Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

1963. január 9., kedd NÉPŰISAG 9 A tsz-asszonyok kettős műszakjáról Nehéz a dolgozó, városi ász- szony helyzete. Napi nyolc óía a munkahelyén és meghatá­rozhatatlan munkaidő otthon, a háztartásban. De ha lehet, ennél is nehezebb a falusi asz- szony helyzete, aki a Sürgős munkák idején nemcsak a nyolc órát dolgozza le a föl­deken, s nincs is annyi se­gítsége, mint a városi asz- szónynak, — pedig lehetne se­gíteni rajtuk is. Vegyük csak sorjában, mi az, ami megköny- nyíti a városi asszony máso­dik műszakját. Készételek, mirelit, konzervek Városban mindhárom egyre inkább hódít, a dolgozó aSZ- sZönyók szívesén vesznek mi­relitárut, amely egyáltalán ■mm drága, jóízű és csupán rgy forralásra van szükség, az űetes, meleg vacsora már ott áll az asztalon. Hasonló a helyzet a konzerwel is, bár ez már drágább, nem lehet olyan sűrűn venni. A kész­ételek közül is sok akad, amelyik olcsó, ízletes és az esti főzés terhét leveszi a t, r iszonyok válláról. És ha már a főzésnél tartunk, felbecsül­hetetlen segítség az üzemi konyha, olcsón biztosítja, hogy a férj is, a feleség is me­leg étéit egyék. Hogy néz ki mindez a fa­jlun? A füzesabonyi járásban bizony nem sók jót léhét ta­pasztalni. Kevés a félkész, vagy a készáru, mirelitnek meg sok helyén híre-hamva sincs. De ha volna, azzal sem érnénk sokat, mondják a ter­melőszövetkezeti asszonyok, mért évközben kévés a pénz. Ami élőlégét osztanak, az el­megy ruhára, cipőre, más ap­róságokra. A legfőbb érv pe­dig: a háztáji úgyis megtérmi a nyersanyagot. Csak a mun­ka! A legnagyobb érvet per­sze ritkán mondják ki az asz- szonyok: szívesebben eszi a férj az én főztömet. A félkész étel, a konzerv tehát nem je­lentene nagyobb könnyebbsé­get — ha jobbá tenné is az ellátást. De az üzemi konyha, az igen. Csak — sajnos — ez még nincs. A füzesabonyi já­rásbán egyetlen termelőszö­vetkezet sem szervezett még á legnagyobb munkák Idején sem üzemi konyhát. S nehéz lenné így utólag eldönteni: a vezetők ellenezték-e jobban, mint az asszonyok. Háztartási gépek A városi asszony munkáját már sok gép segíti. Mosógép, facsaró, padlókefélő, porszívó. S ha hiányzik Is még á ház­tartásból, nem elérhetetlen. Minden üzem beszerezte eze­ket a gépekét, az asszonyok igen gyakran igénybe is ve­Nem tévedés Nem tévedés ez a kép: 1962- ben készült. A dél-francia ten­gerparton di- v ? a vatbemutatót tartottak, s amíg mi a zúz­maráé ágakat, addig ez a fran­cia kisfiú a csi­nos manekent fpaas bámulja. ] szik, csekély ellenszolgálta- I fásért. De mit csináljon a falusi asszony, akinek még csak egyetlen gép jelentene igazi segítségei: a mosógép. Ha nem tudja saját háztar­tásába beszerezni, akkor kény­telen kézzel mosni. Nincs a járásban egyetlen olyan szö­vetkezet sem, ahol vettek vol­na mosógépet, kölcsönzésre. Pedig az asszonyok vinnék! Füzesabonyban, Egerfarmoson és Feldebfőn a nőtanács vett mosógépét és az asszonyok már egy hétre előre felirat­koznak, hogy hozzájussanak. Mindenki szívesen fizeti érte a csekély dijat.. Vajon a ter­melőszövetkezetben nem le­hetne venni? Ezerhatszáz fo­rint egy mosógép. A Szociális alapból megvásárolható min­den nehézség nélkül. És még- sém veszik sehol. Pedig ezer­szeresén visszatérülne az ára abban, ha az asszonyok ottho­ni munkáját könnyebbé ten­nék. És a segítő férj ? Városon ma már nem ritka­ság az, hogy esténként, vagy szombat délután a férj is ke­zébe veszi a takarítóeszközö­ket, szőnyeget porol, padlót kefél, még a mosógép mellett is serénykedik. — ha megkéri az asszony. De falun bizony ilyén még nemigen akad. Ott még elevenebben él az, hogy a házimunka az asszonyé, még akkor is, ha előzőleg reggel­től estig ott görnyed a földön, embere mellett. Nehéz a városi asszony ket­tős műszakja, de a falusi asz- szonyé, ha lehet, még nehe­zebb. Pedig lehetne rajta könnyíteni. Ebben is követni kellene a várost. Nem idegen­kedve attól, ami új. A szövet­kezet vezetői maguk tehetnek a legtöbbet. Módjukban áll üzemi konyhát szervezni, ahol biztosítják a napi egyszeri meleg ételt, módjuk van a szociális alap felosztása ide­jén arra is, hogy könyvek, futballfelszerelések és egye­bek mellett egy mosógépről is gondoskodjanak. És a falun is meg lehet teremteni azt a légkört, amelyben nem az asz- szony segítése szégyen, hanem éppen annak a fordítottja. Néhány dolog, nem is kell hozzá sok és a falusi asszony otthoni munkája könnyebbé válna. És akkor bizonyos, még nagyobb kedvvel végeznék a szövetkezetben a rájuk váró munkát —deák— A héjai laktanya-ostrom Amikor a nagy nemzetközi hírügynökségek munkatársai az éjféli koccintás után elfog­lalták helyüket a gépek mel­lett, ez volt az egyen első'je­lentés, amelyet kígyózó táv- irószalagra kopogtak az auto­matikus billentyűk: Újév haj­nalán fegyveresek támadták meg és foglalták el a gyalog­sági laktanyát a portugáliai Beja városban. Zavargásokat jelentettek két másik portu­gál város, Couco és Santo Tir- so laktanyája körül is. ... Nemrég jártam ebben az országban és tapasztalataim alapján egyáltalán nem lepett még ez a hír. Naóhosszat. ba­rangoltam a hírhédt Tajj- parti sikátorokban, a nyomor birodalmában. Émelyített a hihetetlen szenny, a halhulla­dékok és szemét.halmók bűze. Láttam félmeztelen szurtoS gyerekeket aludni a kanyar­gó utcácskák középkori kövein. Benéztem a lakásoknak csúfolt odúkba, és amikor szemem megszokta a félhomályt, lát­tam, milyen körülmények kö­zött él egy félfeudálls diktatú­ra igájában ez a nép. Láttam a portugál Riviéra, Estoril hó­fehér villapalotáit, a marok­nyi gazdag paradicsomát és láttam Olhaot, meg a többi halászfalut, ahol az emberek mindennap kétségbeesettebben próbálják elhódítani a szeszé­lyes óceántól a betevő falatot. Mindössze néhány méter­nyire a Tajo-parti labirintus­tól. áll a San Bentó-palota. Ttt lakik a földkerekség egyik leggyűlöltebb embere, Antonio de Oliveira Salazar, aki több, mint három évtizede az or­szág diktátora. Az egykori klerikális professzort az egy­ház és a nagybirtokos arisz­tokrácia segítette hatalomra és elmondhatjuk: mindmáig hű maradt megbízóihoz. Az ő segítségükkel és kép­másukra megteremtett egy klerikális-korporációs álla­mot, melyet szemérmetlenül Estadó Novonak, Üj Államnál' nevezett el. A kislétszámú munkásosz­tályban felismerte a fő ve­szélyt. Betiltotta a szocialista, a kommunista, majd az összes többi pártot. Megteltek a koncentrációs táborűK, számuk azóta is szün­telenül gyarapodik. Számos párt azonban tovább küzd az illegalitásban, elsősorban a Portugál Kommunista Párt, amelynek főtitkárát, a pe- nichei középkori erődből vak­merőért megszökött Alváro Cunhdlt oly nagy szeretettel üdvözölték a XXII. kongresz- szus küldöttei. A pártnak - központi lapján, az Avante-n kívül — jó néhány olyan új­ságja van, amely a társada­lom egyes rétegeinek speciális problémáival foglalkozó:. El­képzelhetjük, milyen halált- megvető bátorság kell például az O Militante, a fegyveres erők számára készülő pártlap terjesztéséhez. Paul Johnson angol polgári újságíró így rajzolja meg né­hány mondatban Salazar Es- tado Novojának plasztikus ké­pét: „Ki húz hasznot ebből a rezsimből? Elsősorban az a3 ötven család, amelynek á gaz­dasági és politikai kulcspozíci­ók vannak a kezében. A mint­egy kétezer nagybirtokos, akik — hála Salazarnak —, sok feu­dális szokást felébreszthetett, amit 1910-ben, a köztársaság kikiáltásakor eltöröltek. A gyarmati kereskedelmi cégek, amelyek értékes import, ex­port, bányaipari és egyéb mo­nopóliumokat kaptak a kor­mánytól. A tábornokok, mi­niszterek és baráti körtük helyzetét elfoglaltsággal nem járó, de jól jövedelmező meg­bízatásokkal teszik kellemes­sé. Tudok egy miniszterről, aki 4 200 OOO dollárt helyezett el egy svájci bankbán — igaz­ságos ember lévén — részben a felesége, részben a barátnő­je nevére. A legnagyobb ha­szonélvező kétségtelenül a Sa- lazart hatalomra segítő egy­ház. A vízienergia-ipar a Jé­zus Társaság ellenőrzése alatt áll, a dominikánusok a beton­piacot uralják, Lisszabon bí­boros patriarchája - pedig — amikor éppen nem elnököl a fatimai csodáknál — egészsé­ges érdeklődést tanúsít a tex­tilipar iránt.” ... A laktanyák ellérti fel­kelést portugál hivatalos kö­rök szerint leverték. De a Santa Maria útja, az angolai harcok, Goa felszabadulása után van valami mélységesén szimbolikus abban, hogy Sala­zar számára í g y kezdődött 1962 ... Harmath Endre Magyarországi rezervációk „Az ércbányászat terme­lése öt év alatt mintegy 20 —25 százalékkal növeked­jék ... Be kell fejezni a gyöngyösoroszi ólom- és cinkelőkészítő mű máso­dik szakaszának építését”. Tömör, szinte távirati stílu­sú szavakat idéztünk a Ma­gyar Népköztársaság második ötéves népgazdaságfejlesztési tervéből. A terv immár tör­vény. Törvényre emelte a nép akarata és az országgyűlés határozata. De a szándékból és az elhatározásból hogyan lesz valóság? Mit tesznek Gyöngyösorosziban, hol tarta­nak most, az év elején, hogy elérjék a törvényben megha­tározott célkitűzéseket? Ezt vizsgáltuk, ezután érdeklőd­tünk az ércbánya vállalatnál. Transzformátorház — kis hibával Kevés hó és vastag zúzmara borítja a fákat. A völgyben új épület, emeletes transzformá­torház emelkedik. Még az el­múlt év közepén átadta az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat. A falon kis tábla hípdeti, hogy most a Villamos Allomásszerelő Vállalat dolgo­zik benne. A vasbeton falak négysoros cellákat rejtenek a földszinten és az emeleten is. Gyors kezű szerelők lepedő -■agyságú rajzok szerint sza­kaszolókat, megszakítókat, bo­nyolult villamos gépeket sze­relnek. Oldalt,. a sarokban mindenütt gépek, kábelek és szigetelők. A bánya és az érc- előkészítő miatt Gyöngyi " nn ♦«,-fc ■'•nr-, fa van szükség, ezért sürgős a transzformátorház. Gyöngyösoroszi: 1962. január Két szerelő az építőket szid­ta, mert a cellafalak éle nem mindig mutat párhuzamost. A kőművesek ritkán, vagy rósz- szül használták a vízmértéket. Az elnagyolt, egyenetlen fal most nehezíti a szerelők mun­káját. De azért fogadkoznak, hogy határidőre készen lesz minden és a végszámla is ki­sebb lesz a költségvetés össze­génél. Másfél millióba került az épület és 2 600 000 forint a gépek értéke. Kétszer tizenhat új lakás Foga van a hidegnek, de a bágyadt, téli nap delelőre ért. Aranysugarai szétfutottak, most a bányászlakások ablak- párkányain pihennek. Játszó­pajtásuk, egy fekete cica, az ablaküveg mögé hasalt. Pár méterrel odébb új lakásokat építenek. Egyszerre tizenhat új otthont varázsolnak a nya­ralóhelynek is beillő, kedves domboldalra. És az ősszel újabb tizenhat lakáshoz kez­denek. Micsoda öröm és bol­dogság lesz itt, ha beköltöznek az új lakók. A szomszéd ház előtt egy férfi füttyszó mellett az autó motorján babrál. Fázós kör­meire lehel, aztán újra fütyül. CB az autó rendszáma, tehát gazdája babusgatja. Sir, ropog, vagy zenél a kőzet ? Az anyagátadó-torony far­kasszemet néz a törőüzemmel. A szalaghidak tízméteres szint- különbségre viszik az ércet. Vasbetonfödémeket vágtak át, bontottak és új épületrészeket emeltek, négy szivattyúegysé­get szerelteik be. Végig a törő­üzem öt szintjén vadonatúj nyugatnémet és magyar gé­pek. A nagy szállítószalag és a vibrátor dolgozik már. A szét­szerelt henger három méter át­mérőjű nagy kereke a falhoz támaszkodik, várja, hogy sorra vegyék a szerelők. De az új tö­rő betonalapja már kész. Egy szinttel lejjebb, a nedves osz- tályozóban, minden új gép a helyén van, csak a villamos bekötések nem véglegesek még. Több mint hétmillióöt­százezer forint értékű gépet építettek be az elmúlt hóna­pokban. Lakatosok, építőipari munkások, villanyszerelők és ki győzné felsorolni, hogy mennyi szakmunkás dolgozott a flotációs berendezések és a molnárok között. Gyöngyösoro­sziban már szójáték lett, hogy a nehézszuszpenziós berende­zés megépítésében az a legne­hezebb, hogy az átalakítást, bővítést és korszerűsítést üze­melés közben kell megvalósí­tani. A töróüzemben nagy a hu­zat? Valósággal fütyül a szél, hid,*?, és por van itt. Irtózatos zúgással recseg, ropog es sir a Az egyetemes művelődéstör-1 ténet érdekes fejezete: az em­ber és a természet kapcso­lata. A legalacsonyabb közös­ségi fokon élő ember nem sokat tudott változtatni a természet arculatán. Később azonban mind nagyobb mére­tekben folyt a természet átala­kítása és egyidejűleg a pusztí­tása is. Ma már egyetlen föld­gyalu nemcsak a táj képit tudja megváltoztatni, hanem szerkezeti jellegét is. Szüksé­gessé vált a természet’ intézmé­nyes védelmezése. ÍJ természetvédelmi törvényünk A magyar országgyűlés 1961 decemberében fontos törvé­nyeket hozott a termelőterüle­tek védelméről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról. Az egyik törő roppant fogai alatt az érc. Csak az erős idegzetű, kemény emberek bírják. De a gyön- gyösorosziaknak kedves ez, a munka diadalát hirdeti. Milliós gondok és örömök A méretek óriásak. Tonnák­ban is, ha ércről van szó, de forintban is, ha az ötéves terv itteni beruházásairól esik szó. A gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalat ötéves beruházási hi­telkerete 120 millió forint. Mátraszentimre felől új aknát nyitnak, másutt új aknákat mélyítenek, korszerű biztosí­tást és fejtésmódokat honosí­tanak meg. Űj völgyzáró gát épül. Fontos létesítmény és or­szágos jelentőségű kísérlet ez. Százhúszmillió forintos beru­házás. Százhúszmillió forint a fiatal üzem bővítésére és kor­szerűsítésére. Mit várunk érte cserébe? Az országos átlagnál sokkal többet. Második ötéves tervünk célkitűzései szerint 20—25 százalékkal kell növelni az ércbányászat termelését. De Gyöngyösorosziban öt év alatt százszázalékkal növelik az üzem termelését. Megkétszere­ződik a termelés, de mindössze harminc százalékos munkás­létszám emeléssel. Tehát jobb munkaszervezést, nagyobb ter­melékenységet és fokozott gé­pesítést igényelnek a feladatok. Sikerül, valóra váltják a célkitűzéseket? Az eddigi ered­mények azt bizonyítják, hogy igen, a gyöngyösorosziak telje­sítik mindazt, amit rájuk bíz­tak. Ezt akarják, ezért dolgoz­nak és ezért tanulnak munká­sok, vezetők egyaránt. Dr, Fazekas László törvény célja az, hogy az új ipari létesítmények helyének és területi nagyságának kije­lölésekor nagyobb gondot for­dítsanak a termőföld védelmé­re, s a természeti erők rom­boló hatásának megakadályo­zására. A másik törvény azt hangsúlyozza, hogy a fa nem­csak ipari alapanyag és fűtő­anyag, hanem az egészségvé­delem fontos eszköze is. Éppen ezért a második ötéves terv mintegy 165—170 ezer hold erdőtelepítést és fásítást irá­nyoz elő. A tervszerű vadgaz­dálkodás ugyancsak elsőrendű népgazdasági érdek, de tudo­mányos szempontból sem be­csülhető le. Szocialista álla­munk nagy gondot fordít a természetvédelemre. Mit védünk? Magyarországon összesen 7000 hektárnál nagyobb terü­leten 104 természetvédelmi te­rületet találunk, közöttük 21 földtörténeti rezervációt, 27 védett parkot, 26 védett erdőt és 10 tavat, lápot, holtágat. Az Elnöki Tanács rendelete szerint ezek a területek az Országos Természetvédelmi Tanács ellenőrzése alatt álla­nak. As értékekkel gazdálkodni kell Európában az újkor kezde­téig ellenséges világnak tartot­ták a természetet. A romanti­kusok az ellenkező végletek­be csaptak ugyan, de ők a természet esztétikai szépségei­nek felfedezői. Humboldt, a nagy német tu­dós hirdette először, hogy a természeti kincseket meg kell védelmezni. Fia rá hallgatnak, talán nem pusztul ki 72 em­lősfaj, és 130 féle madár a Földről. De csak 1956-ban, Edinburgban szövegezték meg a természetvédelem alapélve­it. Megállapították, hogy a természet tartalékai nem ki- meríthetetlenek, s hogy az ér­tékekkel gazdálkodni kell. A gazdálkodás és a rezer- váció-rendszer jelentősége egyaránt fontos. Melyek a mi leghíresebb rezervációink? Mindenekelőtt a Balaton. Fokozatosan megszüntetik a badacsonyi bazalthegy lehoT- dását. Ezzel ezt a szép geo­lógiai képződményt megóvják a pusztulástól. Bátorliget vé­dett területén jégikorszakbaii állatok és növények maradták fenn. Például az elevenszülő gyík és a havasi zergebogiár. Aggtelek cseppkőbarlangja és annak környezete szintén védett. A látogatókat mindig elragadja ez a „titokzatos” barlangvilág. A barlangbioló­giai kutatóállomás értékes, tudományos munkát végez. Aggteleken található a vak­rák, ez a különleges barlangi lény. Kelemér mohostayai olyan tőzegréteggel szolgálnak, amelyből sikerült tisztázm a jégkorszak utáni erdőfejlődés történetét. Szentmargita és Ohat rezervációja — a Hor­tobágy szélén — megőrizte az erdős-sztyeppe ma már csak elvétve található növényzetét. Az itteni kutatómunka azt de­ríti fel, miként lehet szikes talajon korszerűen fásítani. A Magyar Tudományos Akadé­mia vácrátóti botanikus-kert­je az ország egyik legszebb védett területe. Itt 12 ezer nö­vény és virág fejlődéstörténe­tét illusztráló parcellák van­nak. A természetvédelem nemzet­közi ügy, és nemzeti közérdek. Kímélnünk kell tehát a par­kok növényeit és óvnunk kell erdeinket minden rongálástól, Gyenes István Ezer vaddisznót lőhetnek a külföldi vadászok A december közepén meg jött hideg és hó kedvező kö­rülményeket teremtett a téli vadászatokhoz. A téli idényben többek kö­zött angol, olasz, német, belga, holland, svéd, dán és norvég vadászvendégek érkeznek ha­zánkba. A vadászati lehetőségek rendkívül változatosak. Alka­lom nyílik selejt szarvasbikák kilövésére is, ezenkívül vad­disznóra, vadlibára, vadkacsá­ra, nyúlra, fácánra, fogolyra, sőt muflonra is vadászhatnak a magyar erdőkben és apró­vadas területeke# Vaddisznó­ból például ssret lóljeUa&k ki, ja téli szezonban a külföldi vendégek. Az idén szarvastehénre is lehet vadászni. Ez esetben a trófea csupán a lelőtt állat két gyöngyfoga. A szarvaste­henek kilövését Magyarország legszebb vadászterületein te­szik lehetővé, így az egysze­rűbb trófea ellenére is rend­kívül sok jelentkezés érkezett. A hó lehullása után meg­kezdődött az élővadbefogás is. Az idén ugyanis a gazdag vadállományból nagy meny- nyiségű élő foglyot, fácánt és nyulat küldenek külföldre. Nö­vekszik a lőttvad-export is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents