Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

VILÍ(i pan? Frsp.iM. FOVESiü IPTEK! Tél a Mátrában AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Xin. évfolyam, 8. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. január 11., csütörtök 'Vfi'ry mű, méltó a tanulmányozásra Még az elmúlt évben tör­tént, mikor a világsajtó szenzációjává vált az SZKP programtervezete. Már ak­kor elkezdődött felette a vita világszerte. Ellensé­geink támadták, a kommu­nista pártok tagjai pedig a javaslatok millióit küldték be, hogy minél tökéletesebb mű legyen a kommuniz­mus építésének nagy törvé­nye. Másodszor a XXII. kong­resszus tanácskozásának napjaiban került ismét a világ közvéleménye elé ez a hatalmas program, ame­lyet hosszú tanácskozás után fogadott el a Szovjet­unió Kommunista Pártja. És ezen a két hétig tartó tanácskozáson, ahol a fel­szólalók százai mondták el véleményüket a program- tervezettel, a szervezeti sza­bályzattal és a kongresszus más vitatott kérdéseivel kapcsolatban, olyan hatal­mas tanulmányozásra váró anyag gyűlt össze, hogy ab­ban az időben, a kongresz- szus napjaiban, bár min­denki figyelemmel kísérte az eseményeket, gondos, alapos tanulmányozásra nem adatott lehetőség. Akkor, s az utána követ­kező hetekben is az embe­rek nagy része inkább a szenzációkat csipkedte ki a hatalmas kongresszusi anyagból, vagy a legfonto­sabb vonatkozásait tárgyal­ták, de a minden részletre kiterjedő, alapos tanulmá­nyozás ideje csak most kez­dődik el. Néhány nap múlva kom­munisták és pártonkívüliek tízezrei kezdik meg e hatal­mas mű, az SZKP XXII. kongresszusa anyagának alapos tanulmányozását, amely több hónapon keresz­tül tart majd. Ez a több hónapos mun­ka, amelyet tanár, ipari munkás, szövetkezeti pa­raszt, s a társadalomnak szinte valamennyi rétege végez, nagy jelentőséggel bí­ró munka lesz, nagy alapos­ságot, elmélyült tanulmá­nyozást igényel az előadók­tól, s a tanfolyam részvevői­től egyaránt. A kommunizmus építésé­nek nagy programját meg­ismerni, felületesen csip­kedve az ismereteket, vagy a szenzációkat kiragadva „tanulmányozni” nem lehet, csak úgy ismerhetjük meg igazán a kommunista párt elképzeléseit, a kizsákmá­nyolásmentes. anyagi ja­vakban bővelkedő társada­lom felépítésére, ha lelki- ismeretes, alapos munkával tanulmányozzuk a kommu­nista építés feladatait, elvi kérdéseit, s ami legfonto­sabb, megismerjük annak gyakorlati megvalósulásá­nak módozatait. Nem a valóságtól eltávo­lodott elméleti munkáról van itt szó, hanem arról, hogy megtanuljuk gyakor­latban alkalmazni a kom­munista építés programját, hogy lehetővé tegyük a XXII. kongresszus szelle­mének behatolását a társa­dalmi élet minden területé­vé. hogy mielőbb megszaba­dulhassunk • azoktól a hi­báktól, amelyek eddig gá­tolták gyorsabb előrehala- i dósunkat. ! Az a több tízezer ember, i aki néhány nap múlva meg­kezdi a XXII. kongresszus I anyaganak tanulmányozá- | sát, tehát az életnek tanul. Pártnap Kecskén Tegnapelőtt, január 9-én, pártnapot tartottak Recsiken. A bányászotthonban rendezett pártnapon a majd háromszáz részt vevő nagy érdeklődéssel hallgatta Hazai Béla elvtárs­nak, a Központi Bizottság mun­katársának az SZKP XXII. kongresszusa jelentőségéről, a kongresszus fontosabb gondo­latairól és napjaink feladatai­ról tartott előadását. Előadások a TIT filmbarátok körében Tegnap délután 5 órai kez­dettel Gyöngyösön, a TIT film­barátok körének előadásai ke­retében került sor Maár Gyula filmesztéta újabb előadására, amelynek címe: A történelem ábrázolása filmen. Egerben pedig ma délután tart előadást a TIT-klubban, Filmelemzés címmel. Ezután a Bűnös vagy áldozat című filmet vetítik le a kör tagjai előtt. NYILATKOZIK A KISZ MEGYEI TITKÁRA ★ Somody József: TÉL A MÁTRÁBAN ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ KÜLPOLITIKA ★ BÄNYÄSZHlRADÖ ★ MAGYAROK ÉS A RISORGIMENTO ★ HÍREK Kötelező tüdőszűrés — a nagyobb baj megelőzésére > latokat, amelyet jelenleg a hevesi járásban végeznek. A városi lakosságot a stabil rönt­genben szűrik a kórházakban és az egészség házakban, s a tervek szerint ebben az évben 120 ezer ember szűrését vég­zik el a megyében. A megyei egészségügyi szer­vek ütemtervet dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogyan le­het lebonyolítani a megyében a falusi lakosság tüdőszűrését. A rejtett megbetegedések fel­derítésére megszervezték a mozgó röntgenes szűrővizsgá­Január 16-án farija zárszámadási közgyűlését a markazi Mátravölgye Tsz A'markazi Mátravölqye Tsz január tizenhatodikén tartja zárszámadási közgyűlését. A közgyűlésen szép eredmények­ről számolhat be a termelő- szövetkezet vezetősége. A tsz- tagok idejében fejezték be az őszi munkákat: az őszi beta­karítást, szántást, vetést... A teli időszak alatt a több mint 500 hold szőlőterületen négy hold kivételével befejez­Aprilis elsején már 12 keltetőgépet üzemeltetnek az egri keltetőállomáson Mint már hírt adtunk la­punkban, Egerben, a gépállo­más mellett néhány hónapja hozzákezdtek egy nagy telje­sítményű csibekeltető építésé; hez. A gyors ütemben haladó munkának köszönhető, hogy a keltető épülete már él is ké­szült, és így hozzákezdhetnek a belső szerelésekhez is. Har­minchat ‘géppel működik majd a keltető, ebből április 1-re már tizenkettőt üzembe is he­lyeznek — teljesítménye: egy keltetési idő alatt 120 ezer csibe lesz. ték a fedési munkákat. Ebben a hónapban hozzákezdtek a trágya kihordásához is: eddig körülbelül 100 vagon szerves- trágyát hordtak ki a földekre. A gyümölcsösökben folyó se­lejtezési munkák mellett nem­sokára sor kerül egymillió szőlőoltvány készítésére is. Munkával kezdte az új évet Heves megye ifjúsági labdarúgó-válogatottja. Január 3-tól 6-ig háromnapos edzőtáborozáson vett részt Mátraházán, ahol az elméleti anyagon kívül egy kis gyakorlati rész is bekerült a napi programba. A fiúk nagy kedvvel végezték a futó, gyalogló és más egyéb gyakorlatokat a festői szépségű környéken. Képünkön ép­pen edzésre indulnak a fiatalok. $>AAAA/WWWWWWWWVWWW\AAAAAVWWWWW^AAAAAAM/WVWW\AAAAAAAA/WWWVWWiAAAA*AV\A^í Az aszály ellenére nyereséggel zárták az 1961-es évet a Füzesabonyi ÁG dolgozói nyéreséges volt az 1961-es esz­tendő. — Az elmúlt év a gyarapo­dás éve is volt — folytatta to­vább. — Tavaly egyesültünk a Poroszlói Állami Gazdasággal, így az addigi három üzemegy­ség helyett ötöt hoztunk létre. Megnövekedtek feladataink, mert a gazdaság határa Káltól a Tisza partjáig nőtt meg, s ez az óriási terület a mezőgazda- sági termelés előfeltételeinek szempontjából többféle képet mutat. Mégis, a bevált, fejlett módszerek alkalmazásával több száz vagon vetőmag gabo­nát termeltünk. Búzából 15,90 mázsa, tavaszi árpából 13,60 mázsa és őszi árpából 15,80 má­zsa átlagtermést értünk él. Egy 10 holdas kísérleti telepünkön 28,90 mázsás átlagtermést sike­rült betakarítanunk búzából, s ebből kiindulva az idén már érmék alapján fogtunk hozzá a' búza termesztéséhez. — Az elmúlt évben sok ta­pasztalatot szereztünk a kuko­ricatermesztés vegyszeres gyomirtásában is. Kísérleti eredményeink alapján most már tudjuk, területenként mi az a mennyiség, amit használ­Szakszervezeti nyugdíjasok találkozója az egri Szakszervezeti Székházban Baráti találkozó színhelye volt kedden este az egri Szak- szervezeti Székház sakkterme. Az egri szakszervezeti nyug­díjasok alapszervezete egyéves fennállása alkalmából ünnepé­lyes ismerkedési estet rende­zett, amelyen részt vettek a tagok és családjuk. Megjelent a találkozón Put- noki László, az MSZMP me­gyei bizottságának első titkára, Furucz János, a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsa vezető titkára, Libertiny Sán­dor alezredes. Heves megye rendőrfőkapitánya is. A humoros megnyitó után helyet foglaltak a terített asz­talok mellett a nyugdíjasok, akik nevében Kácsor János, az alapszervezet elnöke mon­dott köszönetét mindazoknak, akik lehetővé tették az alap­szervezet működését és vissza­pillantott az eddig eltelt idő munkájára, eredményeire. Majd kezdetét vette a vacsora, amelynek előállításához az Ál­lami Pincegazdaság, a MÉK, a dohánygyár, a MOSZK és a szódagyár járult hozzá. A han­gulatot csak emelte, hogy köz­ben a Szakszervezeti Székház kultúrcsoportja villámjelene­tekkel, versekkel, énekszámok­kal szórakoztatta a vacsorázó- kat. A vacsora végeztével Put- noki László elvtárs szólt a nyugdíjasokhoz, akik — mint többek között mondotta — ta­lálkozásaik során, elbeszélget­ve a gyermekekkel és a kö­zépiskolás fiatalokkal, hozzá­járultak ahhoz, hogy a ma és a jövő nemzedéke tanulja becsülni a munkát és az éle­tet. Az ünnepélyes találkozó után éjfél után egy óráig ma­radtak együtt a nyugdíjasok, s beszélgetéssel, tánccal, zene- hallgatással szórakoztak csa­ládtagjaikkal együtt. .■sí­nünk kell a nagyobb termés-: eredmények eléréséhez. Ta­valy még külföldi gyártmányú vegyszereket használtunk, de ebben az évben már magyar vegyszerekkel oldjuk meg a gyomtalanítást. — Milyenek az állatte­nyésztési eredmények, kifi­zető volt-e a gyümölcsösben a munka? — A gazdaság állattenyéss- tőinek sikerült teljesíteni egyébként feszes terveiket,, csupán a tejtermelésben van egyszázalékos lemaradás. Si­kerrel teljesítettük hústerme­lési tervünket, exportra 24,5 vagon árut szállítottunk el hí­zott szarvasmarhából Hízott sertésből a tervezett 53 vagon helyett 63 vagonnal adtunk át a fogyasztásnak. — Csak jót mondhatok a kertészetre is. Almatermésünk 70 százaléka exportra ment. Közel 40 vagon almát adtunk el a külföldi államoknak. A gyümölcsös forintértékben túl­teljesítette tervét. — Még el szeretném monda­ni azt is, hogy 1961-ben meg­hozta első termését a 20 hol­das komlótelepünk is. A terve­zett 20 mázsa helyett 34 má­zsát szedtek le róla a dolgo­zók. E sikerek alapján újabb 20 holdas kamlótelepet létesí­tettünk. Reméljük, a jövőben is kifizetődő lesz a vele való fog­lalkozás — fejezte be kérdé­seinkre adott válaszát Szalay György, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatója. Cs. I. A mátraházi labdarúgó-pályát csúszós jég és hóréteg fedi. mindez azonban nem jelentett akadályt a labdára éhes játékosoknak. Bemelegítés után labdatovábbítási gyakorlatokat végeztek, majd rövid kétkapuzás következett Jávori József edző irányításával. Zimonyi rúgta az év első gólját, amelyet azután sűrűn követett a többi. Kezdetnek nem rossz... (A képes riport folytatása a 6. oldalon) Nagy költséggel épült az Egercsehi-bányatelepi Ál­talános Iskola. Megindulá­sáig volt is vele elég baj. Mikor aztán végleg birto­kukba vették a gyerekek és pedagógusok, nem gondol­hatták, hogy ezzel nincs vége a kálváriának. Az ősz után megjött a tél, fűteni is kellett az iskolát, s itt ke­letkezett az újabb baj. Mert a kályhák, bizony, nem állták meg a helyüket. Gröber Gyuláné igazgató­helyettes valóságos cserép- kályha-szakértővé vált' né­hány hét alatt, amíg a szak­emberekkel kíbogoztatta, hogy miért füstölnek és miért nem futenek a vado­natúj cserépkályhák az is­kolában és a nevelői laliás- ban. Ott van az iskola a leg­jobb szén lelőhelyén, és fáz­nak a gyerekek, s időnként kibírhatatlan széngáz ter­jeng a levegőben. Jó lenne, ha végre a kályhák ügyéi is megoldaná az építő válla­lat, mert az sem helyes, hogy folyton az üzem kály­hását. kérik: tegyen valamit. Ez így nem jó, ezt véglege­sen meg kell javítani, mert a gyermek egészsége fontos dolog! (á) «Ml Hideg, ég köd uralja már na-1 pok óta a Füzesabonyi Állami Gazdaság központi üzemegysé­gének a környékét is. A földek kihaltak, dér és hó borítja, in­kább csak az épületek körül folyik a mindennapi tenniva­lók elvégzése. — Milyen eredményeket értek el az elmúlt gazdasági évben a Füzesabonyi Állami Gazdaságban? Ezzel a kérdéssel nyitottunk be a gazdaság igazgatójához: Szalay Györgyhöz, s megkér­tük, válaszoljon kérdésünkre. — Az 1961-es gazdasági év a rendkívüli aszályos időjárás éve volt — válaszol Szalay György. — A gazdaság dolgo­zóinak megfeszített munkájára volt szükség, hogy a tervben előírtakat teljesíteni tudja, így is, kukoricából kövesebb termést értünk ’ el, . mint amit' terveztünk. De örömmel újsá-' golhatom, hogy ennek ellenére a gazdaság nyereséggel zárta az elmúlt évet. Pontos adatok­kal igaz, nem szolgálhatok még, mert a könyvelési mun­kák nem fejeződtek be, de azt már biztosan tudjuk, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents