tör- leszkedését pontosan kapjuk tőle. Fonyó István szellemes megoldásait elsősorban Tisza Kálmán ábrázolásánál kell dicsérnünk, az „A vén gazem­berben” a nem nekivaló ka­raktert már törésekkel ábrá­zolta. Szoboszlay Sándor, mint újságíró a Gavallérokban, és mint Barlay László főhadnagy „A vén gazember”-ben ki­tűnő alakítást nyújtott. Zaka­riás Klára kisebb szerepeket ol­dott meg megbízhatóan. Dánffy Sándort elsősorban a Vén gaz­emberbeli alakításáért illeti dicséret. A különös tárgyalás veze­tője Pálffy György volt. Bírói tisztét jól látta el, s ha a ren­dező az értekező szövegrésze­ken húzott volna, a tárgyalás még pergőbb lehetett volna. Fárasztó elnöklését választé­kosán oldotta meg. Herédy Gyula, mint ügyész támadta Mikszáthot, lényegre tapintó kérdéseivel az író fogyatékos­ságait feltárta, hogy a védő, Antal László — annál kemé­nyebben replikázhasson Mik­száth értékeivel. Csak náluk ingadozott a szerepek birtok­lása. Pedig az nem jó, ha a döntés emberei nem biztosak dolgaikban! A Kelemen László Irodalmi Színpad műsorát több, mint ezer ember élvezte végig és ezért a teljesítményért nem­csak a művészeket kell meg­dicsérnünk, hanem az irodal­mi színpad gazdáját, a Városi Művelődési Házat is — szer­vező munkájáért. így lehet és ■ így kell az irodalomnak kö­zönséget keresni és megtalál­ni! Farkas András de hamis kötelezvényekkel, kölcsönkért ékszerrel. A ne­mesi világ rothadását, hazug­ságait csak fokozza a „Demok­raták” egyik jelenete, ahol a csodásbajuszú Málnay demok­ratizmusáról lepereg a festék és szólam, amikor a ravasz parasztok megközelítik a ka- cagánycs és pojáca demokra­tát. „A vén gazember” ro­mantikája gúnyos szatírába torkollik, amikor Inokay Gott­fried és Varlay László egy­más nagylelkűségétől és kép­mutatásától meghatódva egy- másbaborulnak. „Bede Anna” tragédiája és az úri igazság­szolgáltatás találkozása az if­jabb Bede lánnyal megrendí­tő és megalázó egyszerre. „Az új Zrínyiász” a millenniumi korszakot, annak ostoba arisz­tokratáit és az akkori közhan­gulatot állítja pellengérre. Milyen ostobán tudtak visel­kedni nagybátyáink urai a monarchia és a császári ház lenéző szomszédságában!? A „különös házasság” és az „A szocialista” részlete az igaz­ság különösfajta kijátszásáról ad hű képet. A szereplők mindkét esetben mások, de a találat ugyanaz: az érdek a Mikszáth által ostorozott-gú- nyolt világban mindig előb- re való volt és ma­radt az igazságnál. Mik­száth egész élete és minden munkája egybevetve és egé­szében nézve, ellentmondá­saival és ellentéteivel együtt ábrázolja azt a világot, amely­be 6 végül is belefanyarodott, amelynek talmi nagysá­gú közéletétől visszahúzódott, rezignált és elutasító sorokat írva azokról a közállapotokról, amelyeknek megváltoztatásá­ért szatírái és palócosan ki­mondott igazságai küzdöttek. Hasznos és újszerű dolog a „Különös tárgyalás”. Kötetlen vitát nyit a pódiumon és bár nem a teljesség igényével, de markáns vonásokkal bemutat­ja az írót, akit korában ke­vésbé értettek meg, mint ma. Horváth Árpád rendezte a pódiumszerű előadást — kitű­nően. Az egész színpad a rész­letek adta törések ellenére — vagy talán éppen ezért! — ele­ven mozgásban maradt, az ér­deklődés a színpadon folyó vita iránt nem lankadt, az elő­varázsolt színpadi helyzetek és jelenetek nyíltszíni tapsra késztették a közönséget. Az est hatása még fokozottabb, ha a „Különös házasság” két­ségtelenül programba és el­gondolásba vágó részletét nem filmről vetítik, vagy ha már a szereplők miatt ezt a részt nem játszhatták, valami más rész­letet, de élő játékkal oldot­tak volna meg. Horváth Árpád rendezése a feladatok lelkiis­meretes és hatásos megoldását jeleníti, ehhez a lelkiismere­tességhez — az utóbbi évek negatív tapasztalatai • után — külön gratulálunk. , A „Különös tárgyalás” mű­10 kiló röpcédulával megrakva, a nyugatnémet Freyung, Ti- schenreuth, Hof, Coburg és Dannenberg községek határá­ban szállták fel. A CIA nem kímélt sem költséget, sem fá­radságot, 1956-ban például 400 ezer polietilén léggömb repült be Csehszlovákiába, 103 millió röpcédulát szórtak szét Ma­gyarország, és 2,6 milliót Len­gyelország fölött. 1956 jánuár- ja és novembere között pedig 8648 ballont küldtek az NDK területe fölé. A röpcédula­kampány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért később fényképezőgépekkel bo­csátották fel őket. Ezt nevez­ték a Moby-Dick hadjáratnak. A Szovjetunió és a népi de­mokráciák erélyes tiltakozásá­ra állították csak le a szuve­renitást sértő, a személy- és vagyonbiztonságot veszélyez­tető kalóz-akciót. Csakhogy a Moby-Dick hadjáratot egy má­sik követte, — a légi kémkedés. A légi kémkedés gondolata már korábban szóba került, A CIA már 1954-ben felhatalma­zást kapott az amerikai kong­resszustól, hogy megbízást ad­hasson egyes cégeknek speciá­lis felderítőberendezések gyár­tásúira. így kapott megbízást a „Lockheed Aircvaft Corpora-

Next

/
Thumbnails
Contents