Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

1962. január 12., péntek NÉPÜJSAG 3 „Célszerű-e beszélni róla ?Ä Az egyik üzemben előadást hallgattam a nemzetközi hely­zetről. Az előadó beszélt a XXII. kongresszusról is, s a kongresszus határozatainak, állásfoglalásainak fényében is­mertette a nemzetközi élet ese­ményeit, problémáit. így kitért az albán kérdésre is, hiszen napjainkban, ha szóba kerül a kongresszus és a szocialista tá­bor egysége, akkor határain­kon kívül és belül egyaránt el­kerülhetetlenül felmerül az al­bán probléma. Az előadó példákkal, adatok­kal, a külföldi sajtóból vett idé­zetekkel illusztrálta az albán vezetők egységbontó dezertőr szerepét, s bebizonyította, hogy politikájuk akarva, nem akar­va, az imperialisták malmára hajtja a vizet. Idézte azokat a nyugati sajtóhangokat, ame­lyek az albán vezetőket ugyan „vad kommunistáknak” tart­ják, mégis arra biztatják kor­mányaikat, hogy nyújtsanak baráti jobbot Tiranának, hogy Albánia ezzel is távolabb ke­rüljön a szocialista tábortól, mélyüljön a szakadék Szkan- der bég népe és a szocialista országok között. Annak ellenére, hogy Albá­nia mellett szó esett Kongóról, Laoszról, Goá-ról, Nyugat- Iriánról, lehetőleg mindenről, amiről a lapok írnak, a kérde­zőki a hozzászólók valameny- nyien az albán nép problémái felől érdeklődtek, mindenkit a szocialista tábor egysége fog­lalkoztatott. Jó szándék vezette azt a fel­szólalót is, aki megkérdezte, célszerű-e beszélni erről a problémáról, hiszen, szerinte, a „nyílt tárgyalás” csak ronthat a helyzeten. — Célszerű-e beszélni erről — első pillanatra megdöbben­tett a kérdés machiavellista hangvétele, de láttam: a jó szándék hangja szól belőle. A kérdéshez magyarázatképpen hozzátette: A vita megrendíti a szocialista tábor egységébe vetett hitet és nem biztos, hogy egyengeti az utat az al­bán álláspont és a szocialista tábor nézetei között. Nézzük először az első ér­vet, amely szerint a nyílt, őszinte szó megrendíti hitün­ket. Nyugodtan szegezzük le: a mi meggyőződésünk, ha úgy tetszik: hitünk, tényeken, tu­dományosan is alátámasztott igazságokon alapul. A meggyő­ződés, ha nincs tekintettel a tényekre, dogmává merevedik, értelmetlenné válik. Mennyit érne a mi hitünk, ha az albán problémáról nem beszélnénk, nem mernénk beszélni? Meny­nyit ér az a hit, amely nem állja az ellenfelek kérdéseinek pergőtüzét? Mit ér az a hit, amely nem mer szembenézni a tényekkel, a valósággal, ne­hogy megdőljön? Szükség van- e ilyen hitre? Szükség van-e arra, hogy az emberhez eljus­son a kétely — hiszen valami­képp mindenkit foglalkoztat az egységbontó albán vezetők ál­lásfoglalása —, de ne tudja meg az igazságot? Hruscsov elvtárs a XXII. kongresszuson ország-világ előtt ismertette az albán veze­tők eltévelyedéseit, s nem fél­tette a kommunisták hitét az igazságtól. Tudta, azt is szám­ba vette, hogy az ellenség mi­vel reagál majd az őszinte szó­ra, de a vezetés lenini normáit is ismerte, amelyek nem tűrik a tények elferdítését, eltitko­lását. A titkolózásnak nincs értelme, hiszen mindenki be­szél arról, hogy Hodzsáék poli­tikája ellentétben áll a XX. kongresszus szellemével és a Moszkvai Nyilatkozattal, ame­lyet egyébként ők is aláírtak. Nincs helye a titkolózásnak, amely csak ahhoz a felnőttes- kedő prüdériához hasonlítható, amikor a gyermek olyan élet­jelenségek felől érdeklődik szüleitől, amelyeket már tövi­ről hegyire ismer, éppen ját­szópajtásaitól — s gőgös eluta­sító választ kap —, éretlensé­gére hivatkozva. Ha mi nem beszélünk vala­miről, megteszik helyettünk ellenségeink, ellenfeleink, s abban nincs köszönet. A titko­lózás már csak ezért is célsze­rűtlen. Helyette inkább rá kell mutatni arra, hogy az albán vezetők állásfoglalása sokat árt népünknek, árt a szocialis­ta tábor egységének, és, hegy mi áz elvi egységet többre be­csüljük a formálisnál. Szá­munkra a szocializmus jövője drágább, mint bármiféle rosz- szul értelmezett „célszerűség”. Nézzük a felszólaló második indokát, hogy tudniillik: ha beszélünk az albánok hibáiról — ha ezt teszik a szocialista táborban mindenütt — megne­hezítjük az albánoknak, hogy kijavíthassák saját hibájukat A problémák tisztázása nem nehezít meg semmit. Ismer­nünk, elemeznünk kell az al­bán politikát, s beszélnünk is kell róla. És amiről sokan megfeled­keznek: az albán politikusok­nak nincsenek ilyen aggályaik, ők nyíltan vádaskodnak a Szovjetunió ellen, a sajtó, a rádió nap mint nap közöl szov­jetellenes megnyilatkozásokat, cikkeket. A nyugati sajtó is rájuk hivatkozik: albán forrá­sokból meríti információit. — Mi pedig lemondjunk a mi igazunk hirdetéséről akkor, amikor a másik fél nem teszi ezt? — Célszerű-e beszélni róla? — tette fel a kérdést a felszó­laló. Célszerű — ha egyáltalán he­lyes ezzel a szóval kérdezni, ugyanis a „célszerű” fogalmá­nak ebben az esetben kissé taktikázgató íze van. Kell beszélni erről is. Mert nem mi. a tények, az esemé­nyek adják az emberek szájá­ba a beszédtémákat Krajczár Imre Fejtéshez előkészített front a 12-es ereszkében Van-e sürgősebb feladat, mint határidőre és jól felépí­teni a szükséges lakásokat? ötéves tervünk megszabta, hogy öt év alatt 250 000 lakást kell építeni. De gyárakra, is­kolákra, sok és különféle rrye- zögazdasági épületre is szük­ség van. Rövid idő alatt sokat és olcsóbban kellene építe­nünk. Ezért sürgős és fontos feladat építőiparunk gépesíté­se. A mi vidékünkön az építő­ipari munkák zömét az EM Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat végzi. Két évvel ezelőtt a vállalat gépesítése alacsony fokú volt, jóval el­maradt az országos átlagtól. Bár feladatköre eltérő, de a magasépítőhöz képest is rosz- szabb a Tanácsi Építőipari Vállalat gépesítése. Mit tud a vakológép és a magaserémű autódaru ? Az EM Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnak ma külön gépészeti osztálya van. Nagy Dezső gépészmérnök tá­jékoztat az utóbbi két év fej­lődéséről. A vállalatnál 1960 közepén 0,4 lóerő volt az egy főre eső gépesítés, jelenleg 0,8. Ez az adat a gépesítés fo­kának megkétszereződését je­lentené, de télen bizonyára kevesebb a létszám, így az adat csalóka — vitázunk a gé­pészekkel. Nézzük gépfajtán­ként. Két évvel korábban a vállalatnak 14 betonkeverője volt, ma 36 darab. A habarcs- keverők száma 9-ről 16-ra, a szállítószalagok 23 darabról 40 darabra szaporodtak. Az egri 96 lakás építkezésen két kocsira szerelt vakológép dolgozott. Az egyiket a mi­iOOOCOOOOÖOOCOOOOOOOOOOOOCXXiOOOaOCXXXXXIOCX „A bánya jövője!” — így be­széltek már évekkel ezelőtt is az Egercsehi Bányaüzem 12-es ereszkéjéről, erről a jó minő­ségű, magas fűtőértékű szenet rejtő telepről. A kezdeti idő­ben — hosszú szakaszon — tiszta szénben haladtak előre a vágatok. Később riolit-lcúp- ba ütköztek. A riolit-kúpnak, ennek a kemény, vulkáni kő­zetnek az áttörése ugyancsak megnehezítette a bányászok munkáját, csak lassan halad­hattak előre — a riolit a pak- szittal szemben is igen ke­ménynek mutatkozott. De vé­gül is győzedelmeskedett az emberi erő, átvágták magukat a rioliton s újra tiszta szén­ben vájták a vágatokat. Olyan kipróbált, nagyszerű kollektí­vák dolgoztak itt, mint Nagy H. Pál, és Papp István III-as szocialista brigádjai. (Nagy H. Pál brigádja hajtotta ki azt a 400 méteres vágatot, amely nagyban előre lendítette a fel­tárási munkákat, a Papp Ist­ván III-as brigádiának mun­káját dicséri a 12-es ereszke zsompjának — vízgyűjtő vá­gatának — elkészítése.) A 12-es ereszkei feltárások mai napig folynak, jelenleg hét csapat dolgozik itt — a bánya legtávolabbi és legmé­lyebb pontján. Készen áll művelésre már egy front Fejtéséhez egyelőre nem kezd­tek hozzá, mert ezen a szaka­szon váratlanul nedves, vizes úszóhomokba ütköztek. A széntelep vágatokkal való kö­rülhatárolása után — az úszó­homokos betörés megszünte­tésével — nemsokára a 12-es ereszkében is megindulhat a folyamatos termelés. a is. ... hogy a francia ultrák már katonai laktanyákba is betörnek, hogy fegyverekhez jussanak. Így szereztek gép­pisztolyokat a Versailles melletti katonai lőtér fegy­verraktárából, a Tóul köze­lében levő amerikai légitá­maszpontról pedig robbanó­anyagot. A francia polgár, miután elolvasta az újságot, nyugod­tan napirendre térhet a dol­gok felett. Hivatalos forrá­sokból is megtudhatta, hogy honnan szereznek hadianya­gokat a fasiszták. Bizonyára kellemesen csa­lódott monsieur Pierre, ha eddig azt hitte, hogy az ult­rákat •— mondjuk a Szovjet­unió látta el fegyverekkel. TASNÄDI VARGA ÉVA: Vers a XX##. kongresszusról Milyen lesz akkor, mondd meg, ha eljött már a béke, s nem adnak többé fegyvert a gyilkosok kezébe? Habos tej ring békésen és hófehér a sajtár, más Ize lesz a csóknak, a szónak, amit adtál. Milyen lesz akkor, mondj, ha atomtámaszpontok helyett új erdők nőnek s fényt ringatnak a lombok? — ha ágyúk helyett otthont mutat a vonatablak, más fénye lesz a holdnak, a messzi csillagoknak. Milyen lesz akkor, mondd, ha bátor lesz az ember, s örökké tartó kötés tartja össze a Renddel? Ha nincs már háború és dús a földek vetése, s kalács fonódik jelként az asszonyok kezére... Milyen lesz akkor, mondd, ha nincs már harc szívedben, ha megbékültél végleg és veled együtt minden épít, alkot és formáz. És akkor majd meglátod, hányán teremtik újból a vajúdó világot. 'i Építőiparunk gépesítése Már napok óta vártam a vá­laszt, a vadász izgalmával, a beteljesülés utáni vágy sóvár­gásával. Mert, ha válasz jön, akkor már ö is jön. És jönnie kell. Mert ilyen jó nőt én még nem láttam. És ilyen finomat sem. Kicsit hűvös, méltóság- teljes, mint valami királykis­asszony, jó, de nem hivalkodó az öltözködése és tudomásom szerint senkije sincs, csak a férje. S ilyen ügyekben a férj a legkevésbé érdekes. A szom­széd osztályon dolgozik, néha látom, amint ellépked a folyo­són. nem néz rám, de tudom, hogy lát és érzi is, hogy látom, hogy nézem és kívánom. Attól nem félek, hogy meg­mutatja a levelet a férjének. Eddig még egyetlen nő sem tette, s miért is tenné? Utó­végre nem rossz dolog még egy becsületes asszonynak sem, ha szerelmes levelet kap, ha érzi és tudja, hogy másnak is tet­szik, másnak is kellene, nem­csak a férjének. Ó. ismerni kell a női lelket! Húszegynéhány levélből tizenötre jött válasz, s tizennégyen jöttek a levél után is, hogy a pecsét is rákerüljön baráti levelezésünkre, de egyet­len férj nem tudott meg sem­mit. Az asszonyok ravaszab­bak, mint a lányok... A lét határozza meg a tudatot. Ezt jó volt megtanulni a szeminá­riumon ... Az asszonyi lét meghatározza az asszonyi tu­datot, az objektív körülmény kifejleszti bennük a ravaszsá­got. az ügyességet és a hozzá­értést. Hiába, asszonyok a csókmú- $é$zelc és én minden művésze­JlmMdhjAir tek között az iméntit tartom a legtöbbre ... Fogalmuk sincs, milyen izgató egy ilyen kaland. 1 Az első levél, amelyet én írok... Aztán jön az ő levele, amely­ben visszautasít. Ekkor már nyeregben érzem magam. Mert azért utasít vissza levélben, azért válaszol, mert válaszolni akart, mert nem tudott szaba­dulni szavaim bilincseitől és . hát az első válaszlevélben mit tehet mást? — visszautasít. S ez a n e m a szerelem nyel­vére lefordítva azt jelenti, i hogy igen. S most várom ezt a nem-et. ■, Tőle! Minden idők legszebb asszonyától, akinek képét szí- - vemben dajkálom, aki miatt álmatlan éjszakák gyötörnek, ■ akinek rabszolgája lennék, ; vagy jobbágya, ha nem ilyen . társadalomban élnénk. De sze­relmi főnökömnek elismerem i és prémiumáért esedezem... Valahogy ilyesmit írtam. Szép ; szavakat, irodalmi gondolato- . kát egy kis könnyed humorral, hogy már a sorokból kicsendül­jön, nem aszfaltbetyár az, aki írta. de egy sóvárgó, szerelmes i férfi, aki a sors kifürkészhe- < letten akaratából későn érke­zett a nagy találkozóra, s Ö, mással indult tovább... De i most utolértem és jogomat kö­vetelem ... Ezt is írtam, mert ez nagyon tetszett nekem, ez a . későn érkezés nagyon jól hang- ■ zik, s ezt még egyiknek sem i írtam, t — Levele van, Murcsai kar- társ! — riaszt fel a hivatalse- ‘géd hangja álmodozásomból. — Adja, adja ide, gyorsan — hebegtem, most valóban őszin­tén, szinte gyerekes boldogság­gal, s valósággal kikapom a kék borítékot a kezéből. — Nőcske... N öcske? — kérdi Koroda nyájas kíváncsi­sággal, hogy orrcimpái bele­remegnek, mert neki sose vol­tak kalandjai, csak gyerekeit vannak, öten és egy felesége, akitől, ha levelet kapnék, ki­menekülnék a világból. Ese­ménytelen életét az én izgal­mas életem tavában szeretné megfürdetni... — Dehogy, az egyik barátom — mondom egykedvű arccal és tettetett nyugalommal bontom fel a levelet... Női írás. Ezt már a borítékon láttam. Csak ő lehet. Válaszolt, hogy nemet mondjon. Megvagy, kis mada­ram. Megfogott a lép, amelyre gondolataim, vágyaim mézét kentem. A levél hosszabb an­nál, mint vártam, mert nemet mondani nem kell majd egy oldal... Na, de olvassuk ... És olvasom: „Kedves hódoló kartársamí’ Ezt a hangot nem szeretem. Cinikus, kicsit nagyképű és vállveregető ... Azt szeretem, ha egy levél így kezdődik: „Uram! Mit képzel rólam...” — mert ezeknek a leveleknek ismerem a folytatását. Na, de olvassuk tovább. i nisztériumtól kapták, a mási­kat a vállalat gépészeti osztá­lya „hozta össze”, a TMK mű­hely hathatós segítségével. Nagy Dezső és Szigetvári Jó­zsef újítását valósították meg. A vakológépek beváltak, di­csérték a munkások. Sok kő­művest helyettesít ez a két gép, hiszen egyenként és na­ponként 600 négyzetméter a teljesítményük. Persze, ahhoz, munkatér és jó előkészítés szükséges. Huszonnyolc méterre emeli „fejét" a magasgémű autódaru, sokan megcsodálták ezt a Textilnagykereskedelmi Vállalat egri raktárépítésén. Könnyen mozog, mert autóra szerelték, így oda küldik, ahol a legnagyobb szükség van rá. Három óra alatt összeszerelhe­tő és másfél tonnányi súlyt ir, könnyedén emel a magasba. Mennyi verítékes munkától, sérvtől és egyéb kíntól szaba­dítja meg ez a gép a segéd­munkásokat. Jelenleg hat da­rab autódaruja van a vállalat­nak. Amivel nem.értünk eoyet Jogos büszkeséggel emlege­tik a légkompresszort, ami olyan sok és jó szolgálatot tett Piszkéstető és Gyöngyösoro- sziban. Ez a gép egyforma, játszi könnyedséggel vágta a Mátra kemény szikláit és az ércelőkészítő vasbeton födé­méit. Az egri lakásoknál két parkettacsiszoló-gép dolgozott és a napokban várták a negye­dik gépet. Egyik legnehezebb és leg­több munkást foglalkoztató munkafolyamat az építőipari földmunka. Az építésvezetők és a gépészeti osztály dolgozói úgy vélekednek, hogy a föld­munkákat elvégzik gépesítés nélkül is. Különben sem tud­nák kellően kihasználni a gé­peket. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál az el­múlt év első felében több mint 56 ezer köbméter földet moz­gattak meg. Ebből 20 ezer köbméter mélyépítés jellegű munka volt. A Közúti Üzemi Vállalatnál fél esztendő alatt több mint 40 ezer köbméter földet mozgattak, szinte kizá­rólag kézi erővel. Mindkét vál­lalatnál legfeljebb a kiszállí­táshoz használják a transzpor­tőrt. Ügy véljük, nem fér kétség hozzá, hogy a földmunkák gé­pesítése jelentékenyen növel­né a termelékenységet és nem kis mértékben járulna hozzá a kivitelezési idő csökkentésé­hez és ezzel együtt az építést költségek is csökkennének. Földnyeső, talajegyengető és gödörfúró gépek alkalmazása feltétlenül gazdaságos lenne. Természetesen a megfelelő, ál­landó jellegű munkát biztosí­tani kellene. A földmunkák jobb megszervezése annál is indokoltabbnak látszik, mert megyénkben nem működik mélyépítő vállalat. Tehát a három, vagy négy építőipari jellegű munkát végző válla­lat földmunkáinak gépesítését — esetleg kölcsönös együttmű­ködéssel — feltétlenül biztosí­tani kellene. Kihosználatlan lehetőségek Sok ezer köbméter falat építenek kőműveseink — kizá­rólag kézi erővel, kisméretű és üreges téglából. Sokat hal­lottunk már a falazóelemek­ről. Tavaly elterjedt a hír, hogy Gyöngyösön középblokk- gyártó telepet létesítenek, de nem lett belőle semmi, más­ként döntöttek a felsőbb szer­vek. A meszelés a könnyebb munkafolyamatok közé tarto­zik. De hány ezer négyzetmé­tert kellett elvégezni az egri, gyöngyösi és hatvani lakás- építkezéseken, vagy a Vas­nagykereskedelmi Vállalat rak­tárépítkezésén. Volt-e mindig elegendő munkás? Csupán az első félévben 318 ezer négy­zetméter meszelést végeztek megyénkben az építőipari vál-' lalatok és négy százalékot sem ért el a gépesített meszelés. A vasbetonszerkezetek be­építésének gépesítésében köz­rejátszott a kényszer. Ugyanis legtöbb munkafolyamatot kézi erővel alig lehet elvégezni. De nem sürget, nem kényszerít-e bennünket az idő, és az egyre fokozódó követelmények? A kezdeti eredmények után gyor­sabban kell előre menni, bát­rabban kell gépesíteni és job­ban ki kell használni a gépe­ket. Ez vállalati és egyben népgazdasági érdek is. É.' L. A verpeléti Dózsa Tsz-ben már ebben a hónapban 25 va­gon" szervestrágyát szállítottak ki a földekre. A fejtrágyázásra körülbelül a jövő hónap ele­jén kerül sor. A gyümölcsösökben jelenleg tisztogatási munkák folynak: gallyazás, selejtezés. A zárszámadási közgyűlési megelőzően — erre január vé­gén 'kerül sor — kiosztják a tsz-tagok között a természet­beni járadékot is; tagonként közel két kilogramm búzát egv-egy munkaegységre. A termelőszövetkezet hatvan tagja a munkák mellett részt vesz a háromévfolyamos ter­melőszövetkezeti akadémián is, amelynek végeztével okle­velet kapnak. Vezelőségválasztó taggyűlést tartott az f'msz recski községi szervezete A napokban tartotta veze­tőségválasztó taggyűlését az fmsz recski, községi szervezete a bányász kultúrotthonban. Az fmsz négyéves munkájáról Horáczi József né ügyvezető­elnök számolt be, majd a ve­setőség megvalasztása után megtárgyalták a további fel­adatokat. A beszámolót vita követte, ahol több fontos problémát vetettek fel a hozzászólók, többek között szó esett a zöldség- és gyümölcsellátás kérdéséről, valamint a kenyér minőségének javításáról is. „ ... megkaptam számomra hízelgő sorait. Igazán kedves, hogy ilyen szépnek és ilyen jó­nak, s mi fő, ilyen kívánatos­nak tart. Bevallom, nő vagyok, s ez jólesett... Ismeretségünk­nek, sajnos, azonban van egy kis akadálya ...” Tudom, szívem, tudom: a férjed. De hát ez lehet aka­dály? Te is tudod, hogy nem. mert akkor nem válaszoltál volna... „önnek, hódoló kartársain, meg kell tanulnia helyesen ír­ni. Az álmatlan éjszakákban az éjszakát nem ly-nal írják, ha­nem egyszerűen j-vel... Hu­morral, két r-rel írandó, így. ahogyan itt van, s nem úgy, ahogyan maga irta ... Dajkálni sem l-y, de az amely viszont nem j... A múlt időt kettős tével írjuk, s megfeledkezett a magyar nyelvben az ikes igék ragozásának szabályairól, te­hát: nem eszek és iszok, hanem eszem és iszom... Nem nehéz ezt megtanulni... Két—három év és menni fog a dolog ... Addig várok magára örömmel... U. I. Majd elfelejtettem: an­nak ellenére, hogy férjem test­nevelő tanár, örömmel áll ren­delkezésére a magyar helyes­írás szabályainak elsajátításá­ban. Ezt 6 üzeni meleg barát­sággal .. A gondolat a torkomon akadt. Aljas nőszemély. így bánni egy szerelmes férfival. Kegyetlen ez az élet: már a nőkben sem bízhat az ember. Gyurkó Géza Hírek a verpeléti Dózsa tsz-ből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents