Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

VHÄfj Pl ..UAL EGYESÜUETCK! Mezőgazdasági könyvhónap AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 44. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. február 22., csütörtök Hasznos a munkájuk Megyénk tanácsai mellett több mint félezer állandó bizottság tevékenykedik, amelyekben a tanácstagok ezrei végeznek különböző vizsgálatokat, ellenőrzése­ket, javaslatokat adnak vá­lasztókerületük fontos prob­lémáinak megoldásához, elő­készítik a tanácsüléseket, hangot adnak a lakosság igényeinek, segítenek a ta­nácsi határozatok végrehaj­tásában. Ez a több mint félezer bi­zottság az utóbbi időben érezhetően javította a mun­káját, s a legutóbbi felmé­rés szerint néhány hónap alatt több száz értékes ja­vaslatot nyújtottak be a községi, városi végrehajtó bizottságokhoz^ ezenkívül 376, nagy körültekintést, több napi munkát igénylő vizsgálatot, ellenőrzést vé­geztek, hogy jobb legyen a falu áruellátása, egészség- ügyi helyzete, tűzrendésze­te, stb. Ezenkívül, két köz­ség kivételével, mindenhol megalakultak a családi és társadalmi ünnepeket szer­vező állandó bizottságok, amelyek már jó néhány he­lyen szép eredményt értek el. Megfelelően berendezett házasságkötő terem, névadó ünnepségek megtartására alkalmas helyiség áll ren­delkezésükre, s felvilágosító munkájuk nyomán mind többen választják közsé­geinkben is az egyházi es­küvő helyett a díszes házas­ságkötő teremben, történő szertartásokat. Az állandó bizottságok tagjai nagy segítséget nyúj- , tanak a termelőszövetkeze- | tek politikai és gazdasági megszilárdításához is. A helyszíni szemlék, vizsgála­tok alapján rendszeresen felhívják a figyelmet a kü­lönböző hibákra, a gépállo­mási munka lazaságaira, ja­vaslatokat terjesztenek a tanács elé, amely egy-egy terület állattenyésztésének fejlesztését, az öntözés elő­mozdítását, a termésátlagok növekedését teszik lehetővé. A szociális és egyéb ügyekkel foglalkozó állandó bizottságok is sok helyen hasznosan tevékenykednek. Domoszlón például az óvo­da és iskola problémáinak megoldásában segítettek, Hatvanban pedig a kisipa­rosok helyzetét vizsgálta fe­lül. s javasolt hasznos meg­oldásokat a pénzügyi állan­dó bizottság. Sajnos, az állandó bizott­ságok hasznos tevékenysé­géről nem minden község­ben lehet beszélni, hiszen még a járási állandó bizott­ságok is elhanyagolják időn­ként feladataikat. Az Egri Járási Tanács mezőgazda- sági állandó bizottsága pél­dául az utóbbi hónapokban — a vizsgált időszakban — egyetlen ülést sem tartott, s mintha ezt a példát követ­nék Csány, Nagyréde, Erdő­kövesd, Fedémes, Sírok, s még néhány község állandó bizottsága szintén elhanya­golja megbeszéléseit, vizs­gálatait, s nem segíti meg­felelően a végrehajtó bizott­ság, a tanács munkáját. Az állandó bizottságok te­vékenysége alapjában véve hasznosan járul hozzá a ta­nácsok tevékenységéhez, s ez évben is azt várják tő­lük. sok hasznos javaslattal segítsék a végrehajtó bi­zottságok munkáját a vá­lasztók hasznára, (K. E.) I Jubileumi hír a | Hajtóműgyárból Jubileumot ünnepeltek a Hajtómügyár egri telepének szereldéjében: az ezredik, ösz- szeszerelt U—28-as traktor sebváltóház hagyta el tegnap a részleget! Ebből az alkalom­ból a szerelde dolgozói kedves kis ünnepséget rendeztek, jel­képesen megkoszorúzták az ez­redik munkadarabot és fel­ajánlást tettek arra, hogy még ez évben a kétezredik U—28-as traktor sebváltóházat is elké­szítik, összeszerelik. MA JOHN GLENN ŰRHAJÓS ISMÉT A FÖLDÖN ★ SZABAD GARÁZDÁLKODÁS EGYENRUHÁBAN ★ Önody György: A CIA TÖRTÉNETE ★ BÁNYÁSZ HÍRADÓ ★ ŰJ AMERIKAI TRAGÉDIA ★ HÍREK ★ SPORTÉRDEKESSÉGEK Ma kezdődik Egerben három megye könyvtárosainak tapasztalatcseréje Mint már lapunkban hírt ad­tunk róla, február 22-én, ma kezdődik három megye — Bor­sod, Heves és Nógrád — járási könyvtárvezetőinek háromna­pos tapasztalatcseréje Egerben. A háromnapos program ese­ménysorozatát Papp Sándorné, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese nyitja meg, majd Eber- gényi Tibor, a Heves megyei Gárdonyi Géza Könyvtár veze­tője tart előadást a megyei könyvtárhálózat múlt évi ered­ményeiről. Később pedig Békés György, a hatvani járási könyvtár vezetője ismerteti a könyvtárvezetőkkel a hatvani könyvtár hálózati és módszer­tani munkáját. A délutáni vita után az értekezlet részvevői megtekintik az egri Gárdonyi Géza Színház előadását. A pénteki napot nem Eger­ben töltik a tapasztalatcsere részvevői. Autóbusszal Gyön­gyösre utaznak, ahol megte­kintik a Bajza József Tudomá­nyos Könyvtárat, a déli órák­ban pedig a gyöngyöshalászi községi könyvtár munkáját ta­nulmányozzák. A nap másik felében ellátogatnak Párádra : és Recskre. Február 24-én, szombaton Antal István, a pétervásári já- ; rási könyvtár vezetője tart vi­taindító előadást a községi könyvtárak társadalmi bizott­ságairól. A tapasztalatcsere- látogatás, a bizonyára nagy ér­deklődésre számot tartó elő­adás vitájával zárul majd. A napokban kezdődött meg az első mezőgazdasági könyvhánap, s máris számos si­kerről érkezett hír községeinkből. A termelőszövetkezeti tagok körében mind nagyobb nép­szerűségnek örvendenek a jó szakkönyvek, amelyek a nagyüzemi mezőgazdálkodás egyes ágaival foglalkoznak, tudományos és népszerű módon. Pemyiz Balázs bácsi, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet dolgozója is ismerkedik a könyvhónap könyveivel. Három éve dolgozik a növénytermelésnél a szövetkezetben és úgy gondolja, egy kis szakmai továbbképzésre neki is szüksége van még. (Foto: Kiss Béla) > AA/W^WWWV/WWNAA/WWíAAAAAAAAA/VAAAAA^AAAAAA^AAA/WVWNAA^AAA^^WVVWVWíAVVVWvVVVW^ A földmű vessző vet keketek jelentősége a jövőben még nagyobb lesz, mint eddig volt Befejezte tanácskozását a MÉSZÖV V. küldöttgyűlése Kedden délután Bartolák Mihálynak, a MÉSZÖV elnö­kének, valamint Pálinkás Győ­zőnek, a felügyelő bizottság elnökének beszámolója, illet­ve jelentése után került sor a felszólalásokra, a MÉSZÖV V.1 küldöttgyűlésén. Az első nap felszólalói között érdemes megemlíteni Dér József mar- kan földművesszövetikezetí küldött hozzászólását, aki mint a helyi termelőszövetkezet el. nöke is bírálta a földműves- szövetkezetek tevékenységét. Elsősorban azt a segítséget kö­szönte meg, amit a MÉSZÖV nyújtott községük gazdálkodá­sának átszervezésénél és még az után is. — Nagyon jól esett ez a tá­mogatás, — mondotta a többi között. — Rendkívül sokat je­lentett ugyanis új közös gaz­daságunknak, hogy amikor például gépellátásd problémá­ink voltak, akkor is bizalommal fordulhattunk a MÉSZÖV-hős, amelynek vezetői rövid idő alatt gondoskodtak bajunk or­voslásáról. A markazi termelőszövetke­zet elnöke ezután feltette a kérdést: jó-e olyan gondola­tokkal foglalkozni, — mint azt egyesek teszik —, hogy a falu szocialista átszervezése után szükség van-e továbbra is a földművesszövetkezetekre. Né- hányan ugyanis, — mint mon­dotta —, azt állítják, hogy a földművesszövetkezetek el­vesztették politikai jelentősé­güket. — Véleményünk szerint a föl dművesszövetkezetek politi­kai jelentősége a jövőben még nagyobb lesz, mint eddig volt, különösen, ha továbbra is olyan odaadóan támogatják a termelőszövetkezetek tevé­kenységét, mint eddig. Dér József ezután néhány, a gazdasági munkával kapcsola­tos hibára hívta fel a figyel­met, elsősorban a MÉK-kel kapcsolatban. Javasolta, hogy ez a szerv ne csak az áruérté­kesítéssel foglalkozzék, hanem a piackutatással is, mert ak­kor nem kell ismét a tsz-ta- goknak elvinni piacra az áru­jukat, mint az elmúlt évben is Márkázom. Az történt ugyanis, hogy a MÉK piac hiá­nyában egy forintért vette vol­na meg a markaziaktól a cse­resznyét, a termelőszövetke­zet viszont Salgótarjánban 5 forintért tudta értékesíteni ki­lóját. — Mi nem kereskedni aka­runk, de nem hagyjuk, az árunkat tönkremenni sem — mondotta felszólalása végén Dér József, — éppen ezért ja­vasoljuk, a nagyobb arányú piackutatásra törekvést a MEK-nek. A következő felszólaló An­tal D. János, füzesabonyi kül­dött volt, aki a burgonyater­melés növelésének szüksé­gességére hívta fel a figyel­met. Ezen belül is elsősorban a vetőburgomya termelés fon­tosságáról szólt, mert e tekin­tetben sok a hiba még. A ve­tőburgonyát, — úgy javasolta — helyes lenne átadni aztán a MEK-nek, hogy az, amikor szükség lesz rá időben és meg­felelő minőségben tudja visz- szaszolgáltatni a termelőszö­vetkezeteknek . Illés István kisnámai küldött arról beszélt, hogy a boltoso­kat nemcsak altkor kell meg­büntetni, ha a rájuk bízott árukészletben leltárhiány mu­tatkozik, hanem akkor is, ha a leltár többletet mutat. A több­let ugyanis azt jelenti, hogy a bolt kezelői, dolgozói a vásár­lódat valahol becsapták. Előházi István abasári kül­dött a termelőszövetkezet 1600 holdnyi csemegeszőlő termő területéhez csomagolóházat kért, mert így könnyebben, gyorsabban és jobban tudnak átadni a MÉK-nek a le­szerződött szőlőt. Farkas Jó­zsef, a földművesszövetkezetek pétervásári járási központjá­nak elnöke a rendezvények és a kereskedelmi propaganda fontosságáról szólt. Mint mon­dotta: mindkettő nagy jelen­tőségű volt abban, hogy ke­reskedelmi forgalmuk ma 84 millió forinttal, vendéglátó- ipari forgalmuk pedig 32 mil­lió forinttal több, mint egykor volt. Néhány újabb felszólaló után az első nap vitája véget is ért. Utána a küldöttek az egri Gárdonyi Géza Színház­ban megtekintették Szigligeti: Párizsi vendég című zenés vígjátékot. A második napon délelőtt fél 9 órakor folytatódott a vita. Ezúttal az elsők között szólalt fel Hangrád Márton, a szihalmi földművesszövetke­zet tagjainak küldötte. Sza­vaiban bírálta az elmúlt évek­ben túlzottan tökéletessé vált adminisztrációt. — Nagyon jól tudunk már mi tömegével gyártani határo­zatokat, felhívásokat, kitűnően megtanultunk adminisztrálni. Nehezen akarjuk azonban ész­revenni, hogy ezek legtöbb esetben felszínesek, formáli­sak. Meg kellene tanulnunk azt, hogyha a gyakorlat nem igazolja ezeket a határozato­kat, nem kell szégyellni visz­szavonásukat, vagy módosítá­sukat. A későbbiek során Ivádi Jó­zsef, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a pétervásári járás küldötte foglalkozott a MÉSZÖV elmúlt négy eszten­dei munkájának eredményei­vel és hibáival. Különösen részletesen elemezte a bolthá­lózat működése terén tapasz­talható fogyatékosságokat. Utána Panák László, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese üdvö­zölte a küldöttgyűlést és fog­lalkozott felszólalásában a MÉSZÖV eddigi munkájával és további feladataival. Elöl­járóban a falun végbement változásokkal foglalkozott, amelyek természetszerűen to­vábbi fejlődésre, és erőteljes változásra kényszerítik a földművesszövetkezeteket is. — Engedjék meg, hogy én a soron levő feladatok közül el­sősorban a szolgáltatási tevé­kenységgel foglalkozzam — mondotta a SZŐ VOSZ elnök- helyettese. — Ha ugyanis azt mondjuk, hogy a falun jelen­tősen megnövekedtek az em­berek igényei, akkor a szol­gáltatási tevékenységgel is sokkal szervezettebb formában kell foglalkozni a jövőben. Alig két hete Galyatető mel­lett egy kis faluban jártam, és ott számosán panaszkodtak, hogy ha borbélyhoz kell men- niök, Gályára kell begyaiogol- niok, ha javíttatni kell a ci­pőt, a rádiót, a televíziót, vagy mosógépet, hosszú, kilométeres utakon kell cipelni ezeket, s hetekig várni megjavításukra. A jövőre vonatkozóan ez a panasz intelem is lehet. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddiginél sókkal ha­tásosabban keli foglalkozni a szolgáltatásokkal. Lehet olyan­megoldásokat is találni, mint amilyennel egy külföldi falu­ban találkoztam. Ebben a kis községben nem volt értelme annak, hogy borbélyt foglal­koztassanak rendszeresen. Ép­pen ezért egy kis szobában két villanyborotvát helyeztek el, amit bizonyos összegért mindenki használhatott, s ez­zel megoldódott a borbély­probléma. Panák László ezután a ter­ményátvétellel és a minősí­téssel kapcsolatban az igazsá­gosság szükségességéről be­szélt. Majd az egyik küldött felszólalására válaszolva meg­jegyezte, hogy nem jó a hibá­kat vétő földművesszövetkeze­ti dolgozókat' mindjárt kö­nyörtelenül megbüntetni, sok­kal emberségesebb bánásmód, ha nevelésükre fordítunk na­gyobb gondot. Ennek egyik módja a rendszeresebb ellen­őrzés. Csányt Sándorné, hatvani küldött a babtermelés fontos­ságáról, dr. Gyulai László me­gyei főügyész a földművesszb- vetkezeti törvényességről és vagyonvédelem szükségességé­ről beszélt, majd Tamás Lász­ló, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának veze­tője, hevesi küldött szólalt fel. — Ilyenkor a küldöttgyűlé­sen, nem árt, ha számot vetünk az eltelt négy esztendő munká­jával — kezdte felszólalását a küldött. — Ezt meg is tették a beszámolók és felszólalók, és jól esett hallani, hogy a fold- művesszövetkezeti tagok mind jobban törődnek a közös gon- (Folyt, a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents